Szamos, 1903. december (35. évfolyam, 97-104. szám)

1903-12-20 / 102. szám

XXXV. jyfBliai. 102-ik színi. Szatmár, 1903. yasárwap dgczember üo 20 POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési árt Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szóm ára 20 fillér. A közegészség és a közoktatás érdeke. A fenti két fontos érdekünk egy pár év óta sokszor keresztezi egymást váró sunkban. De nemcsak nálunk, hanem az ország sok más városában és községében is, Többek közt olyan helyeken is, mint Brassó és vidéke, Sziget, síb. melyek talajviszonyuknál és fek­vésűknél fogva egyébként klimatikus gyógy­helyekül is szoktak szerepelni. ügy látszik, a járványok s ezek közt kivált az ujabbi időkben sűrűn előforduló vőrheny a talaj és klimatikus viszonyok tekintetében egymástól nagyon külömböző helyeken egyaránt felütik fejüket s kérlelhet- lenül szedik a gyermekek közül áldozataikat. E |árványok terjedésének okai közt szerepelnek egyrészt általános okok, melyek az orvosi tudomány előtt is megfejthetlenek, vagy legalább is problematikusok, másrészt ismert okok, a milyen az érintkezés utján terjedő ragályozás. A járvány általános oka ellen egyetlen, de hathatós védelem a köztisztaság, — a specziális ok ellen pedig az, hogy a járvá­nyos beteggel való érintkezés, illetve a beteg­szobában való tartózkodás a lehetőség határai között elkerültessék s akik kötelességszerüen érintkeznek, magukat a legmesszebbmenő lehetőségig a gyermekektől és felnőttektől is egy időre távoltartsák. Az előbb említett szabály mellett csak másodsorban és nagyobb mérvet öltött jár­ványnál jöhet tekintetbe az a rendszabály, hogy a gyermekek tömeges Összejövetelét meg kell szüntetni, illetve az iskolát bezárni. Az óvintézkedéseknek ennek az útjára tulajdonképen csak akkor lehetne rátérni, ha meg vagyunk győződve, hogy a közvetlen érintkezés utján terjedő ragályozás megaka­dályozása érdekében a beteg környezetére és lakására nézve a megfelelő óvintézkedé­seket kellőképen tudjuk ellenőrizni. Csakhogy a tapasztalás épen az ellen­kező meggyőződésre vezet: az óvintézkedést és tovahurczolást ellenőrizni majdnem lehe- tetlefi. Egyetlen őrálló itt a lelkiismeret; ezzel szemben minden intézkedés csak olyan, a mely alól a ragály száz meg száz ajtón bújhat ki és terjedhet tovább. De ter edhet bizony még a jóhiszemű óvakodás mellett is. Egy SZERKESZTŐSÉG é KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak bzatmaron, a lap kiadóhivaial&Lan fizetendőit város olyan hangyabolyhoz hasonlít, hol az érintkezésnek mindenféle utjai figyelemmel sem kísérhetők, de meg a szó teljes értel­mében el sem zárhatók A bolt, a piacz. a társas összejövetelek, slb., továbbá az inficziált tárgyak vándorutja, stb., mind nagyon kom plikát közvetítői a baj terjedésének. Egy­szóval, hogy a ragálynak kiszámithntlan utakon való terjedése nem ellenőrizhető, — azt kétségbe vonni senki sem fogja. Ezzel szemben most már az a kérdés, hogy az elemi iskoláknak újabb és újabb terminusokra való bezáratása milyen sulylyal esik az óvintézkedések mérlegébe? Vájjon ezen óvintézkedéstől lehet-e jogosan várni olyan eredményt, ami érdemes arra, hogy elemi iskoláztatásunk egész eredményét illuzóriussá tegyük? — Vájjon az össes elemi iskolák minden osztályának immár majdnem egy iskolai félévre terjedő szünetelése jár-e olyan eredménynyel, a minek a közoktatás érdeke okvetlenül feláldozandó?!.­Kimerne e kérdésre biztos feleletet adni! Mi vei pedig erre biztos felelet nem adható, az okszerű gondolkodás azt parancsolja, hogy e kérdésben tovább is sablonosán eljárni nem szabad. Mert a közegészség érdeke mellett nagy sulylyal esik mérlegbe az iskolázás érdeke is s a felelősség kérdése nemcsak egyik oldalon, de ugyanazon sulylyal esik mérlegbe a másik oldalon is. Azt a nehány év óta többnyire szünetelő iskolázást súlyo­san fogják érezni a növendékek a tanítás további fokain is. A gyermekeknek és hozzátartozóiknak egymással való érintkezése az iskolabezá­rás ideje alatt is folyvást történik, midőn a játszótársakat a szünet alatt még gyakrab­ban fölkeresik, vagy midőn őket ide-oda küldözgetik Vájjon heti 20—23 órán kizá­rólag és épen csak az iskolában, ezen most már egészséges, tiszta levegőjű helyen nem találkozhamak, — hol egyébként a tanítók­nak szigorú kötelességük, hogy a beteggya- nus helyekről a gyermekeket a legmesszebb­menő határokig eltiltsák ?! Ez a szigorú ellenőrzés a tanítóknak annál is inkább módjukban van, mert a jár ványos megbetegedés helyéről azonnal meg­kapják a hivatalos értesítést s a ragályozó érintkezést egyéb körültekintő intézkedések mellett ez alapon is ellenőrizhetik. A megfigyelt viszonyokhoz képest kü­HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb Árban közöltetne Nyilttér sora 20 fillér. Az apró Lirdetések között minden szó 4 fillér. lömben az is elbírálás tárgyát kell hogy képez­ze, hogy az egész iskolára, vagy annak csak egyes osztályaira vonatkozzék-e a bezáratás. Az a kérdés is elbírálandó, hogy az inasok, akiknek egy részét a beteg körüli házi szol­gálattal is megbízzák, járhatnak-e ugyan­ezen iskolákba, ülhetnek-e ugyanazon padok­ban, hol a gyermekek is ülni szoktak?! Mi csak fölvetettük a közegészség és közoktatás két fontos érdekét, hogy a ref­lexiókra anyagot nyújtsunk. A kérdés nagyon is komoly és fontos. Ám szóljanak hozzá mások is. Mert épen a felvetett kérdések ter­mészete követeli, hogy ez ügyben az eset­leges sablonos eljárástól óvakodjunk. ..Drótos tót“, szerdán harmadszor jött szinre telt ház előtt, összevágó, jó előadásban. „Éjjeli menedékhely“. Gorkij Maximnak, a vi­lághírű orosz írónak 4 felvonásos színmüve csütör­tökön került színpadra félház előtt. A darabot Abo- nyi Árpád fordította jelesül. Sajnáljuk, how a vi­szonyok folytán, hosszabb ismertetésre és fejtege­tésre tér nincs. Mindazonáltal megállapítjuk, hogy az „Éjjeli menedékhely“ mesteri j[rajza a bünfészkek életének: bemutatja a sors viszontagságai, avagy a saját könnyelműsége által mélybe taszított ember jellemvilágát, nyomorúságát, bűneit; látjuk, hogyha egyszer a lejtőre jutott az ember, a társadalom ki­löki magából, a szenvedélyek súlya kiöli a megté- velyedettből a jó érzést s hull irtózatos gyorsaság­gal, feltartóztathatlanul a fenékre. Igv semmisül meg sok jobb sorsra érdemes élet s szaporodik ;i bűnö­sök száma. Meglehet, hogy alkalmilag hosszasabban térünk vissza e darabra, amely oly sok az egész emberiséget érdeklő problemátyirlnt még olya­nokat is, amelyek az emberiséggel egyidősek, s talán sohasem lesznek megoldva. Szinészeink jól játszottak. F. Lányi Irma gondos tanulmányra valló drá­mai alakítást nyújtott a gonosz Wassilissa szerepé­pében. Tábori kitűnő tehetségét a Bubnow szere­pében teljesen érvényesítette, élénk alakja volt az előadásnak. Nemkevésbé Nagy Sándor. Pápai (Satin) határozott képességének adta tantijeiét. Ar­nold Antal (Luka) igen szép, gondos alakítása dicséretet érdemel: őszintén óhajtjuk jobbfajta, neki való szerepekben gyakrabban látni. Papír (Báró) kitűnő volt, kidolgozott alakítása kimagaslott. Ferenczy, Bátosi, Toronyi igen jók voltak. Kréraer drámai erővel játszott; jeles tehetségét úgy a komoly, mint a vig zsánerben többször óhaj­tanok élvezni, Garai, B. Polgár F. Széli G. Szentes elismerést érdemelnek. „A postásfiu és húga ". Pénteken telt ház előtt, félhelyárakkal került színre ez a mulattató, • énekes vígjáték, jó * előadásban. Komái nagyon ügyes volt és szépen énekelt. Papír pompásan alakított a czimszerepben. Szentes, Nagy, Tábori és Sziklai dicséretet érdemelnek. Nem lehet szó nélkül hagyni, hogy a karzaton ilyen telt házak alkalmával folytonosan nagy a zaj, ft Karácsonyi alkalmi Vásár leszállított äraK mellett Szénásy Hoffmann és Tsa selyemáruházában Budapest, IY., Bécsi-u tea 4. sám. november 9-töl deczember végéig tart, mely alkalommal a következő árak adatnak el olcsó árak mellett • Mintázott pongis és liberty . mtrje 65 krtól kezdve’ Sima liberty.................................. 75 „ „ Színes csikós selyem . . . „ 85 „ „ Sima és schottisch louisine „ II5 „ „ Mintázott chiné és louisine . „ I20 „ Mosóbársony minden színben „ 50 „ „ — stíl. stb. — Mintákkal kívánatra bérmentve szolgálunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom