Szamos, 1903. november (35. évfolyam, 88-96. szám)
1903-11-15 / 92. szám
XXXV, évfolyam Szatmár, 1903, vasárnap november ho 15, 92-ik szám, SZAMOS. / 903 a is POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS GSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre-4—kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak Szatmaron, a lap '^adóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöitetne Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Zászlóbontás. (L. I.) A mai nap kétségtelenül kiemelkedő napja lesz a városunkban megindult választási mozgalomnak. Ma tartja meg programmbeszédét Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter, városunk eddigi képviselője, a kinek a helybeli szabadelvű párt az újból való jelöltséget egyhangú lelkesedéssel felajánlotta. Más, normális viszonyok mellett is nagy érdeklődést szokott tanúsítani egy-egy kerület, ha az a szerencse éri, hogy képviselője miniszterré lesz. Kétszeresen indokolt ez az érdeklődés ma, midőn politikailag abnormális viszonyokat élünk, amikor politikailag chaotikus zűrzavar uralkodik minden téren. Az az időtlen harez, mely a békés kibontakozás útját vágta, s a kormányzás békés mederbe való terelését megakadályozta eddigeló, nincs kétség benne, hogy az ellenzék részéről is a nemzet jobbjaiban csak felkelti végre-vala- hára a haza erkölcsi és főleg anyagi érdekei iránt való féltékenységet s a nemzet jobbjai igyekeznek közremunkálkodni, a normális viszonyok létrehozásán. Ma még folyhat ugyan kisebb-nagyobb csatározás olyan elemek részéről, a melyeknek az újonnan kinevezett kormány személyi vonatkozásokban, avagy azért nem tetszik, mert a liberálizmust tűzte zászlajára. Egy dolog azonban kétségtelen és ez az, hogy közjogi téren olyan eredményeket értünk el akkor, a mikor jogokat fel nem adtunk, a milyenekre az obstrukczió lavinájának megindulásakor még az ellenzék részéről is kevesen gondolhattak. Már pedig a hadsereg magyar részénél a tisztképzés magyarrá tétele, az ezre- deknek magyarul nemcsak beszélni tudó, de magyar honos tisztekkel leendő ellátása valóságos garanczia arra nézve, hogy azok a jogos követelmények, a melyekért a harez eddigelé folyt, talán a legközelebbi jövőben, mint érett gyümölcs hullanak minden megrázkódtatás nélkül a nemzet ölébe. Miért tehát erőnek erejével egy kétes kimenetelű katasztrófa elé állítani a nemzetet ma, a mikor még gazdaságilag se vagyunk ott, hogy a nemzetet egy hatalmas érvágással járó vér- veszteség veszélyeinek kitegyük. Nem vagyunk naég c*Ag rostiakhoz, hogy a századok által elrontott politikai fejlődést rövid ötven éves pihenő után helyrehozhassuk s ne legyünk elég esztelenek ahhoz, hogy egy időtlen konfliktus kierőszakolásával még inkább prolongáljuk, avagy épen útját vágjuk a nemzeti erőteljes kifejlődésnek. Különösen az anyagiakban való megizmosodás az ország kereskedelmének és iparának fellendülése, mind olyan vitális létfeltételei a nemzeti erő vérkeringésének, mint a mező harmatos virágainak a hajnali napsugár. És épen ez a pont az, ahol a város eddigi képviselője, az újonnan kinevezett tarajkad d m ügyi miniszter országos, sőt európai tekintély és épen ez a pont az, ahol nekünk igazán kevés számú tekintélyeink vannak. Innen vau, hogy az ország összes kereskedelmi körei a legnagyobb megelégedéssel fogadták kinevezését a kereskedelmi tárcza élére, a melyre szakképzetsége s kiváló ismeretei mintegy praedestinálták. Innen van, hogy az osztrákok, a mikor kinevezését megtudták, annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy Magyarország benne kapta meg azt a minisztert, a kitől nekik méltán félni kell. Tehát nincs alapja annak a dodonai jóslásnak, melyet egyik-másik helyi lapunk erőnek erejével kolportál, hogy az újonnan alakult kabinet esetleges rövid életével vége a Hieronymi miniszterségének is. Még ha a minisztérium feje változnék is, Hieronymi, mint reszort miniszter kétségtelenül megmarad, mert hisz ez kereskedelmi és ipari tekintetekből országos szükség, országos érdek. Hieronymi Károly. A XIX. század második felétől kezdve minden