Szamos, 1903. július (35. évfolyam, 53-61. szám)
1903-07-12 / 56. szám
a törvény dispositiói biztosították, hanem az a hallgatólagos beleegyezés, mely az egyes felekezetek részéről a közgyűlés idevonatkozó határozatát egész a legújabb időkig nyomon követte. A legutóbbi időben felmerült érzékeny kérdést is, különösen a reformált egyházak részéről kétségtelenül az a körülmény szülte, hogy a r. kath. felekezet emancipálta iskoláit az államosítás alól. Azonban a felekezeti szempontból indokoltnak látszó íélté- kenykedés a kérdés tárgyilagos elbírálásánál irányadó nem lehetett. Ezt a legjobb protestáns embernek is el kell ismernie. Csak hadd lobogjon íel tehát a népnevelés szövétneke, a városunkat már is nagyban díszítő állami épületekben a maga teljes fényességében; hadd erősbödjék e szö- vétnek fényétől az egységes nemzeti államhoz való ragaszkodás és öntudat eszméje ; hadd nyerjen napról napra nagyobb tért a nép neveléssel járó intelligentia s az en nek nyomában áró felvilágosodás, mert csak müveit nemzet közelítheti meg azt a cultur missiót, mely mellett él, virágzik és boldog a hon ! Dr. Lénárd István. X gimnáziumi játszótér kérdéséhez. Régen függőben levő kérdés nyert a napokban félig-meddig elintézést. A gazdasági szakbizottság elfogadta az ifjúság részére szükséges játéktér kijelölése czéljából kiküldött bizottság javaslatát s ezt azon véleménynyel terjeszti be a közgyűlés elé, hogy a területet a városi luczernásban ugyan átengedi díjmentesen, de a játéktér berendezése érdekében semmi költséget el nem vállal. A határozat ez utóbbi részéhez volna egy pár szavunk. Régóta vár e kérdés megoldásra s most ime az elöljáróság szűkmarkúsága miatt ott állunk, hogy az nem fog úgy végbe menni, mint ahogy az ügy fontossága megkövetelné. Kitűnik a határozatból, hogy a nemes város mit sem gondol tanuló ifjúságának testi nevelésével, holott, ha e határozatnak második részét is teljesítené, nagy áldozatot ugyan nem hozna, de lehetővé tenné, hogy a város tanulóinak egy minden tekintetben kifogástalan játéktér állana rendelkezésére, ahol a szellemi munka után testi ügyességét is kellő mértékben fejleszthetné. S hogy erre nagy szükség van, azt minden józan gondolkodású ember elismeri Városunkban két főgimnázium van s ennek épen ezer tanulója használná a játékteret. Már pedig ezen ezer tanuló megérdemli azt a kis áldozatot a várostól, mert tiz hónapi itt létük alatt rengeteg pénzt hagynak itt, ami ha nézzük, ismét csak a város polgárai jóllétének emelését fokozza nagy mértékben. Más vidéki városok a legnagyobb készséggel tettek eleget a közoktatásügyi miniszter e kérésének, felismervén annak teljes méltányosságát. Ott van pl. a felvidíken Kassa városa, a mely szó nélkül legszebb parkjának kellő közepét irtatta ki s szerelte fel a kért dolgokkal. Vagy itt van a szomszédunkban Nagy-Bánya város, amely sokkal kisebb ugyan s mégis ezreket fordít tanulóinak csupán testi nevelésére. Városunknak pedig csak most kellene e kis áldozatot meghoznia, mert a felsze- relvónyek jókarban tartását, mint ki volt je lentve, a gimnáziumok készséggel teljesitik. Ott van továbbá a főváros, ahol annyi középiskola van; mindegyiknek vau játszótere kellően felszerelve, pedig ha valahol, úgy itt járt a legnagyobb nehézséggel a területek közelségének megválasztása s ezek felszerelése. De elvégre is sikerült, mert a vezető férfiak nem riadtak vissza semmi áldozattól, mikor fiaiknak jóllétéről van szó. Sőt továbbb menve, akad nem is egy olyan bőkezű úri ember, aki saját zsebéből ezreket ad valamely ifjúsági sport-egyesületnek. Pl. a Budapesti Egyetemi Athleticai Club érdemes elnöke, Szemere Miklós, vagy Seinsey Andor, a ki 6000 koronát adott az egyesületnek s ezt megteszi nem is egyszer, mert törekvéseik oda irányulnak, hogy életerős, edzett fiukat neveljenek s ezáltal is fokozva bennük a kedvet, elvonják őket kávéházi és egyéb ti- vornyázásoktól. Ne gondolja a város, hogy ha ezt teljesíti, haszontalan kiadásba verné magát. Epen nem! Mert ifjaiuknak nemcsak szellemi, de testi nevelésének módjairól is kötelességünk gondoskodni. Már pedig a játékdélutánok intézményének behozatalával az egész világ többi müveit országait is megelőztük s igy a város nem jár el helyesen, ha a fontos intéz v ény teljesítésére támogatásával közre nem működik. Kellene a városnak a játéktérén eg}' kutat furatni, ez a legszükségesebb esetben még nélkülözhető volna, mert ott van közelben a M. Á- V. őrházáuak a kútja; kellene még egy egyik oldalán nyitott, másik oldalán fedet t, félszert építtetni s ennek két végén egy-egy 2 négyszögméteres kamarát elrekesztatni s a játszóteret sövényuyel vagy dróttal körülke- rittetni. Ennyi az egész, ami a várost terh élné ! Ennyit pedig áldozhat tanuló ifjainak érdekében. A holnapi közgyűlés dönt e kérdésben. A bizottsági tagok józan belátására bízzuk az ügy elintézését, remélve, hogy be fogják látni a kérelem méltányosságát. B. E. A C. HÍRROVAT. Az 1. fél év lejártával felkérjük lat punk mélyen tisztelt megrendelőit, hogy há- ralékaikat beküldeni s előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek. * Városi rendes közgyűlés lesz holnap d. u. 3 órakor. A közgyűlés tárgysorozata. A hitelesítő küldöttség kirendelése, a hitelesítés helyének és idejének meghatározása Polgármester havi jelentése intézkedéseiről és a törvényhatóság állapotáról. Kormányrendeletek. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter leirata a szatmár- erdődi h. é. vasúttal kötött] szerződés módosi- sitása tárgyában. Miniszterelnök leirata a7 uj kormány megalakulása tárgyában. Belügyminiszter leirata az 1901. évi zárszámadás jóváhagyása tárgyában. Választás. A szatmárhegy i végrehajtói állás választás utján való betöltése. Polgármesteri előtei-jesztések. Káldor Lajos számtiszt választása elieni felebbezés tárgyában hozott közigazg. bírósági ítélet tudomásul vétele iránt. Soltész Miklós városgazda választása elleni felebbezés tárgyában hozott közig, biróiági ítélet kihirdetése iránt. A városi köz- és gyámpénztár váratlan megvizsgálása tárgyában. Tanácsi előterjesztések. A f. évi April és május havi adó elő- és leírás tárgyában. A városi vámhivatali pénztár átadására vonatkozólag. A te- nyész apaállatok megvizsgálásánál felmerülő dijak szabályozása tárgyában. Az erdődi ut rendezése folytán fenmaradt területek értékesítése tárgyában Az állami népiskolákra felveendő uj kölcsönre vonatkozó kötelezvény és törlesztési terv jóváhagyása iránt. Pethő György gazd. tanácsos önkéntes lemondás folytán állásától való felmentése iránt. Jogügyi szakbizottsági javaslatok : A kéményseprési szabályrendelet módosítása tárgyában, A mügyalogjáró készítési szab. rendelet módosítása tárgyában. A gyámpénztári pénzkezelés és számvitel tárgyámadik emeletén csörömpölve nyílt ki egy ablak, Bodola János figyelve nézett át és hirtelen elkapta a fejét. A harmadik emeleti ablakból egy szőke hajú, mosolygó arczu nő