Szamos, 1903. július (35. évfolyam, 53-61. szám)
1903-07-26 / 60. szám
czéljából a beszállásolási törvények végrehajtási utasításának az 1995. évi XXXIX. t. ez. 4. §-át magyarázó rendelkezései értelmében eljárni hivatott helyi vegyes bizottság kirendelése iránt, a már megfelelőleg értesített 6. hadtest parancsnokságával egyetértöl eg minél előbb intézkedjék és az ezen bizottság által szerkesztendő általános építési tervezetet minél előbb terjessze fel. * Egyháztanács ülés. A németi ev. ref. egyház ma rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgya az egyháztanács javaslata a takarék magtár feloszlatása ügyében. A közgyűlés végeztével egyháztanács ülés lesz a következő tárgysorozattal : 1) A leányiskolái épület átalakítására beadott tervek és költségvetések elbírálása. 2) A kántor állás betöltése ügyében intézkedés. 3) A kántori lakás kérdése. 4) Kölcsönkérvények, utalványok és esetleges indítványok. * A Pannónia bálterme menyezetónek festése befejezés előtt áll. Nagyon helyes volt az, hogy a magyar ornamentika itt is, miként az épület minden részén, felhasználást talált, azonban egy hibája van : az, hogy könnyen nehézkessé válik, ha nem takarékoskodnak vele. Ez a hiba esett meg itt, amennyiben ezt az összhatást kelti. A sötétkék mezőben világos zöld színekkel festett részek kellemes hatást gyakorolnak, mig a középső rész diszharmóui kus. Általában a festés igen gazdag a magyar ormamentika különféle mozzanataiban. * Felhívás. A Rákóczi tiszabecsi győzelmének emlékére felállítandó mü költségeinek fedezése végett kibocsájtott gyüjtőiv birtokossal ez utón sietek felszólítani aziránt, hogy a bármily csekély összeggel aláirt gyüjoöiveket hozzám legkésőbb folyó julius 30-ig beküldeni szíveskedjenek. Az előkészítő bizottság ugyanis augusztus hó 1-én gyűlést tart s akkorára a gyűjtés eredményéről legalább is megközelítő képet kell alkotnom. Nem mulaszthatom el azonban ez alkalommal sem, hogy úgy a nagyérdemű közönséget, mint különösen a gyüjtőiv J birtokosait ismételten is fel ne hívjam az ügy iránt kifejtendő buzgó rokonszenvre. Szatmár- Németi 1903. julius hó 25. Dr. Lénárd István közgyám. * Hivatal vizsgálat. Dr. Róth Ferencz kir. törvényszéki elnök közelebb a szinyér-váraljai járásbíróságnál vizsgálatott tartott, mely alkalommal mindent teljes rendben talált. ° A kir. tanfelügyelői hivatal elhelyezése. Aki a helybeli kir. lanfelügyelőség hivatali helyiségében megfordult, tapasztalhatta, I hogy annak elhelyezése nemcsak a hivatal tekin- j télyének, a hivatalnokok és az ügyes-bajos felek igényeinek nem felel meg, de egyenest türhe- j tetlen állapotú volt. A vallás- és közoktatás-j ügyi miniszter enuek az állapotnak most már! egyszersmindenkorra véget vetett. Folyó évi 30421. szám alatt elrendelte, hogy a nevezett hivatal a Rákóczy-utczai állami iskola igazgatói lakásában helyeztessék el, hol a tanfelügyelő- sóg állandó s kellemes otthont fog találni s mely központi fekvésénél fogva a vidéki közönségre tekintettel is, kiválóan alkalmas hely. Úgy tudjuk, hogy a tanfelügyelőség még ez év folyamán uj otthonába költözik. Az ezen iskola igazgatója pedig megfelelő lakbérrel lesz a minisztérium részéről kárpótolva. * Egyházi hir. Dr. Jordán Sándor főrabbi beiktatása augusztus 18-án lesz városunkban. Az ünnepség sorozata a következő: 1. A hitközségi elnök vezetése alatt küldöttség menesztetik a főrabbi elébe Ér-Mihályfalváig. Az indulás 1903. augusztus 18. délelőtt 9 órai személy- vonattal történik. 2. Az ünnepélyes fogadtatás czéljából az nap délután 1 óra 30 perczkor gyülekezés a helybeli vasúti állomásnál, hol az érkezendő főrabbit Teitelbaum Herman helyettes elnök fogja üdvözölni. 3. A vasúttól a bevonulás egyenesen az imaházba történik, hol egyik jelenlevő vendéglelkész által tartandó beiktató beszéd után következik a főrabbi székfoglalója. 4. Az ünnepség befejeztéül a Kossuth- kerti kioszkban este 7 és fél órakor társas vacsora rendeztetik. ' Tanügyi hir. Smilliár Róza volt nagykárolyi polgári iskolai tanítónő 1890 koronával kielégittetett. * Pályázat. A m. kir. honvéd hadapródiskolánál a város által tett alapítványi helyre f. hó 26 ón lejárt határidőig két pályázati kérvény érkezett be. Az egyik pályázó Szűcs Elemér helybeli születésű, a másik Veith Antal kapnikbányai lakos. * Részletfizetés. A Radnai és Csimár vállalkozó ezégnek a Rákóczi- és Kinizsi-utczai állami elemi iskolák építkezéséről beadott Y-ik kereseti kimutatás alapján a vallás- és közokt. minisztérium 20.000 koronát utalványozott a város által e czólra felvett kölcsönösszegből. * Vaspadok az állami iskolákban. Az újonnan épült állami népiskolák belső berendezésénél nevezetes ujitás történik. A nehézkes, ósdi rendszerű fadpadok helyett, könnyű szerkezetű és igen praktikus, vasból készült padok lesznek. Egy-egy ilyen pad két üléses lesz, az ülőhely, valamint a felső rósz, hol a fiók és tentatartó helye van, sötét barnára festettjtölgyfa, mig a többi részek pedig vasból készültek. Az uj vaspadok, tekintettel azon körülményre, hogy szerkezetüknél fogva igen kevés helyet foglalnak el, igen előnyösek, nem különben elhelyezésük is könnyű szerrel történik. Az uj vaspadok Bernhardt, jó hírnevű brassói gyárosnál készültek. A padok felállítása a Kinizsy-utczai iskolánál már kezdetét vette, melyre maga a gyáros is, számos munkása kíséretében városunkba érkezett. nem csinált semmit ! Eresszék el innen, csak most az egyszer! . . Ha rajtunk múlott volna ! A rendőr lett türelmetlenebb s figyelmeztette, hogy kénytelen lenne megmotoztatni. — De . . . Esküszöm . . . — Tessék a kisasszonyt bevezetni a motozónőhöz, szólt a kis fekete ur és föl se tekintett a nagy könyvből. Ekkor szepegve rakta ki zsebéből a lopott holmit a szép leány és könyörgött : — Ugy-e nem bántanak engem ? . . . Ugy-e nem bántanak ? Bocsássanak el engem ! Itt van . . . Visszaadom . . . Mindnyájan csodálkoztunk, hogy mennyi haszontalanság fért el a zsebében. Egy gummibaba, akkora, mint a kis ujjam, egy kis csengetyü, akkora, mint egy mogyoró, egy sip, egy piros bőrbe kötött kis zsebnaptár nehány ólomkatona, két porczellán babafej, haj nem is volt rajtuk. A fekete ur a tolla végét az ajkához nyomva, némi érdeklődéssel kezdte ügyelni úgy féloldalt lorditva a fejét, hogy mi lesz még ? A szép leány előadta az utolsó darabot is a zsebéből : egy pár olyan pamutból kötött kék szallagos kis fehér czipö. Csomóba voltak gyűrve, látszott rajtuk, hogy sokáig szorongathatta a markában, amig végre zsebre merte dugni. — Mondja kérem, kisasszony, van önnek gyermeke ? kérdezte tőle szelíden a kis fekete ur Azt hiszem, mindnyájan ezt akartuk kérdezni tőle. — Nincs, felelt ő mohón, mintha ezzel is védené magát — igazán nincs, tessék megkérdezni akárkit . . . É3 zokogva könyörgött : — Mindent visszaadtam, most bocsássanak, kérem . . . Esküszöm, soha többé nem jövök ide ! soha ! soha ! Esküszöm ! — Szabad kérnem a nevét, kérdezte a kis fekete ur. — Jeanne. — És ? — kérdezte ismét az a kis fekete ur. A szép leány nem felelt. Nem volt más neve, csak egy : Jeanne. — A lakása ? — Azt . . . Azt nem mondom meg. Kérem, ón azt nem mondhatom meg. . . . Mit szólnak azok . . . Azoknak is bajuk lenne . . . — Sajnálom. Kénytelen leszek a kisasz- szonyt letartóztatni. — Óh ne ! Inkább megmondom. Kérem ! Mindent megmondok , . . De ugy-e, azoknak nem lesz semmi bántódásuk ? . . A Hotel Bel- langeban van a szállásom, a Saint Augustin parton . . . Ezt a babát meg a czipőt, mindent a Mariénak akartam hazavinni ! De ők nem tudják, esküszöm, ők nem tudják ... El se fogadták volna tőlem, ha azt sejtik, hogy én ezt igy . - . — Ki az a Marie ? — kérdezte az a kis fekete ur. — Marie az én barátnőm. Óh kérem ne tessék azt hinni . . . Marie . . . Egy leány, de * Nyugdíj ügy. Szatmárvármegye alispánjától. Hirdetmény az 1848 — 49-iki honvéd nyugdíj iránti kérvények felszereléséhez szükséges igazolványok beszerzése tárgyában. Mindazon 1848—49-ik évben besorozott katonák, kik nyugdíjra igényt tartanak, azonban ezen körülményt igazolni nem tudják, a vármegyei .evóltárban őrzött állítási lajstromokból igazolást szerezhetnek. Nagykároly, 1903. julius 24. Nagy László alispán. * Lelkészválasztás. A sárközi ev. ref. egyház lelkészül Kőrössy Ferencz tivadari helyettes lelkészt választotta meg. * Eljegyzés. Dr. Demjén Titusz tanár a napokban eljegyezte özv. Szilvássy Lászlónó kedves leányát, Gizikét. * A „Nagykárolyi kör“ nyári tánezmu- latsága nem aug. elsején, hanem augusztus hó 2 án lesz megtartva. * Aratók üunepe Ar.-megyesen. Úgy látszik, sok helyen megszűnt az aratók ünnepe, hogy a földművelési miniszternek kellett újra életre kelteni a szép patriarhalis szokást, amely egyébiránt szoczialis szempontból is igen fontos. Ar.-Megy esen mindig meg szokták tartani. A régibb időkben özv. Pap Józsefné Böszörményi Eszter és özv. Boros Pálné, az újabb időben kivált Böszörményi Zsigmondné tesz ki magáért az aratók megvendégelésében. Ez évben julius 23-án vendégelte meg a muukát elvégzett aratókat. Kapott is érte annyi áldást, hogy ha az csak részben is teljesedik, összes magtárait ki kell jövőre bővítenie. * Főbevert vámos. A napokban Sárköz- újlakon Kozma László avasujvári lakos takarmányt szállított a községben, azonban a vámnál vonakodott Róseuberg Jakabnak a dijat lefizetni. Szóvitára került a dolog, minek a vége az lett, hogy Kozma a szekérről lekapott doronggal úgy fejen ütötte a vámost, hogy az szó nélkül terült el a földön. A tettest letartóztatták. * Helyreigazítás. Lapunk csütörtöki számából a mikolai Rákóczi-hangverseny műsorának közlésénél Szentiványi Sándor ur szavalata tévedésből kimaradt, amit ezennel helyreigazítunk. Tehát a műsor nem öt, hanem hat számból fog állaui. Szentiványi Sándor ur Fodor I Géza „Tárogató-hangok“ ez. költeményét, Kürti József ur pedig Váradi Antal „Rákóczi Ferencz Rodostón“ ez. költeményét fogja szavalni. * Megzavart tánczmulatság. Ar.-Megyes fiatalsága nyári tánczmulatságát nehány nappal ezelőtt tartotta meg. Legjavában járta a csárdást a fiatalság, midőn a községi biró az elöljárósággal oldalán éjfélkor beállított a mulatság színhelyére és atyai jóindulattal hívta fel a fiatalságot arra, hogy elég legyen a tánczból és térjenek haza nyugalomra, mert mivel, hogy 12 az óra járása. Természetesen a táncztól felheviazért . . . Marie nevelőnő volt . . . Most is, mindent megtesz, hogy ismét álláshoz jusson, de nem lehet, mert . . . — És a Marie gyermekének szánta ön ezeket a játékszereket ? — kérdezte oly szelíd apai hangon az a kis fekete ur, hogy a szép leány csak bólintott : — Igen ... A titkos rendőr is szelidebben nézett & szép leányra. Azt hiszem, ha sejtette volna áz imént, hogy Marie gyermekének kell az a nehány játékszer, Isten bizony . . . De hát a kötelesség ! Az a kis fekete ur is — nyilván azon tanakodott : már most a Marie gyermekének ki ad karácsonyi ajándékot ? hisz’ itt marad még pamutból kötött kék szallagos kis fehér czipellő ezrivel s a Marie gyereke tán mezítláb van . . . De hát a kötelesség ! Annyi bizonyos, hogy a lopott holmit nem rakták vissza a szép leány zsebibe. Az a kis fekete ur, zordonan igy szólt. —• Azon föltétel alatt, hogy a kisasszony soha többé a Louvreba . . . — Soha ! «oha! — Ígérte a szép leány. Óh! nem is mernék többé idejönni ! — Szolgáljon ez leczke gyanánt. A lakását följegyzem, figyelemmel kisérjük . . . Óh már ekkor futott a szép leány. Az ajtóban igazított azon a gyönyörű szőke haján, sebesen megtörülte a szemét s menekült.
