Szamos, 1903. április (35. évfolyam, 27-35. szám)
Gazdák Lapja, 1903-04-16 / 16. szám
1 i 1 4 tállók az érsekujvári rendőrképitányi hivatalnál rendelhetők. Lóvásár és kiállítás Nyíregyházán. A Szabolcs- vármegyei Gazdasági Egyesület Nyíregyháza várossal karöltve ez évjunius hó 8-án és ezután minden évben a Medard napját magában foglaló hót hétfőjén kiállítással és díjazással egybekötött lóvásárt rendez Nyíregyházán. A kiállításon és lóvásáron csak legalább hároméves hátas-, kocsi- és igavonó-lovak fognak előállit- tatni és három csoport szerint dijaztatni. Szatmári lóversenyek feltételei a Magyar Lovaregylet által minden módosítás nélkül jóváhagyattak s igya lapunk febr. 26-iki, 9. számában közöltek szerint teljesen érvényben állanak. Lóversenyek a vidéken. Pozsonyban április 27-én és 29-én, Debreczenben május 2. és 3 án, Sopronban május 10. és 12-én. Országos vásárok : folyó évi április hó 20 án Mátészalkán és 24-én Csengerben. Az „Ér-Endrédi hitelszövetkezet“ folyó hó 7-én 66 tag és 207 üzletrészszel megalakult. Az 50 korona« üzletrészeket heti 20 filléres részletekben fogják befizetni. A 10 tagból álló igazgatóság elnöke: Stróbentz Péter nagybirtokos. Igazgatósági tagok: Nagy István, Uray András, Uray Pál, Nagy Lajos, Abos István, Böszörményi Sándor, Veres Lajos, Gorgán László és Sájerly Ignácz. Felügyelő bizottsági elnök : Veres György birtokos, Geszteródy Ferencz, Csutoros Albert és Bónyi Bertalan. Könyvelő: Nagy Antal. Pénztárnok: Böszörményi Sándor. Eladd még a „Szatmármegyei Gazd. Egyesület Szatmár“ amerikai szőlőtelepóről még körülbelül 6000 Il-od oszt. 1 éves gyökeres, 25000 I. oszt. és 18000 II. oszt. sima Riparia Portalis vessző s mintegy 500 drb különféle sima zöld oltás. KÜLÖNFÉLÉK Vásári jelentés. Allatvásár. Április 15-ón az elmúlt ünnepek s az esős időjárás folytán elromlott utak miatt gyenge felhajtás mellett rendkívül lanyha lefolyású volt. Lóvásárra 8—900 drb közép s gyenge minőségű igás lett felvezetve s itt mégis némi élénkség mutatkozott. Eladás mintegy 500 drb. közép magas árakon. Szarvasmarha mintegy 1400 drb lett felhajtva, jobbára Tejős tehén és legelőre való rúgott borjú. Vásár csak borjukra volt némileg élénk, általában hanyatlott árak mellett. Sertésvásárra mintegy 1000 drb. felhajtás ; forgalom csak hasas és fias koczákban, hanyatlott, de még mindég magas árak mellett. El nem adottak a debreczeni vásárra lettek hajtva. Juh vásár az ünnepek előtt élénk, aztán esett. A 3 napon felhajtottak 1200 drb. bárányt^ Terményvásár. A heti vásár teljesen üzlettelenül folyt le, csupán búzában nyilvánult ólénkebb vétel- kedv, vetőmagnak ó tengeri keresett, 20 koronával is történt vétel; Árak a következők : TERMÉNY Szatmáron Bpesten Jegyzet K f K f K f K f Búza 13 80 14 60 15 20 16 40 szilárdabb v gyenge 13 — 13 80 — — — — Rozs 11 40 12 50 13 30 13 70 szilárdabb Árpa tak. 10 40 10 80 11 40 12 20 kevés Zab 10 40 11 20 12 30 12 so lanyha Szem. teng. 12 40 13 — 12 50 12 80 lanyha Száraz „ 10 — 12 — — — — — Bükköny 8 — 9 — 10 10 10 50 esett Köles 7 60 8 — 11 50 12 — lanyha Káp., rep. — — — — 20 60 21 60 nincs Lenmag — — — — — — — — nincs F. bab 20 — 20 50 — — — — kevés T. paszuly 16 — 17 — —— kevés Lóhere —— — I08140 — nincs Luczerna — — — — 90 — llo — ninos Burgonya 4 — 4 40 — — — — keresett Széna 3 60 4 — 4 80 6 — élénk Szalma 1 — 1 20 1 30 1 6U nagy kínálat Szalonna 156 — 16o — 138lj9 — állandó Zsir 162 — — — 144 — I56 — esett Szilva 34 — 36 — 24 — 31 — Meteorologiai feljegyzések. Szatmár, április hó 9-től, április hó 15-ig. j m/m GO a 0 1 & *4D ; ^ Hőmérsék Szól Csapadék OS a Min. Irány Erősség c 0 ? 1 m in Csütörtök 52.8 17.6 6.2 Ék 1 Péntek 56.3 20.4 6.G K 3 0.9 Szombat 58.7 17.0 8.6 Dny 1 1.3 Vasárnap 48.0 12.6 7.7 K 2 0.8 Hétfő 49.6 8.6 5.0 Dny 3 0.6 Kedd 58.5 4.7 2.0 Ék 3 9.7 Szerda 63.8 8.0 2.8 Ny 2 0.7 Nyomatott a „Szabadsajtó“ könyvnyomdában Szatmáron. Melléklet a „Szamos“ 31-ik számához. II. évfolyam. Szatmár, 1903. április 16. IS-ik szám. GAZDAK LAPJA, A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET-, A SZATMÁRMEGYEI LÓVERSENY ÜGYLET, A SZATMÁRMEGYEI AGARÁSZEGYLET- ÉS AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik minden csütörtökön. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület tagjai a „Szamos“ csütörtöki számával együtt ingyen kapják. Cserepéldányok és kéziratok a szerkesztő czímére küldendők. Szerkeszti: Poszvék Nándor várm. gazd. egyl. titkár. Titkári hivatal Szatmár, Bercsényi-uteza 1. szám, hova a reklamácziók is intézendők. Takonykór a város mellett. Fenti czim alatt a „Gazdák Lapja április 9-én megjelent 15. számában egy czikk jelent meg, mely a puszta-daróczi takonykórral foglalkozik; e czikkben több kérdés van lölvetve, melyekre kötelességemnek tartom, a választ megadni és a tényállást úgy czikkiróval, mint az érdeklődő közönséggel megismertetni. Az eset a következőképen áll : A p.-daróczi nagybérlő Szatmárra hajtatott a vásárra 2 lovat, amelyek egyike mint 'takonygyanus, és társa mint fertőzés- gyanús le lett tartóztatva és a helybeli gyepmesteri telepen elkülönítve zárlat alá helyeztettek. Minthogy csak gyanús volt, a 4000/1899 számú miniszteri rendelet 3 §-a értelmében maliéin kezelés alá kellett volna venni; a városi m kir. állatorvos meg is hozatta a maileint, de a ló lázas volt, ez okból nem lehetett malleinezni, a tünetek azonban márczius 30-ig annyira kife lődtek, hogy már malleinezés nélkül is, klinikai tünetek alapján meg lehetett rajta állapítani a takonykórt és mint ilyen az nap ki is irtatott. Évközben, márczius 29-én, a puszta-daróczi községi elöljáróság 13/1903 szám alatt jelentette, hogy a bérlő egy lova hirtelen elhullott; a bonczolást márczius 29-én délután eszközöltem, amelynek során meg- állapilottani, hogy a ló tüdőtakonyban szenvedett, a bonczolás után a hulla az összevagdalt bőrrel együtt elásatott, a szerszámok és istálló fertőtlenittetett. A bonczolási jegyzőkönyvet (felvételi jegyzőkönyv), továbbá az összes fertőzés gyanús lovakról felvett kórrajzot és a malleinezés eszközlése iránti javaslatot a szolga- birói havatal 1877/903 szám alatt márczius 30-án felterjesztette az alispáni hivatalhoz, ahonnét bizonyára soron kívül terjesztetett fel a Minisztériumhoz; addigmig a Minisztérium nem intézkedik, a „malleinezés“ nem eszközölhető. Azon czélból, hogy a takonykor löl- lépése esetén az óvintézkedések minél gyorsabban és pontosabban íoganatosithatók legyenek, s hogy a korlátozások a forgalmat kelleién túl, indokolatlanul ne akadályozzák, másrészt pedig a takonykér jelenlétének gyorsabb felderítése és igy a fertőzés terjedésének mielőbbi meggátlása érdekében léptette életbe 1899 február- 1-én a íöldmivelési Minisztérium a 4000/1899III/2 számú rendeletet, mely a takonykórra vonatkozó összes óvintézkedéseket magában foglalja. Ezen rendelet 8. §-a értelmében az I. fokú hatóság abban a községben, ahol a takonykor fertőzés gyanúját megállapították, a zár alá helyezett lovakat 14 naponkint (tehát nem naponként, mint ahogy czikkiró állítja; olyan törvény, vagy rendelet, mely ezt előirná, nem létezik) az illetékes hatósági állatorvos által megvizsgál-