Szamos, 1903. január (35. évfolyam, 1-9. szám)
1903-01-04 / 2. szám
Szabályrendelet a bérkocsi iparról.* i- §• Bérkocsi iparra az enged ólyt az 1884. évi XVII. t.-cz. 20. § hoz képest a rendőrfőkapitány, mint I. fokú iparhatóság adja ki. A bérkocsi iparra az ipartörvény 12. §-ban előirt; kellékek kimutatása mellett is csak megbízható, kifogástalan erkölcsi magaviseletü egyénnek adható engedély. Mindazok tehát, kik bérkocsi iparra engedélyt nyerni kívánnak, az ipartörvény 1 , 2. és 3. §-aiban felsorolt kellékeken kívül még megbízhatóságukat, erkölcsi maga- viseletűket is igazolni tartoznak. Az engedély meghatározott számú kocsik tartására szól s minden engedélyezett egyfogatu bérkocsi után 10 korona, két fogatú bérkocsi után 20 korona dij fizetendő engedélydij fejében a városi pénztárba ; az engedély csak a dij lefizetése után adható ki. Egy tulajdonos két bérkocsinál többet nem tarthat. Az egyfogatu bérkocsik száma 5. a két fogatú bérkocsik száma 20-ban állapittatik meg, mely számok a változott viszonyokhoz képest a városi tanács által leszállíthatok vagy felemel- hetők. Jövőben csak uj zárt kocsival bírók nyerhetnek bérkocsi iparra eugedélyt. 2. §• Minden bérkocsi könnyen olvashatólag és feltűnő helyen a rendőrhatóságtól nyert, élénk vörösre festett számmal látandó el. 3. §• A rendörfőkapitányi hivatal köteles folytonosan ügyelni, hogy minden forgalomban levő bérkocsi, úgy a ló és lószerszám jókarban tartassák, a bérkocsi belseje pedig bőrrel bevonva legyen : a végből bármikor, de évenként legalább kétszer, április és október hónapokban szakértők közbejöttével vizsgálatot tart s ha hiányt tapasztal, annak sürgős pótlása iránt j intézkedik, esetleg a bérkocsi tulajdonos megbüntetése mellett a bérkocsit forgalmon kivül helyezi, a meg nem felelő lovakat a bérkocsiban való használattól eltiltja s az ilyképpen megüresedett hely betöltése iránt, alkalmas jelentkezés esetén intézkedik. helyére az utánna következő áll. A visszatérő pedig az utolsó helyet foglalja el. A sorakozás ezen rendjének megzavarása tilos. A megrendelő, a sorban álló bérkocsik bármelyikét választhatja. 5 §A bérkocsiknak márczius hó 1-től október hó végéig reggel 6 órától éjjeli 11 óráig, no vember hó 1-től február hó végéig reggeli 7 órától esti 9 óráig állomáson kell lenniök. 6. §. A közönség igényeinek kielégítése végett úgy nappal, mint éjjel a vonatok érkezésénél, valamint a Deák tér délkeleti sarkán és a „Pannónia“ előtt kijelölt bérkocsi állomás helyen egész éjen át bérkocsiknak kell tartózkodni. Ugyan e czélból a rendőrkapitányi hivatal a bérkocsikat szám és sorrend szerint beosztja. a bérkocsis pedig, kit a sor ér, a kijelölt helyen megjelenni, akadályoztatás esetén pedig helyettesről gondoskodni köteles. 7. § Tűzvész esetén a naposságot tartó bérkocsisok kötelesek a tűzoltó szereknek a vész helyére leendő szállítása és visszaszállítás végett a tűzoltó őrtanyán haladéktalanul megjelenni. Ezen szolgálatuk fejében, minden szállítmányért éjjel 2 koronával, nappal egy koronával dijjaztatnak. 8. § A bérkocsi tartási engedély, mint személyes jog sem el nem adható, sem bérbe nem bocsátható, ennélfogva az iparhatóságnál az engedélyezett bérkocsikról külön nyilvántartás vezetendő, mely czélból a bérkocsi üzlettel történt felhagyás azonnal bejelentendő. (Folyt, köv.) Színház. Sárga csikó, Csepreghi népszínműve decz. 31-én szerdán ment mint ingyenes nép előadás. Természetesen zsuffoit ház előtt. Elismerés 4- §A bérkocsinak csakis a rendőrhatóságilag kijelölt állomásán szabad állomásozni. Azon rendre nézve, melyben az ugyanazon állomáson levő kocsik egymásután sorakoznak, az állomás térre érkezés elsőbbsége határoz. Az állomástérről eltávozott bérkocsik ' Az alábbi munkálat, mely a légi elavult szabályzat helyébe fog letárgyalás után lépni, a Tankóezi Gyula h. főkapitány igen gondosan készített tervezete. Kínáltak volna érte nen tudom mit, — világért dehogy adtam volna. De boldogságomat megirigyelték a párkák s el kelle öt vesztenem ! . . . Egy alkalommal sétálni mentem. Este volt, a csillagok fényesen, de a lámpák annál kevésbbé égtek ! E félhomályt arra használtam fel, hogy vele enyolegjek. Annyira elmerültem pajzán mulatozásomba, hogy nem vettem észre, midőn egy férfi, egyenesen nekem jött, belém botlott, s elterült a kövezeten ! . . . Neki kutya baja sem lett, felkelt, pardon-t kért, s tovább állott ! . . . De szerelmem tárgyáuak ez oltotta ki életét ! Mert a midőn a szórakozott polgártárssal karamboláztam, ö kiesett a kezemből, s dirib- darabra széttörve, szerte hullott a kövezet felületén ! . . . Önök csodálkozva tekintenek rám ? Tudom én, hogy mit beszélek ! Bárha a bú meg is zavarta az eszemet ! Igen, ő ekkép kimúlt ez árnyék világból, s ón megfogadtam, hogy soha, ez életben nem veszek többé — tajtékpipát ! illeti Krémer igazgatót, ki a legszegényebb ősz. tálynak is lehetővé teszi, hogy néha egy kis szellemi élvezetben részesüljön. Liliom Klári, Dóczi József valószínűtlen meséjü és szertelen jellemekben bővelkedő népszínműve január 1-ón, csütörtökön került színre. Mesterkélt, a nép szájába nem illő pathe- tikus beszédmodor, a helyzetek képtelensége, daczára, hogy a hatásra épített jelenetek nem egyszer m?gtévesztik a könnyen hevülő és el- órzékenyülő közönséget, a valódi értékére szállítják le a népszínművet. Színészeink talán nagyon is igyekeztek, mi a természetesség rovására ment. Egri (Csillag) legjobban eltalálta a természetes hangot, mig Holéczi (Klári), Bátosi (Barna) túlságosan szavaltak. Eltekintve ettől azonban alakításuk gondos volt. Lónyai (Bogár Ágnes) Ferenczi (Fátyol) szépen énekeltek. Étsy (Verus) természetes kedvességével hatott; jók voltak Ligeti, Szentes és Bera. A Baba Órdonneau kedves zenójü operettóje január 2-án pénteken került másodszor színre zsúfolt ház előtt. Az előadás egyike volt a legsikerültebbeknek. Mindnyájan jó kedvvel és jól játszottak. Juhász Ilonka (Lancelot), Lónyai (Alesie) vonzó alakításban mutatták be szerepeiket és szépen énekeltek. Ligetit (Hilárius) egygyel több okunk van, hogy megkedveljük. Kitűnően karakterizálta alakját. Túlzás nélkül, gondos ta nulraányok alapján és routinual játszik a fiatal színész. Sokat várunk tőle. Feronczy (Maximin) jó volt, mint mindig. Bodo (La Chanterelle), Szentes (Loremois) nem voltak túlzástól mentek. HÍRROVAT. Az 1902-ik év lejártával felkérjük lapunk mélyen tisztelt megrendelőit, hogy hátralékaikat beküldeni s előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek. * Uj főrend. Őfelsége a király dr. C h o - r i n Ferenczet, városunk volt országgyűlési képviselőjét és díszpolgárát a főrendiház tagjává nevezte ki. Chorin Ferencz dr. született Aradon 1842. máj. 11. Jogi tanulmányait részint Budapesten, részint külföldön elvégezvén, 1863—72 Aradon ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1871. balközépi programmal Arad város képviselőjének választották meg, az 1872. választásoknál kisebbségben maradt. 1879-ben az aradi ügyvédi kamara helyettes elnöke volt. 1875—81-ig szabadelvű programmal ismét Arad városát, 1884—96-ig a. szatmármegyei aranyos medgyesi kerületet, 1896—902-ig Szatmár várost képviselte a parlamentben. A házban különösen igazságügyi kérdésekben szólalt fel ; mint a képviselöház igazságügyi bizottságának előadója, 1876-ban átdolgozta a váltótörvényjavasiatot. Tagja volt az igazságügyi és elnöke a mentelmi bizottságnak. A Szokolay-szerkesztette Törvényszéki Csarnokban számos czikk jelent meg tőle a királyi ügyészségek szervezéséről, a bűnvádi eljárásról, stb * Szakosztályi ülést tartott a szatmári Kölcsey-kör múzeumi szakosztálya f. hó 2-án Bakcsy Gergely elnöklete alatt s több folyó ügy elintézése után tanácskozásának főtárgyát képezte a beszerzéseknél a folyó évi szükséglet összeállítása. Elhatározta a szakosztály, hogy a folyó évre nyerendő államsegélyből első sorban oly müveket szerez be a muzeum könyvtára számára, melyek Szatmár városára, Szatmár vármegyére, Kölcsey Ferenczre és az ő korára vonatkoznak s általában kimondotta, hogy a Kölcsey Ferencz korára vonatkozó irodalmat igy-ekszik a múzeumi könyvtárban minél teljesebben öeszegyüjteni. Végűi elhatározta, hogy az államsegély megnyerése iránt a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz kérvényt intéz. * Néhai Bartók Lajos, országos hirü, kiváló írónk temetése Budapesten, e hó 2 ikán délután nagy részvéttel ment végbe. Az élete delén elhunyt kiváló férfiút a közoktatásügyi miniszter, nagy érdemeire tekintettel, állami költségen temettette el, a főváros pedig számára díszsírhelyet jelölt meg. A temetésen az irodalmi társaságok testületileg, Írók és művészek nagy számmal vettek részt. A Bartók Lajos elhunyta megyénkben is mindenfelé őszinte mélyr részvétet keltett, hiszen megyénk szülötte volt s ifjúkori fejlődése közöttünk történt. A szerető emlékezés virasszon a korán elhunyt költő álmai felett! * Gyászllir. Nagy7 Vincze, városunk tekintélyes s veterán polgára, kiterjedt család tiszteletre méltó feje, a nevelésnek, kőzűgyek- nek és társadalomnak szentelt hosszú és áldásos élet után, 88 éves korában tegnap d. e. 11 órakor elhunyt. A megboldogult, mint tanító kezdte pályáját s utóbb városunkban a rom. kath. elemi iskola és a tanítóképző igazgatója lett. Innen nyugalomba vonulván, a még erőteljes férfit a káptalani javak igazgatójává nevezték ki s e minőségében is buzgalommal és sikeresen szolgálva át nagy időt, végre városunkba tért megpihenni. Mindenütt közszeretet és általános becsüles környezte őt s ez kiséri utolsó útjára. Halála hasonlít a lenyugvó naphoz, mely melegített, fónylett, virágot fakasztott és gyümölcsöt érlelt. Temetése holnap délután 3 órakor lesz. Áldás emlékezel éré ! * A Társaskörnek Szilveszter estéjén szépszámú és előkelő közönség jelent meg. A hangversenyt Farkas Ilonka k. a. és dr. Farkas Antal pompás zongorajátéka vezette be; az előadott szép számokat meg is kellett szerezniük. Veréczy Margit k. a. bájos monológját: „Oh, nem vagyok féltékeny!“ igen hálásan fogadták. S á n t h a írónké k. a. énekszámai szűnni nem akaró tetszéssel találkoztak, úgy, hogy a kisasszony alig győzött a ráadással. A hangversenyt dr. N é m e t h y József igen sikerült ' az egyedül elismert kellemes P izü természetes hashajtószer.
