Szamos, 1902. szeptember (34. évfolyam, 71-78. szám)
1902-09-04 / 71. szám
szövetkezet és még nagyobb örömmel kell venni az érdeklődés ébredését. A tejszövetkezetek alakítása sokkal egyszerűbb, mint azt a gazdatársak hiszik, nem jár semmi nagyobb befektetéssel, gonddal, az első dolog, hogy megtudjuk hány tehénnel járulna hozzá az illető község. E czélból a kezdeményező kibocsát egy aláirási nyilatkozatot, melyen feltünteti az egy-egy üzletrész árát, (rendesen 2—3 korona) s megkezdik az aláirást. Minden egyes leendő szövetkezeti tag aláírja ezen nyilatkozatot a megjelölésével annak, hogy hány üzletrészt jegyez, vagyis hány tehénnel lép be a szövetkezetbe. A mikor a megfelelő számú üzletrészek jegyezve vannak, kitűzi az illető aláirás-gyüjtő az alakuló közgyűlés napját s erről rendesen köröző iv u^ján értesíti az ősz- szes aláírókat. Az alakuló közgyűlés választ egy elnököt s a jegyzőkönyv vezetésére felkér az elnök egy jegyzőt. Első sorban az alapszabályt dolgozza ki, illetőleg állapítja meg a közgyűlés, megválasztja az igazgatóságát, rendesen öt, a felügyelő bizottságot 3 rendes és 2 póttaggal. Az igazgatóság maga választ aztán egy elnököt s mellé czégjegyzőül egy igazgatósági tagot, kik együttesen jegyzik a czéget. Megállapítja továbbá az üzletrendet. Költségvetést csinál a berendezésről. Az üzem megkezdésének az idejét meghatározza s a czégbejegyzést stb. az igazgatóságra bizza. Úgy az alapszabálytervezetet, az ügyrend, az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvének, a czégbejegyzéshez szükséges kérvénynek, valamint a kérvényhez szükséges mellékleteknek mintáját kiadta az országos tejgazdasági felügyelő sóg. (Budapest, Földmivelósügyi Miniszteri palota,) melyet eg_v levelező lapon kérve azonnal megküld bárkinek, ki ezen czélból hozzá fordul. Ezekből láthatjuk, hogy nagyon egyszerű a megalakítás módja. Térjünk most át a költségek megbeszélésére, a gépek beszerzési forrására, arra a haszonra, milyennel dolgozik egy- egy szövetkezet, egy tehéntől várható jövedelemre. Vegyünk fel egy olyan szövetkezetét, amely 100 tehénnel alakul, de valószínű, hogy emelkedni fog a tehénlétszám, mint az rendesen szokott, s igy a berendezést úgy eszközöljük, hogy az 100 — 200 tehénlétszámig alkalmas legyen. Lehet ugyan igen kis tehénlétszámmal is szövetkezetei alakítani, mint azt a Baranya megyei Gödre község megmutatta. 31 tag 31 tehénnel alakította meg a szövetkezetei s 1900. deczember 28-tól életképesen működik. Ennek a 100—200 tehénnel biró szövetkezetnek a berendezése kézi erő hajtására belekerül, mint azt a dohszai szövetkezet igazolja, 1500 koronába, (nem került ugyan annyiba, csak 1400 koronába, de hogy kerek összeggel golgozzunk felveszünk 1500 koronát) meljmek lefizetését úgy kötötték ki az „Alfa Separátor r. társasággal“ ki a gépeket szállítja. (Budapest, Báthory-u. 4.) hogy 4 hónapig nem fizetnek semmit, 4 hónap múlva kézmindenütt ezen kérdés jő ajkamra: „Miért gyűlölsz ?“ Ha olykor megunva az egyformaságot, zaklatott lelkem a szabadba vágyik : szemlélem a nagy természetet s megkérdezem a tovauszó felhőtől: „Miért gyűlölsz ?“ És lelkem, gondolatom ott is feléd szárnyal s kérdezi tőled, hogy mégis gyűlölsz ? Majd a szellő szárnj’ain visszaszáll hozzám és fülembe súgja, hogy még mindig gyűlölsz. Avagy miért- vesz rajtam erőt ez a nagy elfogultság, ha néha-néha talál ko j zunk? Miért? Miért? Mert érzem, hogy még: mindig gyűlölsz. Hisz azt susogja a szellő, a legparányibb fűszál, a lehulló falevél is. Igen. gyűlölsz! Érzem, látom, kiolvasom azt egy te tekintetedből, hiszen nem az a tekintet az már,! a mely egykor el tudta feledtetni velem minden bánatomat s mely erőt adott