Szamos, 1903. május (35. évfolyam, 36-44. szám)
1903-05-31 / 44. szám
Hangzatos szavak ! Merész állítások. S ép oly veszedelmesek is mindama állítások, mert könnyen a közönség megtévesztésére szolgálnak. A Sz. H. közleményének írója csak a rut- hén akcziónál ismeri el némi jogosultságát « szövetkezeti rendszernek. Hát Németország, Anglia s az Egyesült államok ismernek-e rut hén és eíéle akcziót ? s mégis onnét plántáltuk át ezen üdvös eszméket, mert láttuk s lát juk, hogy ugyané rendszer mellett védekezik ott is és pedig sikeresen a társadalom egyesek túlkapásai ellen. De meg hogy ez az átplántált rendszer jó, igazolja pl. a fogyasztási szövetkezetek terén azon csekély körülmény, hogy a Hangya kötelékében 5—600 ilyen szövetkezet működik, a nélkül, hogy a közönség érdekeit védve csak a legcsekélyebben is a tisztességes kereskedelem ellen követne el törvényes és állami védelem alatt visszaéléseket. Azok a „megdönthetetlen statisztikai ada tok“ pedig, melyekre a Sz. H. tiszte.t Írója hivatkozik, talán nem a Hangya és ennek rendszere ellen szólanak, hisz azok közismert csalók s a nagyközönség jóhiszeműségét s bizalmát kihasználni vágyó szélhámosok által alapított szövetkezeti bukások adataiból állanak túlnyomóan. Ha érdeklődik igen tisztelt czikk iró ur a „Hangya* működése iránt, keresse fel alkalmilag annak budapesti helyiségeit. Ott nagyon szívesen fogják fogadni, megismertetik a rendszerrel s megmutatják önnek, hogy bizony értek el nagy eredményeket nem a nagy közönség „5-szörös felelőségéinek igénybe vétele árán, hanem maga a Hangva hozott áldozatokat s annak nagynevű pártoló és támogatói, kik a legkevésbbé kaphatók arra, „hogy tisztességes embert megélhetési feltételeiben megtámadjanak.“ A midőn tehát a jelzett közleményhez hozzá szólok, nem teszem egyébért, mint, hogy annak tisztelt Íróját arra kérjem, miszerint az önzetlenül a nagy közönség érdekeit szolgáló intézményeket ne általánosságban oda vetett bombasztikus állításokkal gáncsolja és kifogásolja, mert méltóztassék elhinni a Hangya a Sz. H. 116. számának megjelenése után is megmarad elég jónak bizonyult rendszere mellett és semmi esetre nem ennek hatása alatt fog felszámolni, de a nagyközönség könnyen hivő és megtántoritható részében a szövetkezeti eszme iránti bizalmat megingatja és megingathatja. Tehát, ha a nagybányaiaknak egyéb okuk nincs arra, hogy elálljanak az alakítástól, mint a Hangya rendszere és az akczió elfajulása, úgy csak hagyjuk őket nyugodtan alakítani. Ha pedig más hathatós érvek és okok vannak, úgy csak bátran elő ezekkel. De azért csak nem kell a Hangyát vagy a fogyasztási szövetkezeti rendszert ütni, mert a nagybányaiaknak egy része fogyasztási szövetkezetét akar ?! S. M. Az aranyos-megyesi régi pénz lelet. Folyó óv május hó 14-én Moldován János ar.-megyesi gazda kiment az úgynevezett „Rét“-re, hogy özv. Kucsulán Jánosnó édes testvérének felszántsa kis birtokának szántás alá vett részét. Amint a szántást elvégezte, egy alantabb fekvő helyre vízlevezető barázdát is húzott. E munkája közben ekéje ke»té vágott egy szájával lefelé fordított csuporkát, melyből kigurult 108 drb. igen formátlan a mostani koronáknál sokkal nehezebb ezüst pénz. A szegény paraszt ember felszedte az előtte ismeretlen érczet, vagy a mint ő gondolta piéh darabokat s eltette. Most a napokban eszébe jutott, hogy jó lenne azokat okosabb embereknek is megmutatni. De nem jó helyen kereskedett, mivel egy helyen azt mondották, hogy pitykék, más helyen az ötvöst ajánlották mint okosabb szakértőt. Végre e hó 24-én hozzám jött egy darabbal s azonnal fölismerve a lelet régi pénz voltát, egyúttal