Szamos, 1903. május (35. évfolyam, 36-44. szám)

Gazdák Lapja, 1903-05-21 / 21. szám

a vak hívők az istenek haragját magukra ne zúdítsák. Ehhez fogható s erre alkalmasabb medium pedig nincs mint a magyar. Még az oktalan állat is védekezik, ha türelme kimerül, de a magyar ember, ha már türelme eltogyott, a helyet, hogy tömörülve, hatalmát és erejét érvényesítené, inkább vándorbotot fog kezébe s elhagyja ősi fészkét, elhagyja hazáját, keres uj otthont, de nem érez ma már magában annyi morális és fizikai erőt, hogy helyzetén és türhetlen állapotán változtasson.

Marad tehát minden a régiben a végkimerülésig, s az intéző körök ad majorem börse glóriám intézkednek továbbra is saját egyéni bölcs belátásuk szerint.

Hogy pedig ezen bölcs belátás mily irányú s mennyire szolgálja a gazda közönség érdekét, Ítélje meg majd kiki a saját bőrén szerzett s el nem maradó tapasztalás szerint, mert e felszólalásommal az én czé- lom csak az, hogy saját gyenge szavammal figyelmeztessek mindenkit a közös érdek pa- parancsolta tömörülésre, hogy ez által, ha még nem késő, a gazda közönségre mért ujabbi csapást elhárítani lehessen.

Évtizedeken keresztüli jajdul fel a gazdaközönség a spekulativ börze üzérkedés ellen is, s az ország jobbjai, számtalan díszes magyar család tönkrejutását látván, ak- cziót kezdettek meg az úgynevezett fedezetlen határidő üzlet ellen s habár csak kérvényezés utján, mégis az ország törvényhozó testületé elé terelték ez ügyet.

Joggal várhattuk és remélhettük, hogy az ország törvényhozó testületé ezen undok szerencse játékot, mely hozzá még a magyar gazdaközönség bőrére megy, a közgazdaság érdekében eltörölje.

Azonban ismét győzött a Moloch, a börze s tovább is szabad a spekulaczió, azzal a külömbséggel, hogy a gazda közönség eddigi szerencsétlen alakjai eltűnnek a színpad deszkáiról, mások lesznek a szereplők, de a színpad és a fizető közönség marad a régi! Ez pedig kétségtelen most már a képviselő háznak f. é. május 16-án az ez iránti kérvények felett hozott határozata után, mely annál elszomorítóbb, mert az a kereskedelmi miniszter következő kijelentésén alapszik: „A kormány nem lohadhatja el azon indítványt, mely szerint a fedezetlen határidő üzlet feltétlenül eltöröltessék, hanem oly intézkedéseket hajlandó életbe léptetni, melyek révén oly egyének, akik ily járatlan játékosokat ingerelnek, a tőzsdéből ki tiltassanak. A határidő üzlet fenttartá- sának egyik fő oka az, hogy a malmokat biztosítja az árhullámzások ellené- \ ben“ (Magyarország 112 szám.)

Érted-e ezt magyar gazda? Kell-e en- I nél világosabb magyarázat ? Kell-e ennél érthetőbben kijelenteni, hogy a fedezetlen határidő üzlet fenntartása a „malmok“, a nehány pesti malom érdekében szükséges!

Hol marad a mellett a te érdeked szegény termelő gazda közönség? az első a malom, ennek kell kiszolgáltatva lenned, mert az örli meg a te véres verejtékkel produkált terményedet amig van, következőleg ez fogja ezentúl is terményeid árát megszabni és pedig fedezetlen üzlet utján.

Hogy pedig mit jelent a fedezetlen határidő üzletfenttartása a gabona tőzsdén, helyesebben börzén, azt, amint éreztük eddig, érezni fogjuk a gabona árak átkos kihatásában továbbra is! Értékelni pedig tudjuk akkor, ha tisztában vagyunk azzal, hogy mi a filloxera a szőllőnek, a sertésvész a nyájnak, a hesszeni légy a búza vetésnek és a pestis az emberi testnek!

Gyakorlatilag pedig jelent annyit, hogy minden börziánernek szabad annyi búzát eladni és megvenni, amennyi az egész világon három év alatt se terem, mert az eladást effektiv, vagyis meglevő búzával le- dezni nem tartozik*), majd kiegyenlítik ők a diíferencziákat egymás közt, a fő az, hogy szabad legyen a „Gescheit.“

Nem e felszóllamlás körébe vág a fenti kormány nevében tett nyilatkozatnak kritikai bonczolása, de igenis, ide tartozikfarra figyelemmel lennünk, mert a gazdaközönség régi nehézményének egyikét képezi, melynek megszüntetésére minden a'kai mat és módot fel kell használnunk, ha csak rendszeres öngyilkosságot magunkon elkövetni nem akarunk.

*) A kereskedelmi miniszter kiadásában megjelenő „Központi Értesítő“ 18-ik számában ki van mutatva, hogy mig az európai nemzetek ingó vagyonának összértéke 342, addig a tőzsdéken jegyzett értékek összege 560 milliáre frank. (! ?) Szerk.

Igazán nehéz idők jele, mikor nyíltan hirdettetik, hogy nem a termelő érdeke az első, hanem a malomé, más szóval nem a malom a közönségért, hanem a közönség a malomért.

Dehát csakugyan Magyarország lenne Kánaán, az Ígéret földje ?

Rusticus.---------------- — --------------.-------——----------------Re

formok a kisbirtokosok hiteíiigye terén.

A Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával egész sorát léptette életbe az oly intézkedéseknek, melyek hivatva lesznek a legkisebb birtokosok hiteligényeinek kielégítését uj és egészséges alapokra fektetni s megmenteni az uzsorától és a végpusztulástól minden olyan kisbirtokost, a kinek helyzetét egyáltalán még orvosolni lehet, Ennek a czólnak érdekében a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete egy nagy körültekintéssel megállapított tervezetet léptetett életbe, melynek legfontosabb némely részletét, a következőkben kívánjuk ismertetni.

Az első reform az, hogy a nevezett intézet a jelzálogkölcsönök minimumát, mely eddig 6Ö0 K volt, alapszabályainak módosításával 300 koronára szállította le. E szerint még oly birtokos is, a kinek ingatlana egészben 6—700 K értéket képvisel, nem lesz kénytelen ezután a drága, sok zaklatással járó s minden pillanatban felmondható kölcsönökhöz folyamodni, hanem első helyre való bekebelezés mellett konvertálhatja meglevő terheit, vagy felvehet uj kölcsönt az alább ismertetett kedvező feltételek mellett.

A második reform az, hogy az intézet megkezdi a 4 %-os záloglevelek kiadását s ezentúl a 4 72%-°s záloglevélkölcsönök mellett 4 %-os záloglevelekben is fog kölcsönt adni. A kölcsön- módozatokat az intézet három változatban álla- pitota meg, az adós választására bízva, hogy azok közül belátásának és viszonyainak megfelelően melyiket fogadja el.

A 472 százalékos záloglevélkülcsönöknél két módozat szerint lesz kölcsön kapható. Az egyik szerint a fizetendő évi járadék összege kisebb, de a záloglevelek 100 K helyett 98 koronával lesznek kifizetve. Ezeknél tehát az adós 100 K helyett 98 K kap, ö pedig fizet, ha 50 év alatt akarja a terhet törleszteni, töke, kamat és kezelési költség fejében 5’26 százalékot. Ha 40 óv alatt akarja adósságát törleszteni, fizet évenkint 5'60 százalékot, 30 évi törlesztésnél fizet évenkint 6 30 százalékot és ha még életében akarja az adósságot törleszteni, tehát rövid lejáratú kölcsönt akar, akkor fizet összesen 20 éven át évenkint 7'80 százalékot.

A másik módozat szerint a fizetendő évi járadékösszeg nagyobb valamivel, de ezzel szemben az áll, hogy a zálogleveleket teljes értékben fizetik ki s az adós minden 100 k .-ás záloglevélért teljes 100 K készpénzt kap. Ez utóbbi módozat szerint az adós fizet 50 évi törlesztésnél évenkint 546 százalékot, 40 évi törlesztésnél évenkint 580 százalékot, 30 évi törlesztésnél évenkint 6’50 százalékot és 20 évi törlesztésnél évenkint 8 százalékot járadékul, úgy hogy a járadékösszegben a kamat és kezelési költségen kívül már a tőketörlesztés is bennefoglaltatik.

A 4 százalékos záloglevólkölcsönöket az intézet 96 százalék kifizetéssel kínálja. A ki tehát 4 százalékos záloglevelekben vesz kölcsönt, az 100 K záloglevélért 96 K készpénzt kap s 50 évi törlesztés mellett fizet évi 4-90 százalékot, tehát nem egészen 5 százalékot, a melyben benne van a tőke, kamat és kezelési költség.

Az intézet már országos jellegénél fogva is a kötelezettségeinek megfelelő adósnak a kölcsönt fel nem mondhatja. A felmondás csak az adósnak áll jogában s ha az adós a kölcsönt felmondja, ezért semmiféle úgynevezett Storno dijat fizetni nem tartozik.

Egy további nagyon fontos reform, melyet a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete életbeléptét, az, hogy ezentúl utólagos kamat- fizetés mellett adja kölcsöneit. Eddig ugyanis ennél az intézetnél épugy, mint a legtöbb más int zetnól az adós a járadékot e.őre tartozott fizetni, azaz a kölcsön folyósításakor levonták a tőkeösszegből az első járadékot. Ezen első járadék erejéig csökkent tehát a kifizetett kölcsön összege. A Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete ezen a bajon mostantól kezdve úgy segít, hogy a kamatfizetés csakis az első félév végével kezdődik. Az adós tehát kamatlevonás nélkül kapja a kifizetendő kölcsönösz- szeget,

Felette fontos az intézet ama határozata is, hogy adósainak a kölcsönhöz jutást megkönnyíti s e czélból gondoskodik róla, hogy az ország fontosabb pontjain az intézet ügyeinek ellátására hivatott kirendeltségei legyenek, vagy pedig kinevez az illető vidék gazdasági viszonyait alaposan ismerő képviselőket és bizalmi férfiakat, a kiknek feladata lesz a kölcsönigénylő feleknek mindenben segítségére lenni.

Az intézet ezenkívül, hogy adósait mindenféle feles költségtől megkímélje, a törvény által megengedett határon belül eltekint számos formaságtól, egyszerűsítette a hitelkórés, a hitelmegszavazás és a folyósítás körüli eljárást s a lehetőségig mellőzi a helyszínére való küldések utján történő költséges becsléseket ás különösen a kis kölcsönök tekintetében, melyek ily költségeket el nem bírnának, a tudakozódás rendszerét hozta be, melyet eddig is kielégítő eredmónynyel alkalmazott.

Végül pedig a „Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete“ újabban nagy mértékben vonta tevékenysége körébe a parczellázást, a mely körül az összes jogi munkák, továbbá az eladó nagybirtokos és a vevő kisbirtokos közötti viszonynak tisztázása, az előző tehertéte-