Szamos, 1903. január (35. évfolyam, 1-9. szám)
1903-01-29 / 9. szám
áll rendelkezésre, ennek felépítéséhez a kormány tetemes segéíylyel is kész hozzájárulni, mely kijelentésre Debreczeni István polgár- mester kijelentette, hogy bár a színkör felépítése iránt nem nyilatkozik, azonban reméli, hogy e tekintetben az illetékes köröket sikerülni fog az ügynek megnyerni Erre Beregszász város képviselői szintén azon kéréssel fordultak az országos felügyelőhöz, hogy a színkör felépítéséhez ők is megfelelő államsegélyben részesittessenek, ami tekintetben a kerületi felügyelő legmesszebb menő jóakaratát helyezte kilátásba. A kerület megalakulása után az értekezlet azon föltételek részleteit beszélte meg, a melyek a szerződtetendő igazgatóra nézve kötelezőleg- megállapitandók és a kerületet megfelelő színtársulat szervezéséről biztosítják. E tekintetben az országos felügyelő által előterjesztett föltételek elfogadtattak ugyan, azonban az értekezlet megbízta a szatmári szin- ügyi bizottságot, hogy a kerület alapszabályait és a színigazgatóval kötendő szerződés feltételeit állítsa össze s azokat egyetértő megállapítás végett az illető városoknak küldje meg. Végül az értekezlet kimondta, hogy a kerület egyelőre 3 évre alakul meg, azonban jogában áll a második év elteltével bármelyik városnak 1 évi bejelentés után a kerületből kilépni. A szinikerület ügyeinek intézése a kerületi választmány feladatát fogja képezni, amely az elnökön kívül, aki Szatmár város polgármestere leend, Szatmárról 4, Eperjesről 4, Beregszászból 2, Kis-Várdáról 2, és Nagy-Károlyból 2 kiküldöttből fog állam. Ezekután az értekezlet nehány jelentéktelen kérdés megvitatásával véget ért. A küldöttség, valamint a szinügyi bizottság tiszteletére a polgármester a Pannónia szálló külön étkezőtermében ebédet adott. Színház. Hoffman meséit szombaton adták. A kiválóan sikerült, művészi tökélylyel megjátszott előadás dicséretére válik társulatunknak. Az örökszép zene ritka műélvezetet nyújtott. Juhász Ilona hármas szerepével elemében volt, gyönyörű hangja pompásan érvényesült, külö-j nősen az Autónia-jelenetben. Ferenczynek nem j kevesebb elismeréssel tartozunk. Hoffmant Boda adta; hangját, különösen annak terjedelmét többször volt már alkalmunk dicsérettel emlegetni: annál nyomasztóbb volt tehát az az érzés, melylyel egy-két alkalommal azt voltunk kény telenek észrevenni, hogy ő és a zenekar nem épen ugyanazon a nyomon haladnak. Figyelmet érdemel a Lónyai Miklósa, Szentes professora és Ligethv 3 rendbeli inasa. Vasárnap szokás szerint két előadás volt, és pedig délután a Baba, melyet mint több oldalról lehetett hallani, még soha sem láttunk oly praecis előadásban, este pedig Szigligethynek és Balázs Sándornak a Nemzeti színháztól 100 j aranynyal jutalmazott (bár ne jutalmazták volna !) I népszínműve : A Strike (magyarul sztrájk). A szereplők közül hármat kell kiemelnünk: Egryt (István bácsi), Polgár Fánit (Eszter) és Lónyait (Szik- ránó). Soha olyan pompás idyllt nem láttunk az idÓD, mint a hogy a két előbbi a hűséges öreg hitestársak szeretetót, holdogságát s tra- ] gédiáját bemutatta. Lónyai Piroska közvetlen j és rokonszenves játékával, meg csinos dalaival aratta sikereit; Ferenczy (Kovács Jenő) ének- j számaiban is gyönyörködhettünk. Emlékezzünk még meg a Krémer Lajtosáról, melylyel a teljesen tönkrement dologtalau, korbely kézművest j valósággal az életből leste el, nem az ő hibája i aztán, ha szerepe oly lazán függ össze a cse- ] lekménynyel, hogy egyenesen jobb lett volna j ha az iró be sem veszi vala. Általában a da- j rab rósz, hiába irta Szigligethy, de az előadás,! és ezért feltétlen dicséretet érdemel minden j egyes szereplő, oly kifogástalan, oly helyesen \ felfogott, röviden oly jó volt, mintha csak a kormánybiztos látogatására készültek volna vele. A falu rossza, Tóth Ede kiváló népszínműve került színre hétfőn. A czimszerepet Egri játszotta, és pedig olyan fiatalos hévvel, odaadással mely csodálatra ragadott, ha meggondoltuk, hogy a ki a tulipános szűr alatt legény- j kedik, a hatvanadik évet tapossa. Utána Szentes és Ligeti játszottak legjobban. Ligeti szerepe rövid volt ngyan, de azt a keveset magas ; művészettel játszotta meg; Étsi, Bátosi, Fodor j és Jávor elég jól megfeleltek csupán Báró ti és Bera túlzottak egy kissé. Kedden este Szentesnek a jutalomjátéka volt. A közönség fényesen bebizonyította, hogy mily érdeklődéssel viseltetik emez egyik legkiválóbb művészünk iránt, amennyiben nemcsak zsúfolásig megtöltötte a házat, hanem állandó zajos óvácziókkai is kimutatta rokouszeuvót. Szentest mindnyájan ismerjük, ünnepeltetéséhez őszintén gratulálunk neki, melyet eddigeló számTisztelt hallgatóság ! Miután a természet I kivételt nem ismerő törvényei uralkodnak egész j életünk felett, s e törvények be vagy nem tar- j tása boldogulásunk problémájának kulcsa: nemi lehet más kötelességünk, mint az anyagi és erkölcsi élet igazságainak mozanataibói minél többet megismerni, hogy gyarlóságunk mellett j is minél kevesebbszer ütközzünk a mindeneket átölelő világrendi törvényekbe s igy lehető boldogságunk a test és lélek összhangja bizto-! sitva legyen. Ne feledjük, hogy a világrendi törvények j felismerésére az igazság napja szórja mindeneket bevilágító sugarait, a melyről igen szépen j mondja egyik kiváló Írónk: „Az élet legfőbb j törvénjm az igazság, akár jogi, akár morális, akár társadalmi. S egyedül az az alkotás maradandó mi közöttünk, a melynek alapja az igazság s a mi ezzel egy: a belső becsületesség. A ki ennek a napnak fénye mellett figyel és tanul, annak élete a súlyos viszonyok daczára is csak boldog és elégedett lehet, másét nem kívánja a maga becsületes szerzeményét örömmel szemléli, alkotásaiban a becsületes munkának boldogító érzete tölti el lelkét s a kikerül- hetlen csapásokat emelt fővel zúgolódás nélkül viseli mondván : Uram légyen meg a Te akaratod ! S ha eljön a szenvedések sajtoló, könyörtelen munkája, mely a rövidlót feloszlását hirdeti, eme szavakkal int búcsút: Reád függesztem szemeimet ös erő hatalmas forrása, nagy Isten, átadom e porhüvelyt kezeid örök mun-1 kajának, vissza adom lehelletemet a természet közkincseinek s azon tudattal hajtom le fejem, j hogy a Te akaratodból voltam, vagyok s a Te j hatalmadból, ha meghalok is élek! len fóruma elé. Meg kell gondolni, hogy a természetben az emberileg számítható idő semmi, az ember életében pedig mindeu perez egy lépéssel közelebb visz az elmúláshoz. A Prerik alatt elterülő kőszéntelep évezredek óta vár türelemmel azon munka kifejtésére, a mely benne föl van halmozva. 0 tudná megmondani mi történt felette. 0 tudná elmesélni, mennyi születés, mennyi elmúlás, mennyi öröm és fájdalom borult koporsójára. Előbb a tenger hullámai, ma a száraz föld ékességei népesítik be a feltámadásra váró energia zor- j dón sírboltját, mig nem a bányász csákánya uj életre szólítja az évezredek óta szunnyadó munkaképes tömeget. T. K. Ilyen türelemmel várjon a jóság és erény a magá jutalmára! Egyes családokban az erénynek, munkaképességnek, emberszeretetnek, jogérzetnek és egyéb szellemi kiválóságoknak különböző nemei lassankint halmozódnak fel, mint ahogy a kőszén képződik s talán egy két generaczió alatt nem is juthatnak el a tények az oksorozat végéig. Mig nem egyszer, a pihenő ősapák és apák tipusza dicsfényben elevenedik meg az utód kiváló képességeiben és erényeiben. Ez az oksorozat vége! Itt az erény késő jutalmazása. A rossz indulatu és életű bűnös emberek lehet, hogy magukba hordják a tudatlanság ama csiráit, melyek őket a világrendi törvényekkel összütközésbe hozzák, de óriási anyag kell, hogy itt fölhalmozva legyen abból az elődöktől örökölt terheltségből is, a melyet a törvény- széki tárgyalásokon hallunk akkor az ügyvédektől, a midőn már egyébbel menteni a delink- venst- nem lehet. talauszor volt alkalma megérdemelni, de nem mulaszthatjuk el, csodálkozásunkat