Szamos, 1902. október (34. évfolyam, 79-87. szám)
1902-10-26 / 86. szám
Á búza. Az emberiség történetében, különösen mióta a megélhetés harcza mindinkább kínosabb küzdelmet igényel, kétségtelenül első rendű szerep jutott a búzának. Mióta a daczos római patrícius az éhező nép megfékezésére akarta felhasználni a búzát, azóta meg valóságos történelmi symbolumot nyert, mint egyik legjellegzetesebb motívuma a harcz és háborúnak. Ma alig dalol a poéta az arany kalász- szal telt ékes rónaságról, már is a legprózaibb speculatiók ólálkodnak körülötte. Megindulnak a becslések a termés-hozamot illetőleg és a mint az eléggé sajnálatra méltóan jelenleg hazánkban történt, — a horribilis hozamról jósolgató jelentések napi lapjaink utján beharangozták a nagy világot a magyar föld kanaáni gabna terméséről. így történt aztán, hogy jóformán bele se vágta kaszáját a szegény magyar paraszt, a paradicsomi átok egyedüli letéteményese, a megért búza mezőbe s a 9—10 frtos búza rögtön 6 frtos búzává devalválódott. Ha a napi sajtó hozta csak részben is ezt a szép eredményt ennek a ma még is csak eminenter agricultur népnek, akkor a sajtó- szabadság templomába lelkiismeretlen kufárok költözködtek. Távol áll tőlem a magyar sajtót a kereskedő körökkel való perfid-összejátszással meggyanúsítani, de nem kell inszinuáczio a feltevések igazolásához, ha egyszerűen ráutalok azokra a hozsánnákra, melyek a napilapok szembetűnő helyein, legtöbbször vezérczikkekben az ország termés-eredményeinek croezusi mesés gazdagsá- i gáról ép akkor láttak napvilágot, a mikor az ország vitális érdeke — a még mindig alkudozási stádiumban levő kiegyezési kérdések miatt is — szigorúan az ellenkezőt parancsolta volna. A sajtó vagy az interessált körök által megfizetett jelentéseknek ült fel — tisztelet a kivételeknek — vagy egyenesen olynemü ta- j pintatlanságot követett el, melynek az amúgy71 is földhöz ragadt nép kizsákmányolása, tehát | magyar nemzeti szempontból véve a dolgot, a legrutabb bűn a következményei! Akad-e most ezek közül a napilapok közül csak egy is, a melyik rámutatni igyekeznék j arra a tényre, hogy ime alig hordta a közterhek ólomsulyát vállain hordozó kis gazda a kenyérnek való utolsó véka búzáját is a piaczra ; alig, hogy a szerencsétlen termelőből ismét még sek, vastagok, alul nagyon gyapottas, inai nagyon kiálló fejérek, apró szőrösök, erei kiálló fejérek. Két alsó öble a fél lap feléig méj, a két felső keskeny kurtább öböl. 5 czoll hosszú, 7 széles, tortyos, alul világos zöld, szára : vastag, vereslő, szőrös. Gerezdje 7 czoll hosszú, ágas, féltömött, nagyocska veres szemű, allul tetsző, boros, édes, 2 magú, húsos, vastag bőrű; gerezdje szára 2 czoll; vékony vereslő, szeme, szára hoszszudad, zöld, sima. Vesszeje: Világos vereslő, barna nem csikós, bobjai kiálló veres hegyesek, egymástól 3 czol. Uj levelei: majd csak kerekek, .2 alsó kurta hasítékkal, alól, feljül vékony pelhések. Átnézvén az egész könyvet, annak tartalmát összegeztem. Hogy fogalmat adjak a majdnem példátlannak tetsző türelemből ide jegyzem, hogy hány szőlőfaj van ebben, betünkint ismertetve : Összesítése a Haller Ferencz kéziratban hátrahagyott könyvében betűrendben leirt szőlő fajoknak. Az A betűben van 40, a B betűben 88, a C betűben 64, a D betűben 15, az E betűben 14, az F betűben 33, a G betűben 61, a H betűben 20, az I betűben 14, a K betűben 43, az L betűben 24. az M betűben 121, az N betűben 15, az 0 betűben 12, a P betűben 42, a Q betűben 1, az R betűben 62, az S betűben 71, a T betűben 60, Tokaji 38, az U, Y, W betűben 60, a Z betűben van 19 szőlőfaj. Együtt van 907 szőlő faj. Burgundi s más Franczia 14, 44. Ausztriai 39. Haller Ferencznek Kolozsvárt a mai Kő- málalja-utcza 15. sz. telek fölött volt a háza. jFa- lusias kinézésű, széles fedelű tornáczos udvarház. Ez is eltűnt már rég, helyet adva a város modern fejlődésének. Itt