Szamos, 1903. február (35. évfolyam, 10-17. szám)

Gazdák Lapja, 1903-02-26 / 9. szám

1 IV. Akadályverseny. 1100 K. Ebből 500 K adva a Magyar Lovaregylet által, 600 kor. adva az Üiiovasok Szövetkezeté által. 1000 kor. a győztesnek, 100 kor. a másodiknak. Oly 4 é. és id. lovak számára, melyek 1902—1903. évben 1000 kor. ér­tékű versenyt nem nyertek. Táv. kb. 3600 m. Teher 4 é. 65 kg., 5 é. 70 és lél kg., 6 é. és id. 72 és fél kg. Nyertesekre 5 kg. több Fél véreknek 5 kg. eng. Beiratási dij 10 kor. további 20 kor. az indulóktól. A 3-ik ló beiratási diját menti. V. 7enyészverseny. (Sikverseny). 1000 kor., adja a m. kir. földművelésügyi minisz­ter ur. Ebből 700 kor. az elsőnek, 200 k. a másodiknak, 100 kor. a harmadik lónak, Szatmármegyei Gazdasági Egyesületi tagok tulajdonában levő Szatmármegyében ellett és nevelt 3 éves és id félvér mének és kan czák számára. Táv. kb. 2000 m. Teher 3 é. 70 kg., 4 é. és id. 76 kg. kanczára 1 és fél kg. kevesebb. Beiratási dij 15 k. Leg­alább 4 különböző tulajdonos lovának kell indulni, hogy a díj kiadassák. Általános határozatok : 1. A If., III., IV. és V. sz. versenyek­ben a Magyar Lovaregylet versenyszabályai mérvadók. 2. Versenyekben csak Szatmármegyei Versenyegyleti tagok lovai indulhatnak. (Az egylet választmánya a versenytéren is ve­het fel tagokat). 3. Minden nyereményből 5 százalék vonatik le a versenypénztár javára. 4. Nevezési zárnap szeptember 19. Ne­vezések Poszvék Nándor egyleti titkárhoz intézendők. 5. Lovaknak a starthoz való küldése ama czélból, hogy a propoziczióknak elég tétessék, nincs megengedve. 6. Kiegyezés egy futamnál sincs meg­engedve Bikavásár Szatmáron. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület által f. hó 25-óre hirdetett bikavásár a szat­mári városmajorban folyt le s az eredeti vá­rakozáson felül sikerült. 52 drb. bika lett fel­hajtva, legnagyobb részben tiszta magyar fajták. A beállított bikák elhelyezés szerint is­tálló rendben a következők voltak: 1. Br. Vécsey Aurél csegöldi gulyájából 1 db. öreg, 2 db. 3 éves és 8 db. 2 éves, (2 évesek 500—540 k. árban) összesen 11 db. 2. Donmhidy Sándor 1 drb. nyugati és 5 db. magyar bikája (két db. 2 éves, 3 db. 3 éves 400 k. árban.) 3. Lénárd István szamosdobi 2 db. 2 éves bikája (280 k.) 4. Klein Mór tunyogi gazdaságából 12 db. (3 db. 3 éves, 8 db. 2 éves (450—900 korona árban). 5. Kölcsey Zoltán tunyogi gazdaságából 5 drb. 2 éves (500—600 k.) 6. Szatmári Jézustársaság 1 db. simen- thali bikája 800 k. 7. Pap János (Batiz) 1 db. 2 éves bikája 300 k. árban. 8. Asztalos György domahidai 1 drb. 2 éves bikája 300 k. árban. 9. Takács Péter domahidai lakos 1 db. 2 éves bikája 320 k. árban. 10. Gróf. Vay Gábor vámfalusi tenyésze­téből 1 db. öreg, 6 db. 3 éves és 6 drb. 2 éves, összesen 12 db. 360—1000 k. árban. Bika beszerzés czóljából sok község volt képviselve s hogy aránylag mégis korlátolt számban történtek eladások, az részben a ma­gasra kitűzött áraknak tulajdonítható. A cse­göldi uradalom 2 db. 2 éves bikát adott el 1080 korona árban; Domahidy Sándor 3 db. 3 éves bikája elkelt 1160 k. árban. Klein Mó­ricz tenyészetéből megvettek 2 db. 3 évest 900 koronáért. Lénárd István szamosdobról eladott 1 dbot 260 koronáért, stb. A helyszínen megjelent apa állat vizsgáló bizottság tenyészigazolvanynyal látta el azokat az eladott darabokat, melyek előbb igazolvány­nyal ellátva nem voltak; a községek által vett bikák áraiból a jelenvolt m. kir. állattenyész­tési felügyelő közbejöttével 15 százalékot az állam térített meg, azonkívül az állam 1 évre ezeket elhullás ellen bebiztosította, a megmaradt vételárt pedig 1 és fél évi kamatmentes törlesz­téssel szemben előlegezte. Lophágy község azonkívül bika vételre a Szatmármegyei Gaz­dasági Egyesület állattenyésztési alapjából 2 óv alatt részletekben visszafizetendő kamatmentes költsönt kapott. A vásár díjazással is össze volt kötve. 300 K állam dij állt e czólra rendelkezésre, s az Egyesület által felajánlott elismerő oklevelek. A bíráló bizottság 9 óra után alakult meg s kezdte meg működését. Tagjai lettek: Bartha István m. k. állattenyésztési felügyelő, Gyene Károly, her. Kovács Jenő, Madarassy Dezső, Netter Kálmán m. kir. állatorvos, Pethő György és gr. Teleki János. A bizottság az első 100 K dijat a csegöldi uradalom Kökény nevű 2 éves bikájának Ítélte, má»sodik díjban 50K-át ugyancsak a br. Vécsey Aurél C s e g ö 1 d nevű 3 évesének, 50 K-át Klein Mór 3 éves Páváj ának adta; hanpaadik díjban 40 K-át ugyancsak Klein Mór 2 éves L a e z í j á n a k, 40 K-át Kölcsey Zoltán 2 éves Doktor nevű bikájának, negyedik díjban 20 K-át Asztalos György domahidai lakos Vitézének ítélt. Ezenkívül egyleti oklevéllel jutalmazta cso­portos kiállításért br. Vécsey Aurél csegöldi uradalmát, gr. Vay Gábor vámfalui, Klein Mór tunyogi és Domahidy Sándor domahidai gaz­daságát. Az összes díjazott bikák lefónyképeztettek, s ezeken kívül még nehány drb., összesen 8. A vásár általában nagy érdeklődés mellett folyt le, ami e vásár jövőre való megismótlósé- nek szüksége mellett tanúskodik. ______________ Ä peronoszpora elleni védőszerek. Jablonszky György, kér. bor felügyelő. (Folytatás.) 2. A bordói keverék a rézgálicznak mész szel való vizes oldata. Volt idő, mikor még a 4 százalékos oldatot ajánlgatták, legtöbben még az ajánlók sem készítettük, mert hallatlan költ­séges permetezés volt s dicséretére legyen a folytonos kísérletezőknek, nem is tartotta ma­gát sokáig a 4 százalékos oldat, mert hamaro­san leesett 2 százalékosra, sőt ma már ott állunk, hogy még az 1 százalékosat is szeret­nék redukálni fél százalékosra s mint a látszat már is mutatja, ez is maholnap sikerülni fog. A bordói keverék különböző oldatával való permetezés 1898. óta évenkint hivatalos állandó kísérlet alatt áll. 5 évi kísérlet egyöntetű eredménye, hogy már a 2 százalékos oldat sem kell, de elég az első permetezéshez a fél, a második és a kö­vetkező permetezésekhez az 1 százalékos olda­tot is használni, sőt annyira jutottunk, hogy már a fél százalékos oldattal való állandó per­metezés van kísérlet alatt. 3. A bordói keverék kitünően tapad, hatása feltétlenül biztos, a végzett munka könnyen ellenőrizhető, csak a készítéséhez egy kis isme­ret és gyakorlati ügyesség szükséges, de ennek is inkább a hire nagyobb, semmint tényleg va­lami különös tudomány kellene hozzá. A készi- 1 tését majd végezetül fogom ismertetni. Ezt az állítólagos nagy és szakértelmet igénylő munkát is egyszerűsíteni óhajtván, a bordói keverék helyett a bordói port ajánlják. Bordói por ez idő szerint van kétféle, mondhatjuk, hogy csak egyféle, de két feltaláló után mégis két névvel bir. Ilyen a külföldi dr. Aschenbrandt-féle bor­dói por: Auszburgi port (Elszászból) s a másik hazai gyártmány a mezőgazdák szövetkezete által árusítva. A bordói por, hogy rövid legyek, nem más, mint a bordói keverék száraz utón készítve, a rézgálicz és mész mellett kevés czukorrral, a tapadás elősegítése végett. A czukorról -jut eszembe, hogy egy időben úgy hallottam, hogy a ezukor a tapadást még csökkenti. (Lásd: R. Goethe: Bericht der Kőnigl. Lehranstalt für Obst-und Weinbau zu Geisenheim fiirdas Etats- jahr 1890-91. Weisboden, 1892.) Szerény meggyőződésem is az, hogy a bor­dói porhoz hozzá kevert ezukor uagyobb ta­padási képessége csak a permetezés pillanatá­ban, midőn a permetszemek a lombra hullanak, érvényesül, de a megszáradás után, midőn a harmat és az eső a levélen az egyes por alak­ban levő száraz oldatokat ismét feloldja, ez újabb oldások alkalmával a keverékben egyen­letesen elosztva levő ezukor csak elősegíti, viszonyítva a pordói keverék hasonló esetéhez, az egész oldat gyorsabb feloldását s ennélfogva a csapadék is gyorsabban érvényesíti az ő le­mosó hatását. Köztudomású, hogy a ezukor a vízben könnyen oldódik. Ha ezukor nincsen jelen a keverékben, mint ez a házilag készült bordói keverékben tényleg igy is van, a levé­len jelen levő gipsz és a rézhidroxid, ugyan­azon viszonyokat feltételezve, nehezen oldódik. A rézhydroxid a csapadékban rendesen ben- levő szénsav tartalomnál fogva is csak csekély mérvben oldódik s helyesen igy is van ez jól, hogy csak annyi oldat legyen szabaddá a csa. padék hatása alatt, amennyire szükség van épen csak elég legyen arra, hogy a csirába in-’ dúlt peronoszporát megölje. Czukor jelenlétében a harmat vagy az eső­vizet mohóbban veszi fel az oldat, a permete­zés után már felszáradt csepp egészen felol­dódik, mert a ezukor molekulái visszaszivódás ut­ján gyorsan tovább adják a vizet. Mivel a bordói porral végzett permetezé­sek még továbbra is kísérlet alatt állanak, ész­revételem sem lehet még végleges. Vissza térve tehát, a bordói por nem más, mint száraz utón készült bordói keverék, mely­ben kevés ezukor mellett egy kilogramm porban egy félkiló rézgálicz egy félkiló égetett mész- szel van keverve. Világosan látható ebből, hogy a bordói porból készült oldatnak bírnia kell a házilag készült bordói keverék jótulajdonságait s ezzel szemben elesnek a bordói keverék hátrányául I felhozott azon érvek, hogy az oldat elkészítése kissé bonyodalmas, mert hiszen a bordói por már mint kész keverék adatik, csak le kell a kívánt manyiséget mérni s feloldani, ezzel ké­szen is van az oldat. Egy különös előnyéül szeretik még fel­hozni, hogy a mai folyton emelkedő rézgálicz árak mellett a pordói porral készült oldat ol­csóbb a házilag készült bordói keveréknél. (Folyt, köv.) KÜLÖNFÉLÉK. Lótenyész kerületek beosztása. Hogy az 1894 évi XII. t. ez. 24. §-ának a lótenyész kerületek megállapítására vonatkozó rendelkezése az országos lótenyésztésre nézve lehetőleg előnyösen foganatosítható legyen, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom