Szamos, 1903. május (35. évfolyam, 36-44. szám)
Gazdák Lapja, 1903-05-28 / 22. szám
megbízottja, mely czégnek íennt jelzett kivándorlásra csábító levelét a „Szatmári íris újság“ czikk gyanánt, a szerkesztő felelőssége mellett, közölte. Tudvelevő dolog, hogy a „friss újságokat“ Budapesten nyomják s a vidéken kiegészítvén lesznek „szatmári,“ „kassai“ stb. friss újságokká. Kérdjük már most, hogy a „Szatmári friss újság“ hivatolt közleményéért ki vállal felelősséget ? Kérdjük továbbá, hogy ha a kivándorlásra való csábítás kihágás, mint ahogy tényleg az, nincs-é módja közigazgatási hatóságunknak a megtorlási lépéseket a „Szatmári lris újság“ ellen a Fáik czég szolgálatában elkövetett kivándorlási üzérkedése miatt megtenni. Cato. A rendező egyesület csak oklevél jutalmakat fog adni, lépések lesznek azonban téve, hogy hatóságok, testületek és magánosak részéről felajánlandó megfelelő számú dij jutalom is legyen kiosztható. Általában a hatóságok és testületek részéről olyan szép érdeklődés mutatkozik, amit a legnagyobb elismeréssel lehet tudomásul venni s ami kiállításunk fényes sikerét eleve biztosítja. Kertészeti kiállítás. A Szatm&rm -yei Gazdasági Egyesület f. hó 27-én népes értekezletet tartott iizatmáron a f. ősszel rendezendő kertészeti kiállítás tárgyában. Az ülésen Dr. Fekete Samuel, a kert. szakosztály elnöke eim-költ. Jelenvoltak : Becsek Sándor, Bernhard Adolf, a nagybányai Gazd. Egyesület titkára, Berta Károly, Jablonszky György kér. borászati fe. ügyelő, Moldován László a nagybányai Gazd. Egyesület képviseletében, Nagy László alispán, Papp Kálmán, Pethő György, Poszvék Nándor, Sozánszky Mihály, Tankóczi Gyula és Valkovics János. Az ülés a kiállitás megtartása mellett határozott, annak idejét szept. 27-töl nov. 11-ig állapította meg. A kiállításon tért nyernek Szatmárvárme- gye és Szatmárnémeti szab. kir. város területén termelt szőlő, gyümölcs és konyhakertészeti termények nyers és feldolgozott állapotban, méhészeti termények, valamint bárhol előállított, kertészet, borászat és méhészet keretébe vágó czik- kek, eszközök és feldolgozó gépek. A vármegyei kiállitás keretében önálló csoporttal szerepelnek Szatmárnémeti szab. kir. város, N.-Károly és a N.-Bányai Gazd. Egyesület. A kiállitás rendező bizottsága is megálla- pittatott, melynek névsorát lapunk jövő számában közöljük. Egyelőre csak annyit említünk fel, hogy az egyes kiállítási csoportokat kölön- külön bizottság fogja rendezni, azonkívül az ösz- szes vármegyei lapok szerkesztőinek bevonásával egy nagyobb sajtó és reklám bizottság lett szervezve, úgy szintén külön bizottság fogja az ünnepélyek ügyeit intézni. A bíráló bizottságnak csak az elnöksége állapíttatott meg, a tagok a kiállitás alkalmával a jelenlevők közül fognak megválasztatni. Népies lótenyésztésünk bajai. Már régebben hangzottak el panaszok, javaslatok az ország lóanyagának megjavítása tárgyában, sőt nagyobb szabású értekezlet is tartatott lótenyésztésünk jövő irányítása érdekében. Kényes dolog is e tárgyhoz hozzászólani akkor, amikor hivatott szakértők elmondották már róla nézeteiket. Egy igazságot akarunk azonban hangoztatni ez alkalommal is, azt t. i., hogy az ország lóanyaga lényegesebb javulást nem mutathat fel mindaddig, mig a nép kezén lévő kancza anyag lényegesen meg nem javul. Ha megtekintünk néhány vidéki lódijazást, az első perezre, felületes szemléletre, talán meglepetve fogjuk nézni a szép lóanyagot. Figyelmesebben vizsgálva őket, sajnálattal fogjuk tapasztalni, hogy a látszat csal s a bár szóptestü lovak többnyire gyenge lábakon állanak. Ha pedig még figyelmesebben vizsgáljuk a kiállított lovakat, többnyire azt fogjuk tapasztalni, hogy van ugyan széles szügy ük s jól termett elejük, a hátulja azonban mindnek gyenge, erőtlen s hibákkal van telve. Különösen a hátsó Ízületek kicsinyek, gyenge csontalappal bírók s főleg a csánkizület hibás. A végtagok gyengesége s hibás alkotása pedig a lóértékét sokszor a minimálisra szállítja alá s lehet a ló bármily szépen és jól alakult, hasznavehetetlen, ha végtagjai hibásak. A kis tenyésztő sok esetben nem ismeri saját anyagát s nem akarja elhinni, hogy a csánkon lévő pók a ló értékéből levon; figyelmen kiviil hagyja azt, daczára, hogy e téren bizonyára keserű tapasztalatokat is szerzett már. Nincs érzéke továbbá a csontalap minősége iránt sem; olyan szánalmasan vékony csontu, különben szép testű csikókat láthatunk egyikmásiknál, hogy kérdésesnek tűnik fel, vájjon e vékony lábak elbirják-e a nagy testet. S mindennek első sorban az az oka, hogy az anyakancza minőségére a kisgazda, de sőt a középbirtokosság sem igen fektet súlyt, azt tartván, hogy csak a csődör legyen jó, jó lesz a csikó is s eszébe sem jut a kanczát okolni, ha a csikó nem sikerült. Ez a felfogás téves s lótenyésztésünkre végzetessé válhatik az a körülmény, hogy a kisgazda kanczacsikóinak legjavát adja el csak azért, mert ilyen módon 10—20 K momentán nagyobb hasznot lát. Ezek # a jobb csikók aztán elkerülnek külföldre, vagy megveszi a katonaság s igy a magyar lótenyésztésre egyszersmindenkorra elvesztek. A teljesen rósz anyagot lehetetlenség, hogy bármily jó csődör is teljesen megjavítsa és pedig több okból. Először is, mert a kanczának is van átörökítő képessége, sok esetben nagyobb, mint a ménnek s igy legalább részben saját rosszul alakult formáit is átörökíti a csikóra s igy a mén jó formái nem juthatnak teljesen érvényre a csikóban. Másodszor legkönnyebben a fej s a test mellső része, legnehezebben a test hátsó része javul meg. Az első párzásból származó csikók nagy részénél tehát a test mellső részei hasonlóbbakká lesznek a mén formáihoz, mint hátsó részei. Ha ezek közül s a következő nemzedékeknél is a legjobbakat választjuk tovább- tenyésztésre, úgy lassacskán a test hátsó r aze is megjavul. Erre azonban nincs idő, mert a csikók közül mindig a legrosszabb, a melyre a mén jobb formái csekély mértékben, vagy teljességgel nem is származtak át s igy a javítást ismét elölről kell kezdeni. Ez a körülmény gátolja s akadályozza lótenyésztésünk javulását, ezen a bajon pedig semmiféle szabálylyal vagy rendelettel nem lehet segíteni, mert a szabad rendelkezési jog! igazságtalanul volna korlátozva az által, ha a gazda nem azt a csikóját adhatná el, a melyik neki épen tetszik. Itt csak társadalmi utón lehet segíteni, czélszerüen rendezett csikó- és ló- dijazásokkal, s azzal, ha az intelligensebb gazda jó példával jár elől s ha hazafiui kötelességének tartja a népet minden adandó alkalommal ez irányban felvilágosítani. Soltész Miklós. Mütrágyabeszerzés. A műtrágya gyárosok kartellje elleni védekezésül az 0. M. G. E. elhatározta, hogy a gazdatársadalom műtrágya szükségletét közös bevásárlás utján fedezi. Minthogy a magyar czégekkel megállapodásra jutni nem sikerült, a bécsi Zwerina és Bech czéggel kötött egyezséget a következő feltételek mellett : 1. Vállalkozó köteles az „OMGE“ kebelében szervezett központi irodához beérkező s összes vele írásban közölt gazdák czimóre az ezek által megrendelt ásványi szuperfoszfát műtrágyát a megjelölt időre és vasúti állomásra szállítani. 2. A megrendelő gazdák kötelesek megrendelésükről vállalkozónak a szokásos kötleve- let kiállítani. 3. A vállalkozó által szállítandó ásványi szuperfoszfátnak 16—20% vízben oldható foszforsavat (P2 06) kell tartalmaznia s teljesen száraznak és géppel való szórásra alkalmasnak kell lennie. 4. A fenti minőségű szuperfoszfát műtrágya ára teljes waggonrakományokbau kilogramm %-ként 48 f. a megrendelő állomására szállítva zsáksuly bruttó súlyba beszámítva. A fuvardijat a megrendelő fizeti, mely összeg a számlából annak kifizetésekor levonásba ho- zatik. 5. A szállított műtrágya-mennyiségekért vállalkozó hat havi hitelt biztosit. Hat hónapon túli hitelezésért 6% kamatot tartozik a hitelt igénybevevő fizetni. Készpénzfizetés esetén — harmincz napon belül — 3% engedmény a nettószámlából, azaz a fuvardijleszámi- tolás után esedékes összegből ; 30 napon túl történő készpénzfizetés esetén kasszaskontó nincs. Vállalkozónak jogában áll az egyes megrendelők hitelképességéről meggyőződést szerezni, és ennek megfelelően a hitelnyújtást megadni, vagy megtagadni. 6. A megrendelőknek jogukban van a szállított műtrágyát vízben oldható foszforsavtar- talmára (P2 0B) vagy a magyaróvári, vagy a budapesti m. kir. vegyvizsgáló állomásokon megvizsgáltatni. Amennyiben a uevezett állomások egyike által teljesített vizsgálat a vállalkozó által jelzett foszforsavtartalom tekintetében eltérő eredményt adna, úgy a másik állomás ellenőrző vizsgálatának eredménye mérvadó. 0.4%-nyi eltérés a vállalkozó által jelzett foszforsavtartalomtól a megrendelő által nem diffikultálható. Per esetére a budapesti IX. kér. járásbíróság illetve a budapesti kir, törvényszék ille- ! tékessége köttetik ki. Minthogy azonban a megállapított 48 fil- lérnyi ár csak bizonyos meghatározott mennyiségre vonatkozik, azért a megrendelések mielőbbi beküldése kívánatos. Megrendelésnél pontosan közlendő a megrendelő neve, lakhelye és utolsó postája, a szállítási czin:, vasútállomás, vonatvonal, a műtrágya mennyisége, vízben oldható foszfortartalma %-okban s a szállítás módja. HÍREK. Katonai csikó vásár. Amint azt már közöltük, a miskolezi lóvásárló bieottság június hó 5 én, Szatmáron, d. u. 4 és 6 óra között vásárt tart 3 éves, jól fejlett nemes és legalább 167 cm. magas csikókra. Marhalevél és leszármazási okmány (fedeztetési levél) okvetlen megkívántainak. A tavaszi fagyok után virágzó gyümölcsfák. Molnár István, gyümölcstenyésztési miniszteri biztos, Dániáb n, Svédországban, Norvégiában és Németországban járt avógből, hogy a magyar földön termett gyümölcsnek piaczot keressen ; ezen ut során egyúttal megbízta a földmivelés- ügyi miniszter azzal is, hogy az állami faiskolákban való szaporítás czéljából szerezzen be olyan későn virágzó és tavaszi fagyoknak jobban ellenálló gyümölcsfajtákat, melyek nálunk