volt az ő szőlője is. Itt tette megfigyeléseit, itt irta könyveit. Itt rajzolta, rézbe szerencsétlenebb fogyasztó lett, — már is másfél forinttal drágább a búza, nehezebb a megélhetés ?! Akad-e ezek közül a napilapok közül csak egy is, a melyik számítani igyekeznék arra, hogy az ország egész északkeleti v idékén éhínségnek néz elibe a nép ? ! Minek az? Hadd rágja az istenadta bóke- türő hivatásához mérten tovább is a málé-ke- nyeret, lakjék jól napjában kétszer bécsi-tökkel! Igazán, méltán megérdemli, hogy kenyeret se egyék abból a búzából, a mit véres verítékkel hullatva olyau keservesen megdolgozott! Itt volna az ideje annak, hogy megszűnjenek, vagy legalább simuljanak az emberiség töiténetében ezek a kizsákmányolási processu- sok. A kormánykörök is a gazdasági kérdések tanulmányozása, a közgazdasági mizériák sana lása felé fordíthatnák figyelmüket. Nehogy7 késé legyen gondolkozni azon igazság felett, a mit Schiller olyan nyílt észiute- séggel megmondott: „Gefährlich ist den Leu zu wecken Verdärblich isf des Tigers Zahn Jedoch der schreckliste der Schrecken Das ist der Mensch in seinem Wahn !“ Szatmär, 1902. okt. 20. Dr. Lénárd István. HÍRROVAT. A III-ik negyedév lejártával felkérjük lapunk mélyen tisztelt megrendelőit, hogy hátralékaikat beküldeni s előfízetéseiket megújítani szíveskedjenek. * Rendkívüli közgyűlés volt összehiva a városi törvényhatóságnál csütörtökre, melynek az állami elemi iskolák részére Szatmárhegyen megvásárolt telkek adásvételi szerződési ügy'ót kellett volna tárgyalnia. A városatyák azonban nem gyűltek össze a törvény által kivánt számban s igy az ügy egy következő közgyűlés elé kerül. A reformáczió emlékünnepét az ev. ref. főgimnázium okt. 31-én a templomi istenitisztelet végeztével a főgitnn. tornacsarnokában fogja megtartani. * A városi gazdasági szakbizottság csütörtökön ülést tartot-t, amelynek napirendjén elfogadta azt a javaslatot, hogy a város a Magos és Tóth féle telket állami iskolai czélokra a Kolozsváry- és Komka-féle telkekkel kicserélje és ennek megoldásaként az előbbi két telket a püspöki uradalomnak átengedje. Az ügy már az előbbi tárgyalásokból olvasóink előtt teljesen ismeretes. * Esküdtek kisorsolása. A nov. 14-től kezdődő esküdszéki ülésszakra kisorsolták a következőket : Rendes tagokul: Nagy Gyula birtokos Apa, Nagy Zsigmond iparos Nagykároly, Uray Lajos földbirtokos Tyúkod, Scherling Antal fényképész Szatmár, Scnifbeck Mátyás földbirtokos Nagykároly, Heiter Béla kereskedő Szatmár, Gulácsy Gyula földbirtokos Zsadány, Gálffi Pál bányabirt. Nagybánya, Farkas László gazdatiszt N.-Majtény, Félegyházi Ferencz háztulajdonos Szatmár, Décse Ignácz mérnök Kis-Kolcs, Da- róczy Endre ügyvéd Szatmár, Czinner Mór aranyműves Szatmár, Bónis Károly birtokos Kölese, Barta István birtokos Tiszabecs, Buttykay Sámuel kárbecslő Szatmár, dr. Bródy Kálmán ügyvéd Szatmár, Braun Sámuel magánzó Szatmár, id. Boronkai József háztulajdonos Szatmár, Bállá István ács Szatmár, F. Szabó József tímár Szatmár, Székelyhídi Béla birtokos Majtis, ifj. Szegedi Antal birtokos Daruó, Domahidy Sándor birtokos Szatmár, Gerei Sándor magánhivatalnok Szatmár, Guly'a Sámuel kerékgyártó Szatmár, Balogh Endre birtokos F.-Ardó, Fleckhammer Ede mérnök Szatmár, Csiky Gusztáv birtokos Penyige, Bunda Miklós építész Nagykároly. Póttagok: Nagy János számvizsgáló Szatmár, dr. Vajay Károly ügyvéd, Tischler Rudolf lakatos, Polgári József kerékgyártó, Kardos Lajos mérnök, ifj. Feiszthuber János órás, Csendes Lipót kereskedő, Brólik Nándor mézeskalácsos, Kun László biztosítási pénztárnok,Lövy Miksa könyvkereskedő Szatmári lakosok. * Az Ezres tanácsa a múlt szerdán ülést tartott, a melyen mintegy harmincz tag jelent meg. Orosz Alajos elnök az uj tisztikar élén tréfás komolysággal vezette az ülést, mely a legvidámabb hangulatban tárgyalta a legkomolyabb ügyieket. E tanácsülésen számos adomány is történt. Jó példával az elnök ment elül s többen követték az uj tisztikarból. E rövid hét, mióta az Ezres újra életjelt adott magáról, már 200 kor.-t hozott össze a szegény gyermekek felruházására. A tagsági dijak behajtása is megindult, a miből szintén begyül valami. A tanács jegyzőkönyvi köszönetét szavazott Róth Gyula mülakatosuak, valamint Horváth és Dinkgreve festőknek a remek kivitelű, stilszerü perselyért, melyet az Ezresnek díjtalanul terveztek és készítettek. Ezentúl minden szerdán 6 órakor tart ülést a tanács a Honvéd sörcsarnokban. Külön meghívók nem küldetnek szét. * Az elő szüretelésből meg lehet általánosságban állapítani a képét a holnap kezdődő szüretnek. A termés, összehasonlításban a tavalyival, mintegy' negyedrésznyi. A szőlő sokat szenvedett a lisztharmat és peronoszporatól s e meli lett a kedvezőtlen időjárás miatt kellően nem metszette, festette vagy hímezte azokat a képeket, melyeket lelke sugallóit. Szárnyéi Józsefnek a Magyar írók életéről megjelenő munkájában a Haller Ferencz életrajza szó szerint meg van. Ezt alább közlöm. Ez életrajz adatszerűén tájékoztat a Haller Ferencz nagy munkásságáról. Én csak vonásokat kívánok egyéniségéről írni. Haller Ferencz élete nagyon tanulságos. Azok az adatok mik róla fenmaradtak, egy egész ember képét és alakját állítják elénk. Félembereknek tartom a rajongókat, félembereknek, a kik a tudományok egyoldalú magolása következtében Isten tagadókká lettek. Haller Ferenczben egy tökéletes, egész embert látok magam előtt. Egy minta férfit, a kit Diogenes lámpásával is hiába keresne bárki mai nap. Haller Ferencz mint müvei mutatják, szakadatlanul olvasott, tanult. A mit tanult vagy olva- ; sott, annak helyességét részletes kísérletekkel tü- ! zetes vizsgálat tárgyává tette. Az emberek alkotta könyvek azonban nála csak segédeszközök voltak. 0 a természet nagy könyvét figyelte és tanulmányozta. Éles eszével igyekezett ennek titkos Írásaiból is egyet-mást megfejteni. Fürkészte a teremtésben az okokat. E közben a szőlögerezden, ] a fűszál erezetén, a fákon és virágokon észrevette és meglátta, mérhetlen bölcsességét, csodás rendezését és gondviselő kezét a láthatatlan Alko- \ tónak. Szive megtelt gyönyörűséggel, lelke megtelt hálával. E két édes terhet magában hordozni nem bírta. Leült, elővette a szentirást, figyelmesen olvasta ebben mindazt, a mit a próféták és evangélisták írtak. Ám öt ezek írásai nem elégítették ki. Az ő fogalma az alkotóról idealisabb volt. Ihlet szállta meg, tollat vett kezébe s az uj testamen- tumi szent religionak történetét versekbe foglalta, népszerűén, históriai alakban magyarázva. Ezeket írva Istennel társalgóit, a csodás természet legfőbb urával sinnen magyarázható az a példás türelem, melyet a 250 lapra terjedő könyv megírása és 3 példányban, gyönyörű kalligráfiával való kiállítása körül kifejtett. E munkásság megvilágítása szerény véleményem szerint azért szükséges, mert e könyv becsét értékelni igazán csak úgy tudjuk, ha rég porladozó Írójáról azokat a főbb vonásokat, a melyek az ő egyéniségét jellemezték, néhány mondattal lerajzoljuk. Hálás köszönettel adózom e mű kiadójának, hogy alkalmat nyújtott nekem arra, hogy az Orsz. Történelmi Ereklye Múzeumban levő adalékokból s e mű szerzőjének könyveiből a fentebbieket megírva közreadhattam. Haller Ferencznek Szinnyei müvében levő életrajza a következő : Magyar Írók élete és munkái. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából Szinnyei József IV. kötet 353—54. oldal. Haller Ferencz (hilibi) földbirtokos született 1774. márczius 21-én, egyik őse mint katona a székely földre kerülvén, igy lett ezen ág székelylyé, mint Írja 3. számú Róth Pülöp kárlsbádi czipőraktárat ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. • • • • • Közvetlen a Pannónia szálloda mellett !##••• Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára.
