Szamos, 1903. november (35. évfolyam, 88-96. szám)

1903-11-19 / 93. szám

annak a feladatnak a nehézségét, a mely előttünk áll. A másik egy kérés volt, hogy t. i. ennek a felekezeti iskolának az ügyeit én és illetve a kor­mány mindig szivünkön viseljük. A kormány a felekezeti iskolákat lehetőleg támogatja, támo­gatja különösen az ev. ref. gimnáziumokat, mi­után azok csakugyan a tiszta magyar ifjúság nagy részét oktatják és nevelik igen jó hazafiakká. (Éljenzés.) A kereskedelmi társulat küldöttsége. Jákó Mihály: Nagyméltóságu Miniszter Ur ! Kegyelmes Uram 1 A szatmárnémeti kereskedők társulata örömmel ragadja meg az alkalmat, hogy Nagyméltóságodat e díszes állásában tisztelettel­jesen üdvözölje. Nagyméltóságod bizonyosan jól ismeri hazánk közgazdaságának s kereskedelmé nek nehéz viszonyokkal küzdő súlyos helyzetét. Ezen nehéz viszonyokból való kibontakozást, ezek­nek orvoslását az ország bizalommal várja, a Nagyméltóságod kipróbált tehetségétől, általáno­san elismert szakképzettségétől és ügybuzgósá- gától. Kérjük Nagyméltóságodat, hogy ezen sok ol­dalú nagyon fontos működésében, országos gond­jai közepette, rólunk sem feledkezzék meg s adan­dó alkalommal nbv támogatásában bennünket is kegyesen részesíteni méltóztassék. A miniszter: Tisztelt uraim! Igen köszönöm azokat a jókívánságokat, a melyeket szónokuk épen most kifejezett. Legyenek meggyőződve, hogy én a saját hatáskörömben, a melyhez különösen a kereskedelem és ipar támogatása tartozik, min­dent elfogok követni, úgy hazánk, — valamint a kereskedőknek saját érdekében is, hogy működé­sűk mentül eredményesebb legyen. Ha valami spe- cziális bajuk lesz, bizalommal forduljanak hozzám. Szatmár-Németi szab. kir. város törvényhatósá­gának küldöttsége. Hugonnai Béla gróf főispán : Nagyméltó­ságu Miniszter Ur! Kegyelmes Uram ! A lehető legnagyobb tisztelet és öröm érzetével jelentünk meg Szatmárnémeti szab. kir. város törvényható­sága. Legnagyobb örömünkre szolgál, hogy Nagy­méltóságodat, mint a magas kormánynak egyik kiváló alakját itt városunkban üdvözölhetjük. Régi tisztelet és szeretet fűződik Nagyméltóságod sze­mélyéhez s azon tiszteletet, szeretetet és ragasz­kodást megmutatta a város akkor, midőn Nagy­méltóságodat, érdemei elismeréséül, díszpolgárrá megválasztotta. (Éljenzés.) Működésében Nagymél­tóságodat szivünk mélyéből üdvözöljük, kívánjuk, hogy Nagyméltóságodat az Isten számos éven át a legjobb egészségben tartsa meg. (Éljenzés.) A miniszter: Méltóságos főispán Ur, t. pol­gármester ur, t. uraim! Én nagyon hálásan kö­szönöm, hogy Szatmár városának törvényhatósági képviselete ilyen nagy számban jelent meg az én üdvözlésemre. Legyenek t. uraim meggyőződve, hogy én ily állásomban is, arra, hogy a városok gyorsan fejlődjenek, mentül nagyobb haladást te­hessenek, mindig a súlyt fogom fektetni. Mert a magyarságnak különösen ezen északkeleti vidékein igazán végvárai a városok a magyar kultúrának, terjesztői a magyar iparnak és a magyar keres­kedésnek fészkei. Midőn tehát én most, igy hiva­talomnak a küszöbén megkezdem működésemet a melynek körébe tartozik az ipar és a kereske­delem is, ezen ágakra is a legnagyobb súlyt fo­gom fektetni, igyekezni fogok különösen arra, hogy ebben az iparszegóny országban, amely nyers terményeit maga kénytelen kivinni külföldre hogy annak árán megszerezze mindazon iparter­mékeket, amelyek Magyarországon eddig még elő nem állíthatók, hogy ez a viszony lehetőleg ja- vittassék. Megválasztatásom óta 2 esztendő folyt le, nem volt alkalmam a tisztelt urakkal érintke­zésbe lépni. Nem akarom azokat az okokat ecse­telni, amelyek akadályoztak, politikaiak voltak és nem egyéniek. Tegyük félre a politikát; ez a po­litika, amely most folyik, az én nézetem szerint áldást nem hozott, tegyük