Szamos, 1902. november (34. évfolyam, 88-96. szám)
Gazdák Lapja, 1902-11-20 / 47. szám
Az Ecsedi-láp lecsapoló és Szamos balparti ármentesitő és belvizszabalyozó társulat felhívására a szőlőtelep melletti vasúti anyagárok fölött a M. Á. V. igazgatóságával kötött szerződést átengedi. Sajnálattal veszi tudomásul az ülés a titkár azon jelentését, hogy a kedvezőtlen időjárás folytán a szőlötelepen majdnem az összes oltvány elpusztult, a megmaradt csekély számú oltvány és gyökeres vessző árait megállapította s elhatározta, hogy az Egylet ez által megzavart anyagi ügyeinek rendezésére a földmive- lósügyi m. kir. miniszter úrtól segélyt kér. Uj tagokul felvétetett: Beck Adolf (Soós- puszta) rendes tag. Az érdemekben elhunyt Haraszthy Tamás rendes tag halála fölött az Egylet fájdalmának jegyzőkönyvileg ad kifejezést s az Egylet tagjai sorából mély bánattal törli. Borsókás sertések kártalanítása tárgyában alkotott városi szabályrendelet tervezete. Szatmárnémeti törvényhatósági joggal felruházott város folyó hó 10-én tartott közgyü- lésébeu hosszas vitatkozás után a fenti szabályrendeletet fogadta el, melynek hasznos és czólszerü voltát az alábbiakban ismertetjük. A sertések borsóka betegsége (Cystioerco- sis) az emberi váladékkal kiürült galandféreg izek (Taenia solium) megevése következtében fejlődik ki. Ezen betegségben szenvedő sertéshús élvezete után, feltéve, ha az izmokban jelenlevő számtalan borsó nagyságú fehérszürkés C8omócska a főzés vagy sütés következtében 70 fokú melegben életképességét nem veszítette el. az emberben a sorvasztó és roppant nagy fájdalommal járó úgynevezett pántlikagiliszta betegséget idézi elő. Tehát ezen szabályrendelet első sorban a közegészségügynek tesz nagy szolgálatot, amennyiben az ily betegségben szenvedő sertés húsa még az esetben sem kerülhet közfogyasztás alá, ha jelenléte a vágóhídi állatorvos figyelmét valamikép el is kerülné, mert a hentes, ki ezen betegséget a hús szótdarabolása alkalmával könnyen felismeri, maga is bejelenti, minthogy ezen szabályrendelet 6 §-a szerint ily sertéshús elkobzásáért kártalanításul ugyanannyi összeget kap, mint a mennyit saját üzletében történt el árusítás utján kapott volna. A fentiekből világosan kitűnik, hogy ezen szabályrendelet a hentesek anyagi érdekét is szolgálja. Mert igaz ugyan, hogy ezen borsóka betegség az adás-vételnél nyolcz napig törvényes szavatossági főhibát képez, azonban nagyon gyakran megtörténik, hogy a sertés eladónak ezen 1—2 darab hízott setés képezte egész vagyonát, a kapott összeget részben elvásárolta, részben adósság törlesztésében fizette el; igy ha a törvényes eljárás vissza is ítélné a vételárat, azt megkapni nem lehet. De mondjuk hogy az eladótól visszaperelhető a vételár, mert van ingatlan vagyona, azonban a hentes iparos üzletével annyira el van foglalva naponkint, hogy a pörlekedés és utánjárás által is sokkal többet vészit, mint a mennyit a szabály- rendelet értelmében darabonkint befizetendő összeg kitesz. Végre hogy ezen közegészségügyet és a hentes iparosok anyagi érdekét védő szabály- rendeletből a városnak anyagi haszna is van, a közetkező egyszerű számításból tűnik ki. A város területén évenkint átlag 3500 drb. 100 kilogrammon felüli és 1000 drb. 100 kilogrammon aluli sertést szúrnak le; az ez után befizetendő 100, illetve 50 fillér illetéki díjból 4000 korona folyik be. A maximális számot veszem alapul ; ha évenkint 60 drb. borsókás sertés kerül, minthogy a szalonna és zsírosabb rész egy esetben sem koboztatik el, darabonkint 40 kilogram elkobozott holt súlyt véve —■ évenkint elkobozott 2400 kilogramm után — kilogram- monkint átlag 100 fillér piaczi árt számítva — kártalanítás czimén 2400 korona fizettetik ki. Az elkobozott, de technikai czólra — szappan- főzés — értékesíthető 2400 kilogramm hús utáu — kilogrammonkint 10 fillért számítva — még 240 korona folyik be így ezen magas alapú számitás mellett is a városi pénztár javára évenkint 1840 korona tiszta haszon mutatkozik, amennyiben a szabályrendelet szerint a kezelése a fogyasztási adóval együttesen történik, tehát az semmibe sem kerül. Tetterős és szakbuzgó helyettes főkapitányunktól még ehhez sok hasonló hasznos intézményt várhatunk ! 8. HÍREK. Tej szövetkezetünk megalakítását, mint erről lapunkban hirt adtunk, 120 drb. tehén kötelező bejelentésétől tette az e tárgyban össze gyűlt értekezlet függővé. Eddig 90. db. tehén van már bejelentve, s igy összesen csak 30. db. hiányzik még. Oly fontos e kérdés úgy a gazdákra, mint a szatmári fogyasztókra, és oly közel állunk most annak a megvalósításához, hogy nem mellőzhetjük most e kérdés forsiro- zását, azért ismételve bizalommal kérjük tehenészettel rendelkező gazdáinkat, tekintsék az értékesítés állandó biztosságát, ne mellőzzék az alakítani szándékolt szövetkezet támogatását az ez idő szerinti kedvező értékesítés pillanatnyi előnyös helyzete miatt, hanem jelentsék be teheneiket, hogy a kívánt létszám mielőbb kiegészíttessék s a szövetkezet meginditása iránt a szükséges előkészületeket még január 1-je előtt meglehessen tenni. A közgazdasági előadók jogviszonya. A vár- megyei közigazgatási bizottságok ülésein a közgazdasági előadó terjeszti elő a mezőgazdasági ügyeket. Ez az állás nobile officium. Rendesen valamelyik birtokos végzi és sokfelé kelletlenül. A gazdasági egyesületek Csanád- megye kezdésére mozgalmat indítottak és emlékiratban fordulnak a földművelésügyi minisz-