Szamos, 1902. szeptember (34. évfolyam, 71-78. szám)
1902-09-25 / 77. szám
kezdje szarvasvadászatait. Szept. 23 án József Ágost főherczeg is megérkezett, hogy sógorával együtt a vadászatokban részt vegyen. A vadászatok tiz napra vannak tervezve. A herezeg megérkezésekor pompás idő volt. Már az első vadászaton két szarvasbikát lőtt az orleansi herczeg. * A Kölcsey-szobor a Kossuth-ünnepi kivilágítás alatt városunkban sötét maradt. Ez közönségünk előtt általánosan feltűnt, mert Kossuth és Kölcsey jóformán küzdő- és kortár- sak voltak s midőn az egyik nagy szellem emlékezetét ünnepeljük, a másikról sem szabad helyi viszonyainknál fogva megfeledkeznünk ! * Kossuth Lajos születése 100-ik évfor dulóját hazafias kegyelettel ülte meg Fehér- gyarmat közönsége, Csütörtökön este kivilágítás volt, pénteken reggel pedig a város összes tisztviselői és közönsége az ev. ref. templomba ment, hol Fábián Károly, ev. ref. i lelkész tartott nagyhatású imát és beszédet. Templomozás után városi díszközgyűlés tartatott, melyen Born emissza Imre jegyző tar tott a nap emlékéhez méltó szép beszédet. — Ezután felvonulás volt a Kossuth-emlékhez. Itt Kormány Lajos, n3mg. lelkész mondott emelkedett beszédet, melynek elhangzása után a lelkes ünneplő közönség a Kossuth-emlékoszlo- pot megkoszorúzta. * Egyházmegyei gyűlés. A nagybányai ev. ref. egydiázmegye folyó hó 23 án tartotta közgyűlését Sz.-Váralján Bencsik István és gróf Dégenfeld Sándor együttes elnöklése mellett. A Kossuth Lajos születésének századik évfordulója alkalmával mondott lendületes és megható megnyitó imáját és lelkes beszédét esperesnek a közgyűlés jegyzőkönyvében megörökíteni határozta. Az év halottairól megemlékezve, különösen néhai Ujfalussy Miklós ha lála felett, részvétét fejezte ki az egyházmegye, ki a nagybányai egyházmegyének sokáig buzgó, s az absolut időkben magát a hivatalos hatalommal szemben kitenni kész, önfeláldozó gondnoka volt. Szomorú jelensége az időknek, hogy két kongruás egyház, u. m. Rozsály és József- háza nem tud I. lkészt kapni. Annak a bizonysága ez, hogy a nyolczszáz forintra való kiegészítés még nem fogja megszüntetni a lelkész hiányt. Az esperesi jelentésből örvendetesen tűnt; ki, hogy az adakozásban egyházaink szépen kitüntették magukat a múlt év folyamán, a mennyiben 38 ezer korona folyt be a hivek buzgóságából gyülekezeteinkben. Az egyházláitogató küldöttség kuriosumképen beterjesztette, hogy egy gyülekezet kimondotta, miszerint évenkint három bált tart, s azon részt venni minden családot kötelezett. A felsőbányái presbytérium pedig azt kérvényezte, hogy a tanító az ő engedése nélkül ne mehessen el az egyházból. Természetesen, nem kapták meg őzt a nagy jogot. Fájdalmas tudomásul szolgált, hogy a Szatmárhegyen csak egy református tanerőt alkalmazott az állam, de hát hiába : „A ki nem jól köt, nem is old az jói!“ Néhány közigazgatási és egy önkéntesen kért fegyelmi után a tisztikar beadta lemondását. Az uj választás elrendeltetett, november 30-iki határidővel. A gyűlést bankett követte a nagy vendég lobén, hol a helybeli intelligentiának szine- java a vendégek iránti tiszteletből szintén részt vett. * Egáu Ede-emlék felavatása. Az őszinte kegyelet méltó ünnepének színhelye volt, f. hó 20-dikán a szomorú emlékű ungi „Hegyfarki domb,“ hol a b. e. Egán Éde, a hegyvidéld ki- rendeltség vezetője, egy véletlen elcsúszás közben saját fegyverétől találva, oly tragikusan vesztette életét most egy éve, 1901. év szeptember hó 20- án. Közadakozásból csinos emléket állítottak a tragédia színhelyén s azt avatták fel is : Az ungvári dalárda a Himnuszt énekelte, mely után a g. kath. egyház részéről a szentelést Jakovics János nagy prépost, a latin szertartás részéről Benkő József apátplébános végezte. Gébé Péter papnöveldéi tanulmányi felügyelő a közönségnek magyar, a híveknek ruthén nyelven modott alkalmi szent beszédet. Mocsáry Béla a végrehajtó bizottság nevében mondott záró beszédet s a dalárda éneke rekesztette be az ünnepélyt. Az emlék egy kereszttel ellátott márványkölap, a kereszt csiszolt fehér márványlapján aranyozott betűkkel e felirat olvasható : „A megváltás e szent jelét borostyánkővi Egán Ede miniszteri megbízott, a hegyvidéki nép legőszintébb barátjának és jótevőjének emlékére az 1901 . szept. 20-án vele itt történt halálos kimenetelű baleset helyén közadakozásból emelték igaz tisztelői.“ Imádkozzunk érette ! “ * Esküdtszéki tárgyalás. Folyó hó 22-én vette kezdetét és 23-án végződött egy nagyobb szabású tárgyalás a helybeli esküdtbiróság előtt. Halált okozott súlyos testi sértés bűntettéért idéztettek be ugyanis a még szabadlábon volt Stecz Juon alui Luski, Stecz Juon alui Grigor, Stecz Vaszili alui Grigor, Csorba Juon és Torz Juon, mindnyájan terepi lakos vádlottak. Az eset még múlt 1901. évi augusztus 11-én délután, a terepi görög katholikus pap kertje végében folyt le, a hol vádlottak pénzt pótoltak össze pálinkára s midőn azt mutyiba fogyasztgatták a szabad ég alatt, közben Papp Juon alui Juonnal összeszólalkozva, ez utóbbit karókkal, fejszével s egy vendégoldal rúddal mind az öten megtámadták s úgy elverték, hogy a szerencsétlen ember 3 heti kínos szenvedés után elhalt. — A tárgyalást Dr. Dezső Kálmán kir. törvényszéki biró, mint esküdtszéki elnök vezette, Szabó József és Dr. Szarukán Zoltán törvényszéki bírák s Oláh Miklós aljegyző részvételével. — A vádhatóságot Dr. Némethv József kir. alügyész képviselte, védőügyvédek Dr. Herman Lipót, Dr. Kelemen Samu ügyvéd helyettesseként Dr. Borgida Lajos ügyvédjelölt; Dr. Bródy Kálmán ; Dr. Törseök Károly és Dr. Makár Károly ügyvéd helyettesseként Sik Elemér ügyvédjelölt voltak. — Mint orvosszakértő Dr. Vajay Imre törvényszéki orvos, mint hites román tolmács pedig Hozás János főgimn. gk. hittanár a tárgyalás egész folyamán szintén jelen voltak. — Nagyon lassította a tárgyalás menetét, hogy a tolmács segítségével kihallgatott 19 tanú, a lelkész és tanító kivételével, egy szót sem tudott magyarul s ez volt főleg oka annak, hogy csak 23-án este 1/i10 órakor nyerhetett a tárgyalás befejezést, melynek eredményeként a vád és az 5 ügyvéd védőbeszéd- jénék meghallgatása után, s az esküdtek szavazata alapján a törvényszék az enyhítő és súlyosbító körülmények egybevetésével Stecz Juon a Luski I. rendű vádlottat 2 évi fegyházra, Stecz Juon a Grigort 1 évi börtönre, Stecz Vaszily a Grigort 8 havi börtönre, Csorba Juont pedig 14 napi fog házra ítélte; Torz Juonnal szembeu közvádló kir. ügyész a vádat elejtvén, haza bocsáttatott. - Vádlottak és védők az Ítéletben megnyugodván, ez jogerőssé vált, s Stecz Juon a Luski azonnal átadatott a kir. ügyészségnek, mig a többi vádlottak kérésének a törvényszék helyt adva, büntetésük megkezdésének ideje bizonytalan időre elha- lasztatván, hazabocsáttattak. Az ítélet szerkesztésével Szabó József tszéki biró bízatott meg. 0 Legutóbbi esküdtszéki tárgyalás. E hó 24-én szándékos emberölés büntette miatt vádolt Lakatos Anucza elleni fenyitő ügy vétetett tárgyalás alá, melyen dr. Papolczy Gyula kir. táblai biró elnökölt, dr. Bajnay Endre, Morvay Károly és dr. Joannovits Ernő aljegyző részvételével. Közvádló dr. Orosz Sándor kir. alügyész, védő Csomay Imre ügyvéd, tolmács Hozás János hittanár, or- vosszakértö dr. Vajay Imre, A tárgyalás kezdetén elnök felhívására Lakatos Anicza meglehetős szóbőséggel, oláh nyelven cselekményét töredelmesen beismerte ; elmondja, miként lapunkban is annak idején közölve volt, hogy f. évi ápril 11-én egy 5 hónapos, házasságon kívül született leány gyermekét a bikszádi határban általa rakott tűz fölé tartva, megégette, s aztán a még élő gyermeket rongyokba takarva, Terep községig vitte, a hol még élő állapotban, egy vízmosásos helyre elásta, földdel eltakarta, s a gyermeket csak ápril hó 23-án találták meg. Vádlott az esküdti szavazatok alapján gyilkosság bűntettében mondatván ki bűnösnek, ezért, tekintettel büntetlen előéletére, s arra, hogy cselekményét töredelmesen beismerte, valamint, hogy a tett elkövetésekor életének 20-ik évét még be nem töltötte, 15 évi fegyházra ítéltetett. Semmiségi okok fenn nem forogván, az Ítélet jogerőssé vált. A tárgyalás 3/412 órakor délelőtt már be volt fejezve Az itéletszerkesztő Morvay Károly tszéki biró. :: Esküvő. Ifj. Stoffa János, az osztrák- magyar bank tisztviselője f. hó 29-én esküszik örök hűséget Temesváron, vízaknai Adler Piroska kisasszonyának, vízaknai Adler Sándor nyug. honvédezredes s neje Gáspár Piroska úrnő szeretetreméltó, kedves leányának. * Államsegély. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a versenyfogadások megadóztatásából származott (totalisateur) alapból a „Szatmárme- gyei Gazd. Egyesülői,“ által f. kó 28-án rendezendő lóverseny támogatására 1000 korona segélyt engedélyezett. * Eljegyzés. Spóner János urad. számtartó, m. kir. tart. honvédhadnagy a napokban eljegyezte Gieszwein Irmuska url’ölgyet Sárköz-Újlakon. * Segély színigazgatónknak. A belügyminiszter Krémer Sándor színigazgató részére a főispán kezéhez 600 korona állami segélyt utalványozott. A pénzt a szinigazgafó már felvette. * Áthelyezés. A debreczeni főügyész Berta János helybeli törvényszéki fogházőrmestert a máramaros-szigeti és Sarkadi Mihály' szilágy- somlyéi fogházőrmestert a helybeli törvényszékhez ezen minőségükben saját kérelmükre áthelyezte. * Anyakőnyvvezetói kinevezések. A belügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott miniszterelnök vármegyénkben a vámfalui anyakönyvi kerületbe Krespay Ágoston, állami iskolai tanítót, a csanálosiba pedig Tőtös Jánot jegyzőt anyakőnyvvezető-helyettesekké nevezte ki. * A kath. legényegycsület ez évben okt. 5 én tartja meg jóhirnek örvendő, szokásos szüreti mulatságát. * Kossuth Sárospatakon. Kossuth az 1816—20-ki évet töltötte Patakon, mint jurista diák, hallgatván főképen a tudós és nagy hirü Kövy előadásait. Törhetetlen jellem és büszke önérzete voltak már pataki diákkorában lelkének legszebb tulajdonságai. A sárospataki főiskola anyakönyvében a következő bejegyzés tanúsítja Kossuth pataki tanulóságát: 72 Lúd. Kossuth 17 (aetas) A. C. (religio) Ludis (nomen parentis) Káz- mér (locus habitationis) Zemplén (cottus) Nob. (conditis civilis). Itteni tartózkodásáról nincs is egyéb említés ezen a feljegyzésen kívül más, mint az a közismert adoma, melyszerint, midőn Kövy- vel, a kitűnő tanárral, az ifjúságnak némi össze- kocczanása volt, melyben Kossuth játszotta a vezérszerepet, Kövy azt mondotta volna neki: „Ha meg nem javul, nagy országháboritó lesz belőle!“ * Vasúti előmunkálati engedély. A ke- j reskedelemügyi m. kir. miniszter Hollós Jakab mérnök, nyug. m. kir. államvasuti főfelügyelő budapesti lakosnak a szatmár—nagybányai h. é. vasút Apa, esetleg Sz.-Váralja állomásától Avasujváros, Rózsapallag, Vámfalu, Avasfelső- falu, Turvékonya községek érintésével Bikszá- dig yezetendö rendes nyomtávú, vagy keskeny vágányu helyiérdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt, egy évre megadta. * Kirándulás Nagybányára. A Kölcsey- j kör hétfőn tartott választmányi ülésén elvben [ elhatározta, hogy a jövő hó folyamán lehetőleg a dalegyemlet bevonásával Nagybányán matinét, esetleg hangversenyt rendez. A rendezéssel az elnökség és a szakosztályok elnökei bízattak meg. Készünkről a tervezett kirándulást a testvérvároshoz való baráti viszonyunk ápolása végett helyesnek tartjuk s hisszük, hogy a kirándulás fényesen sikerülni is fog. * A törvényhatósági úthálózat megváltoztatása ügyében hozott közgyűlési határozatot a kereskedelmi miniszter jóváhagyta s ennek alapján megengedte, hogy az úthálózati 1 kimutatásban felvett Oroszfalu, Madarász és Oroszfalu-Kézteleki útvonalak a törvényhatósági közúti hálózatából kihagyassanak, ellenben I a szatmárhegyi piaczról a Közép-hegy és Nagy- j Lippa között levő és a Sós pusztára, onnét a vasúti állomásra vezető hegyközségi ut a törvényhatósági közúti hálózatba felvétessék és az 1903 évi január hó 1-től kezdődőleg az útalap terhére tartassák fenn. * Nyilatkozat.*) A „Szamos“ f. évi szeptember 21-én megjelent 77-ik számában „Áz apai gyermekmenhely állapotáról“ czimü czikkre válaszoíólag alantiak kijelentjük, hogy az minden pontjában rósz akaratú valótlanságot tartalmaz, a mit a m. kir. tanfel ügy előség által megtartandó vizsgálat által kérünk kideríteni s e részben különösen kérjük Szatmári Károly állami iskolai gondnok urat kihallgattatni, ki különben is úgy a gyermekmenhely mint az állami iskolai iskola dologi ügyeit is vezette. Kováts Gyula, volt áll. isk. gondnoksági elnök, Rhódey István körjegyző, Kató Gábor biró. * Kit ne érdekelne városunk igen szép és tanulságos múltja. Igazán nem szabadna hiányozni egy családból sem ezen kitűnő könyvnek, melyet valaki, ha nem is szatmári lakos, a kezébe vesz, nem tudja letenni anélkül, hogy el ne olvassa. A köny egy Szatmár városi cívis emlékiratait Szatmár város múltját öleleli fel 1790-től 1820-ig terjedelmes kiadásban. Kapható a „Szabadsajtó“ könyvnyomdában. Ára 1 kor. *) Közöltük a főúti nyilatkozatot, s mindenesetre érdeklődéssel várjuk a valóság felderítését, mert e nyilatkozatnak a szóban forgó czikk tartalmával merőben ellenkező álláspontot kell bebizonyítania. Szerk.
