Szamos, 1903. június (35. évfolyam, 45-52. szám)
1903-06-04 / 45. szám
XXXV. évfolyam. Szatmár, 1903. csütörtök junius Itó 4, SZAMOS Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. 45-ik szám. A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ári Bgész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. ' ^ Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Búcsú az erdővételártól. Nagyokra nőttek az árnyékok az erdővételár fölött. Könnyű volt ez ideig a város sorsa; ha ■valamely fedezetlen kiadásai felmerültek, mindjárt az erdővételárhoz fordult. És ez a jó erdővételár előlegezett mindent s mintegy örökös alapja volt a községi háztartás tételei kiegyenlítésének. Hát ebből az erdőalapból egykor sokat vártunk. Azt gondoltuk, hogy belőle fog előállni a város lejtmérése, csatornázása és vízvezetéke. Mindez nem történt meg. Történt azonban az, hogy ezt az alapot a törvényhatóság visszafizetés reményében mindenféle czélra felkölcsönözte. Mikor aztán kitűnt, hogy a háztartás egyensúlyának megrendülése nélkül a fel- kölcsönzött nagy összegeket visszatéríteni lehetetlen, akkor az az elv érvényesült, hogy mindazt, amit ebből az alapból valamely czélra beruháztak, a város törzsvagyonalapjának gyarapítására kell fordítani. Es ezen álláspont mellett az a súlyos körülmény szólott, hogy az erdővételárnak megtérítendő összeg uj kölcsönből volt volna visszafizetendő, amely kölcsönnek folyósítása nagy papirvesztességgel történhetett volna meg Az 1901 évi zárószámadásban terjesztette elő a főszámvevő azt a javaslatot, hogy ne legyünk önmagunknak adósai és mert a beruházások a törzsvagyonalapban fe- küsznek, ezeket a czimek törlése mellett tekintse a törvényhatóság a beruházott alapok vagyonának. A közgyűlés ezt a javaslatot elfogadta és az ennek alapján kelt közgyűlési határozatot a belügyi kormány jóváhagyta. Ezekben a czimerpaizs le van fordítva az erdővételár fölött, Nem lesz talán érdektelen tudnunk, hogy ezt a nagy alapot miként használta fel a törvényhatóság. Ezek: 1. Az 1896., 1897. és az 1898. évi erdőbevétel pótlására, kamatokra és előlegre 116143 K 28 fill. 2. Védtöltésekre és támfalakra 211676 K 06 fill. 3. Az avasi bérezi erdő vételére 140000 K. 4. Ugyanaz 72942 K. 16 fill. 5. A Szatmár-erdődi vasútnak 30000 K. 6. Ugyanaz 61978 K. 89 fül. 7. A Bikszádi vasútra 52000 K. 8. A Szatmár-erdődi ut helyrehozatalára 34468 K. 9. Arpádköz kisajátítására 15193 K. 01 fill. 10. Tagositásiköltségekre 10045 K. 84 fill. 11. Ismét a Bikszádi vasútra 28000 K. 12. Próbakutfurásokra 7495 K. 96 fill. 13. Állami elemi iskolai telekre 16000 K. 14. Vasúti útra 31942 K. 47 fill. 15. Kossuthkerti gőzfürdőre 82687 K. 10 üli. 16. Kossuth-kertre 42893K. 06 fill. 17. Közvágóhidra 71807 K. 34 fill. 18. A honvéd laktanyára 59092 K. 45 fill. 19. Méntelepre 1 1628 K 20 fill. 20. Németi ovóintézetre 41232 K. 93 üli. 21. A villamos alapnak 285956 K. 58 fill. 22. Az Arpád-utczai csatornára 6122 K. 14 fill. 23. A Kossuth-kerti mulatóra 51670 K. 60 fill. Összesen 1.480976 K. 27 fill. Ezen elősorolt tételekben az erdővételár még nincs teljesen kimerítve, mert a Neuschloss-czég ezen a czimen ez idő szerint 257785 Koronával tartozik. Ennek az összegnek is természetszerűleg el van határozva a sorsa. Midőn ettől az erdővételártól búcsút veszünk, azt hisszük, hogy a hatóság a még fennmaradt összeget is valódi czéljára fogja felhasználni! Yallás és tudomány. Próbaszónoklat, tartotta a szatmári status quo ante izr. hitközség imaházában 1903. május hó 16-án Dr. Jordán Sándor, fogarasi megyés rabbi. Áron, a főpap, a Szentirás mai szakaszában nyerte a legtöbb utasítást papi szolgálatának miként való