Szamos, 1903. október (35. évfolyam, 79-87. szám)
1903-10-01 / 79. szám
XXXV, Hfolyaa, Szatmár, 1903. csütörtök október ho 1. SZAMOS POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor i Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. A szatmári családi vérengzéshez. Még mindig élénken foglalkoztatja vá rosunkban a közvéleményt az a családi dráma, mely Lépes Ödön százados mint após és Báthy Sándor, mint vő között a múlt bét folyamán végbement. A közvélemény egyet ért abban, hogy az'a brutális elégtétel, a melyet Lépes százados és fia Báthy Sándoron vett amiatt, hogy ez válópöréiek a bíróság előtt folyt tárgyalás alkalmával nejére mélyen meggyalázó kifejezést használt, az elégtétel ve- vésnek oly módja volt, mely semmi körülmények között sem egyeztethető össze semmiféle megengedhető eljárás fogalmával. Nem pedig azért, mert semmi oka sem lehetett Lépes századosnak annak a föltevésére, hogy Báthyval szemben, ki egyébként tartalékos tiszt, az elégtétel meglelelő módját is igénybe ne vehette volna. E helyett fiával együtt, élesre'fent kardokkal íöllegyverkezve egy teljesen védtelen embert kaszaboltak össze, ki hivatalában a dolgát gyanútlanul végezte. A védtelen gyanútlan helyzetnek ily módon történt kihasználása semmivel sem menthető s a hadbíróság tételes törvényébe is beleütközik. Ez az eljárás nem minősíthető enyhébben még azon feltevés mellett sem, hogy azt az izgalom, a szenvedély momentán kitörésének a hatása alatt követték el, mert a vérengzést már jóval azelőtt tervszerűen előkészitették. Ennek kétségtelen bizonyítéka az? hogy Lépes százados a fiát e czélból Szalmáira sürgönyözte s az eset tanújául egy tiszttársát kérte tel. A közvélemény mérlegébe azonban nem kisebb nyomatékkai szerepel az az indító ok sem, mely Lépes századost és fiát veje, illetve nőtestvére érdekében a vérengzésre előkésztette. Ez pedig: az asszony becsülete. A nőnek, természetesen kialakult családi és társadalmi leifogásunk szerint legfőbb vesztenivalója a családi tisztaság, ugy- annyira, hogy az u. n. „nőibecsület“ fogalma majdnem kizároiágosan erre az egy alapvonásra támaszkodik, szemben a „iérfi becsülettel“, a mire az erkölcsi életnek már többféle nyilvánulásai is szorosabban illeszkednek. Annak aki a nő becsületéhez hozzá akar nyúlni, a ielkiismeret, a kétségtelen bizonyosság tiszta meggyőződésével kell fölvértezve lennie, mert e nélkTTL^női erény tisztaságának bemocskolása olyan merénylet, mely a nő becsületének gyökere, vagy más szóval egyenesen társadalmi élete ellen van irányozva. Ezért van az, bogy a boszu, az irigység és egyéb rejtett rósz idulatok a nőnek mindig a legérzékenyebb, legféltéke- nvebb erénye ellen igyekeznek titkos tü- szurásokat. vagy merészebb czélzásokat is irányozni, melyek ellen már maga a védekezés is felháborítja az illemben növekedett érzéket. A társadalmi életnek olym rákfenéje ez, a melyet undorító volta miatt operálni is egyike a legkellemetlenebb feladatoknak. Mennyivel megdöbbentőbb az, midőn a nő becsületét maga a férj, a hitelesség súlyának mindenesetre erősebb igényével támadja meg. Pedig lehet, hogy az az összevagdalt térj maga is csak annak az áldozata, hogy e társadalmi betegségtől inficziálva sodortaÁz utczán. Tegnap, hogy az utczán mentem, Két menet jött velem szemben : Egy aggot vitt temetőbe, Más’ ifjú párt esketőre .... Az leszámolt az élettel, Ez pedig csak most kezdi el : — Ügy elfogott egy gondolat, Melyik is hát a boldogabb ? ! . . . Baka Elek. Országos czigányzene verseny. Életrevaló s a nemzeti együttérzést, ha- zafiságot növelő eszme volt a népszínház igazgatóságától országos versenyt rendezni a magyar ezigányprimások között, hadd tudja meg az ország, az egész világ, ki a legjobb ozigány prímása a hazának, melyik banda huzza a le- gislegszebbet az Alföld, mólabus szivéből fakadó nótáját. A verseny jövedelmét hazafias czélra fordítják ; Dankó Pistának a legszebben nótázó magyar dalköltőnek akarnak szobrot állítani belőle, hogy érczemlék hirdesse az utókornak nagyságát, amely dalaiban úgyis a végtelenségig fenn íog maradni. Hü czigányprimásaink a földkerekség minden részéből fölkerekedtek, hogy részt vegye nek a nemes vetélkedésben. Ott hagyták Parist, Londont, Berlint, hogy a Népszínház színpadán bemutassák művészetüket, a magyar közönségnek. S most estéről-estre sir, zokog a száraz fa húrja s ringatja édes merengésbe az exaltát néző közönséget, mely szinüjtig megtölti a hazafias színház nézőterét. A barna muzsikusok pedig láztól kipirult arczczal nézték naponként az erőlködő versenytársakat s számlálják majd félelemmel, majd meg örömmel a növekvő, avagy csökkenő esélyeket. Ki a legjobb, ki a legigazabb magyar czi gány, ez a kérdés ? Nem. Hiszen minden ezi- gány jó, mert magyar s minden czigány igaz, mert szivéből hozza a hangokat hallgatója épü lésére. Nem is ez volt czélja a színház igazgatóságának. Sokkal nagyobb, sokkal hazafiasabb missió vezérelte ez akcziójában. Egyrészt a meghalt dalköltőnek akart ércz- böl emléket állítani, de legfőképpen a magyar közönség szivében a hazaíiság szendergő zsa rátnokát tüzes lánggá lobogtatni. S ez sikerült is. A színház naponként zsúfolásig megtelik a legválogatottabb közönséggel, mely kipirult orczával, hazafias lángtól izzó szemekkel nézi a barna művészek játékát s fellobogó szenvedélylyel hallgatja a szívből jővö, szívhez szóló mólabus nótákat, melyek oly hűen fejezik ki a magyar nép küzdelmes múltját s még küzdelmesebb jövendőjét. És soha jobbkor e hazafias eszme nem pattanhatott volna ki. Most. a midőn a haza sorsa, jövendő boldogsága fordul a koczkán, szükséges, hogy az ország szive hazafias eszmékért dobogjon. Hogy lánggal égjen a honszeretet tisztitó tüze minden magyar hazafi szivében. Kettőzött ^rőre, hatványozott éberségre van szüksége a hazának e válságos napokban, midőn mindenfelől ellenséges szellők fuvalnak hazánk megrontására. A márcziusi szellők lengenek körül ismét bennünket langyos titokzatos fuvalmak, melyek felforralják a vért ereinkben s dicsőségről, szebb jövőről suttognak. Késő ősszel, tavaszi hangulatok ? ! Mint mikor az agg, összetörődött férfi szerelemről álmodik. Bár a dér honol nemes fején, de szivében a szerelem ifjú tavasza tombol. Vájjon ez a tavasz gyümölcsöt érlel-e a nemzet számára ? ! Kérdés, melyre csak a jövő adhatja meg a feleletet. A magyarok Istene segítsen e válságos napokban ! A „Szamos“ nak egy pesti munkatársa.