tehát azt félre s egye­süljünk hasznos és gyümölcsöző munkásságban. Meg vagyok győződve, hogy sokkal nagyobb hasz­nára leszünk az országnak, minthogy ha feszege­tünk olyan jogokat, a melyek kivivására a viszo­nyok ma legalább nem kedvezők. Azzal fejezem be szavaimat, hogy nincs hőbb óhajom minthogy ezen igen t. város polgárságával mentül gyako­ribb s barátságosabb érintkezésbe léphessek. (Él­jenzés.) Isten éltesse Szatmár városát és virágoz- tassa. (Éljenzés.) A Neuschlosz-féle nasiczi tanningyár és gözfürész. Heidelberg Imre. Nagyméltóságu minisz tér ur! Kegyelmes Uram! Mint Szatmár város legnagyobb ipartelepének Neuschlosz-féle részvény- társaságnak igazgatója, az ipartelep tisztikarával járulok Nagyméltóságod elé, hogy üdvözüljük an­nak a kormányzati ágnak élén, melyen az egész ország Nagyméltóságodat osztatlan bizalommal és örömmel látja. Bizalommal és uj reménynyel nézünk a jövő elé, mert iparunk és kereskedelmünk sorsa oly férfiú kezében van letéve, kinek hatalmas egyénisége, már a múltból ismert eredménydus működése és munkássága, iparunknak és keres­kedelmünknek egy szebb és jobb jövőt biztosit. Isten éltesse Nagyméltóságodat! A miniszter szívélyesen megköszönte a hozzá intézett szavakat és kifejezte a jövőben támoga tását, annyival is inkább, mivel az ipar és keres­kedelmi érdekek elöbbrevitelét tűzte ki feladatául. Hieronymi programmbe$zéde­Hieronymi Károly, kereskedelemügyi miniszternek, mint szatmári képviselőjelölt­nek vasárnap tartott programmbeszéde nem­csak városunk szabadelvű és függetlenségi polgáraiban keltett nagy érdeklődést, ha­nem országos érdekeltségűvé vált egyszers­mind azon súlyánál fogva, melyet a prog- rammbeszédnek Hieronymi miniszter minő­sége adott. Ez a beszéd nem a szónoki külsősé­gek hatásaira támaszkodott, hanem a köz­vetlenség meggyőző erejére s a miniszter beszédének ezt az erejét a tiszta belátás, a becsületes nyíltság és őszinteség adta meg. Jól ese t meggyőződnünk arról, hogy a mostani kuszáit politikai viszonyok beval­lott és rejtegetett, vagy pártpolitikai színbe öltözött felekezeti és személyi tendencziák útvesztőjében is mily egyenes, mily félreis- merhetlen az az ut, mit a tapasztalt belá­tás a politikai bölcseség megjelöl. Az a bölcseség, mely elismeri, hogy a nemzet jogos követelményei csak részben lettek ki­elégítve; akarja hogy azok egészben is tel- jesittessenek, de nem akarja a szenvedélyes küzdelmet állandósítani oly módszerrel és oly időben, hogy magának a küzdelemnek a tárgya: végelemzésben a haza, a mi ma­gyar államiságunk, ennek martalékául essék. Pihenőt kell tartanunk a harczban egyrészt ezen okból, másrészt pedig, hogy az újabb küzdelemre uj erőt meríthessünk. Nemcsak a jelenleg aktuális politikára, hanem egyéb feladatainkra nézve is egye­nes, nyílt őszinteséggel beszélt a miniszter, mint olyan politikus, kinek elvei egyénisé­géhez vannak forrva s azt a mély benyo­mást tette a hallgatóságra, hogy az ő szé­les tapasztalatain át megérlelődött és leszü- rődött elvei, valamint egész liberális iránya az uj kormányzat keretébe természetesen il­leszkedik. Egész ember ő, ki régen túl van az üres jelszavakon, aki csak annyit igér, amenyinek a beváltására garancziát vál­lalhat. A miniszter demokratizmusa a szó leg­nemesebb értelmében véve, egész beszéde fonalán átragyogott, de nem is lehet más érzelmű az, aki tisztán kiváló tehetsége és folytonos munkássága révén emelkedett most már másodízben is a miniszteri székbe. Városunkat s ebben magunkat tisztel­jük és becsüljük meg, ha zászlónkat az ő kiváló egyisége előtt meghajtjuk s képvise­lőnkül újból megválasztván, benne a mun­kának, a tehetségnek, a bölcs belátásnak elvét diadalra juttatjuk. A miniszternek programmbeszódót, melyet a zsuffolásig telt Pannóniában választó polgár­társaink előtt éljenzések között mondott el, a következőkben közöljük : Mélyen tisztelt uraim, tisztelt polgártár­saim ! A midőn mostan körükben, még a man­dátum lejárta előtt megjelenek, az, amint tud­ják, abban leli magyarázatát, hogy kereskedelmi miniszterré történt legkegyelmesebb kinevezte- tósem (hosszas éljenzés) folytán törvényeink értelmében a mandátumról lemondani s maga­mat uj választásnak alávetni köteles vagyok. Ez a kötelesség hozott ide. Most, midőn a leg­közelebbi választásnál szavazataikat tisztelt polgártársaim le fogják adni, nemcsak arról fognak határozni, hogy én legyek-e Szatmár városának ezentúl képviselője vagy más, hanem egyúttal tanúságot fognak tenni arról, hogy ennek a városnak t. polgársága azok közé a polgárok közé tartozik-e, akik a most már csaknem egy óv óta tartó, törvényen kívüli, egészen rendetlen állapotot, amely hazánknak legvitálisabb érdekeit komolyan veszélyezteti, végét akarják vetni, — vagy pedig szavazatuk által tápot akarnak adni annak, hogy újra foly­jék az a meddő küzdelem, amely, amint ki fo­gom fejteni, teljesen meddő immár s a mely kimeríti magát vógnólküli olyan beszédekben, amelyeket a képviselőháznak alig egy ötöd ré­sze hallgat meg, zárt ülésekben, nevetségesen előidézett szavazásokban s a mely e járás által megakadályozza az országgyűlést abban, hogy az ország ügyeivel igazán foglalkozzék. (Úgy van!) Hát tisztelt uraim, úgy látszik, hogy ez a betegség szintén nyugatról származott át hoz­zánk, a honnan már sok bajt vagyunk kényte­lenek eltűrni. Láttuk, hogy az osztrák Reichs- trátban is volt és van obstrukezió, de t. uraim, az nagy különbség, hogy ha az osztrák reichs- trátban van obstrukezió s ha nálunk. Az osz­trák Reichstráth egy oktrojált alkotmány alap­ján áll, ninosen összenőve az ottani állami élet minden szálával, úgy, mint a mi országgyűlé­sünk. Ott fontos akárkinek, ha az ipar, keres­kedés jólétben, virágzik és gyarapodik. De ha nálunk szünetel a parlament, amely egy ezred­éves történet folytán nőtt össze a hazánk tes­tével, (úgy van !) annak aztán egészen más ha­tása van. Nálunk megáll az ipar, megáll a ke­reskedés, megáll számos funkezió és annak folytán ezen az utón csak egyet fogunk bizto­san elérni, hogy elszegényedik az ország s l a az ország elszegényedik : elgyengül, (úgy van) már pedig gyenge állam mindenféle külbefo- iyásnak martaléka. (Helyeslés.) De tisztelt pol­gártársak, mikor én mélyen tisztelt barátom, gróf Tisza Istvánnak (éljenzés) felszólítására beléptem az ő kabinetjébe, engemet ott is il­letőleg mindnyájunkat az hit és az a meg­győződés vezetett, hogy az ország polgárainak többségénél megvan az az akarat, hogy ezek az állapotok szűnjenek meg. Arra baziroztuk egész jövőnket, egész reményünket, hogy az országnak ec a közvéleménye, a mely teljes meggyőződésem szerint az ország polgárainak nagy többségét képezi, meg is fog nyilatkozni, mert ha nem nyilatkozik meg, ha az ország nem foglal mellettünk állást, a mi egész tevé­kenységünk kárba vész. Nem riaszt bennünket vissza egyes izgatókuak a lármája, de nem ri­aszt vissza a sajtónak sok tekintetben fékte­len magaviseleté sem (úgy van.) Mert kérem Sirolin A legkiválóbb tanárok és or­vosoktól mint hathatós szer: úgymint idült tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál bronchitis, szamár-hurut és különösen lábbadozóknál in- ==fluenza után ajánltatik.—:—- ■— -- = Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izadást. Kellemes szaga ésjjé ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 k.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva : F. Hoffman-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel Svájcz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom