Szamos, 1903. augusztus (35. évfolyam, 62-70. szám)
1903-08-09 / 64. szám
a fiatal nemzedék nemzeti öntudatának növelésére nem gondol senki, sőt mintha egyenesen annak a kiirtására esküdtünk volna fel, igyekszünk belenevelni ifjainkba a kicsinylést, a mivel nemzeti tulajdonaink iránt viseltetünk. Generációk nőnek lel azzal a tudattal, hogy ha valamit akarunk, küllőidre kell érte mennünk, hogy a mi a miénk, az nem jó semmi, nem az első, de még csak nem is a második rendű, ha pedig az, akkor biztosan máshonnan kopiroztuk. Bezzeg más nemzet igyekszik minden iránt bizalmat csepegtetni a fogékony lelkekbe, a mi az övé, az ő produktuma. Azért vannak más nemzeteknél rajongói a nemzeti termelésnek, mig nálunk idegen kultusz veszi be magát kitörölhetetlenül a köztudatba. S vájjon egyebekben helyes irányu-e a mi nemzeti nevelésünk. Nem. Ez pedig megint csak a társadalom elleni vád s nem a kormányzat ellen, a mely tőle telhetőlegj igyekszik eleget tenni ezen a téren. Ám az iskola egymagában semmi. Ha a társadalom, a család nem áll mellette, tanítása hiábavaló semmiség, mert a való életbe át nem mehet; gyakorlati haszna nem származhatik. Első sorban éri a nemzetietlen nevelés vádja az úgynevezett tehetősebbeket, a kik anyagi szerencsés helyzetükből folyó első kötelességüknek tartják, hogy minél többet vétsenek ezen a téren. Hiszen akárhány úri gyereket találunk, a ki saját anyanyelvét sem beszéli magyarul, mert négy-öt éves korában már íranczia vagy német nyelvre fogják, a mivel megrontják nyelvérzékét. De nemcsak nyelveket saatittanak el úgy a gyermekekkel, hanem idegen hatásoknak teszik ki teljesen. Vajmi ritka eset most már, hogy magyar szokásokban, nemzeti kultuszban nevelődik valaki. Eltekintve a fővárostól, a melynek nemcsak belső életében, de már külső megnyilvánulásában a dolognak sincs egy fikarcznyi nemzeti vonás, a vidéki városok nagy részében is dühöng az idegen mánia: hoch-deutsch bonne, alldeutsch kisasszony s nem tudni mi mindenféle nevelők hatása ! alatt nő fel a fiatal nemzedék. Csoda-e, ha ezek után kint a való élet- ; ben úgy szembetalálkoznak az emberek, j mint azt a politikai élet mutatja? Nagyon | is természetes dolog ez, mint a hogy semmi különös nem volna abban sem, ha nemzeti karakterünk végképen és teljesen elmálana, elkallódna a nemtörődömség és nembánom- I súg útvesztőin. A föld termőképességének fokozása elektromosság utján. A népesség szaporodásával az áru utáni kereslet is nő. A kínálat ellenben, ha a produkció nem taithat lépést a fogyasztás emelkedésével, csökken, minek követke tóben azután az illető termék árának emelkedése, ami ha huzamos ideig tart, pláne állandó, egész osztályok életviszonyainak megváltozását vouja maga után. Érthető ennélfogva, hogy az emberiségnek productiv része folyvást törekszik, hogy a termelési módozatokat a kor kivánalmaiuak megfelelően olykép tökéletesítse, hogy a kereslet és kínálat közötti egyensúly fentartható legyen. Az emberiség említett produktiv részének eme fáradságos munkájára nem csekély befolyással volt eddig is az elektromosság törvényeinek megismerése és azoknak, a termelés tökéletesitósóre való sokoldalú felhasználása. Elektrotechnika nélkül számos iparág beláthatatlan időkig nem fejlődhetett volna a tökéletesség oly fokára, mint azt ma egyik-másik iparágnál örömmel tapasztalhatjuk. Vegyi ipar és a műszaki iparágak, továbbá a közlekedés, energia átvitel és világitás befolyásolják leginkább a termelést, pedig ezek az elektrotechnika felhasználása nélkül éppenséggel nem fejlődhettek volna odáig, ahol ma vannak. Sok, magas hőfokot igénylő vegyi terméknek előállítását, egyes betegségeknek gyógyítását, a városok közlekedési viszonyainak mai fejlettségét, a távolba jelzésnek ma ismeretes számos módját még félszázad előtt is merő agyrémeknek hittük és igy, ha a technikának bámulatos fejlődését némi érdeklődéssel követni nem találtuk kényelmetlennek, volt alkalmunk hozzászokni ahhoz, hogy egy-egy uj ideával szemben, már az első tekintetre, visszautasító magatartást ne tanúsítsunk. Ezeknek előre bocsátása | után, körülbelül egy emberöltő alatt szerzett : és kísérleti tapasztalatokkal életképesnek iga- \zolt eljárásról hozhatunk hirt, mely mezőgaz- | daságunkban valóságos forradalmat előidézni hivatott. A termények és növényeknek eiektro- j mos kezeléséről vau szó, mely kezeléssel azok- j nak fejlődési ideje rövidíthető, valamint anyag- tartalmuk jelentékenyen növelhető. A „Technológiai Lapok“ szerkesztője Zachara Lajos több, a fentebb említett téren kísérleteket végzett, tudósokkal érintkezésbe lépett s a megejtett kísérletek eredményeit eredeti helyről beszerezve, kellő adatokkal és magyarázatokkal kiegészítve külön füzet alakjában közzétette. Ezen brosúrájában röviden megemlékezik mindazon tudósokról, a kik az elektromossággal a növényeknek fejlődését illetőleg a föld termőképességének növelését czólzó kíséretekkel foglalkoztak és ismerteti azon okokat, melyeknek alapján az elektromos áram a növények gyorsabb és anyagtartalom tekintetében dusabb fejlődését idézné elő s végül ismerteti részletesen Dr. Selim Lemström helsingforsi egyetemi tanár és kiváló természettudós által végzett kísérleteket és azoknak meglepő eredményeit, mely szerint a föld termőképessége 40—90 százalékkal fokozható elektromoság által. Végül számítási példákkal is igazolja ezen rendszernek gazdaságosságát és a gyakorlatban köuuyü alkalmazását. Gazdálkodó közönségünknek, általában mindenkinek, ki a föld termőképességének fokozását kipróbálni óhajtja, valamint mindazoknak, akik érdeklődnek a tudomány terén előforduló haladás iránt, de azoknak is, kik foglalkoznak a nemzetnek gazdasági ügyeivel. HÍRROVAT. * Városi közgyűlés lesz holnap d. u. 3 órakor. Tárgysorozat: Polgármester havi jelentése intézkedéseiről és a törvényhatóság állapotáról. — Egyéb közigazgatási ügyek. Kormányrendelet. A lovassági és tüzérségi laktanyák építése ügyében. — Tanácsi előterjesztések. Folyó évi junius havi adó elő-ós leírás. A kereskedő és iparos tanoncziskolai bizottság újból való megválasztása. — Közigazgatási bizottsági határozatok. Zágonyi György tanító helyettesítési dijainak megtérítésére vonatkozólag. A Szatmár—erdődi h. é. vasútnak az eesedi láp lecsapoló társulat elleni útátjáró ügyében. — Gazdasági szakbizottsági javaslatok. A városi óvoda helyiségeinek zenede czélmiről beszélek .. . Éu méltányolni is tudom, hogy ezek az elveid. Okosak ezek, tartalmasak és ami fő : kellemesek. Már t. i. neked . . . Ne, ne tiltakozzál . . . Bájos dolog az első emeleti erkélyes szalon helyett a mellékutczába menni, a harmadik emeletre, sőt udvari lakásba. Én ezt értem. Tombol bennem a megértés. Harmadik emelet . . . Azok a rosszul szabott emberek, a szomszédok, akik a selymet csak a novellákból ismerik, ellenben nagyon kellemetlenek a szegénységtől . . . Ezek között lakni. Nos, ez nehéz dolog, ha helyette csipke-illatot szagolni . . . Nehéz dolog . . . Mindenesetre szükséges hozzá, hogy az ember szeressen. De: belülről szeressen. II. Valami kellemetlen kellemesség suhogott a szalonban : a nagyszerű és általános békéé. Geldenné, egy régi évfolyam hölgy elemében volt, hogy hápoghatott Lujzikám, valósággal boldog vagyok, hogy megbékéltek. Az asszony, akinek a megbékélésén eny- nyire boldog volt az agg hölgy, felsóhajtott : — Igen ! Megbékéltünk. Geldenné helyén valónak találta, hogy sokat beszéljen : — Most felidézni a múltat, vagy legalább is nem akarok mellette sokáig időzni. De megelégedettség fog el, hogy nekem nagy részem van ennek a múltnak az eltörlésén. A fiatal asszony arczán köny folyott végig. Az a nő beszólt hozzá igy, aki nyomorékká tette őt. Az, aki vásárt csinált egy árva leány szeretni akaró leikéből : hozzáeröszakolta egy fiatal úrhoz, aki nem volt fiatal és aki nem volt ur, hanem gépiélek, de kifogástalan szabású ruhákban járt . . . Mindez a verejtókessó- gig unalmas és elcsépelt, ha az ember hallja, vagy olvassa : ám örökkön uj és tragédia, ha átéli ... És három évig élte az asszony ezt a tragédiát ... És három óv múltán egyszer tavasz lett a világon, „ragyogó, mint ez a mostani. Megismerte őt. Őt. Egy idególetü embert, kinek nagy volt a szive. És szerették egymást. Már hót éve. A család sejtette a dolgot, látták, mint suhannak az asszony szeméből az égő sugarak. Mint az orgyilkost, úgy őrizték őt, de ezzel nem tudtak meleget lehelni a jégkéregre, amely a házasfelek között csikorgott. Pedig igyekeztek. Két három hónap óta kiváltképp folyt a gyúró munka. A néni az asszonyt, a derék nővérek a férjet dolgozták meg, hogy itt van házasságuk 10 éves fordulója: legyen szent a fő- béke . . . — A néni nagyokat mondott: — Minden mosolyog, husvót vasárnapja van. És erre a tavaszi napra esik az évforduló. Még a természet is a bókét parancsolja. Hidd el, boldog lehetnél ily férj mellett. Mintha sejtelme, visszhang kérdezte volna : Boldog ? ... A férj állott ott. Ha úgy tetszik, ezentúl békében élhetünk Oly üres volt a hangja, mint mikor a gyára vezetőjével beszól. Nem belülről melegítette a szavát, kiegyező természet volt, aki már megnyugodott abban, hogy vaunak még jószivü hölgyikék másutt is a világon. Azután kiegyenesedett egy kissé, mint egy csomagból hatalmas selyem piros tojást vett ki. Kinyitotta az otromba piros tojást. Ragyogás vakította el a szemet a benne levő ékszerről. Geldenné vonaglott a gyönyörtől : Isten ! III. A tapasz káprázata elöntötte a bájos kis asszony szobát. Az asszony a kezében egy kis piros tojást tartott. Valami tájkép volt reá festve. É gy darab papirt vett ki belőle. Ez volt rá írva : — Szeretsz ? Az asszony behunyt szemekkel lehelte maga elé : Örökre . . . Fáy Nándor. Harácsek-féle kitűnő gyógyhatású-sósborszesz rendkívül sikerrel használtatik : bólfelfuvódás és azzal járó csikarások és görcsök megszüntesóre, az étvágy fokozására, mindennemű rheumatikus bajok: csuz, köszvény, fog- és fejfájás ellen. A fogakat megóvja az odvasodástól, az izmokat rendkívül erősíti s a szemekre is erősitöleg hat, a rossz száj-ízt, bűzös lehelletet, a fejkorpát, hajhullást, bőrviszketegséget, kellemetlen láb és egyéb izzadást, kipállást, pattanást és böratkákat (Mitessereket) pár napi használat után teljesen megszünteti. A HARÁCSEK-fóle MENTHOL-sósborszesz ára használati utasítással: nagy Üveg 2 korona, kis üveg 1 korona. Kapható a készítőknél: Harácsek Vilmos utódainál, Nagybányán, továbbá Bartók László ur drogueriájában Szatmáron, valamint az ország minden gyógyszertárában és nagyobb kereskedésében.
