Szamos, 1903. szeptember (35. évfolyam, 71-78. szám)

1903-09-03 / 71. szám

í t Előfizetési árt Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szóm ára 20 fillér. A tanév kezdetén. A gyermekek, ifjak serege teszi ismét mozgalmassá városunk képét. Az uj nem­zedék, jövő reményünk, ismét elkötelezi magát egy évre, hogy erkölcsben, tudo­mányban magát az életre előkészítse. Alig van köztük olyan, kiben ne volna meg a jóravaló elhatározás akkor, mikor a tanin­tézet küszöbét átlépi, hiszen még élénken él mindeniknek lelkében az az erkölcsi ut- ravaló, amivel az aggódó, gondos szülék gyer­mekeiket egy év munkájára elbocsátják. Az év kezdetén alig is van olyan növendék, a kiből hiányoznék a nemesebb felbuzdulás, hogy a társakkal együtt eredményes mun­kát végezzen. De egy részénél rendszerint hamar el szokott halványodni az otthon tett Ígéretek, fogadalmak emléke s a taní­tók, tanárok újabb buzdításaira is egyre gyöngébb hatást tanúsítanak. A tapasztalás azt bizonyítja, hogy aránylag csak igen csekély az olyan nö­vendékek száma, kik a tehetség határozott hiánya miatt ne tudnának haladni. A haladni nem tudók legnagyobb ré­szénél vagy a kellő előkészültség hiányát lehet tapasztalni, vagy azt a körülményt, SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak Sxaimáron, a lap kiadóhivatalikan fUetendfik HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban kezdtetnek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden sző 4 fillér. hogy otthon a család nem szoktatta a gyer­meket bizonyos rendszeres munkára, már t. i. oly fokon sem, amint a megfelelő kor­ban ez szükséges. Hogy a család szerepe és hivatása mennyire fontos ez előkészítő munkában az iskolára nézve, azt a neveléstudomány soha nem igazolta több oldalról, mint napjaink­ban, midőn a család és iskola kölcsönhatá­sát a nevelés sikerére nézve elsőrangú té­nyezőnek tekintik. Természetesen ezt a köl­csönhatást nem úgy kell értelmezni, hogy a család oktasson és tanítson is, bár ott, hol erre is nyílik alkalom, az a sikert még in­kább biztosíthatja, hanem arról van szó, hogy a család gyermekeinek erkölcsi ma­gaviseletét ellenőrizze s a gyermekek fej lődési fokához mért bizonyos rendszeres munkára szoktassa. A hol ez megtörténik, ott a gyermeket olyan erkölcsi tőkével lát­ják el, mely gazdagon kamatozik nemcsak az iskolában, hanem az életben is, Az egyen­letesen kitartó munkásság hiánya olyan je­lenség, amely nemcsak a gyermekeinkben és iíjainkban észlelhető, hanem egész nem­zeti, társadalmi életünkben is. Az értelmi fejlődés ellen nem panasz­kodhatunk. Kifejtik ma az értelem, ismere teket is szerez, nagyobb mennyiségben mint valaha, de nálunk a kitartás hiánya miatt ritkán edződik úgy meg, hogy kutatni al­kotni bírjon és vágyjék. Az érzelmek igenis hevesek és hatalmasak, de legtöbbször egy­irányúak, az anyagi életre űzetnek, önzésre hajlanak s mellettük az erkölcsi erő s a magasabb törekvés gyengül. Pedig ennek a fejlesztése a kitartó munkához szoktatás alapján sohasem volt * talán az életnek a társadalomnak oly égető szükséglete, mint napjainkban. Akkor, amikor a nevelés, a tudomány csarnokai ismét megnyílnak az uj tanév kez­detével, fokozott felelősség hárul azokra is, kik a közegészség őreiül vannak hivatva. A köztisztaság, járványos megbetegedések gyors ellenőrzése vethet gátat csak annak az utóbbi években egész rendszerszerüleg előállott állapotnak, hogy az alsóbb loku is­kolákat kisebb nagyobb időre be kellett zárni. Különösen ellenőrizendők azok a he­lyek, hol a tanulók tömegesebben