Szamos, 1903. augusztus (35. évfolyam, 62-70. szám)

1903-08-09 / 64. szám

levél az „Elöcserre,“ egy másik a „Nagyhegy“- nek azon részére, a hol a gör. kath. templom van s egy harmadik pedig a „Nagy- vagy Kis- Lippa“ Erdőd felé eső oldalára, ha ismerős t. czikkiró a helyi viszonyokkal, a távolsággal és a meglehetős különböző irányokkal az említett helyekre vonatkozólag, úgy csodálkoznom kell azon meggyőződésén, hol pontatlansággal és mulasztással vádol postamestert és kézbesítőt egyaránt. Tessék az illetékes igazgatóságnál kérvényezni a postahivatal alkalmas és megfe­lelő elhelyezését, nem egy, de több küldöncz alkalmazását, majd akkor követelhetünk több pontosságot a kézbesítésnél, de addig a maival is meg kell elégednünk. Egy nyaraló. * A magyar közönséghez! A magyar védő egyesület, (fővédő Vaszary Kolos) czéljához híven, a hazai ipari és mezőgazdasági termelés és a hazai munka és nemzeti kereskedelem vé­delme és ezúton való nemzeti irányú fejlesztő sére működését megkezdte Ezen czélból felkó rünk ezennel minden ipari és mezőgazdasági termelőt, azok szövetkezeteit és testületéit, min­den iparost és gazdát, akik az általunk előállí­tott czikkeknek nagyobb forgalmát és kelendő sógét óhajtják, hogy nálunk jelentsék be, mi­lyen czikket milyen a mennyiségben óhajtanak egyesületünk „Országos Áruforgalmi Központja“ által elhelyeztetni. Felkérünk minden kereske­dőt és különösen a nagyobb fogyasztókat, in­tézeteket, testületeket, gyárakat, stb,, akik ha­zai czikkekből hajlandók szükségletüket fedezni, hogy ezen szándékukat, a kereslet tárgyát és az évi szükséglet mennyiségét nálunk jelentsék be. Felkérünk mindenkit, aki hazai czikkek ajánlása, terjesztése által mint kerületi és helyi képviselő, ügynök, vagy utazó állandó szép jö­vedelemre szert tenni, avagy rendes keresett for­ráshoz jutni akar, küldje be ajánlatát. Azon terme­lőket és termelőszövetkezeteket pedig, akik bur­gonyát, paradicsomot, görög- és sárgadinnyét, szőllőt, baraczkot, körtét, almát, szilvát, szilva- izt (lekvárt), diót, vajat, tojást, baromfit, stb. akár kisebb, akár nagyobb mennyiségekben kül­földre való szállítás czéljára már is eladni akar­nak, ha egyesületünkhöz fordulnak, oly kiváló külföldi czégekkel hozhatjuk összeköttetésbe, melyek e czikkeket itthon veszik át, minden mennyiségben a legjobb elérhető áron. Levól- czimünk : Magyar Védő Egyesület Budapest. * Az ungvári kir. bábaképző-intézet ügyrendének kivonata. 1. A téli tanfolyam kezdődik : február 1-én, végződik julius végén; az őszi: szeptember l én, végződik január vé gén. 2. Az előadási nyelv magyar; a ruthének és tótok a saját nyelvükön is kapnak külön oktatást. 3. A felvétel a jelentkezés sorrendje szerint eszközöltetik. Egy tanfolyamra 30 tanít­ványnál több nem vétetik fel. 4. A felvételhez szükséges okmányok : a) keresztlevél, b) erkölcú bizonylat, c) orvosi bizonyítvány. Általában középkorú, egészséges ; — városok és nagyobb községek részére pedig csak Írni, olvasni tudó egyének vétetnek fel. 5. Kisebb községekbe törekvő s ezek között első sorban a már köz­ségi bába minőségben működött növendékek az illetékes közigazgatási hatóság előterjesztésére a nmélt. m. kir. közoktatásügyi kormánytól az intézet igazgatójának előterjesztésére 50—100 korona; a nmeit, belügyi kormánytól pádig a törvényhatóság utján 180 korona készpénzsególy- ben részesülhetnek. Ezenkívül kivételesen tan­díjmentességet is nyerhetnek és használatra kaphatnak egy, az illetékes község tulajdonát képező felszerelt bábatáskát. 6. Városok és na­gyobb községekbe törekvő növendékek az intó zet részéről anyagi segédben csak kivételesen részesülnek; ezek szükségletei egy tanfolyam alatt a következők: a) beiratási, tan- és vizsga- dij 40 korona; b) lakás és élelmezési költség 5 hóra 100 korona; c) 1 felszerelt bábatáska 30 korona; d) oklevélre bélyeg 2 korona; össze­sen 172 korona. Levelezések az alábbi czimhez iutózendők. Ungvár, 1903. augusztus 3-án. Az ungvári kir. bábaképző-iotózet igazgatósága. * Czipész ipari és munkagép szakkiál- litás. A kiállítás a kereskedelmi miniszter véd nöksóge alatt rendeztetik. A debreczeni ipar testület és a kiállítási bizottság mindent meg­tesz a kiállítás sikeréért. Ez ideig a kiállításra körülbelül 1000-en jelentkeztek. Nincs az ország­nak olyan nagyobb városa, a melyből legalább 25—30 kiállító nem jelentkezett volna, de e mellett a kis- és nagyközségek is élénk részt vesznek a kiállításban. A bőrgyárosok közül 15 jelentkezett, kik mindannyian nagyobb szabású kiállítást rendeznek. A kiállítás fényét különö­sen emelni fogja a czipész iparosokra nézve felette tanulságos munkagép szakkiállítás, a m kir. technológiai iparmuzeum ezen gépeket inár leszállította s egész szeptember 5-ig a kiállítás befejezéséig üzemben tartatja. A kiállítást a kereskedelmi miniszter személyesen nyitja meg. Az ország különböző városaiból a czipész ipa­rosok nagy számmal jelentették be a kiállítás látogatása iráuti szándékukat. A kiállítási mun­kálatok teljes befejezést nyertek. A város leg­forgalmasabb helyén, díszesen emelkedik ki a kiállítás czóljaira külön készített pavilion. A bírálat augusztus 13-án lesz, ezek szerint a kiál­lítás megnyitásakor a kitüntetések az egyes tárgyakon feltüntetve lesznek. * A perronjegy. A vasutak apró állomá­sain eddig alig ismerték a perronjegyet s a vonat érkezésére vagy indulására váró közön­ség szabadon járhatott ki és be az úgynevezett perronra, a mely nagyobb állomásokon a pálya­udvartól korláttal elválasztott fedett folyosót, kisebb helyeken pedig az állomásház előtti ka­vicsos területet jelentette. A perronjegyet a harmincz esztendővel ezelőtt készült üzleti sza­bályzat létesítette, de az erre vonatkozó ren­delkezést csak nagy állomásokon léptették életbe, miután csak ott van értelme. Czólja ugyanis eleinte csak a személybiztonság feletti őrködés volt. Azt akarták megakadályozni, hogy a pálya­udvarhoz közel ne férkőzhessek minden ember s ezzel a sokféle szerencsétlenségnek eleje vé tessék. Apró állomásokon nincs sok értelme az óvórendszabálynak, mert ott tolongás elő nem fordul; nincs értelme különösen ma, mikor már a vasút megszokott intézmény s az óvatosság, a műveltség terjedésével sokkal nagyobb az utazó s a vasúthoz közel járó közönségben, mint harmincz évvel ezelőtt. De különösen nincs értelme a kevésbé forgalmas vasútvonala­kon, a hol a pályatesten elégnek tartják az emberi élet védelmére a figyelmeztető táblák kiragasztását: „Vigyázz, ha jön a vonat,“ a sokkal veszélytelenebb pályaudvarokon pedig szükségesnek tartják a publikumot a perron- jegynek oltalma alá helyezni. De nem is az óvrendszabály a dolog sarka, hanem az, hogy a perronjegynek pénzügyi oldala is van. Jöve­delmi forrást képez. Újabban azután valami túlbuzgó vasutas kieszelte, hogy az üzletszabály­zatnak erre vonatkozó része a kisebb állomá­sokon nincs szigorúan végrehajtva s miután azt hitte, hogy az eszenyi vagy Lótrágyi stáczió- kon ebből százak fognak begyülni, elrendelte a perronra való kilépés eltiltását. Ebből azután a közönség újabb zaklatása származik. Krassó Szörényvármegye közigazgatási bizottsága az államópitószetf hivatal főnökének indítványára, most felirt a kereskedelmi miniszterhez, hogy a perronjegyekre vonatkozó rendeletét vonassa vissza s a vasutak kisebb állomásain a perron a közönség rendelkezésére álljon s hason szel lemü felirat intézésére az összes közigazgatási bizottságokat felkérni határozta. * Árucsomagok tartalmának helytelen bevallása. A magyar királyi államvasutak igaz­gatósága közhírré teszi, hogy a budapesti pályaudvarokra rendelt árucsomagok tartalmá­nak helytelen bevallása fogyasztási adójövedéki kihágást, az egyes csomagokba írásbeli közle­mények, mint levelek betótele pedig postajöve­déki kihágást képez, mely jövedéki kihágások felfedezése esetén a pénzügyőri közegek a czim- zettre mindenkor érzékeny pénzbírságot rónak. Ez anyagi károsodások elkerülése czéljából a magyar királyi államvasutak igazgatósága fel kéri a szállító közönséget, hogy a budapesti pályaudvarokra rendelt árukat, különösen a fogyasztási adó alá eső czikkeket tartalmazó áruszállitmányokat a fuvarleveleken mindenkor az áruk neme szerint külön-külön a legponto sabban vallja be s írásbeli közleményeknek (leveleknek stb) az egyes csomagokba való betételétől tartózkodjék. * Hírek az anyakönyvi hivatalból. A szatmári I. kér. anyakönyvi hivatalnál f. évi julius 29-ik napjától a következő bejegyzések történtek : Születtek: Grósz Sándor, Szarvadi István, Gyöngyössi Zsuzsámra, Barcsi Zoltán, Kiss Si­mon, Uray György, Ványi Antal, Szegedy Róza, Illyés István, Dobránszky Erzsébet, Thury An­tal, Schwartz Sándor, Gulya Géza. Meghaltak : Vasserfógel Sándor 14 hóna­pos izr., Vajda Mária 6 éves ev. ref., Kodász Zsigmondné 40 éves g. k„ Gyöngyössi Zsuzsánna 1 napos ev. ref., Spitz Jenő 11 hónapos izr., Ráthonyi Endre 1 hónapos r. k., Boronkai Mar­git 2 hónapos ev. ref,, Matyasovszky János 22 éves r. k., Szirbán Páter 14 éves g. k., Grün- baum Sámuelné 26 éves izr., Csaba Rornánu Antal 52 éves ev. ref., Makranczi Erzsébet 15 napos ev. ref., Oláh Balázs 18 hónapos g. k., Rózsa Gusztávné 23 éves r. k., Gereben László 74 éves ev. ref. Kihirdetés alatt állanak : Kiss Dezső és Weisz Hani, Vanicskó József és Ignát Juliánná. x Példás kedvezményt léptetett életbe hazánk egyik legszebb és legkedveltebb fürdője, HERKULESFÜRDÖ. Az igazgatóság mindazo­kat, kik szerény jövedelemmel bírnak, augusz­tus 26-tól kezdve 50% árkedvezményben része­síti úgy a lakás, mint a páratlan gyógyhatású kéndus és kősós meleg fürdők árainál. Ismere- retes, hogy e világhírű fürdők csalhatatlan si­kerrel használtatnak e ischias, idült csuz, kösz vény, bőr és csontbetegségek, aranyér, altesti bántalmak, vesebajok, vérszegénység, stb. ellen. Dicséretes cselekedet az igazgatóság részéről, hogy az említett kedvezmény által módot nyújt az intelligens középosztálynak is, hogy Herku- lesfürdő gyógyító és üdítő hatásában részesül­hessen. x A t. hölgyközönségnek. Csak egyszer próbakópen rendeljék meg a csodahatásu valódi angol szépítő szert, ugorkatejet és meg fognak róla győződni, hogy ezen csodaszer azonnal el­távolít szeplőt, máj foltot és mindenféle tisztát- lanságot az arczról és a bőrt üdévé, fiatallá va­rázsolja. A párisi és bécsi kiállításokon arany­éremmel kitüntetve. Ára 2 kor. hozzá való va­lódi angol ugorkaszappan 1 kor., pouder 1 kor. 20 fii. és 2 kor. Valódi angol minőségben kap­ható Balassa Kornél gyógyszertárában Temes­vár, a hová minden postai rendelés czimzendő. Kapható minden gyógyszertárban. Felelős szerkesztő: Dl*. Hantz Jenő. Fődolgozótárs: Ferency János. Lap-kiadótulajdonos: Litíeczky Endre. Kishirdetések. Az erdődi nagyhegyen a Dónáth kápolna közelében, legnagyobb részt a tetőn, legszebb helyen egy beültetendő szőlőhely, melyben ré­gen 11800 tőke állott, hozzá lanka és pajta el­adó Bővebb felvilágosítás kiadóhivatalunkban szerezhető. A szatmári volt gör. kath. iskolánál az összes iskolai felszerelvények u. m. padok, táblák, stb. jutányos árban ela­dók. Értekezhetni lehet Papp Lajos g. k. lel­készszel Széchenyi-utcza 10. sz. alatt gör. kath. plébánia. Szám 430-1903. Árverési hirdetmény. Alulírott birósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szatmárnémeti kir. tvszék 1901. évi 18303 sz. végzése következtében Dr. Antal Sándor szat­mári lakos ügyvéd által képviselt , Frankó János szatmári lakos javára, Markovits Áhrahám rózsa- pallagi lakos ellen 136 K 98 11. s jár. erejéig 1903. évi máj. hó 14-én foganatosított kielégítési végre­hajtás utján le- és felülfoglalt és 2170 koronára be­csült következő ingóságok u. m. : szarvasmarhák, lovak, széna, méhek, gazdasági eszközök és házi bútorok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szinyérváraljai kir. jbiró- ság 1903. évi V. 259|1 számú végzése folytán 136 K 98 fi. tőkekövetelés, ennek 1901. évi aug. hó 25. napjától járó 6%-os kamatai, ll3°lo váltódij és eddig öszszesen 62 K 90 fi.-ben biróilag már megállapí­tott költségek erejéig Rózsapallagon, alperes lakásán leendő eszközlésre 1903. évi augusztus hó ll-ik napjának d. e. 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hi­vatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-ai értelmében kész- pénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat má­sok is le-és felülfoglaltatták, s azokra kielégítési jo­got nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 120 §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik Kelt Sz.-Váralján, 1903. évi jul. hó 20 napján. Sprenger Zsigmond kir. bir. végrehajtó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom