Szamos, 1903. február (35. évfolyam, 10-17. szám)

1903-02-08 / 12. szám

stellácziók is alkalmas időpontul kínálkoz­nak. Erre nézve a Magyar Jelzáloghitel­bank ajánlata vétetett tárgyalás alá. Itl megjegyezzük, hogy a város kölcsöneinek egy része, mely részvénypapirokban van, nem volna konvertálandó, mert a jelenlegi 4‘95 százalék helyett kilátásba helyezett 4‘90 százalékos konversiónál előálló cse­kély külömbözet erre nem érdemes. Ellenben a konvertálandó tételek mai napig fennálló összege 1 millió, 765 ezer 664 korona, Ebből 800 ezer korona mint jelzálogos kölcsön szerepel, melyet a Ma­gyar Jelzálogbank 50 évre 4.8 7 72% annu­itással, 9572% árfolyammal konvertálna. Ezzel a város fekvő birtokai a jelzálogos tehertől is egyszersmind felszabadulnának. A többi kommunális kölcsönt vis/ont a ne­vezett banknál ismét 4.90 százalék annu­itással és 95 százalék árfolyammal lehet konvertálni. A tett ajánlat szerint a város évi megtakarítása nem kevesebb lenne, mint lő ezer 88 korona. Ha meggondoljuk, hogy e pénzügyi művelet foganatosításának semmi sem áll útjában, mert a Magyar Jelzálogbank kom­munális kölcsöneinket is késznek nyilatko­zik konvertálni, városi pénzügyi politikánk e reformtörekvéseit csak örömmel üdvözöl­hetjük. Egyrészt azért, mert költségveté­sünk az eddiginél reálisabb alapon nyug­szik, másrészt azért, mert biztos kilátásunk nyílik arra, hogy évi 15 ezer korona meg­takarítással községi pótadónk a 84 száza­lékról is mielőbb 74 sőt. még kevesebb szá­zalékra is leapadhasson. Ezek a reális szempontok mindenesetre megnyugtató képét tárják élénkbe annak a körültekintő pénzügyi műveletnek s ezzel a polgárok közjavát ezélzó ügybuzgó vezetés­nek, a mely városunk egészséges lejlődésé- nek elsőrangú biztosítékát képezi. Szatmárnémeti sz. kir. város avasi bérezi erdő ideiglenes üzeni tervéről. 4. Eddigi gazdálkodás. 1891-ig ezen birtok az avasi közbirtokhoz tartozván, mint ilyen az Újfalun székelt erdő- biróság által őriztetett és kezeltetett 1891-ben létrejött felosztás következtében megszűnt ugyan közjogilag ez erdöbiróság, miudazonáltal az avasi béreznek nagy része, igy ezen birtok is továbbra is a volt erdöbiróság kezelése alatt i maradt. Ezen idő alatt az egész avasi bórczen va­lóságos irtó és rablógazdálkodás folyt, mig a könnyen hozzáférhető erdőrészeken válogatás i és minden rendszer nélkül vágták a faállományt, addig a távolálló helyeken, milyen a város er­dőterülete is, csak az értékesebb juhar és kőrist lopták és a bükköt legföljebb a tisztások és legelők körül döntötték és gyűrűzték, felnyi­tásról természetesen szó sem volt. 5. Jelen gazdasági állapot. A főhasználat szünetei, elöhasználatként ] megkíséreltetek a nagymennyiségű széldönt- | vények értékesítése, de ez ideig sikertelenül. A birtok jövedelme tehát csak a mellékhaszn la­tokból áll. 6. Fakelendöségi és értékesítési viszonyok. Eltekintve az aránylag csekély mennyiség­ben készíttetni szokott zsindely és lapát gyár­tástól, az erdő közelében semmiféle fafogyasztó vállalat nincsen, a helyi szükséglet pedig a község körül fekvő, közeli erdőkből fedeztetik. Az egész béreznek fafogyasztó piacza Szatmár­németi volna, de a jelenlegi, nehéz és költséges szállítási viszonyok közt a faállománynak ok­szerű kihasználására gondolni sem lehet. 7. Közlekedési viszonyok. Az erdőbirtok a szatmárnémeti, sárközuj- laki, Avas-Felsőfalun keresztül vezető I. rendű országút mentén, Szatmárnémetitől Felsöfaluig 50 kim., Felsőfalutól keletre -P8% emelkedés­sel b1/2 kilométernyire fekszik az erdőnek alsó határa, mig a felső határa 11V2 klmnyire. Sem I felső sem Újfalutól teher szállításra alkalmasul j nincsen és ilyennek létesítése és fenntartása I igen költséges. Vizen való szállításra beren- j dezhető ugyan a Túr patak, de czélszerütlen és j költséges voltánál fogva ez sem ajánlatos a í legolcsóbb és iegállandóbb az erdei ipar vas- : utón való szállítás és pedig az erdőnek alsó I határától az építendő felsőfalusi állomásig. 8. Személvi viszonvok. */ t Az avasi erdőbirtok a szatmárnémeti ha- j tárban fekvő erdőségekkel együtt egy, törvé­nyes képesítéssel bíró főerdész mint városi er-! döhivatalnok vezetője, egy központi erdőőr j azonkívül egy vizsgázott erdőőr és egy erdő- ■ szolga kezelése alatt áll. Az erdöőr és erdőszolga ez idő szerint még ideiglenes minőségben van- • nak alkalmazva és a Kiszely réten lévő házban ! laknak. 9. Az erdőbirtok részletes felmérése és becslése. A felmérést 1900 — 1901-ben a kataszter eszközölte, a térkép kerete tehát onnan másol­tatott, a részletes felmérést és próbatér szerinti becslést föerdész végezte. (Folyt, küv.) mából nagy dörgés ébresztő fel és az eső óriási cseppekben hullott. Pár pillanat múlva kitört a zivatar. A szegény Miíu bőrig ázva didergett a fa alatt, de azért hazafelé még sem indult Elkeseredve húzódott meg a bokrok alatt. Már későre járhatott az idő, esteledett, mi­kor végre megindult a falu felé. Hej, dörmögte magában, betérek az öreg Számihoz és leiszom magam, ez majd enyhít a bánatomon. Útközben már messziről látta, hogy csopor­tosul a sok nép valami körül, de a távolság miatt nem vehette jól ki, hogy miért sereg­lettek úgy össze. Mikor közelebb ért, egy asszony a tömegből hátrafordulva észrevette öt és ke­zét tördelve futott eléje „Milu!“ Milu! mondá sírva, az ég adjon neked erőt ezt elviselni. A kis Ilyána, szegényke, a patak mellett őrizte a libákat, a zivatar ott kapta, ijedtében hamar a libákat akarta kiza­varni a vízből, de megcsúszott és oh Istenem, Istenem most találtuk meg ; Milu, Milu légy erős ............. Mi lu félrelökte és úgy szaladt eszeveszet­ten a csoport felé és oh borzalom, ott feküdt a kis Ilyána holtan Kis elkékiüt kezében még most is görcsösen szorította a vesszőt, mely- | lyel kis hadát terelte. Milu zokokva borult a kicsire és átkozta önmagát, mert, ha szót fogad a tisztelendőnek, jakkor haza ment volna és ezt a szerencsétlen­séget kikerüli. A zivatar kitörtéve! azonnal j szaladt volna a gyermeke után és most, oh Is­tenem éppen ez, a saját édss kis leánya! A falubeliek szánakozva néztek a szegény Milura és vigasztalni kezdték. Egy pár ifjú legény azalatt egy gyékény padot hozott, arra fektessék a kis holttestet és megindult a szo­morú menet. Otthon a szegény gyönge asszony majd megőrült fájdalmában és komolyan félteni le­hetett, hogy meghal, de az I-ten erőt adott neki, mert a kis Csilla a bölcsőben sirni kez­dett és felébredt az anyában az érzés, hogy most már erre kell fordítani minden figyelmét; mert kire maradjon az árva kicsike, ha anyja is meghal, hiszen az apja . • . Milu pedig el­gondolkozott, aztán odament az asszonyhoz és átölelte, aztán lehajolt a bölcsőhöz és meg­csókolta a kis Csillát, mert az ö parasztszive ezt diktálta neki. És a sarokban a régi nagy nyoszolyáu ott feküdt á kis Ilyánu és e percz- ben, mintha átüdvözült volna az az elkékült kis arcz, hiszen az ő halála váltotta meg apja szeretetót kis testvére száméra F. Lányi Irma. Színház, (Katalin) operett került színre szerdán i estére. Aszópzenójü darab cziinszerepét Juhász j Ilona játszotta s kellemes hangjával ének szá­maiban nagy tetszést aratott ; játéka már gyen­gébb volt, de az előbbiért ezt könn}ren megbo­csáthatjuk neki. Linyai, mint Germain nagyon fess hadnagy volt, megjelenésével mindenkor derűt és elevenséget hozott a színpadra. Kár, hogy hangját a túl erős zenekar itt-ott elnyomta. Tordai (Anicza) játéka egészben véve sikerült, de a duettet Lónyaival jobban összetanulhat­ták volna. Szentes komikus szerepében most is excellált. Jelmezekre azonban a rendező nem sok gondot fordított, s többek közt a Lónyai vadászöltönye az anachronizmus kiáltó példája volt. (Az utolsó szerelem.) Dóczi Utolsó sze­relem czimü történeti vigjátékát adták elő csü­törtökön. Dócziuak ez a darab g\rengébb alko­tása ; bár nem hiányzik belőle a jellem és szé­pen csengő rímekbe is vau szedve, de a mi az életet adja a drámának, a cselekmény, an­nak nyomát alig látni. Unatkozott is rajta a cse­kély számú közönség annyival is inkább, mivel a megjátszása is gyengén ment. Ferenczy (La- j jós király) Holéczy, Bátosy, játszottak benne j jobban. Fodor Oszkár azonban már határozot- j tan gyenge volt, tragikus mozdulatai folytonos i nevetésre késztettek. (A piros bugyeláris.) Csepregi jól ismert népszínműve ment péntek este zóna árakkal. Az est hőse Egry vo t. A jeles színész, ki a a napokban üli meg 40 éves színészi jubileumát, Csillag Pál szerepében ma még jobban fokozta nagyrabecsülését és rokouszenvét a közönség­nek, mely most is lelkes figyelemmel csügött a művész játékán mindvégig és tapsviharral ju­talmazta minden felléptét. Torday Adél (Zsófi) szintén nagy tetszés mellett játszott, s különö­sen dalaival aratott sok tapsot, mit meg is ér­demeit, mert minden alkalommal szorgalmáról és készültségéről tesz tanúságot. Bátosy és Ferenczy kifogástalanul játszottak, az utóbbi nótáival most is elragadott benőnket. Szentes (Peták) és Boda (Pennás) mókái kellemesen fű­szerezték az előadást. HÍRROVAT. * Városi reudes közgyűlés lesz holnap, d. u. 8 órakor. A közgyűlés tárgysorozata : Hite­lesítő küldöttség kirendelése, a hitelesítés he­lyének és idejének meghatározása. Polgármes­ter havi jelentése intézkedéseiről és a törvény- hatóság állapotáról. Kovács Leo biz. tag inter- pellátiója újabb katonai terhek meg nem sza­vazása tárgyábau. Tanácsi előterjesztések : Az 1899-1900 évi zárszámadás ügyében, a közúti alap tárgyalására vonatkozólag. Soós János rendőriogai mázó állásáról való lemondása tár­gyában 1902, évi decz. havi adó elő- és leírás iránt. ViUamviiágitási bizottsági előterjeszté­sek : Az egyesült villamossági r. t. biztosíté­kának kiadása és számlabeli követe, ősének ki­egyenlítése tárgyában. Markó Kálmán v. v. igazgató véglegesítése iránt. A v. v. tizemhez beszerzett lendkerék és dugattyú árának uta­lása tárgyában. Gazd«ségi szakbizottsági elő­terjesztések : Az iparos olvasókör kérelme, anyagi támogatás iránt. A szatmár németi g. kath, egj'ház segélyezése tárgyában A városi épületeknél 1903. évben teljesítendő javítások és fenntartási munkálatok végrehajtási módo­zatainak megállapítása. Gramma József szhegyi g. k. lelkész járandóságainak utalása tárgyá­ban. Fülencséstó fel tölt ési költségeinek bevé­tele ügyében. Erdei legelöbér megállapítására vonatkozólag. A városi törvényhatósági köl­csönök konvertálása tárgyában. Krémer Sándor színigazgató kérelmére vonatkozólag. A belkö- vezési munkálat megállapitása iránt. Hatósági átiratok : Sopron sz. kir. városnak a vadászati törvén}' módosítása tárgyában. Pozsony sz. kir. városnak a ezukorkontingeusröl szóló törvény javaslat elvetésére vouatkozó átirata. Magán kérelmek : Vári Józsefné bába oklevele kihir­detése czéljából. Németi Mihálynó bába oklevele szintén kihirdetés végett. * A Szatmár-lYémeti dalegyesület febr. I2-én, a társaskör termeiben, tagjai részére Juhász Ilona úrnő, Orosz Lajos ur és a III. kér. honvéd zenekar szives közreműködése mellett dalestélyt rendez, melyre Szatmár vá­ros és vidéke n. é. közönségét tisztelettel meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom