Szamos, 1903. február (35. évfolyam, 10-17. szám)
Gazdák Lapja, 1903-02-19 / 8. szám
Pap GrÁza polgármester, Szeöke Ödön. Szerdahelyi Ágoston igazg- tagok és Poszvók Nándor egyi. titkár jelenlétében. A muít vál. ülés hitelesítése után hálás elismeréssel vette tudomásul az ülés Szatmárnémeti szab. kir. város 800, az Urlovasok Szövetkezete 600 és a Magyar Lovar-egylet által 600 koroua az Egylet Í903-ik évi versenyének segélyezésére megszavazott támogatásokat, azzal a határozattal, hogy a fiatal Egylet iránt nyilvánuló meleg érdeklődést és nemes áldozat- készséget jegyzőkönyvi kivonatokban köszöni meg. Tudomásul vette az ülés a titkár által beterjesztett 1902. évi pénzi számadásokat, melyek szerint az egylet pénz készlete 765 kor. 58 fill., tagdíj hátraléka 940 kor., mtilt évi tét és bánat hátraléka 120 kor., leltári tárgyak értéke 54 kor. 24' f'., e szerint a vagyonleltár 1879 K. j 82 fill. Elrendelte az ülés, hogy az összes hátra-1 lékosok Írásban f'elszólitandók hátralékaik befi-} zetésére, a számadások átvizsgálására pedig Jákó Mihály 63 Helmeczy Pál urakat kéri fel, azzal, hogy jelentésüket ä tavaszi, közgyűlés előtti i választmányi ülés elé terjeszteni sziveskedje- | nek. Az elnök javaslatára az ülés a titkár ró | szére az 1902. évre 300 kor. tiszteletdijat j utalt ki. Ezután megállapittatott az 1903. évben | szepi 27-én tartandó lóverseny programja, mit | térszüke miatt jövő számunkban fogunk egész terjedelmében közölni. Az ügető versenyre nézve későbbi ülés fog határozni. Utasította az ülés a titkárt, hogy a versenyfeltételeket mielőbb terjessze fel jóváhagyás végett. Ezutáu az 1903. évi költségelőirányzat lett megállapítva. Makkay Kálmán, kérésére, elköltözése folytán az 1902. évi tagdíj befizetésének kötelezettsége mellett töröltetett a tagok sorából. A helybeli honvéd ezred tagsági dijára vonatkozó beadványának tárgyalását az ülés elhalasztotta. Az Egylet megrendeli az Urlovasok szövetkezetének évkönyvét, ismét előfizet a Wochen Renn Kalenderre, végre egy bélyegző beszerzését határozta el. Titkár javaslatára az ülés elrendeli egy bárczakönyv készítését, melynek felhasználásával az amúgy is nyilvános nyugtázással elszámolandó tagdijakon kivü'minden befizetés nyug- táztassék. k peronoszpora elleni védőszerek. iablonsaky György, kei. bor. felügyelő. J A természet még pihenőben, s igy van elég ! időnk, hogy a szőlő fakadásáig, mondjuk az első permetezésig, az ujabbuál újabb, a sok csalhatatlan, rendkívül jól tapadó, olcsó és kitűnő hatásúnak mondott szerek értéke fölött kissé elmélkedhessünk ; a hosszúnak látszó idő mihamar el fog röpülni, a tavaszi munkák megkezdése már-már a küszöbön lesz; amint pedig kezdetét veszik a tavaszi munkák, igen sok gazdát majd oly annyira elfogulttá tesz sokoldalú elfoglaltsága, hogy a hiszékeny gazda az alkalom adtán jött jó tauácsra — ilyen pedig mindig is bőven akad — szívesebben hallgat. Szőlősgazdák ! vessünk csak egy pillantást a lefolyt évre ; a peronoszpora elleni védekezés ugyancsak költséges volt, a közönyösség a betegséggel szemben erősen megboszulta magát, sok gazda még csak most és pedig elég keservesen, a saját kárán tapasztalta, hogy nngis csak kénytelen hitelt adni: mégis csak vau pe- ronoszpora. Védekezni kinek-kinek a saját érdekében tanácsos, a vármegyei szabályrendeletek értelmében pedig szükséges is, hogy a többi szomszéd gazdák ne szenvedjenek a hanyag miatt kárt. Hej pedig! még mindig sokan vannak, és pedig nem csak, hogy úgy mondjam a subás, de a prémes gallért viselők között is, kik úgy okoskodnak : „Mire a permetezés? ragya az csak, volt az mindig, lesz is !“ A peronoszpora ellen ma már oly sok szert ajánlanak, sokszor annyira dicsérve, hogy ugyancsak gondot ád a választás, melyik is legyen, amelyiket választani kellene. Ajánló levél a legtöbb mellett egész légió, csak legyen aki elolvassa ! Hogy az ez ideig ajánlott és forgalomba hozott permetező anyagok közül választhassunk, az eddig használatban levőket lássuk egyenként. A feltalálás szerinti sorrendben, ha emlékem nem csal, talán ekként következnek : 1. Rózgálicz oldat, félszázalékos. 2. Házilag készült bordói keverék, előbb 4 százalékos, most 2, 1 és fél százalékos. 3. A burgundi keverék. 4. Mérges viz. (Eau celeste). 5. Azurin. 6. A kecskeméti por. 7. Az Aschenbrandt féle bordói por. Ssrasburgi por. 8. A Mezőgazdák által árusított bordói por. 9. Larergne Aulin (?) szappan por. 10. Antiperonosporin. 11. Heu- feldi por, vagy burgundi por s végül: 12. A por alakú fostit, másnéven sulfosteatit. Csak 12 féle. Vegyünk egy példát, hogy az egyik boltban azurint, a másikban pedig kecskeméti port árulnak s ki-ki a saját áruját ugyancsak feldicséri; milyen nehéz a gazdának még e kettő között is a választása, hát meg ha 12 félét hall s mind, (talán csak az Anti- peronosporintnem dicsérik, azelárusitó mégeztis!) mint kitűnő s legjobb szert ajánlják. Ha tekintetbe vesszük, hogy az itt elősorolt szerek között olyanok is vannak, melyek többféle százalékos oldatban ajánltatnak, sőt a védekező szerek száma sokkal több, ha vesszük még a liszt- j harmat és a peronoszpora ellen együttes védekezésre ajánlott közös szereket is. Itt legyen a gazda okos ! azt hiszem mégis csak kívánatos a fölött kissé elmélkedni, hogy melyik is legyen most már a legesleg csalhatatlanabb, a legesleg kitünöbb hatású s a legesleg olcsóbb szer. Sorba véve, mint legrégibbet, 1. a rózgálicz tiszta oldatát említem. Fél kilogrammot véve egy hektoliter vízhez, hála a Mindenhatónak, hamar feltalálták benne a peronoszpora mérgét s 30 éves mult a legjobb ajánlólevele, hogy biztos ellenszere a peronoszpora csirájának. Ha még oly végtelen is ez ideig a peronoszpora ellenes szerek száma, a mai napig sem találtak fel bizony mást, mert a nevezett szerekben is majdnem kivétel nélkül mindben a rózgálicz a ható anyag s valamennyi ennek csak a változása, más-más házastárssal. A tiszta rózgálicz- oldat nem jól tapad, az eső könnyen lemossa a levelekről, a végzett permetezést nem látni meg jól, igy a munkát igen nehéz ellenőrizni s végül maróhatása van a levélre. Hogy a rózgálicz tiszta oldatával való permetezésnek ezek a rósz hatásai eltűnjenek, keresni kellett a rózgáliczhoz oly szert, melylyel a rézgáücz a peronoszporával szemben a jó tulajdonságait érvényesíteni képes legyen, de rósz tulajdonságai elmaradjanak. így lépett életbe a rózgálicz keverése a többi ajánlott peronoszpora ellenes szerekhez. (Folyt, köv.) HÍREK. Személyi hir. Meszlónyi Gyula szatmári megyés püspök ő nagymóltóságát, ki közügyeink iránti élénk érdeklődése miatt is vármegyénkben nagy népszerűségnek örvend, Őfelsége valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki. E szép kitüntetés közelről érint bennünket is, minthogy a kegyelmes ur a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület régi alapító és állandó igazgató választmányi tagja. Az agarász egylet hivatalos közlönye. Domahidy István egyl. elnök bejelentése folytán a Szatmármegyei Agarász Egyletnek lapunk a mai naptól kezdve hivatalos közlönye lett, igy az Egyletre vonatkozó összes közérdekű közleményeknek helyet adunk, amivel lapunk sokoldalúságában, érdekességében s igy elterjedtségében jelentékenyen fejlődni fog. A osegöldi bikavásár f. hó 15-én lett megtartva. Az eladásra kijelölt 1 drb. 3 éves és 21 drb. 2 éves bika közül megvettek 10 drbot, valamennyit becsáron. így Csávássy Gyula Bobdai (Torontálmegye) uradalma két drbot 600 korona, illetve 500 korona árban. Szatmár városi birtokossá# 4 drbot, egyet 600, kettőt 540, egyet 520 K árban. Kis-Majtóny község 2 drbot, egy 3 évest 800, egy 2 évest 580 K árban ; Kis-Peleske község 1 drbot 540 K árban. Porcsalma község I drbot 550 K árban. Az uradalom a f. hó 25-iki szatmári bikavásáron is nagyobb számú bikával fog részt venni. Halyraigazitás. Lapunk múlt számának Bikavásár Szatmáron ezimü czikkóben a földművelésügyi miniszter ur részéről bika díjazásra kilátásba helyezett összeg 400 korona helyett sajtó hibából 1000 korona lett tévesen közölve, amit ezúttal félreértés kikerülése végett kijavítunk. Uj tagul jelentkezett a Sz. ti. E.-be. : Gross- mann József fbiriokos Cseng-r, rendes tag. Országos vásárok : f. hó 20-án Kővár-Hosz- szufaluban. 24-én Kraszua-Bélteken, 26-áu Kir. Daróczon és Csengerben 27-ón. Vetőmegvak beszerzése. Az Északkeleti vármegyei szövetkezetek szövetsége a kötelékébe tartozó szövetkezetekhez a következő felhívást intézte : Hogy a gazdálkodó ember terménye minőségileg és mennyiségileg kielégítő lehessen, a tapasztalás utján szerzett adatok szerint kívánatosnak, sőt szükségesnek mutatkozik, hogy a vetőmag bizonyos időközökben kicseréltessék ; mert a saját termésű mag több évi folytonos használat után elfajzik, elgazosodik és az ezután elért eredmény mennyiségileg csekélyebb, minőségileg silányabb. A „Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéinek egyik kitűzött ezélját és feladatát képezi, hogy a vetőmag kicserélésére a kisgazdáknak is alkalmat nyújtson. Ennélfogva felkérjük a tek. Igazgatóságot, miszerint hívja fel a hitelszövetkezet tagjainak figyelmét arra, hogy a kik teljesen megbízható, egészséges, csira- képei, fajtiszta tavaszbuza, árpa, zab, tuczerna, I lóhere, takarmányrépa, stb vetőmagra akarnak szert tenni, ebbeli szándékukat az ottani hitelszövetkezetnél jelentsék be, a hol is az összes mennyiséget a hitelszövetkezet egyszerre fogja megrendelni és a tagok között a bejelentés aránya szerint szétosztani. Természetes. hogy a tagok a megfelelő árt a hitelszövetkezetnél vagy előre lefizetik, vagy teljesen jóhitelü olyan váltóval vagy kötvénynyel biztosítják, melyet a hitelszövetkezet nyugodtan leszámolhat. Ha a hitelszövetkezet tagjai meg vannak elégedve saját fajtájú vetőmagvaikkal, úgy csak az lenne kívánatos, hogy cgy-két módosabb gazda kisórletképen tenne kisebb meny- nyiségü megrendelést, hogy a termést összehasonlítani lehessen s jövőre a mellett maradnának, a melyik megfelelőbb. Értesülésünk szerint vetőmag árjegyzéket már kapott hitelszövetkezetük a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezeté‘'-tői, de kívánatra küld újabb árjegyzéket is.