felvilágosítottam emberemet a lelet fontosságáról s előhozattam a többi 102 darabot is a felszedett két cserép- darabokkal, utasítván, hogy a többi cserépdarabokat is szedesse össze. A lelet további sorsát azután emberem reám bízta. Az aranyos-megyesi hegyen ezelőtt 14—15 évvel egy régi ház talpfája alatt leltek még régi 8—400 éves ezüst pénzt mintegy 100—120 drb. kisebbet nagyobbat, melyről azonnal meglehetett állapítani a magyar eredetet s oly helyen találták, ahol emberek laknak. A mostani lelet azonban oly helyen találtatott, hol soha senki nem lakott és százados ős tölgy- erdö volt. Azonban közvetlen a lelet helye mellett foly el a „Sár“ nevű vizér, melyben halak és különösen csikók most is találhatók. A pénzdarabok, eltekintve attól, hogy igen finom ezüstből készültek, formára nézve a legprimitívebbek. Szabálytalan köralakuak, ugyancsak szabálytalan vastagsággal. Az összes pénzdaraboknak egyik oldalán primitiv sisakos fej látható, melyre babérszerü ág nehezedik. Ezeken kívül egynéhány a laikus előtt érthetetlen jegy. A másik oldalon kacsafej, melynek nyaka ellenkező oldalra nyúló pontos farokban végződik. A kacsafej közül négy más alakú jegy. A csőr alatt két sor pont, ezek között egy sarló alakú vékony sáv, mely azonban nem mutat félholdra. Az arezképes oldal domború, a kacsafejes pedig homorú. A pénzek között vau két drb. sokkal nagyobb és súlyosabb, formátlanságuk és alakjuk az előbbiekhez hasonló, de az arczkép egész oldalon kiterjedő dús lomb koronával és szakállal úgy, hogy az egész egy fél vad ázsiai fejedelem képének a benyomását idézi elő. A másik oldalon egy súlyzó alak egy kürt, pontsorok, rovások egy négyszög s egyéb más sok jegy- . , íme röviden leírtam e talált pénz képét mely megmérve egy kilográmmot nyom. A pénz, amit mi megvizsgáltunk, alig ha nem lesz Hun eredetű, a sisakos fej alig ha nem Attilának ! a képe. Mert hogy nem magyar, nem török és nem római, az a bizonyos. Mivel sem magyar sem római betű vagy jegy nincs rajta. A török pedig az ö csillagos félholdját még az ar.- megyesi kálvinista és hajdan gör. kath. orosz templomi a is felrakatta, hát még a pénzre hogy ne nyomatta volna rá. Külömben a török ötvösség már abban az időben is mikor Magyarországba tette a lábát, sokkal jobban volt kifejlődve mintsem ilyen sátoros czigány- féle pénzeket vertek volna Mily haszon lenne a tudományra, ha kitűnnék, hogy a pénzen levő jegyek Hunrovás Írás. A pénzekből egyelőre hat darabot felküldöttem a Nemzeti Muzeum igazgatóságának Böszörményi Zsigmoud itteni földbirtokos urnák óhajára azon kérelemmel, hogy egy pár darabot a szatmári gymnasiumok, Kölcsey-mu- zeum és a debreczeni főiskola részére visszatarthassunk. Hogy az aranyos-megyesi pénzleletnek mi lesz a régiség értéke, azt hiszem mielőbb megbízhatóan tudjuk meg. Aranyos-megyes 1903. május 25. Marosán Kornél, áll. isk. igazgató. U. i. Marosán Kornél ur azóta arról értesített, hogy Hampel József, a Nemzeti Muzeum régiség osztályának igazgatója a leletet megvizsgálván, azt régiség szempontjából igen becsesnek találta. E pénzek a Kr. előtti időből valók s mint Hampel mondja, valószínűleg Ceiía-pénzek voltak a görög-pénz formájára. Szerk. Krémer Sándor és a Szatmári Hírlap. K. I. beregszászi tanár és hirlapiró tollából a fenti czimeu egy czikknek adtunk helyet lapunk előző számában azon megjegyzéssel, hogy minden kommentár nélkül tesszük közzé. Kritikai megjegyzéssel azért nem kísértük ugyanis, mert a Krémer S. társulatának beregszászi működését egyátalán nem ismerjük s ezt még Arnold Sándor azon kérdő leveléből sem ismerhetjük, melyet a társulat iránt Pap Géza polgár- mesterhez intézett. Ennélfogva természetesen a czikk tartalmáért a beküldő felelős, mint aki az ottani viszonyokat teljesen ismeri. Most már azonban kezd a dolog előttünk is világosodni annak a mérges czikknek az alapján, mit a Sz. H. szerkesztője válaszul irt. A Sz H. szerkesztője, czikke elején a felett töpreng, hogy vájjon K. I.-neb, Krémernek, vagy talán épen a Szamosnak hágott-e tyúkszemére ! Hogy a Sz. H. szerkesztője tj-ukszemhágó, vagy tojástánczos minőségében kinek a lábára lépett, azt mi sem tudjuk. De miért nem teszi fel egyúttal azt a lehetőséget is, hogy Krémer- hajhászó-passziójában nómiképen az igazság nyakára is hághatott ?! Mi nem ismerjük a beregszászi társulat működését s igy a dologhoz hozzá sem szólhatunk, de jó lesz azért az utóbbi kérdést is megfontolás tárgyává tenni, annyival is inkább, mert K. I. Beregszászban nemcsak „állítólagos“, hanem test és vér szerint élő személy, ki a közvetlen közelben a dolgokat bizonyára jobban megfigyelhette. A mi a Sz. H.-nak a Szamos-ra vonatkozó azon állítását illeti, hogy mi K. I. urnák czik- két „üzleti érdekből“ a „seft“ érdekében tettük közzé, mert a „Szabadsajtó“ plakátokat és szin- lapokat készített Krémer S'-nak ; no az efféle gyanúsítás is csak a gseftelő-zsurnál-theoria talajából nőhetett ki. Ne tessék minket a saját gyártmányú tükörében mutogatni, mert mi helyet adunk lapunkban mindenkinek, ki az igazság érdekében valakit, vagy valamely ügyet jóhiszemüleg védelmébe vesz. Ha ilyen gseft-zsurnál-theoriához mérnök valamely czikknek közlését vagy nem közlését, akkor K. I. urnák a Sz. H. álláspontja elleni czikkót sem közöltük volna, mert magát a Sz. H.-ot is a Szabadsajtóban nyomják. Vagy : ist das nicht auch ein Gseft ? ! — A Krémer társulatának, mint bármely itt működött társulatnak is a hiányaira, minő számos kritikánkból igazolni tudjuk, mindig rámutattunk. De hát a mi különös érdeklődésünk nem terjed annyira, hogy beregszászi szereplését látatlanul is oly buzgó kritikával kísérjük. Ez már legalább is plusquam . . . „buzgó- ság “! — Vagy nem ? ! . (H.) HÍRROVAT. * Lapunk t. dolgozótársainak, előfizetőinek és olvasóinak pünkösti boldog ünneplést kívánunk I * Személyi hir. Magyar Gábor, a kegyes- tanitórend tartományi főnöke, május 27-én városunkban meglátogatta Meszlényi Gyula püspököt. * Védtöltés. A darai védtöltés szakasznak az árvédelmi biztonság igényelte méretekkel leendő kiépítésére való tervezeteket a in. kir. folyammérnöki hivatal elkészítette s erre nézve két alternatívát dolgozott ki. Az egyik terv szerint az 1897. évben felépített körtöltés végpontjától 15 kilométerig uj töltés lenne építendő ; az l-5 kilométertől 5‘4 kilométerig a régi töltésnek magasítása eszközöltetnék az 1888. évi jégtorlódásos viz felé 1 méter biztonsággal, 3 m. korona szélességgel és megfer á c s e k-f é I e itünö gyógyhatású ■sósborszesz rendkívül sikerrel használtatik : bólfelfuvódás és azzal járó csikarások és görcsök megszüntesére, az étvágy fokozására, mindennemű rheumatikus bajok: csuz, köszvény, fog- és fejfájás ellen. A fogakat megóvja az odvasodástól, az izmokat rendkívül erősiti s a szemekre is erösitőleg hat, a rossz száj-izt, bűzös lehelletet, a fejkorpát, hajhullást, bőrviszketegséget, kellemetlen láb és egyéb izzadást, kipállást, pattanást és bőratkákat (Mitessereket) pár napi használat után teljesen megszünteti. A HARÁCSEK-féle MENTHOL-sósborszesz ára használati utasítással: nagy Üveg 2 korona, kis üveg 1 korona. Kapható a készítőknél: Harácsek Vilmos utódainál, Nagybányán, továbbá Bartók László ur dro- gueriájában Szatmáron, valamint az ország minden gyógyszertárában és nagyobb kereskedésében.
