Szamos, 1903. május (35. évfolyam, 36-44. szám)
1903-05-03 / 36. szám
egyforma jó kiszolgálásban részesülne, megszabadulna egy nagy, embertársát lealacsonyító nyűgtől, a borravalótól. Halottszemle és bonczolás. Sokáig gondolkoztam, mig e czikk megírására szántam rá magamat, mert attól tartottam és féltem, hogy igen tisztelt Szerkesztő ur is, ha már csak a czimót is meglátja, papírkosárba dobja, vagy ha mégis talán más czikk hiáuyában, miben azonban tudom szükség nincs, közzé teszi, akkor meg a közönség nemhogy elolvasná, de még megtekintésre sem fogja méltatni. Gondolkozásom közben azonban eszembe jutott a Dr. Benedek János országgyűlési képviselő által, a nemrég megtartott nópgyülósen említett paraszt és ennek szalonna piritása és az ezen szalonna pirításból nevezett képviselő által levont azon következtetés, hogy nem jó az embernek mindig sokáig gondolkozni. Ezen szerintem is igen helyes következtetés folytán megérlelődött bennem az elhatározás, miért is tollat véve kezembe, megírtam ezen czikkemet, melyben a törvényszéki hulia vizsgálat és törvényszéki bonczvizsgálattal akarok röviden foglalkozni, és kérem tisztelt Szerkesztő urat, hogy rövid czikkemnek becses lapjában egy kevés helyet szorítani szíveskedjék. A bűnvádi perrendtartás 1896. évi XXXIII. tcz. 210 §. első bekezdése értelmében „halott szemle és bonozolás foganatosítandó, ha gyanú támad, hogy valakinek halálát bűntett vagy vétség okozta.“ Tehát a most hivatolt bekezdés értelmében a halottszemle és bonczolás csak azon esetekben foganatosítandó, ha alapos gyanú támad arra, hogy valakinek halálát bűntett vagy vétség okozta, ha pedig ilyen gyanú fenn nem forog, mellőzendő. Szerintem a törvény ezen szavai után a halottszemlét és bonczolást elrendelő hatóságoknak, mely szomorú kötelesség a legtöbb esetben az illetékes vizsgálóbírónak jut, a rendelkezésükre álló összes adatok felhasználása mellett, mindenek előtt azt kellene és kell megállapítani, hogy tényleg forog a fenu oly gyanú, mely a halott szemlét, illetve a bonczolást a bűnvádi perrendtartás 240 §-a értelmében szükségessé teszi, vagy pedig nem forog, s a boncz vizsgálat elrendelését avagy mellőzését e szerint rendeli el. Annyival is inkább állítom ezt, mert a halott szemle s különösen pedig a bonczolás czélja a most hivatolt § magyarázata szerint nem más, mint a „Büntetőtörvénykönyvbe ütköző ölés tényálladékának és ama Egy fiatal özvegyhez. Szép asszonyom ! egy pár jó szavam hozzá, A férjéhez tudom, hű szerelme vonzá, A világról azért lemondani téves, Hiszen még fiatal, csak huszonöt éves! Ha lehull egy rózsa s megmarad a párja, Másik kinyílását még óhajtva várja . . . Kár úgy elvonulni, a nézete téves: Hiszen oly fiatal, csak huszonöt éves ! Jól tudom, a férjét igazán szerette, S mélyen gyászbaborult, mikor eltemette, A világról azért lemondani téves, Hiszen még fiatal, csak huszonöt éves! Itt az idő, most már letelik a gyásza, Ne legyen zárkozott, legyen nyílt a háza; Örökre gyászolni, higyje el, hogy téves, Hiszen oly fiatal, csak huszonöt éves ! Ma is szép az élet, mint nem is oly régen, Mikor férje-urát beczézgette szépen . . . Hátha feltalálja . . . lemondani téves, Hiszen még fiatal, csak huszonöt éves! Bocsánatot kérek, hogy ily nyíltan szóltam, De rosszakarója, — tudja — sohse voltam, Hallgasson meg engem, a nézete téves : Fiatal is, szép is, csak huszonöt éves! Baka Elek. mozzanatoknak megállapítása lévén, mely a ! büntethetőség megítélésére szükséges.“ Tudomásom szerint azonban az illetékes : hatóságok, hac ak valaki nem természetes halállal múlt ki, avagy hacsak öngyilkosságot nem követett el, a halott szemlét és ennek folytán a bonczolást is elrendelik és foganatosítják is. Távol áll tőlem azonban, hogy ezen illetékes hatóságok s még kevésbé a bíróság eljárását bírálat tárgyává akarnám tenni, és pedig annál kevésbé, mert hiszen tudomásom szerint az eljáró biró, mikor a bonczvizsgálatot elrendeli, alig lát egyebet, mint az illetékes elöljáróságnak, hol a haláleset történt, azon egyszerű jelentését, mely a legtöbb esetben azon kijelentést foglalja magában, hogy Tóth György vagy Nagy János itteni lakos a mai napon gyanús körülmények között hirtelen meghalt. A. gyanú tehát megvan legalább a jelentésben Ezen jelentés alapján aztán a vizsgálóbíró azonnal elrendeli a bonczvizsgálatot, mert hiszen az ügyet a törvény értelmében soron kívül kell elintézni, az a biró pedig a halál esetnél jelen nem volt s igj' magára felelősséget nem vállalhat. Pedig ez nézetem szerint nem helyes s nem a törvény értelmének megfelelő eljárás. Tegyük fel ugyanis, hogy valaki saját földjén és egyedül ki akar vágni egy fát s a fa véletlenül reá dől és megöli. Avagy valamelyik gőzmalmi munkás munka közben véletlenül megsiklik s a kerekek közzé esve, a kere-1 kék összetörik, vagy valaki egy hegyen jár- j kálva, onnan véletlenül megcsúszva, leesik s | meghal. Avagy valaki egy száraz malomban | őrölteteti, lovait hajtva azonban a kerék vi- ■ gyázatlausága folytán összetöri, bár a molnár | is jelen vau stb. stb. Vájjon miért ez esetek- ; ben a bonczvizsgálat (bár az általam utóbb ' említett esethez hasonló alkalommal tudomásom | szerint bonczolás végaztett), kit lehet ezen eset ! ben gyanúsítani, hogy bűntettet vagy vétséget követett el ? A bonczvizsgálat azonban ezen esetekben is elrendelendő a vizsgáló biró által, ha a jelentés csak úgy hangzik, hogy Tóth János ma gyanús körülmények közt meghalt. És mi történik ekkor ? Az, hogy a biró ság és orvosszakértők megjelennek a helyszínén és csak ott győződnek meg a halál igazi okáról, miután pedig a bonczvizsgálat már el van rendelve, azt foganatosítják is. De tegyük fel, hogy nem foganatosítják, a végeredmény akkor is az, hogy egy tetemes költség felmerült a bíróság és szakértők kiszállása folytán. Hogy ily esetekben bonczvizsgálat nem volna foganatosítható s nem is lenne foganatosítva, természetesen, ha a fentebb jelzett jelentések részletesebbek volnának, ezt igazolja a Bűnvádi Perrendtartás elöl hivatolt Szakaszának magyarázata, hol ugyanis ki vau mondva, hogy a törvény azon rendelkezésének, mely a halottszemle és bonczolásról szól, megfelel az 1887. évben 78879 —887 szám alatt kiadott utasítás rendelkezése Ezen utasítás 3 §-a pedig azt mondja, ha megállapítható, hogy a halál természetes volt, esetleg oly öngyilkosság, vagy oly vólet- leusóg folytán következett be, a melynél minden idegen cselekmény vagy mulasztás befolyása ki vau zárva, a hulla minden bonczvizsgálat nélkül eltemetendő. A 24, illetve az 5-ik § pedig határozottan kimondja, hogy a hullaszemle, illetve a bonczvizsgálat mikor foganatosítandó, sőt az atóbb jelzett § az egyes eseteket részletesen fel is sorolja. Hogy ezen esetek közzül csak egy néhányat említsek, ilyenek: ha valaki ütés, vágás, szúrás, lövés, megfojtás, valamely ételnek vagy italnak, vagy gyógyszernek bevétele után megelőző orvosi, sebészi vagy szulószi műhibák miatt halt meg stb. Igen, ily esetekben van helye bonczolásnak, mert itt forog s legalább is itt foroghat fent oly cselekmény, esetleg mulasztás, melynek következménye a halál beállta volt. Tehát megvan a bűntett vagy vétség, vagy legalább az ezek fentforgására vonatkozó gyanú, ez pedig önként maga után vonja a bonczolást is. Én szerintem nagyon is helyes, hogy a törvény a lehetőségig a legszűkebb korlátok közzé szorította és előírta azon eseteket, melyekben helye van a bonozolásnak. Helyesnek látom ezt részint azért, mert ezzel az állam meglehetős, összeget takarít meg, részint pedig azért, hogy az elhalt hozzátartozóit, kik a bekövetkezett halálesettel már úgyis mélyen vannak sújtva, egy újabb fájdalomtól megkíméli. Mert bizony csak őszintén mondjuk meg, senki sem szereti azt, hogy egy hozzátartozóját, ki neki talán épen a legkedvesebbje volt, szót- vagdalják és fürészelgetik s aztán megint ösz- szevarják. Hogy pedig ezen törvény által meghatározott bonczvizsgálati esetek olyanokkal ne szaporodjanak, mint fentebb említettem, ezen, véleményem szerint úgy lehetne segíteni, ha minden nem természetes halálesetben részletes orvos rendőri hulla vizsgálat teljesittetnék előbb, mint ezt a törvény is előírja. Azonban nézetem szerint ez talán némely s különösen félre és távol eső helyeken orvos szakértő hiánya miatt nem is eszközölhető. Ha azonban ez nem eszközölhető, akkor az illetékes hatóságnak teljes és kimerető jelentést kell az esetről a bíróságnál tenni s a bíróság, hiszem és tudom, hogy minden esetben és körülmények között már csak ezen jelentés alapján is megtudja állapítani azt, hogy van e bonczolásnak helye van nincs ? A bűnvádi psrrendtartás ide vonatkozó többi intézkedéseivel foglalkozni jelenleg tér nincs, azonban ha szerkesztő ur saraimnak helyt ad, úgy ezt máskora featarlom. *) Spektátor. Még egy pár felYilágositó megjegyzés a thanoton használatához. A napokban újból kaptam Szatmárról a thanaton használatára vonatkozó kérdezősködő levelet. Készséges örömmel Írtam meg erre a választ. Minthogy azonban úgy látom, hogy az érdeklődök bővebb tájékozást óhajtanának, mint azt e tárgya czikkecskemben kifejtettem, czélszerünek látom, hogy nyilvánosan is közöljem — igen tisztelt Szerkesztő ur köszönettel vett szives előzékenysége folj'tán — az épen idő és alkalomszerű felvilágosító megjegyzéseimet. I. Újból hangsúlyozom, hogy a permetezést szélcsendes és tiszta, lehetőleg verőfényes időkben kell eszközölnünk, különben az eső lemossa, a szél lefújja a thanaton port a falevelekről s igy munkánknak nem lesz meg a kívánt eredménye. II. Használjuk a permetezésre itt is azt a Vermorel-fóle gépet, a melyet a pereuoszpora elleni védekezésnél alkalmazunk; csakhogy a thanatonnal való locsolás alkalmával, hogy a folyadék a magas fákra is könnyedesen follö- velhető legyen, egy nyílású, boss u réz csövet kell a gép szájára illesztenünk. E tekintetben a gépelárusitó kereskedő okvetlenül tájékoztatást nyújt. III. Czólszerü lesz a permetezendő fák alatt a füvet lekaszálui, mert a thauatonból hull le a fáról egy kevés mennyiség, a mi által a takarmányul szolgáló fü inficziálódik. Ha a thanaton az apróra lekaszált fűre hull, a mikorra ez a rövid fűszál megnő, lemossa az eső, lefújja a szól a rátapadt mérges anyagot s nem romlik meg a takarmányul használandó íü. IV. Legfontosabb kérdés a permetezés ideje. Itt Kőrösön még senkisem permeteztet, mert a levólhernyók még nem keltek ki, nem jelentkeztek. Gyümölcsfáink közül a cseresznye szilva, körte, baraczk elvirágzottak, az alma s a megyfák most vannak teljes dns virágpompájukban. Gyakorlati szokás itt, a minek az eredménye — egész jó lélekkel hangsúlyozom a teljes siker — az, hogy a mikor a levél- hernyó pókhálószerü szövedékkel bevont fészkéből kikéi, ez időpontot használják tel a permetezésre. A fészek körüli lombokat locsolják meg s mihelyt a kis hernyók kimásznak életük első útjára, thanatonnal mérgezett levelet faldosnak, a minek következtében rögtönösen elpusztulnak. Ha sikerül a kikelés után azonnal elvégezni a permetezést, ez a logjobb, mert akkor a fészekből nem mászik a hernyó mész- szire, nem árasztja el a fa nagy részét s igy pusztításuk könnyebben, kevesebb anyaggal eszközölhető. Ha azonban már kimászott a hernyó a fészekből, úgy nagyobb területen lo okolandó meg a fa. Minthogy pedig a levélhernyó kikelése a virágzást követőleg a levelek kifejlődésekor történik, a virágzással egyidejű *) Közérdekű ozikkeit mindig szívesen látjuk. Szerk.
