Szamos, 1903. február (35. évfolyam, 10-17. szám)
Gazdák Lapja, 1903-02-26 / 9. szám
1 IV. Akadályverseny. 1100 K. Ebből 500 K adva a Magyar Lovaregylet által, 600 kor. adva az Üiiovasok Szövetkezeté által. 1000 kor. a győztesnek, 100 kor. a másodiknak. Oly 4 é. és id. lovak számára, melyek 1902—1903. évben 1000 kor. értékű versenyt nem nyertek. Táv. kb. 3600 m. Teher 4 é. 65 kg., 5 é. 70 és lél kg., 6 é. és id. 72 és fél kg. Nyertesekre 5 kg. több Fél véreknek 5 kg. eng. Beiratási dij 10 kor. további 20 kor. az indulóktól. A 3-ik ló beiratási diját menti. V. 7enyészverseny. (Sikverseny). 1000 kor., adja a m. kir. földművelésügyi miniszter ur. Ebből 700 kor. az elsőnek, 200 k. a másodiknak, 100 kor. a harmadik lónak, Szatmármegyei Gazdasági Egyesületi tagok tulajdonában levő Szatmármegyében ellett és nevelt 3 éves és id félvér mének és kan czák számára. Táv. kb. 2000 m. Teher 3 é. 70 kg., 4 é. és id. 76 kg. kanczára 1 és fél kg. kevesebb. Beiratási dij 15 k. Legalább 4 különböző tulajdonos lovának kell indulni, hogy a díj kiadassák. Általános határozatok : 1. A If., III., IV. és V. sz. versenyekben a Magyar Lovaregylet versenyszabályai mérvadók. 2. Versenyekben csak Szatmármegyei Versenyegyleti tagok lovai indulhatnak. (Az egylet választmánya a versenytéren is vehet fel tagokat). 3. Minden nyereményből 5 százalék vonatik le a versenypénztár javára. 4. Nevezési zárnap szeptember 19. Nevezések Poszvék Nándor egyleti titkárhoz intézendők. 5. Lovaknak a starthoz való küldése ama czélból, hogy a propoziczióknak elég tétessék, nincs megengedve. 6. Kiegyezés egy futamnál sincs megengedve Bikavásár Szatmáron. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület által f. hó 25-óre hirdetett bikavásár a szatmári városmajorban folyt le s az eredeti várakozáson felül sikerült. 52 drb. bika lett felhajtva, legnagyobb részben tiszta magyar fajták. A beállított bikák elhelyezés szerint istálló rendben a következők voltak: 1. Br. Vécsey Aurél csegöldi gulyájából 1 db. öreg, 2 db. 3 éves és 8 db. 2 éves, (2 évesek 500—540 k. árban) összesen 11 db. 2. Donmhidy Sándor 1 drb. nyugati és 5 db. magyar bikája (két db. 2 éves, 3 db. 3 éves 400 k. árban.) 3. Lénárd István szamosdobi 2 db. 2 éves bikája (280 k.) 4. Klein Mór tunyogi gazdaságából 12 db. (3 db. 3 éves, 8 db. 2 éves (450—900 korona árban). 5. Kölcsey Zoltán tunyogi gazdaságából 5 drb. 2 éves (500—600 k.) 6. Szatmári Jézustársaság 1 db. simen- thali bikája 800 k. 7. Pap János (Batiz) 1 db. 2 éves bikája 300 k. árban. 8. Asztalos György domahidai 1 drb. 2 éves bikája 300 k. árban. 9. Takács Péter domahidai lakos 1 db. 2 éves bikája 320 k. árban. 10. Gróf. Vay Gábor vámfalusi tenyészetéből 1 db. öreg, 6 db. 3 éves és 6 drb. 2 éves, összesen 12 db. 360—1000 k. árban. Bika beszerzés czóljából sok község volt képviselve s hogy aránylag mégis korlátolt számban történtek eladások, az részben a magasra kitűzött áraknak tulajdonítható. A csegöldi uradalom 2 db. 2 éves bikát adott el 1080 korona árban; Domahidy Sándor 3 db. 3 éves bikája elkelt 1160 k. árban. Klein Móricz tenyészetéből megvettek 2 db. 3 évest 900 koronáért. Lénárd István szamosdobról eladott 1 dbot 260 koronáért, stb. A helyszínen megjelent apa állat vizsgáló bizottság tenyészigazolvanynyal látta el azokat az eladott darabokat, melyek előbb igazolványnyal ellátva nem voltak; a községek által vett bikák áraiból a jelenvolt m. kir. állattenyésztési felügyelő közbejöttével 15 százalékot az állam térített meg, azonkívül az állam 1 évre ezeket elhullás ellen bebiztosította, a megmaradt vételárt pedig 1 és fél évi kamatmentes törlesztéssel szemben előlegezte. Lophágy község azonkívül bika vételre a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület állattenyésztési alapjából 2 óv alatt részletekben visszafizetendő kamatmentes költsönt kapott. A vásár díjazással is össze volt kötve. 300 K állam dij állt e czólra rendelkezésre, s az Egyesület által felajánlott elismerő oklevelek. A bíráló bizottság 9 óra után alakult meg s kezdte meg működését. Tagjai lettek: Bartha István m. k. állattenyésztési felügyelő, Gyene Károly, her. Kovács Jenő, Madarassy Dezső, Netter Kálmán m. kir. állatorvos, Pethő György és gr. Teleki János. A bizottság az első 100 K dijat a csegöldi uradalom Kökény nevű 2 éves bikájának Ítélte, má»sodik díjban 50K-át ugyancsak a br. Vécsey Aurél C s e g ö 1 d nevű 3 évesének, 50 K-át Klein Mór 3 éves Páváj ának adta; hanpaadik díjban 40 K-át ugyancsak Klein Mór 2 éves L a e z í j á n a k, 40 K-át Kölcsey Zoltán 2 éves Doktor nevű bikájának, negyedik díjban 20 K-át Asztalos György domahidai lakos Vitézének ítélt. Ezenkívül egyleti oklevéllel jutalmazta csoportos kiállításért br. Vécsey Aurél csegöldi uradalmát, gr. Vay Gábor vámfalui, Klein Mór tunyogi és Domahidy Sándor domahidai gazdaságát. Az összes díjazott bikák lefónyképeztettek, s ezeken kívül még nehány drb., összesen 8. A vásár általában nagy érdeklődés mellett folyt le, ami e vásár jövőre való megismótlósé- nek szüksége mellett tanúskodik. ______________ Ä peronoszpora elleni védőszerek. Jablonszky György, kér. bor felügyelő. (Folytatás.) 2. A bordói keverék a rézgálicznak mész szel való vizes oldata. Volt idő, mikor még a 4 százalékos oldatot ajánlgatták, legtöbben még az ajánlók sem készítettük, mert hallatlan költséges permetezés volt s dicséretére legyen a folytonos kísérletezőknek, nem is tartotta magát sokáig a 4 százalékos oldat, mert hamarosan leesett 2 százalékosra, sőt ma már ott állunk, hogy még az 1 százalékosat is szeretnék redukálni fél százalékosra s mint a látszat már is mutatja, ez is maholnap sikerülni fog. A bordói keverék különböző oldatával való permetezés 1898. óta évenkint hivatalos állandó kísérlet alatt áll. 5 évi kísérlet egyöntetű eredménye, hogy már a 2 százalékos oldat sem kell, de elég az első permetezéshez a fél, a második és a következő permetezésekhez az 1 százalékos oldatot is használni, sőt annyira jutottunk, hogy már a fél százalékos oldattal való állandó permetezés van kísérlet alatt. 3. A bordói keverék kitünően tapad, hatása feltétlenül biztos, a végzett munka könnyen ellenőrizhető, csak a készítéséhez egy kis ismeret és gyakorlati ügyesség szükséges, de ennek is inkább a hire nagyobb, semmint tényleg valami különös tudomány kellene hozzá. A készi- 1 tését majd végezetül fogom ismertetni. Ezt az állítólagos nagy és szakértelmet igénylő munkát is egyszerűsíteni óhajtván, a bordói keverék helyett a bordói port ajánlják. Bordói por ez idő szerint van kétféle, mondhatjuk, hogy csak egyféle, de két feltaláló után mégis két névvel bir. Ilyen a külföldi dr. Aschenbrandt-féle bordói por: Auszburgi port (Elszászból) s a másik hazai gyártmány a mezőgazdák szövetkezete által árusítva. A bordói por, hogy rövid legyek, nem más, mint a bordói keverék száraz utón készítve, a rézgálicz és mész mellett kevés czukorrral, a tapadás elősegítése végett. A czukorról -jut eszembe, hogy egy időben úgy hallottam, hogy a ezukor a tapadást még csökkenti. (Lásd: R. Goethe: Bericht der Kőnigl. Lehranstalt für Obst-und Weinbau zu Geisenheim fiirdas Etats- jahr 1890-91. Weisboden, 1892.) Szerény meggyőződésem is az, hogy a bordói porhoz hozzá kevert ezukor uagyobb tapadási képessége csak a permetezés pillanatában, midőn a permetszemek a lombra hullanak, érvényesül, de a megszáradás után, midőn a harmat és az eső a levélen az egyes por alakban levő száraz oldatokat ismét feloldja, ez újabb oldások alkalmával a keverékben egyenletesen elosztva levő ezukor csak elősegíti, viszonyítva a pordói keverék hasonló esetéhez, az egész oldat gyorsabb feloldását s ennélfogva a csapadék is gyorsabban érvényesíti az ő lemosó hatását. Köztudomású, hogy a ezukor a vízben könnyen oldódik. Ha ezukor nincsen jelen a keverékben, mint ez a házilag készült bordói keverékben tényleg igy is van, a levélen jelen levő gipsz és a rézhidroxid, ugyanazon viszonyokat feltételezve, nehezen oldódik. A rézhydroxid a csapadékban rendesen ben- levő szénsav tartalomnál fogva is csak csekély mérvben oldódik s helyesen igy is van ez jól, hogy csak annyi oldat legyen szabaddá a csa. padék hatása alatt, amennyire szükség van épen csak elég legyen arra, hogy a csirába in-’ dúlt peronoszporát megölje. Czukor jelenlétében a harmat vagy az esővizet mohóbban veszi fel az oldat, a permetezés után már felszáradt csepp egészen feloldódik, mert a ezukor molekulái visszaszivódás utján gyorsan tovább adják a vizet. Mivel a bordói porral végzett permetezések még továbbra is kísérlet alatt állanak, észrevételem sem lehet még végleges. Vissza térve tehát, a bordói por nem más, mint száraz utón készült bordói keverék, melyben kevés ezukor mellett egy kilogramm porban egy félkiló rézgálicz egy félkiló égetett mész- szel van keverve. Világosan látható ebből, hogy a bordói porból készült oldatnak bírnia kell a házilag készült bordói keverék jótulajdonságait s ezzel szemben elesnek a bordói keverék hátrányául I felhozott azon érvek, hogy az oldat elkészítése kissé bonyodalmas, mert hiszen a bordói por már mint kész keverék adatik, csak le kell a kívánt manyiséget mérni s feloldani, ezzel készen is van az oldat. Egy különös előnyéül szeretik még felhozni, hogy a mai folyton emelkedő rézgálicz árak mellett a pordói porral készült oldat olcsóbb a házilag készült bordói keveréknél. (Folyt, köv.) KÜLÖNFÉLÉK. Lótenyész kerületek beosztása. Hogy az 1894 évi XII. t. ez. 24. §-ának a lótenyész kerületek megállapítására vonatkozó rendelkezése az országos lótenyésztésre nézve lehetőleg előnyösen foganatosítható legyen, a