ország nagy súlyt vet közgazdaságának emelésére, mert az állam alapját, a sarkalatos törvények és a tiszta erkölcs mellett, ma már az általános anyagi jólét is alkotja. Mint oldott kéve hull szét az a nemzet, mely anyagilag nem gyarapodik Az a stagnatió, mely? az utolsó években közgazdaságunk minden ágában mutatkozott, ha még tovább igy tart, végzetessé válhatik mindny'ájunkra s megáshatja államiságunk sírját is. Elérkezett a legfőbb ideje annak, hogy az ország szekere elől a haladást gátló akadályok elgördüljenek. Mivel manapság a haladás és technikai fejlődés azonos fogalmakká lettek, annak a minisztériumnak ólén, mely hivatásánál fogva a technikai fejlődés őre és a gazdasági haladás előmozdítója, csak oly? férfiú töltheti be teljesen hivatását, akinek nemcsak gazdag tapasztalata és széles látóköie, hanem sokoldalú műszaki ismerete is van. Csak ilyen férfiú tudja a szertehuzó érdekeket a köz érdekében egyesíteni, mint ahogy az üveglencse a nap meleg sugarait gyújtó tűzü fénynyalábbá egyesíti. Hazánk sajátos földrajzi fekvése, nemze-| tiségi tagoltsága és különös politikai helyzete a kereskedelemügyi minisztériumnak még nagyobb fontosságot kölcsönöz, mint bárhol másutt. A közszellem nálunk megvárja, hogy az államhatalom a közgazdaság minden terén, majd positiv, majd negativ értelemben, majd mint alkotó, majd mint gátló factor szerepeljen Már pedig ezt a nehéz feladatot csak az oldhatja meg jól, aki igazi szakember; tetőtől talpig technikus, mert a közgazdasági ké-dések legnagyobb része műszaki kérdés. Azonban Hieronymi Károly nemcsak mint ilyen emelkedik ki kortársai közül. Benne már rég azt a vezért látjuk, aki megvetve a reklám- szerű hirhajhászás ismert módjait, szerónyon és ritka mérséklettel járt azon a sokszor nagyon is göröngyös középuton, mely a politikai tevékenység terén is az egyedüli, mely czélhoz vezet. E tények tanulságait levonva, bizonyára nem csalódunk, ha azt a napot, melyben Hieronymi Károly a kereskedelemügyi minisztérium élére került, a magyar közgazdasági politikában kiváló fontosságúnak jelezzük. Határkő lesz az, honnan az ország haladásának, ipari és keres kedelmi fellendülésének jobban megalapozott útja fog tovább vezetni. Hieronymi Károly 1836. október 1 én, Budán született s itt is végezte el műegyetemi tanulmányait. Mérnöki gyakorlatát 1856-bau a budai városi mérnöki hivatalban kezdette el, I melynek pár hétig növendéke volt. Szolgálatából kilépve, Máramaros vármegyébe költözött itt 1861 ig tagositó munkálatokkal foglalatoskodott. Kiváló'® rdemeinek elismeréséül a vármegye 1861-ben megválasztotta főmérnökének. Ebben a hivatalban találjuk őt 1867-ig. A magyar alkotmány visszaállitása után nagy tehetségeinek teljes érvényesülésére más ut nyílt meg; 1867-ben a közmunka- és közlekedésügyi minisztériumhoz titkárrá nevezték ki; 1868-ban már osztálytanácsos, 1872-ben miniszteri tanácsos lett s két év múlva mint államtitkár- helyettes vezeti a jelentőségben egyre emelkedő minisztériumnak reá bízott ügyeit, jelesen a folyószabályozást, az ármentesitóse- ket és a magyar vasúti politikát. A közmunka- és közlekedésügyi minisztériumban működése 1882-ben ért véget, amikor az osztrák-magyar államvasutakön állósitott magyar vonalainak igazgató élőkévé nevezték ki. Ezt a tisztet 1891-ig viselte, amikor az osztrák-magyar államvasutak magyar vonalainak államosításával a külön igazgatóság is megszűnt. Rövid idő múlva Hieronymi Károlyt a politikai tevékenység mezején találjuk. Az állami főszámvevőszék elnöki méltóságától, melyet 1892. év október havában foglalt el, csakhamar megvált, mert Őfelsége egy hó múlva 1892. novemberében belügyminiszterré nevezte ki. Az alatt a 3 év alatt, mig ennek a minisztériumnak ügyeit ritka erélylyel vezette, kiváló alkoRóth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárat .ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. __ Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. Szatmár és Yi(bke legnagyobb czipőraktára ff az őszi és téli idényre megrendelt úri-, női- és gyermek •• azipők és csizmák a legjobb kivitelben. — — —