kifejezni azon, hogy mikóp választhatott ő olyan darabot jutaiomjátékául, melyben a legháládatosabb szerep nem az övé. Ha az volt a ezélja, mint a hogy egyik couplótjában ki is fejezte, hogy a közönség mulasson, hát azt elérte, csakhogy akkor nagyon is nagy mértékben osztozik az est sikerében másokkal, a darab természeténél fogva. Házasodjunk a czime Guti bohózatának. Szentes Sámson házasságközvetitö volt, ki mint már hivatása magával hozza, boldogot boldogtalant összeboronál. így akarja leányát egy tót nábob, Kubacsek (Boda) kezére játszani, tekintettel arra, hogy ez az ur már közel áll ahoz hegy örököljenek tőle; ez különben a házasággal is csupán rokonainak akar bosszúságot szerezni. Leánya Lidiké (Étsy) azonban Kulcsárt (Gyárfás) atyjának segédjét szereti. Mi sem természetesebb, hogy a fiatalok azon vannak, hogy a papát kijátszák. Kulcsár mindjárt el is fog egy szerelmes levelet, melyet az öregnek Liszka (Lónyai) a tánezosnő küld, s szerencsésen szót is választja őket. Ezzel azoubau semmivel sem jutottak közelebb czéljukhoz. Mindjárt kínálkozik erre is alkalom. Kulcsár kiadja magát Kubacseknek, s annak nevében el is jegyzi kedvesét. Azonban előkerül az igazi Kubacsek is, s hogy baj ne legyen vele, az ál Kubacsek szerencsésen a nyakába varrja a tán- ezosnőt, Liszkát. így aztán maga is hozzájut a rég várt boldogsághoz, de csak úgy, hogy a milliomosné-jelölt Liszka magára vállalja a Lidiké kiházasitását. Az öregnek aztán nem marad se leánya, se milliomos neje, se Liszkája. Ezekből kitetszik, hogy a legnevezetesebb szerep a Gyárfásé volt. Szentes azonban tudott a magáéból olyat alkotni, hogy az érdeklődést fenntarthatta. Coupléi zajos tetszést arattak, számtalanszor megismételtették. Az ö érdeme az az igazán művészi értékű műsor, melyet tarka színpad néven a II. felvonásba beillesztett, mely' hogy mily sikert aratott, bizonysága lehet, hogy a melyik szám megismóteltethetőjvolt, azt megismételtették. E műsort nem ismertetjük részletesen, csak annyit említünk meg, hogyr társulatunk jelesebb tagjai vettek benne részt, és Ferenczyné Lányi Irma mint vendég, Szász Károlynak „Koldus asszony'“ ez. költeményét szavalta páratlan művésziességgel, Az előadáson is meglátszott, hogy Szentest kollegái is mennyire szeretik, mert min- denik teljes erejéből munkált az ő jutalomjátékának minél sikeresebbé tételén, ugyanazért nem is említjük fel őket külön külön. De Gyárfást, ki különben társula tunknak nem tagja, ezért vendégnek tekintendő, meg kell dicsérnünk, mert szerepét oly helyesen fogta fel s oly erőteljes élénkséggel játszotta meg, hogy akármit mondjanak is felöle némelyek, azt bizonyította be, hogy nem közönséges tehetsége minden kétségen felül áll. HÍRROVAT * Emlékeztető. Január 31-én a Loráutffy- Zsuzsánna-egyesület estélye az ev. ref. főgyrn- násíum tornacsarnokában. Február 1-én a kath. kaszinó felolvasó estélye ; az iparos olvasókör tánczvigalma és a nagygőzmalmi molnárok álar- ezos bálja. Febr. 5-én városi rendkívüli közgyűlés. Febr. 7-ón az Ezres tánczestólye. Febr. 8-án az iparos ifjak bálja. Febr. 12-én dalestély. Febr. 15-én a Lorántffy-Zsuzsánna-egyesület bazárja. Febr. 22-én a tűzoltók álarezos bálja, * Nemességadományozás. Őfelsége a király Császár Géza szatmári 12-ik honvéd gyalogezredbeli alezredesnek és törvényes utódainak, régi magyar nemességük és családi czimerük épségben tartása mellett a „füzesabonyi“ előnevet díjmentesen adományozta. * Dalegyesületünk működő tagjai szorgalmasan készülnek a február 12-ére kitűzött s a Társaskör termeiben tartandó tagilletmó- nyes dalestólyre. Ma a szokott helyen és időben zenekari összpróbát tartanak. A dalestélyen a honvéd zenekar kísérete mellett három hatalmas müdal lesz a műsoron : A rózsa temetése, Gaál Ferencztől (uj) ; Észak népe, Griegtől, (uj) ; Honvéd takarodó, Érkelnek „Névtelen hősök“ czimü dalművéből. Lesz ezenkívül egy női magán szám s a honvéd zenekar külön ad elő két darabot.
