Szamos, 1903. január (35. évfolyam, 1-9. szám)

1903-01-11 / 4. szám

sm<yr*l LrHcf áh/fOQtékk £kl íe?t- Egyedíil álló festőanyag a háztartás számára, mely alilgVJl rvi 3 O id! y ICO ICIVftCI minden fáradság nélkül néhány perez alatt minden­féle szövete^, pamutot és kész ruhadarabokat tetszés szerinti színre fest. Gyászesetek alkalmával különösen ajánlatos. Ára tubusonként 70 fii., a fekete és Thegetoff-barna szin 10 fillérrel több. Minden tubushoz mellékelve vau a használati utasi ás. The The „Itsem“ Household Dye Company London & Bradfort föügy- nöksége és főraktára Austria-Magyarország és a Balkán számár .'.: Kraus & Co., Wien, VI. Millergasse 52, Ecke Mariahilfertrasse. Szatmáron: Koós Kálmán és Szentpétery M. kereskedésében kapható' rászok és borbélyok báljövedelméböl 13 kor. 00 h. Szűcs leányoktól 10 kor. Daróczy Endre 10 kor, Takarékpénztár 10 kor. Litteczky Endre 1 kor. 6 fi. Bernjén Sándor 10 kor. Gazdasági és iparbank 10 kor. Vármegyei takarékpénztár 10 kor. Kereskedelmi bank 10 kor. Termény és hitelbank 10 kor. Népbank 10 kor. és az Osztrák-magyar bank 10 kor. * A magyar királyság első századaival és Kálmán uralkodásával foglalkozik Acsády a magyar birodalom története czimü müvének, most megjelent 5. és 6. füzetében. Gyönyörű fejtegetésekben mutatja ki Acsády, hogy az «Isö királyok bölcs és minden izében magyar politikája mint csoportosította a magyarság minden rétegét a trón köré, mint egyesültek & magyar állameszmében a nép legkülömbözőbb elemei. Örömmel dolgozott az egész nemzet királya oldalán és aránylag nagyon rövid idő alatt óriási haladást tett az anyagi jólét és polgárosodás terén. László már nemcsak nemzeti, hanem messzeszárnyaló birodalmi politikát kö­vetett. A kicsiny Magyarországot tengeri ál­lammá tette. Politikáját követte Kálmán is. Horvátország a magyar állam alkatrésze lett ! Egészen uj távlatok tárulnak fel az előtt, ki Acsádynak munkájából ismeri meg a magyar királyság első századának és Kálmán uralkodá­sának történetét. Az megtudja, mi az igazi magyar nemzeti politika és az belelát a fejlődő magyar közlélek mélységeibe, az megérti a ma­gyar társadalom, a magyar gazdasági élet ala­kulását, a papságnak azt a fontos nemzeti munkáját, melyet a megállapodás, a megszilár­dulás az első idejében végzett. Hiszszük, hogy a közönség méltányolni fogja ennek a kész históriai munkának kiválóságait, méltányolni annál iukább', mert ha elolvassa, neki lesz benne a legnagyobb gyönyörűsége. * A „Kis Lap“ harmincz éves múltja után is olyan fürge és eleven, mint mikor Forgó bácsi éz első sorokat irta beléje. Most I is a régi lelkesedéssel végzi fontos tisztét : tanítja és mulattatja az édes magyar haza jö- vendöbéli reménységeit ! A szép iránti érzés fejlesztésének munká­jából fokozott mértékben veszi ki részét a Kis Lap. Kiveszi részét specziálisan ebből a szem­pontból készült rajzaival és képeivel, melyek mig egyrészt a gyermekek képzelet-és gondo­latvilágához fognak simulni, másrészt igaz ma­gyar szellemnek hirdetői lesznek. A Kis Kap-ot a magyar irodalom iegje lesebbjai írják, élükön Benedek Elekkel, az ifjúsági irodalom rég kipróbált harezosávai. A Kis Lap változatos egymásutánban közöl hosszabb és rövidebb elbeszéléseket, ver­seket, leírásokat, különféle apróságokat és Forgó bácsi postája a régi szeretettel működik és foglalkozik a Kis Lap minden hozzája for­duló olvasójával. A Kis Lap uak azonban van még egy előnye : az, hogy a legolcsóbb magyar képes gyermekujság, a mennyiben előfizetési ára >/< évre csak 2 kor. Nincs olyan szüle, a ki gyer­mekének ezt a szivet, lelket gyönyörködtető gyermekujságot meg nem szerezhetné, mely fölér a legjobb karácsonyi ajándékkal. A Kis Lap megrendelő czime: Kis Lap kiadóhivatala, Budapest, Kerepesi-ut 54. Szerkesztői üzenet. K. L. nek Szegszárd. A kegyeletes emlé­kezés nemes érzelmét sokra becsüljük s versé­ben reményre jogosító törekvést is találtunk, de idejét kell várni, mig a valódi poézis még határozottabb eszmekörben és technikában fog megnyilatkozni. V. J. Helyben. Nem közölhető. Szerk. Felelős szerkesztő: Dr, Hantz Jenő. Födolgozótárs: Ferency János. Lap kiadótulajdonos: Litteczky Endre. Nyilttór. (E rovat alatt közlőitekért nem felelős a Szerk.) A Szatmári Hírlap pénteki száma, a leg­több adófizetői jogaimért való felfolyamodásum-1 nak elutasítását jónak látta, mint „tragikumi- komoi“ minősíteni, Tekintve, hogy eme elutasító határozatban sem én sem más, sem tragédiát, sem komikumot nem talál, úgy ezen otromba elferdítésnek hasz­nálatát, csak tudatlanságnak minősítve, kijelen­tem, hogy nevemnek tendentiózus hirekkel kapcsolatos használatát a leghatározottabban megtiltom és ha ez nem használna, úgy kény­telen leszek ama óvszerhez folyamodni, mely- lyel a nevezett lap, az ismert leányszöktetési hírből kifolyólag gyakorolt kritikával szemben fenyegetődzött, kijelentve, hogy én Ígéreteim­nek embere is vagyok. Maradtam a tekintetes szerkesztő urnák igaz tisztelője Beer jtiör. Meghívás. A szatmári I. téglagyár rósz. társaság 1903. évi jau. hó 19-én d. e. 11 órakor Szat maron a városháza nagy tanácstermében fiiiiwiii lilivilili tart, melyre a részvényesek ezen az utón meg­hivatnak. A közgyűlés tárgya : — a szatmárnémeti göztéglagyárral kötendő kartell szerződés. Az igazgatósági jelentés és a szerződés tervezete, a hivata'os órák alatt a r, t. irodájá­ban megtekinthető. Kelt Szatmártt, 1903. év jan. hó 10-én tartott igazgatósági ülésből « Antal Kristóf h. elnök. Meghívó. A Szatmár-Németi első gőztéglagyár részvénytársaság 1903. évi január 19-én hét­főn délelőtt 11 órakor Szatmáron a városháza ás tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésére. Tárgya: A Szatmári első téglagyárral kötött kar- tellszerződés jóváhagyása. A szerződés a köz­gyűlést megelőző 8 napon át a téglagyári irodában (Kazincy-utca) üzleti órák alatt megtekinthető. Szatmár 1903. január 9. Q.Z igazgatóság. * Árverési hirdetmény. Vagyonbukott Berger Herman szat­mári kereskedő csődtömegéhez tartozó ingó­ságok és aktiv követelések a következő fel­tételek mellett értékesíttetnek: I. A csődleltár 1—405. és 409. téte­lek alatt összeirt fenyő és tölgy épületfák, deszkák, léczek és egyéb faáruk 5464 ko­rona 08 fillér becsértékben. n. A csődleltár 406—408, 410—418. és 429—431. tételei alatt felvett faépületek, szekér, taliga és ló 621 korona becsértékben. iíl A csődleltár 419—428 tételei alatt összeirt butornemüek 14 korona 70 fillér becsértékben. IV, A 432—515. tételek alatt felvett és az árverés napjáig még be nem folyt cse­lekvő követelések zárt ajánlati ver­seny lltján fognak eladatni. Az ajánlat zárt levélben I903. január 19. napjának délutáni 2 óráig alulirt csőd­tömeggondnoknál nyújtható be. Ajánlatok csakis csoportonkint, azaz külön-külön az egyes csoportbeli ingókra és külön a IV. csoportbeli követelésekre teendők. Az aján­lathoz bánatpénzt mindenesetre mellékelni kell. És pedig az I., II. és III. csoportbeli ingókra, azok becsértéke 10 százalékának megfelelő összeget, a IV. csoportbeli köve­telésekre pedig 50 koronát. A választmány 1903. január 19-ón d. u. 5 órakor az ajánlat el vagy el nem foga­dása felett, a tömeggondnok irodahelyiségé­ben tartandó választmányi ülésben határoz. Ezen ülésben hozandó határozat kihirdetéséig az ajánlat az ajánlattevőt feltétlenül kötelezi és az egyszer beadott ajánlat vissza nem vonható. A választmány szabadon határoz afelett, hogy a beadott ajánlatok közül melyiket fo­gadja el s az ajánlattevőkre a választmány határozata kötelező. Ha a választmány valamely ajánlatot el­fogad, köteles ajánlattevő az erről való ér­tesítés vételétől számított 48 óra alatt, az I. es III. csoportban foglalt és megvett vagyon­tárgyakat a tömeggondnoktól a vételár teljes lefizetése ellenében átvenni, mert különben bánatpénzét elveszti s azonfelül költségére és veszélyére fognak az áruk elárvereztetni. A II, csoportba foglalt faópületek azonban csak is 1903. május hó 1-én szedhetők szót és vihetők el. Ezen időig köteles vevő tűrni, 1 hogy a közadós az épületekben lakhassák. A 1 vételár azonban ezen épületekért is a fenti Adó- és jogkövetkezmények terhe alatt kifi- I zetendő. Amennyiben a zárt ajánlati verseny eredményre nem vezetne, avagy a zárt aján­latok közül, a választmány egynek elfogadása iránt sem nyilatkozik, azonnal nyilvános szó­beli árverést tart, melyben azonban csakis a szabályszerű bánatpénzt letett ajánlattevők árverezhetnek. Az ezen nyilvános árverésen tett legmagasabb Ígéret is az ajánlattevőt a határozat kihirdetéséig kötelezi. Ha sem a zárt ajánlat, sem szóbeli ver­seny eredményre nem vezetne, illetve az Ígé­retek közül a választmány egyet sem fogadna el, fent megjelölt csoportok szerint, a hely­színen I903. január 20-án délelőtt 9 óra­kor fogja nyilvános árverésen a csődtömeg I eladatni. Az árverés alá kerülő ingóságok men­nyiségéért és minőségéért, a követelések valódiságáért, behajthatóságáért a II. cso­portbeli elárverezendő épületeknek 1903. május hó 1-ig való megléteiéért és jóságá­ért sem a csődtömeg, sem a tömeggondnok vagy a választmány nem szavatol. A csődleltár a rendes irodai órák alatt megtekinthető a csődtömeggondnoknál és ugyan ő a venni kívánóknak az árverés alá kerülő ingókat is megmutatja. Szatmáron, 1902. évi deczember 30-án. Csomay Imre, tömeggondnok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom