Szamos, 1903. február (35. évfolyam, 10-17. szám)
Gazdák Lapja, 1903-02-05 / 6. szám
>i;í í'il raVi zza fel, melyben a különben halált okozó baktérium érvényre jutni nem képes. Mig ezen tartós szerűm beojtása a védojtott állatot csak immunizálja, addig a lépfene és orbáncz ellen van már úgynevezett rapid szérumunk is, melynek azonnali beojtása a már lépíenében és orbáncz- ban megbetegedett állatra gyógyitólag hat. A rapid-szerűm a beteg állat vérében felszaporodott baktériumok fertőző termékét (a taxint) egy ellenméreggel (antitaxin) semlegesíti és igy a baktériumok fejlődését megakasztja s azok életképességét tönkre teszi. Minthogy ezen rapid szerűm a beteg állatok meggyógyitása után csak 10 napig immunizál, elengedhetlen szükséges hogy a gyógyulás után 10 napra az állatot a tartós-szérummal is beojtsuk. Ezen szérumok anyagát Dr. Petrik Ottó egyetemi ny. r. tanár felügyelete alatt álló budapesti „Jenner-Pasteur Intézet“ készíti, melynek megbízhatóságára elég azt felhoznom, hogy 1901 augusztus 15 tői 1902. augusztus 15-ig 100860 darab juh, 10665 darab szarvasmarha, 3880 darab ló és 302335 darab sertés oj- tatoit be a legjobb eredménynyel; megbízhatósága mellett tanúskodik azon körülmény is, hogy az államkincstár tulajdonát képező állatok is ezen hazai készítésű szérummal ojtatnak be. Reméljük, hogy gazdáinknak a kiszámíthatatlan kárt okozó sertésvész ellen is mihamarább szérum ojtással lesz módúkban védekezni. Somogyi Mátyás. m. kir. állatorvos. Az állatbiztosítás a tejgazdaságban. Az állatbiztosítás Magyarországon még mindig nem örvend annal^ az általános elterjedésnek, amely megilleti es amint ez közgaz dasági fontosságánál fogva kívánatos volna. A biztosításnak ezen uj ágát az érdekelt körök el nem képzelhető hidegséggel fogadják, amit csakis annak tulajdoníthatunk, hogy gazdasági életünkben mindentől irtóznak, ami csak a modern haladás jellegét viseli magán. A reformáló törekvések elé a maradi gondolkozásmód sokszor leküzdhetetlen akadályokat gördít és sok minden czélszerü újításnak okozta korai halálát gazdaosztályunk elfásult közönye. A kultur államokban, a müveit nyugaton az állatbiztosítás már rég idők óta nélkülözhetetlen szükségletét képezi a gazdálkodásnak. Németországban, Svájczban, Franezia- és Olasz- j országban, Belgiumban és a szomszédos Ausztriában már oly annyira meggyökeresedett ez az üdvös intézmény, hogy annak esetleges meg ; szüntetése az egész állattenyésztés fejlesztésére és felvirágoztatására kiható, kiszámithatatiau káros következményeket hozna. Az állatbiztosítás első sorban az állat- tenyésztés anyagának javítását czélozza, de közvetve a nemzeti vagvonosodás biztos kut- forrását képezi. Az állatbiztosítás legmeggyőzőbb segítségére szolgál az állattenyésztés intenzív terjedésének, növeli az országos állatállományt és emeli a nemzetgazdasági jólétet. Ha már általánosságbeu is elismert tény, hogy az állatbiztosítás az ország állattenyésztésére jótékony hatású, a tsjszövetkezeteknél határozottan nélkülözhetetlen. A nagy tejgazdaságok, ahol nagyobb menjr- nyisógü tejhozamról van szó, vagy a nyerstejnek a fogyasztókhoz és illetve tejkereskedők' höz való szállítása, vagy pedig a tejnek feldolgozása utján értékesítik tejtermékeiket; a kisebb gazda a tejet — ©gyes esetek kivételével —■ nyers állapotban nem képes értékesíteni, tehát annak feldolgozására van utalva, amit szövetkezeti alapon kormányunk bölcs intézkedései fotytán létesített tejszövetkezeteink utján elérni számos helyen már sikerült is. Ezek a szövetkezetek mai állapotukban természetesen csak a jövedelmezőségre vannak alapítva, de a tagok anyagi károsodása nincsen megóva. A termelés hasznosítása tehát biztosítva van, de nem történt még eddig gondoskodás arról, hogy a szövetkezeti tagok vagyonát, az állatokat ért baleset, elhullás vagy kényszervágás esetére is megmentsék. Kis emberek féltve őrzött vagyonkájáról van szó, hol az állatbiztosítás alkalmazása megbecsülhetetlen szolgálatot teljesíthetne. Tejelő marháknál nagyobb a koczkázat a könnyen fellépő belső betegségek, ragályos bajok, gümő- kór, lépfene folytán, de nagy a koczkázat különösen az ellési bajok folytán. Hány jó tejelő ! tehén, a gazda büszkesége és kincses bányája ment már tönkre ellés folytán ; mindennap hallani ily eseteket. Hogy az állatbiztosítás különösen a tej- szövetkezeteknél mennyire szükséges, azt legjobban mutatja azon körülmény, hogy az állatbiztosításhoz hasonló intézmények spontán létesültek is egyes tejszövetkezeteknél, melyek olyformán kártalanítják a károsult szövetkezeti tagot, hogy a kényszervágott állat húsát a tagok között, egy előre megállapított árért szétosztják (husváteli kényszer), vagy pedig az elpusztult állat megbecsült értékét a tagokra a tehénlótszám szerint kivetik. Már ezen primitiv biztosítási mód is bizonyos mérvben üdvösnek,,. mondható addig, arnig az illető tejszövetkeze- tét nagyobb károsodás nem érte; de mihelyt csak egyszer beáil egy nagyobb károsodás, akkor ezen primitiv módja a biztosításnak már nem üdvös, hanem káros, mert tnlmagas mérvben sújtja az egyes szövetkezeti tagokat, sőt sok oly tagnak vagyoni romlását is képes előidézni, akiknél állatok elpusztulása egyáltalán nem fordult elő. Hogy ezenkívül ily biztosítás számos más hátrányok mellett, különösen azon hátránynyal is jár — hogy akár a husértékesi- tés, akár a kivetés folytán beszedendő csekély összegek azonnal tiem folynak be és igy a károsult nem képes az elpusztult állat helyett azonnal másikat beszerezni — szintén felemii tésre méltó. Az állatbiztosítás ezen primitiv szervezetével szemben áll a szövetkezeti alapon álló országos állatbiztosítási intézmény. Nehány évvel ezelőtt megalakult Magyar- országon az első komoly alapokra fektetett állatbiztosító-társaság. Önzetlen, országos nevii emberek álltak az intézet élére és nevükkel, múltjukkal fedezték a bizalmatlanságot, amelyek az uj alkotásokat általában beárnyékolják. E kiváló férfiak azóta csüggedetlenül, legdicsé- retesebb buzgalommal és eltekintve minden anyagi előnytől fáradoznak azon, hogy az állatbiztosítás közhasznú intézményét megkedvel- t.essék, népszerűvé tegyék. A néhány évi működés már nagyszabású eredményekről számolhat be és biztos kilátás van arra, hogy az eddigi küzdelmek nem fognak hajótörést szenvedni és az állatbiztosítás bevezetéséhez és nélkülözhetetlenné tételéhez fűzött remények már a közel jövőben teljesülni fognak. Elismerés és dicséret illeti e részben föld- mivelésügyi kormányunkat is, amely nemcsak erkölcsileg támogatja az intézetet, hanem ismervén annak messzeható közgazdasági fontosságát, anyagi támogatást is nyújt neki olykóp, bogy a községeknek általa kedvezményes áron kiosztott tenyészállatokat a szövetkezetnél bebiztosítja Ennél jobban semmi sem bizonyítja az állatbiztosítás létjogosultságát, annak szükséges voltát. Hogy pedig"az intézmény a beié helyezett bizalomnak megfelelt, kitűnik abból, hogy az utolsó óv leforgása alatt 205 községnek 211 drb 5030825 kor. értékű bikáért nyújtott kártérítést és a kárliquidálásnál nem ragaszkodik a biztosítási feltételek rideg betűihez, hanem mindig méltányosan jár el és netn zárkózik el a gyakorlati élet követelményeitől. Ezen intézmény szövetkezeti alapon áll, mi által módot nyújt minimális díjtétel megállapítására. Minden szövetkezeti tag részt vesz a szövtkezet hasznosító munkájában és részesül az eredményes gj'üinölcsöztetósben, mert ha a jövedelmek szaporodnak, ez lehetővé teszi a díjtételek időnkénti leszállítását. (Folyt, köv.) HÍREK A Szatmármegyai Lóverseny Egyesület f. hó 18-án cl. e. 11 órakor Szatmáron a városháza tanácstermében ülést fog tartani, melynek tárgy- sorozatát lapunk jövő számában fogjuk közölni Felhívás tagdíj fizetésre. Úgy a Szatmár- megyei Gazd. Egyesület, mint a Szatmármegyei Lóverseny-egylet tagdijai előre leven fizetendők, felkérjük mindkét egylet tisztelt tagjait, szíveskedjenek tagdijaikat a folyó évre befizetni. Helyreigazítás. A Szatmármegyei Gazd. Egyesület f. évi jan. hó 28-iki I. igazgató választmányi üléséből múlt számunkban egész terjedelmében közölt jegyzőkönyv 16. pontja alól, mint újonnan felvett egyesületi tagok, tévedésből kimaradtak : Bencze Gedeon gazdáik. Gacsály, Lichtmann Jeremiás bérlő Sonkádi-Tanya és Sepsy Mór gazdáik. Egri, évdijas tagok. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület évi 2 kor. tagdijat fizető évdijas tagjai közül, az igazgató választmány múlt évi határozata szerint, hivatalos közlöny csak azoknak s csak attól az időtől lesz expediáivá, akik s amidőn tagdíjaikat befizették. Akik ezen kötelezettségüknek febr. hó végéig eleget nem tesznek, a hivatalos közlöny expediálása azoknak be lesz szüntetve. Állategészségügy. A rühkór több helyen a lovak között szórványosan fellépett, amely körülményt a mostani lóvizsgálatok alkalmával a járási m. kir. állatorvos állapította meg : Ara- nyos-Megyesen, Görbédén, Józsefházán, Sárköz- Újlakon, Sárközön és Egriben. Sajnálatos dolog, hogy egyes állatbirtokosok eltitkolják a be- tegséget, netn jelentik be, nehogy lovaik zárlat alá kerüljenek, s nem veszik számításba, hogy az ilyen eljárások a ragályos betegségek elterjedését mozdítják elő. IRODALOM. Magyar mezőgazdasági közigazgatás ezimmel jelent meg a m. kir. földmivelési miniszter kiadványai között a legújabb munka, mely a mezőgazdaság körét érintő összes döntvényeket, kormányrendeleteket és intézményeket ismerteti. Úgy a gazdáink ügyes-bajos dolgaikban, mint a közgazdasági tisztviselők, a gazdasági életet érdeklődő, ma már számos törvény alkalmazásánál ez ideig nem egyszer csak hosszas fáradozás és utánjárás után szerezhették meg s akkor sem mindig a kellő tájékozást. Ezen a hiányon segített most Darányi földmivelési miniszter a jelen munka kiadásával, mely minden tekintetben a gyakorlati életnek megfelelően van összeállítva. A köny szerkesztésének munkáját Lestyánszky Sándor miniszteri tanácsos és Lekky István min. titkár végezték, az anyagotjpedig a mü számára a minisztérium szakemberei dolgozták fel. A hazai vadászat múltjából ój jelenéből. Ez a czime annak a kis munkának, a melyet dr. Rodiczky Jenő ismert közgazdasági iró irt. A
