Szamos, 1903. december (35. évfolyam, 97-104. szám)
1903-12-06 / 98. szám
XXXV, évfolyam. Szatmár, 1903. vasárnap deczember no 6. 98-ik szám. SZAMOS MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak czatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők' HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetne Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Az ipartörvériy revíziója. A kereskedelmi minisztériumban most dolgoznak az ipartörvény revíziójáról szóló törvényjavaslat tervezetén s mihelyt ismét munkaképessé fog válni a törvényhozás, a nagy érdekeket íelölelő törvényjavaslat az országgyűlés elé fog kerülni. Égető szükség van már erre a törvényre. A magyar ipar elmaradottsága s különösen az ipari termékek értékesítésének nehézségei főleg e törvény hiányára vezethetők vissza. Mondhatni évtizedek óta nem hoztak nagyobb szabású ipari törvényt, da- czára annak, hogy az ország fejlődése, különösen a gyáripar terjeszkedése és a munkás viszonyok gyökeres változása, valamint az Ausztriával való vámközösség és a kereskedelmi szerződések ezt már hoszszu idő óta sürgősen követelik. Az uj ipartörvénytől sok és hasznos újítást várunk és kívánunk. Mindenekelőtt konzervativizmust e mostanában dúló féktelen szabad versenynyel szemben. A kontárok egész raja élősködik most a magyar kisiparon. Emberek, akiknek fogalma sincsen valamely mesterségről, akik azt soha nem tanulták, maguk mellé veszÄ gyöngyvirág románcza. (Pályadijjal koszoruzott költemény.) Szép csillagos enyhe méla Éj terül el a vidéken, Minden alszik csak a szende Kis virágok vannak ébren. Sugdosódnak titkos ajkkal, Annyi mindent annyi szépet . . . Úgy örvendnek, hogy a Liljom, Gyöngyvirággal frigyre lépett 1 nek első pénzen valami kitanult legényt, s megkapják a hatóságtói az iparigazolványt. Az ilyen ember azután a legpiszkosabb konkurrencziát csinálja a tanult iparosnak. Hát mért inaskodott, tanult és küzködött az iparos a képzettségéért, ha a tanulatlan kontár akármikor a nyakára nőhet a törvény túlzott liberalizmusa folytán ? Bizony a jelenleginél ebben a tekintetben sokkal czélravezetőbb és helyesebb volt a czéh- rendszer, mely a tanulatlan kontárt kizárta az iparosok köréből. Elvárjuk az uj törvénytől, hogy véget vessen a méltánytalan állapotnak és szigorú teljes képesítéshez kösse az iparigazolvány kiadását. Aki nem tanult mesterember, az ne is lehessen mesterember, éppen úgy amint ügyvéd, tanár, orvos vagy mérnök nem lehet az, akinek nincsen diplomája. Az iparos számára sem szabad más mértékkel mérni, mint a d plomás ember számára. Elvárjuk az ipartörvénytől azt is, hogy, rendezze az állami, törvényhatósági és községi szállítások dolgát is abban az irányban, hogy a kisiparos, ahol csak lehet, elsőségben részesüljön a közszállitásnál. Itt is azt tapasztaljuk ugyanis, hogy egyes iparczikkek szállítását vállalkozók nyerik el, akik nem A tündérek templomának, íme zendül orgonája, Gyöngyvirág szép nászruháját A virágnép úgy csudálja. „Óh! Liliom én úgy félek, Rossz álmom volt rossz az éjjel Boldogságunk rózsa lánczát Egy irigy kéz tépte széjjel“ „Kis bohó ! az álom csalfa Sohse busulj! így ölelj meg ! „ügy úgy!“ súgják a virágot „Szép Gyöngyvirág ne légy gyermek!“ iparosok, ellenben iparosoktól vásárolják a szükségelt czikkeket s miután ők a helyzet urai, kényük, kedvük szerint nyomják az árakat. A munkás és munkaadó közötti viszony gyökeres rendezését is követeljük. Manapság, mikor országszerte szervezkednek az ipari segédmunkások s a munkaadóval szemben olyan hatalmai képeznek, amelylyel mindenképen számolni kell, a napnap után szaporodó szrájkok idején törvényesen kell megállapítani a munkás és munkaadó jogát és kötelességét. Különösen a sztrájkok ügye az, melyet rendezni kell. Sztrájk esetén a mi vidéki iparhatóságaink teljesen tehetetlen állanak, nem tudják mihez tartani magukat, kapkodnak fühöz-fához s rendszerint csak elmérgesitik a bérharczot A kereskedelmi miniszter adott ki ugyan már rendeleteket a sztrá k dolgában. így a nyáron is kiadott egy rendeletet, amely szerint a sztrájkoló munkást nem lehet munkára kényszeríteni. De ezek a rendeletek csak félmunkák Törvény kell, amely mindenre kiterjeszkedve egyaránt védje meg a munkás és munkaadó jogait és érdekeit. Különösen a sztrájk esetére tartalmazzon a törvény télre Terítsd rám az illat fátyolt Oly hideg van!“ mond a Szellő. „Hah! nyomorult itt az óra Az alkalom olyan kellő !“ Gyönyvirág szól: „Jó cselédira ! ▼ész közelit! körbe körbe“ Hajh már késő mert a Szellő Liliomot összetörte. * • * * Zeng a zsoltár zeng az oltár, Minden kis virágon gyász van, Liliomot most temetik. A tündérek templomában. „Csókod bűvöl mint az ének ! Ölelésed mint az álom Édes menybe elvarázsol Csókolj meg hát Gyöngyvirágom ! így a Liljom! — Bosszús Szellő Úgy haragszik rája érte . . . Igen! mert a Gyöngyvirágot Feleségül ő is kérte ! „Szép kedvesem! zeng a harang, Induljunk im esküvőre“ Irigy Szellő bosszút forral És elindul jóelőre. Zeng a zsoltár és az oltár Illat füstje száll az égnek, Kötve a frigy! boldogságtól Szemek szivek ah úgy égnek. Gyöngyvirágnak élte gyászos, Megőszité méla buja, Bokrok árnyán busul gyászol Bus lelkét jó illatában Kilehelli koszorúja. 5 Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárat ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára úri-, női- és gyermek kivitel be n.= — mmf, 11 az őszi és téli idényre megrendelt ur ITíCfJCVhfí&MCKXl -----e.zipők és csizmák a legjobb Ko sa Ede. <2k
