Szamos, 1903. január (35. évfolyam, 1-9. szám)
Gazdák Lapja, 1903-01-22 / 4. szám
«sipös nedvet választanak el, malyet a hámrétegbe és ez alá beojtauak, vagy a bőrben meneteket vájnak, erömüvileg ingerük a bőrt és abban gyuladást létesítenek. Házi állatainkon a rűhatkák háromféle neme ólősködik és pedig : a Sarcoptes, Derma- tocoptes és Dermatophagus. A rühössóg csak fertőzés utján támadhat és terjedhet. A fertőzés rűhkóros állatoknak egészségesekkel való közvetlen vagy közvetett érintkezése folytán történik, miközben az egészséges bőrre került atkák a szőrözet védelme alatt tovább szaporodnak és fejlődnek s bizonyos idő múlva a rühössóg kórképét létesítik. A lappangás idejét, vagyis azon időközt, mely a fertőzés és a betegség első tüneteinek jelentkezése között lefolyik, lényegesen befolyásolja a bőrre került atkák száma. Egyes esetekben, midőn csak kevés atka vagy pete került a bőrre, 4—6 hét is eltelik, mig az első tünetek jelentkeznek ; mig ha erősebb a fertőzés, akkor már a második hét vég ín mutatkoznak a kóros tünetek. Az atkák fajától is függ a bántalom kifejlődési gyorsasága. Leggyorsabban terjed a bántalom a csoportokban élő állatok között; juhok között azért terjed oly gyorsan, mert egyrészt a vas- tag gyapjú takaró, mely kellőleg védi az atkákat, másrészt a szoros érintkezés a bántalom hihetetlen gyorsasággal való terjedését eredményezi. Más állatfajokon pedig, ahol a szőr nem kellőleg védi a rűhatkákat, a tisztaság elhanyagolása és az ápolás hiánya segíti elő azok elszaporodását ; ennek megfelelőleg a rühössóg a legtöbb esetben a szegény emberek rosszul gondozott állatain fordul elő és ölt súlyos jelleget. mig a kellőleg ápolt állatokon ritkább és enyhébb lefolyású a bántalom A rühössóg egy és ugyanazon állatfaj (pl. lóról —lóra,) között terjed, mig külömböző állatfaj, pl. ló és szarvasmarha kölcsönös fertőzése ritkán fordul elő. A lovak rühössége rendszerint a fejen, vagy a lapoczkákon kezdődik ; ezen helyekről elhanyagolt ápolás vagy helytelen orvoslás következtében a test egyéb részeire is ál terjed. Az első tünete a betegségnek az élénk viszketés, amelytől késztetve az állatok testüket különféle kemény ^tárgyakhoz dörzsölik, vagy ha- rapdálják magukat ; a bőrben apró göbök fej lödnek, amelyek fölött a szőrszálak tapadós váladéktól összeragadnak és könnyen kihúzhatok ; a göbökből hólyagok, majd vaskosabb varak, pörkök képződnek. A bántalom terjedésével a szőr nagyobb területen kihullik és igy egyes kopasz foltok képződnek ; a bőr ezen helyeken megvastagszik, redőket vet, különösen a nyakon. A bántalom hosszantartó fennállása esetén a táplálkozás a viszketegség okozta folytonos nyugtalanság következtében elégtelen ; csakhamar lesoványodás áll be, mely végre kimerülésre, elhullásra vezet; különösen hamar kimerülnek az öreg, roszszui takarmányozott lovak. Idejekorán alkalmazott helyes gyógykezelés és a tisztaság pontos betartása gyógyulást eredményez. Szarvasmarháknál leggyakrabban az üstökön, a szarvak tövében, a nyak oldalán és a farok tövében kezdődik, a honnan súlyosabb esetekben a test egyéb részeire is átterjed; a lábakra nem megy át. Itt is heves viszketeg- séggei kezdődik a bántalom, mi mellett a bőrben apró csomók keletkeznek; a szőr kihullik és vastag varak képződnek, melyek körül a bőr korpaszerü törmelékkel, fedett; súlyosabb esetekben a bőr megvastagodik, a táplálkozás hiányos, tehenek a tejüket el apasztják. A bántalom télen, amikor az állatok hossza időn keresztül meleg, páratelt istállóban kénytelenek tartózkodni, rendszerint sulyosbbodik, mig az enyhe idő beáltával javul; különben is könnyebben gyógyul, mint a több állatfajoknál. A juhoknál gyakran előfordul ezen bántalom, mely különösen a téli hónapokban súlyos és gyorsan terjed, mert az akolban való tartózkodásra vannak az állatok utalva; ilyenkor a szoros érintkezés és a meleg, páratelt levegőben való tartózkodás a bántalom gyors terjedését eredményezi. Egy másik ok, mely miatt télen különösen kedvezőtlen, hogy ekkor nem lehet nyírni és füröszteni. A betegség az esetek legnagyobb számában a kereszttájon és a háton kez- dődikés innét a törzs oldalaira terjed. A betegség első jele a viszketés okozta nyugtalanság ; az állatok dörgölődzuek, vakaródznak, fejüket rázzák stb., a viszketés fokozódik éjjel az akolbani tartózkodás közben, meg hajtás után. A tartós vakaródzás és harapdálás következtében köny- nyen kihúzható s igy kóczossá lesz a gyapjú. A gyapjú szójjelválasztása után a bőrön lencsényi sárgás vagy vöröses göbök láthatók ; a göbökből hólyagok, majd szürke-sárga, zsíros tapintatu varak lesznek. Ha tovább terjed a bántalom, akkor kisebb-nagyobb gyapjurószek kihullanak, amely helyeknek megfelelőleg a bőr merev, száraz, megvastagodott és helyenként véresre kapart. Könnyebb alakja az úgynevezett fejrüh, mely a gyapjútól nem fedett részeken fordul elő; ritka esetekben a lábakra is átterjed. Nagyjában hasonlók a tünetek a kutyák és macskák rühkórjánál és elég gyakran fordul nálunk elő, mig sertéseknél nagyon ritkán észlelhető. Szárnyasok közül leginkább tyúkokon, ritkábban pulykákon, galambokon és éneklő madarakon fordul elő. A betegség kizárólag a láb végeket támadja meg és csak a nagyon elhanyagolt esetekben terjed a fejre is át. Aláb- szár alsó részén és az újakon apró pikkelyek keletkeznek, melyek nagyobbodva, sárgásszürke varakká alakulnak át; a láb ilyenkor olyan külsőt nyer, mintha mészszel volna bekenve (meszes láb). A varak vastagodásával az izüle- letek hajlitása akadályozva van, azért kezdetben sántítanak, később még állani sem bírnak. Ha valamely állatállományban a rühősség I bármilyen fajtája megái lap i Itatott, a kezelés megkezdésével egyidejűleg a betegek az egész-1 ségesektől elkülőnitendők. Nagy gondot kell! fordítani arra, hogy a már gyógykezelés alatt! lévő betegek újból ne fertőztessenek ; evégből az istálló, valamint a szerszámok, takarók, istállóeszközök és az ápoló személyzet ruházata gondosan fertő ti enitendők. Gyógykezelésnél először a bőrt kell előkészíteni a kezelésre, ami a bőr alapos meg- tisztogatásában, valamint a pörkök felpuhításában áll; e czólból a bőrre vastag rétegben zöld szappant, karból olajat vagy karbolgliczerint kenünk; 2—3 óra múlva az időközben felpuhult varakat langyos szappanos vízzel és kefék segélyével lemosatjuk. Lemosás után leszáritjuk és az igy elkészített bőrre dörzsöljük be másnap a rühellenes szereket. A kezelés eredményesnek csak akkor mondható, ha az állaton egyetlen élő rühatka vagy pete sem marad meg; minthogy a leggondosabb kezelés mellett is egyes atkák vagy peték élve maradhatnak a testen, czélszerü az állatokat hosszabb ideig megfigyelni és gyanús tünetek jelentkezése esetén azonnal újból kezelés alá venni. Juhokat nem tanácsos közvetlenül a nyírás után rühellenes szerekkel bedörzsölni, mert a nyírás közben ejtett sebeken keresztül gyorsan szívódnak fel a gyógyszerek és könnyen mérgezést okozhatnak. Az 1888. VII. törvényczik kötelezi a rühös állat tulajdonosát, hogy rühös állatját állatorvos által gyógy kezeltesse és a megbetegülést a községi elöljáróságnak bejelentse. Netter Kálmán, m. kir. állatorvos. HÍREK. Siövetkezití gyűlés. A szatraárhegyi fogy. és ért. szövetkezet igazgatósága f. jan. 26-én d. e. 11 órakor, a fi-iskolaház tantermében közgyűlést tart, melyre az összes tagokat meghívja: tisztelettel Gáspár András szövetk. jegyző. Tárgyak : 1. A lefolyt évi zár-számadás fölmutatása. 2. Felmentvények megadása. 3. Az igazgatóság kiegészítése. 4. Határozatok a jövő évi működésről. Szatmárhegy 1903. jan. 7. Szövetkezeti közgyűlés. A „Sonkád vidéki hitelszövetkezet“ f. hó 4-én tartotta Kocsis József ev. ref. lelkész elnöklete alatt 8-ik évi rendes közgyűlését. A Szatmarmegyei Lóverseny Egylet f évi versenyein kiadandó dijakra Szatmár szab. kir. város 800 kor., a Magyar Lóvar Egylet 500 kor. subvencziót szavazott meg. Tagsági dij. A Szatmármegyei Lóversenyegylet alapszabályai értelmében a tagdíjak előre az év első negyedében fizetendők, azért felkérjük a múlt évi tagsággal még hátralevő urakat, hogy múlt évi tagdijaikat Poszvék Nándor egyl. titkárhoz czimezve mielőbb beküldeni szíveskedjenek. Lóvizsgálat. A földművelésügyi m, kir. miniszter ur 104300 sz. rendelete értelmében foganatosítandó lóállomány vizsgálat Szat.máron febr. hó 1-én és 7-én fog megtartatni. A Szatmármegyei 0. E. tagjai sorába újonnan jelentkeztek : Beucze Gedeon gazdáik. Ga- csály és Krakkó Károly gazdáik. Nagy-Hodos évdijas tagok. Országos vásárok Szatmáron febr. 3—4-én. Eladó 2 kazal lóhere és 2 kazal réti széna Weisz Mózesnél Ar.-Megyesen. IRODALOM. * Ugaros szőlőinivelés. Minden gazda arra törekszik, hogy szőlőjéből praktikus és gazdaságos munkával a kiadások lehető redukálása mellett minél nagyobb és minél jobb termést nyerjen. E czéi eléréséhez nehéz találni helyes útmutatást. Ilyen útmutatást ad egy újabban kiadott könyv, melyben szerzője sok évi tapasztalás és megfigyelés után irta le tanításait. Amiket leirt, azok ma is megdönthetien igazságok. Aki e mü tanításai szerint műveli szőlőjét, évi termését tetemesen növeli. E könyv eredetileg Kolozsváron jelent meg 1834-ben ; szerzője hilibi Haller Ferencz. Szakférfiak ma is nagy értékűnek tartják útmutatásait, ami egyik nagyobb szőlőbirtokost arra indította, hogy azt az iró utódaiuak beleegyezésével újból kiadja. A mü 166 lapra terjed s 26 rajzolat teszi kézzelfoghatóbbá tanításait ; világos eredeti székely nyelvezettel van írva, ami a könnyű megórthetésnek csak előnyére van. Előszót hozzá a gyakorlati szőlömi velés módjának kiváló ismerője, Szent- g y ö r g y i Lajos irt. Az értékes munka Szatmáron * „Szabadsajtó“ könyvnyomdájában 1 koronáért rendelhető meg. KÜLÖNFÉLÉK. Vásári jelentés. Az állatvásár január 21-én kielégítő forgalmú, s daczára a nagyobb felhajtásnak, a nagyobb szükséglet folytán élénk irányzatú volt. A szarvasmarha ára emelkedett, a sertésár álandóan magas és szilárd. Szarvasmarha felhajtatott 466 darab ökör, 597 darab tehén és növendék. Eladatott levágásra 188 drb. ökör, 176 drb. tehén és 32 drb, borjú, nevelésre ős kereskedésre 248 drb. szarvasmarha. Vasúton a bécsi vásárra 137 drb. ökör szállíttatott el. Sertés felhajtatott: 146 drb. hízott és 896 drb. sovány és süldő sertés. Hízott sertés ela-