hajolt ki az utczára. Kiváncsi tekintettel, tétován nézett végig az utczáu s aztán futó pillantást vetve a sarokszoba irányba, újra becsukta az ablakot. A harmadik emeleti asszony uj lakó lehetett, nem ismerte, nem látta még soha. Pedig Bodola János mindenkit ismert a környéken. Nyilván tartotta a születéseket, halálozásokat és ha néha-néha valahol lakadalom esett, a lelke mélyén együtt örvendezett az örvende- zőkkel Szegény nép lakta e vidéket. Sok gyermekes apró hivatalnokok, gyári munkáscsaládok és lótó-futó kiskereskedők. A mosolygó arczu, szép úri nő épen nem illett ebbe a környezetbe. Itt az emberek arczát egytöl-egyig valami közös vonás árnyalta be, a nehéz, köznapi gondoknak sötét patinája. Az asszony másnap újra megjelent az ablakban. Most már sokkal biztosabban tekint- getett szét az utczán s a mikor megpillantotta Bodola Jánost, ismerősként mosolygott. A sarokszoba lakójának szivébe szökött minden vére. Zavartan nézett el a háztetők fölött. — Mit akarhat, vájjon mit akarhat tőlem ? kérdezte önmagától megriadva, de nem tudta megállni, hogy lopva át ne tekintsen a szemközti ablakra. Az asszony már eltűnt. Bodola János a nyitvahagyott ablakon át beláthatott az uj lakó otthonába. A jólétnek és gazdagságnak kényelme, puhasága kaczérkodott ott, Nehéz, finom szőnyegek futották be a lakás padlóját, süppedő, párnás székek, czifra bútorok szegélyezték a falakat. Bodola Jánost valami lázas, türelmetlen érzés lepte meg. Az ingerlő szépségű, ismeretlen nő mosolya megfogta a szivét és rabul ejtette. Nem tudott elmozdulni az ablakától. Napok hosszat álldogált ott rendületlenül és makacs sóvárgással figyelte a szép asszony lakásának ablakait. Ez ablakokra pedig néha függönyök borultak s ilyenkor napokon keresztül nem lehetett látni az asszonyt. Bodola János ezeken az irigy napokon a legnagyobb bizouytalanságban élt. A képzelete lázasan működött és a legfurcsább gondolatai támadtak. Talán beteg az asszony, vagy elrabolták, megszöktették? vagy talán épen ő rá haragszik ! Istenein ! De aztán, amikor már majdnem a kétségbeesés környékezte, a szemközti ablakokon egyszerre csak szétlebbentek a függönyök és sugárzó arczczal, teljesen mosolygó szépségében jelent meg előtte az asszony. És ilyenkor egymásra mosolyogtak. Az asszony diadalmasan, Bodola János alázatosan kérő tekintettel. Semmi kétség benne, Bodola Janói tisztában is volt vele, hogy ez a sugárzó, szép nő érdeklődik iránta. Talán szereti is, oh.............. szereti! Ez a gondolat emberfölötti volt. Bodola Jáno3 mámorosán temette be fejét a tavaszi fuvallatba, amely messze, a városon túlról, a hegyek mögül áradt feléje. Úgy érezte, hogy most már minden csak érte van a világon. Ez t a sarokszobát is azért építették, hogy öt láthassa innen. Az ég is mintha ennek a szobának a kiugró párkányaira támaszkodnék. A város fölött arany hullámok ömlenek el, az ő aranyhaja. Bodola János kitárta a karjait, mintha át akarná ölelni a levegőt, amely körüllengi — simogatja az asszonyt is és lázasan sóhajtotta bele a mindenségbe : — Oh a tavasz ! Az emberek ellepték az utczákat. Lármásan beszéltek, széles kézmozdulatokkal s az arLegjobb, legüditőbb és legolcsóbb ásványvizek a Szolyvai, Luhi Erzsébet és polenai gyógyvizek. feltűnő gyógyhatással alkalmaztatnak: köszvóny, vese, hólyag, gyomor, torok, és gége bajok esetén. Kapható fúszsríízlotekben és az Tirádáim ásványvíz bórlöségnél Szolyván. (Baregmegye). — Prospektus ingyen és bórmentve.
