Szamos, 1903. október (35. évfolyam, 79-87. szám)

1903-10-25 / 86. szám

évi hü szolgálattal mutattátok meg, hogy ez a közlekedés, ez a természetes viszony nép és uraság közt bomlások^ harczokra, elkeseredésre, szétszakadásokra csak fehér holló számra vezetett. De hiába! Szakadozni kezdettek a szálak. Pusztult a birtokosság Ám ez nem pusztulhatott el egészen. Erősebb volt, mint hitték. Ma már hála Isten, majd majd kiheveri a nagy rázkódást, melyen megtogyott, egyes részei­ben meggyengült, de nem törött meg. De a nép magára maradi. Megin­gott, bizalmatlan lett. Elszakadván — mon­dom újra — természetes ízületétől: más dűlőbe tévedt, más karokba vetette magát. Pedig a birtokos-osztály egész helyzete, lénye, úgy össze kell hogy nőjjön a nép életével, mint ahogy az élőfa gyökere a fa-: törzsével. Ez összenövést, az együvé való tarto­zásnak e mély és hatalmas érzését ápolni, létrehozni az egész társadalom sürgős fel­adata. De az elhatározó és döntő lépés a földbirtokos osztályé. Ez osztálynak vissza kell nyernie régi erejét, befolyását, meg kell győznie a népet, hogy csak vele és nem ellene nyerheti meg természetes bol­dogul hatását. E szép, hazafias munkára nevelnünk kell öntudatosan — a fiatal földbirtokos ge- neracziót. Közelebb az ifjú gyentri világhoz leszen pár szerény szavam. Bodnár Gáspár. Gyümölcs- és zöld-főzelék konzerválás. (Felolvasta : Lakos Imréné, a szatmári kertészeti kiállítá­son 1903. október 2-án.) Mélyen tisztelt közönség ! Ezen kiállítás rendezőbizottsága felszóli- í tott, hogy a gyümölcsök és zöld-főzelékek kon- 1 zerválásáról tartsak felolvasást Ezen reám nézve megtisztelő felszóllitásnak a legnagyobb örömmel teszek eleget. tőle, miért bámészkodik reáin. Ö gúnyosan vi- : gyorgó arczczal felelt. — Mert az ur tetszik nekem. A harag az indulat a szivem felé tolult szájamban hirtelen keserű érzés támadt. Össze­folyt minden előttem a szemtelen kérkedő hang hallatára s megütöttem. Igen, megütöttem. Nem í tudtam ellentállani, mintha valamely tulvilági hatalom késztetett volna a tettre. Iszonyú kavarodás támadt erre a kávé- házban. Sötét arcza, melylyel bosszút esküdött | nekem, egész éjjel kisértett álmomban. De nini, hiszen most is itt van. Ott, ott közelit a másik szobából. Milyen irtózatos sö­tét az arcza. A bosszú lángol rajta keresztül. Leül a szemközti székre. Ismét bántó pillantá­saival gyötör. Vájjon mit akarhat. Hiszen ez lovagiatlanság. Beteg embert kínozni! Ni milyen gúnyosan vigyorog, ügy lát­szik örül müvének. Most« meg felém közelit. Egy perez s kinnt vagyok ágyamból. Drágán adom el éle­temet. Megrohan. Látom szándékát. A köteléket akarja sebemről letépni. Meg akar ölni. Most megfogja a kötést. — Segítség ! Segítség! Gyilkos ! Irtózatos csapásokat mérek reá. Hasztalan, j Emberfelettit ránt a köteléken. A sebből pa ! takként ömlik a vér. Az éltető meleg, pi­ros vér. Messziről mintha tulvilági hangokat hal j lanók. Megösmerem, háziorvosunk hangja. Hal-1 lom, amint szemrehányó hangon mondja: •— Ugyan, hogy is lehet egy lázbeteget ' egyedül hagyni. Most ismét felfakadt a seb ! Mielőtt az egyes feldolgozási módokat külön-külön megismertetném, szenteljünk egy pár perczet annak feltüntetésére, hogy mi előnye és más iparágakra mi befolyása van annak, ha a gyümölcsök- és zöld-főzelékek kon­zerválásával háziiparilag is és országszerte foglalkoznának. A konzerválás előnye az, hogy ha a gond­viselés gazdag terméssel áldott meg bennünket, nem vagyunk kénytelenek, a tömeges kínálat következtében, nevetségesen olcsó áron veszte­getni el terményeinket, hanem a főzelékeket egyszerűen konzerválva, a gyümölcsöket pedig finom csemegének feldolgozva, itthon, vagy külföldre szállítva, sokkal magasabb áron ad­hatjuk el, mert igy várhatunk az eladással ad­dig, mig arra kedvező alkalom kínálkozik. Más iparágakra irányuló hatása pedig ab­ban nyilvánul, hogy a likőrökhöz szeszt és cuk­rot, a szörpökhöz, izekhez, sajtokhoz és más csemegékhez szintén sok ezukrot használunk fel; továbbá, hogy a konzervek csomagolásá­hoz sok papiros, fadoboz üveg és láda szüksé­ges. A konzervek készítésével való foglalkozás tehát segíti a papír-, fa-, üveg-, ezukor- és szesz-ipart, e két utóbbi pedig a mezőgazda­ságot. Mivel hazánkban csaknem mindenféle gyümölcs és zöld-főzelék termelhető, ha a házi iparilag is űzött konzerválással országszerte foglalkoznánk, nagy tömegben tudnánk előállí­tani és külföldre szállítani a konzervált ólelmi- czikkeket, melyekért milliókban kifejezhető pénz jönne hazánkba és oszlana meg a népes­ség között: a gyümölcsöt és zöldséget tiszti tó kis leánytól kezdve a szesz- és ezukorgyárakon át, egészen a ezukor-répa földet művelő mun­kásokig. Ez a körülmény elősegítené a haza mun­kás polgárainak nemcsak megélhetését, de va­gyoni gjrarapodását is. És igy, a külföldről hozzánk vándorolt rubel és márka: ieghitható- sabb ellenszerei volnának a dollárok után való kivándorlásnak. Ezek után térjünk át az egyes konzervá- lási módok ismertetésére és mert nemcsak a háztartásban, de a külföldre való tömeges szál­lításra nézve is nagy szerepe van a zöld-főze­lékek konzerválásának kezdjük ezen: A zöld-főzelékek konzerválása háromféle képen történhetik, úgymint: dunsztolás, asza lás, vagy sóval rétegezve elrakás által. A dunsztolva elrakott zöld-főzelékeket megtisztítás és feldarabolás után, forrásban levő [ sós vízbe rakjuk és félig megfőzzük. Azután szitára öntjük, hogy leve mcsorogjon. A beföt- tes üvegeket kimosás után szárazra töröljük és j úgy rakjuk beléjük, Ízlésesen elrendezve a le- vétől lecsorgatott főzeléket. Ezután ráöntjük a levet. Lekötjük és bedunsztoijuk. Az üvegek lekötése és dunsztolása oly általánosan ismert eljárás, hogy feleslegesnek tartom annak ismer­tetését. A zöld babra abból a léből öntünk, a melyben főztük, csak előbb jó boreczettel Ízlés I szerint megsavanyitjuk s hogy a megpenésze- dés ellen biztosítsuk, tüllbe kötött kevés fekete j mustármagot is teszünk a bab közé, (egy lite- j rés üvegre, egy evőkanálnyit számítunk) A zöld borsóhoz szintén saját levét hasz ! náljuk, kevés czukorra'i és saliczyllal vegyítve j (egy literes üvegre egy negyed gramm saliczylt | számítunk.) Kártifiol és spárgához azonban, sóval és [ igen kevés czukorral, tiszta vizet forralunk! és kihűlve, azt öntjük rá. (Egy literes üvegre | egy negyed gramm salicylt is teszünk.) A saliczyl használatára nézve megemlítem, j hogy az mellőzhető, ha dunsztos konzerveinket j szellös és száraz helyen tarthatjuk. A fehérszinü főzelékek üvegbe rakásával gyorsan végezünk, mert csak úgy maradnak meg szép fehér színükben. Lehet ugyan kénvirággal megfüstölni, úgy fehér színük jobban megmarad, de ezen eljá- j rást egészségtelennek tartják. A zöld-szinü főzelékeknél csak azon ki-! csinységre ügyeljünk, hogy a forrásban levő vízben apródonként főzzük ki a babot vagy I borsót s hogy az adény, melyben főzzük, fó- detlen legyen. így minden mesterséges színe- zés nélkül is teljesen megtartják nyári zöld színüket. Az aszalásra szánt főzeléket előbb szintén félig megfőzzük, az előbb elmondott eljárás szerint s csak azután rakjuk aszaló rácsra. Ha nyersen kezdenök meg az aszalást, a főzelékek télen megfózhetetlenek lennének. A czélszerüen aszalt zöld főzelék teljesen meg­tartja nyári friss izét és színét. Ha azonban nagy hőség miatt megpörkölődik, vagy túlsá­gos lassú aszalás következtében megsavanyodik, az aszalás kárba veszett fáradság. A zöld-főze­léket aszalni már csak azért is igen előnyös, mert igy könnyen eltarthatok és könnyen szál­líthatók. Igen jól aszalhatok az összes levesbe való zöldségek is, csakhogy azokat az aszalás előtt nem főzzük meg félig, csupán egyszer felforral­juk. Épen úgy járunk el a káposztának való gyalult tök aszalásával is. (Foly. tköv.) HÍRROVAT. A 3. negyed év lejártával felkérjük la­punk mélyen tisztelt megrendelőit, hogy hát­ralékaikat beküldeni s előfizetéseiket megú­jítani szíveskedjenek. * Általános városi tisztujitás- Ez év végéü a városi tisztikarnak megbízatása le­jár s ennek tagjait a közönség hat évre u - ból fogja választani. Megjegyezzük, hogy a törvényhatóság szervezeti szabályrendelete a tisztikart két részre osztja, úgymint I. a tulajdonképeni tisztikarra s II a segéd- és kezelő személyzetre. Ez utóbbi személyzet tagjai élethossziglan választatván, nem jön­nek választás alá. Ilyenek az erdész, al- kapitányok, számvizsgáló, rendőrfogalmazók, száratisztek, pénztártisztek, rendőrtisztek, ál­latorvosok, mérnöksegéd, mértékhitelesítő, városgazda, iktató, kiadó, kórházi gondnok, írnokok, útfelügyelő, adóvégrehajtók, halott­kém és szülésznők. A tisztikar tagjai közül részint, mint kinevezettek, részint, mint élet­fogytiglan választottak, szintén nem jönnek választás alá: a főkapitány, mérnök, orvo­sok, főszámvevő és levéltárnok. Ellenben választás alá esnek tizenhármán, név­szerinti Pap Géza polgármester, Kőrös­mezei Antal főjegyző, Békéssy Géza árva­széki ülnök, Raáb Sándor közigazgatási ta­nácsos, Bartha Kálmán gazdasági tanácsos, Ferencz Ágoston tanácsjegyző, Papp Zoltán első és Demkö Sándor másod aljegyző, dr. Vajay Károly tiszti főügyész, .cvrokháty Vilmos községi bitó, Kertészffy Gábor pénz­tárnok, Ferency János pénztári ellenőr és dr. Lénárd István közgyám. A tisztikarnak régi tagjai mind kipróbált erők, az újak iránt pedig a bizalom csak az imént nyil­vánult meg; ennélfogva egyáltalán nincs ki­látás valami mozgalmasabb választásra ! * ALoráutffy Zsuzsanna egyesület téli műsorát a következőképen állapitotta meg a rendező bizottság : felolvasó estélyeket tart az ev. ref. főgimnázium tornacsarnokában okt. 31., novemb. 14., novemb. 28., decz. 12., febr. 13., február 27., márezus 12. és márczius 26-án. összesen nyolez estén — mindig esti 6 órakor. — Karácsony szombatján d. u. 4 órakor szeretet vendégséget rendez a szegények szá­mára. Január 16-ikán a Pannónia termében nagy estélyét fogja megtartani. A felolvasó estélyeken a perselyek kitétetnek; a t. közön­ség önkéntes adakozásra kéretik. A jószivü hölgyek előre fel kéretnek, hogy decz. 20-ig a nélkülözhető ruhadarabokat, kendőket, viseltes felöltőket a szegények közt leendő kiosztás vé­gett Biki Károlyné úrnő vál. tag czimére (Rá- kóczy-utoza 4.) beküldeni szíveskedjenek. Ugyan­ott e czélra pénzadományok is szívesen elfo­gadtatnak. A halhatatlan emlékű Lorántffy Zsuzsánna fejedelemnő szellemében működő egye­sület bizalommal ajánlja magát s nemes czélra PÁSKUJ IMRE hazai iparcsarnokába az őszi újdonságok megérkeztek. Iskolás gyermekek részére kész kelengyék szintén raktáron vannak

Next

/
Oldalképek
Tartalom