teljesítésére, gyakorlására. A (Torasz Kohanim) czim harmadik szent könyvünk szakaszainak talán egyikét sem illeti meg oly joggal, mint a mait, mely Áron ivadékainak, a papok nemzetségének, életviszonyait, nyilvános és magánténykedéseit, az aprólókos- ságig menő részletezéssel feltünteti, törvényesen szabályozza. A (Dabber el-Aharon) megszólítás sehol oly sűrűn fel nem hangzik, mint itt. Az ő neve dominálja a helyzetet. Virágos kertbe lépünk, melynek már kapuja felett ott díszeleg a sokatmondó felirat: mondd meg az ide belépő papoknak, hogy ők Áron fiai, utódai, hogy az ö nevét, példáját, soha szem elöl ne tóveszszék. A virágos kert illatárasztó gyepes utján tovább haladva, egyszerű papi lakhoz érünk, melynek egyik szembeszökő márványlapjáról arany betűkkel ragyog felénk a második egyetemes jelszó, mely már világosabban sejteti a benne- lakók elveit, életirányát: „Szentek legyenek Istenüknek és meg ne szentsógtelenitséb Istenük nevét.“ De eme általános jelszavak részletes magyarázata csak bent, Áron és fiai közelében tárul fel előttünk a pap fenséges, de súlyos kötelességeinek láttára, hallatára, amint azok a biblia mai hetiszakaszában olvashatók, Útmutatásul és oktatásul azon népnek, amely Istentől nyerte a Szinájhegy tövében azt az elnevezést : „Papok nemzetsége, szentséges nép.“ Tisztelt Hallgatóim! Bármily idő- és alkalomszerű, de talán háládatos vállalkozás is volna itt, e mélyen tisztelt gyülekezet előtt, e fejlődőben lévő és papválasztás előtt álló fiatal hitközségnek egyelőre gazdátlan szószékén Áronnak, az első zsidó papnak és ezzel kapcsolatban egyáltalán a zsidó papi állásnak összes ágazatairól, összes ténykedéseiről és kötelességeiről szakszerű előadást tartani — mert hiszen tudjuk, hogy hajdanában a zsidó pap nem csupán a templom és az oltár gondozója, de egy személyben a nép bírája, a közerkölcsök irányítója, ellenőre, a tudósok vezetője, a tudatlanok tanítója, sőt a testi betegeknek hivatásszerű orvosa is volt — mondom, bármennyire kecsegtető feladat volna a zsidó papi hivatást az ő különféle vonatkozásaiban kellőképen méltatni : mégis beérjük ma azzal, ha a sok feladat közül csupán egyre szorítkozunk, egyre, melyet már Mózes mint elsőt és legfőbbet jelölt ki. Engeszteljen magáért és népéért, legyen ki engesztelője a felháborodott, felzaklatott lel keknek, kibókitője az emberi kebelben tusa kodó szeuvedélyes, ellentétes áramlatoknak csupán egyre, a melyet már a Misna bölcsei Áron összes tulajdonai közül mint legkiválóbbat emlegetnek: Légy tanítványa Áronnak, a ki a békeszeretetnek és békéltetésnek nagy mestere volt s amely tulajdonságra talán sz. szövegünk is czéloz: Mondd meg a papoknak, hogy ők Áron gyermekei, követői legyenek ily értelemben; csupán egyre, mondom, mert ez — a pap békéltető hivatása — még mai napság is épen oly fontossággal és aktualitással bir, mint évezredek előtt. íme, k. hittestvóreim, hadd mutatom be Aront, a zsidó papot engesztelő, békéltető hivatásában. I. Két perlekedő fél, mondjuk két magasabb- rendü szellem, két angyal szárnycsattogva közeledik feléje . . . Az egyik a vallás géniusza, a másik tudomány géniusza . . . Két ikertestvér élethalálharczban, várva a pap döntő Ítéletét. Ha modern czimet akarnánk erégi viszálynak adni, a t mondanók: „A nagy per, mely ezer éve folyik, s ma sincs vége.* A vallás- és a tudomány pere. Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárát ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! • Szatmár és vidéke Iegaaggobh czipőral^tápa. MofTüHtoTfioIr f tavaszi és nyári idényre niegrendelt összes úri i*ői és gyermek ítIdJJgí KulIdA. • # # • # # valódi franczia sehewrő bőrű. lábbelik. £ $ 1