elszállá- soltalnak s a hova rendszerint a vidékről behozott betegek is ideiglenesen elhelyeztet­nek. Csak igy jöhetünk nyomára azoknak a forrásoknak, honnan nálunk a járványok táplálkoznak. Arya, — Bibliai legenda francziából. — Fordította: Tarezaly Julia. (Folyt, és vége.) Gyászosan s egyhangúan folytak a napok a viz zukogásai közt, mit az eső a fedelen elő­idézett, az orkán megszűnt s kívülről már nem hallatszott semmi kiáltás, se panasz, se átok. Az élet kihalt a főidőn. Végre az eső is megszűnt. Ezen napon nagy öröm keletkezett a bár­kában, sováran nézték egyetlen ablakukon a a napvilág fényét. Arya a távolból alázatosan szemlélte Japhetet s a szerelem beköltözött szivébe. A napok s holdak múltak s a bárka még is úszott ; erősen fujdogáló szelek himbálták azt, körül volt kerítve Őrvónynyel. Egy reggel, még alig hajnalodott, nagy lökés renditette meg a himbálódzó bárkát s ijedten vert fel embert, állatot. Percznyi zavar állott be. A bárka előre s hátra hajladozott s hajlásával magával ragadt egy csomó állatot, melyek hevesen mozgolódtak s nagy zajt idéz­tek elé. Szárazra értek s a bárka azon mértékben ütközött a sziklába, amint a viz leapadt, de még több hónapig kellett várakozniok, mig a galamb csőrében olajággal megérkezett s Noé kinyitotta a bárka ajtaját. 0 ment ki legelőbb, követve felesége, fiai s azok nejeitől. Földet érezve lábaik alatt, határtalan volt örömük, mely ég felé szállt. A napfénytől aranyozott zöldelő föld a a meszszeségben terült el s az azúr egen szi­várvány tündökölt egyik éghajlattól a másikig, mint ezer színnel zománezozott gyűrű. Soha szebb látvány nem terült el Noé gyermekei előtt, mit magok körül szemléltek: az ősi föld, melynek egyedüli urai voltak. Végre Arya, az utolsó ment ki s magát távol tartva busult, szép kék szemei a tűnő fellegek árnyát látszottak tükrözni s Japhetet nézte. Ő volt, ki hozzá közeledett. — Mért nem örvendesz te is velünk ? — Bus vagyok uram, mert nem tartozom fajotokhoz és mert a vízből kimentve, megha­lok a keservben. — Velünk maradsz Arya, vigasztald meg magad. — Oh ! mit érek az élettel, ha szeretet nélkül kell, hogy éljek, nem bírva azon joggal, hogy egy férj keblén kiuyugasszam fejem s soha karjaimba nem zárhatok megosztott éjze lem szülöttét ! Japhet elfordult Aryától a nélkül, hogy választ adott volna, félvén sokat mondani. Másnap az állatokat is kiengedték a bár­kából. A madarak kirepültek, röptűkben égfeló szálló sürü füstöt tüntetve fel, mely feunt osz­lik el. A négy lábúak, mint harczi tolongás ér­keztek ki. A csuszó-mászók a bárka hosszában húzódtak kifele s a sárt keresték. Húsz lépésre egy oroszlán megfojtott egy birkát. A következő nap Noé áldozatot mutatott be Istennek, rögtönzött oltáron s a negyed na­pon pálezáját vette; lement) a hegyen csa­ládjával s azon házi állatokkal, melyeket ma­gának tartott. Arya követte. A talaj még síkos volt s emitt-amott a viz által el nem sepert tárgyakra bukkantak. Tá­volabb a fűben, a síkon házak s templomok rom­jai, ember s állati hullák félig eltemetve. — Meneküljünk ! mondta Noé. — Apám, okoskodott Cham, nem jó volna-e ezen hullákat a madaraknak adni s ezen még álló falakat hasznunkra fordítani ? — Nem fiam, mindent saját kezünk mun­Figgelmezteté^!! Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárat ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraküra 5&z előrehaladott nyári idépy miatt a ipég raktárom leVő nyári sziqes czipők mmmmmmmmmmmmmmmmmmmm eredeti gyári árakon kaphatók, mmmmmmmmnmmmmamm

Next

/
Oldalképek
Tartalom