a küzdelmekhez. Ma már ugyanazon szelíd, szomorú szemekből csak a megvetés sugárzik felém. Talán megsejetted volna, hogy mi van a szivembe eltemetve, hogy reád mertem emelni a szemeimet? Félve emelem már reád, kerülöm már még a tekinteted is. De nem, — honnan sejtetted volna te azt meg, vagy talán a látszat után lettem i»mét elítélve ? Oh, az a látszat ! — hányszor lehetünk kitéve annak, hogy a szerint Ítéltetünk el. De ha tudtál felőlem ismét valami roszat elhinni, úgy alig lehet már egymáshoz valami szavunk ez életben. Nem az fáj nekem, hogy dik a lefizetést havi részletekben 18 hó alatt 6l,/o kamattal. így ha felveszünk 100 tehenet egy szövetkezetbe, akkor egy tehénre esik 15 korona a berendezésből, melyet 22 hó alatt kell lefizetni, tehát egy-egy tehén után levonnak az illető tagnak 64 100-ad géptörlesztési, dijat havi kiadásra legfeljebb 66! 100 ad koronát, összesen 1 K 30 f. 22 hónapig, aztán, ha a gép ki van fizetve, 66| 100 koronát, a havi kezelési költséget. Egy 100 tehénnel biró szövetkezet minden tehenéhez 165 K 52 f. bruttó jövedelmet, ebből még a gépek 22 hónapig ki nincsennek fizetve, le kell vonni 15 K 60 fillért, marad tehát 149 K 92 f. tiszta jövedelem, s mihelyt a gépek ki vannak fizetve a kiadás csökken 9 K 92 fillérre. Tehát a tiszta jövedelem akkor 1 tehén után 155 K 60 fillér. Lesz tehát egy 100 tehenes szövetkezet évi tiszta jövedelme 15560 K 50 f., mely összeget úgyszólván semmiből teremti a község magának, ha szövetkezetét alakit. hírrovat. 0 A Kossuth Lajos születésének 100-ik évfordulóját városunk közönsége a következőleg fogja megülni: I. Szeptember 19 tői 3 napon át a város íobogódiszt ölt. II. Szeptember bér 20-án a város kivilágítása. III. Szeptember 21 én, d. e. fél tiz órakor istenitisztelet a szatmári ev. ref. templomban. IV. Ugyanezen napon a városházánál d. e. 11 órakor díszközgyűlés, melyen az emlókbeszédet dr. Fechtel János tartja s ennek megörőkitése és a Kossuth arczkópének megfestése iránt Kovács Leó indítványt tesz V. Deli 1 órakor közebéd a Pan- nonia-szálló nagytermében. VI. Délután 4 órakor népgyülés a Deák téren, melyen az emlék- beszédet a városháza erkélyéről Osváth Elemér tartja. A Hymnust és a Szózatot ez alkalommal az összes városi dalegyesületek énekük. VII. Folytatólag népünnep és táncz a Kossuth kertben. VIII, A rendezőség felkéri a vidéket, hogy az ünnepen minél nagyobb számban részt venni szíveskedjék s a legnagyobb reményt helyezi a város lakosságának lelkesedésébe. * A jogügyi és gazdasági szakbizottság f. évi szeptember hó :2-án ülést tartott. A jogügyi szakbizottságnak egy tárgya volt. Kiszely Károly kérvénye, a melyben kéri, hogy az általa tett alapítvány kamataiból részére fizetendő 4800 K évi járandóság után kivetett állami adónak megfelelő községi adó fizetése alól mentessék fel, a jogügyi szakbizottság kijelentette, hogy a kérelem nem teljesíthető, mert a kivetett állami adó után a város községi adót szedni törvény szerint jogosítva van s ez alól még az sem képezhet kivételt, hogy a kivetett adó esetleg jótékonyczélu adományt érinthet. Azonban tekintette. arra, hogy az. alapítvány kamatainak egy része a tőke növelésére fordítandó, méltányossági tekintetből a nem ismersz, hanem, hogy oly rosszul ismersz. Hiszen életemnek csak egy gondolata volt és ez te voltál. Szivemnek csak egy vágya volt a te irántad való szent érzelmet híven megőrizni. Úgy őriztem e szent érzelmet, mint a légből- dogitóbb édes álmot, szükségem volt rá. sok szomorú napjaimban ez volt vigasztalásom. Kesereghetek már boldogságom, szív világom roncsai felett. De ne tudd azt meg soha, mint zúztad össze hitem, minden üdvösségem, ne tégy szemrevetést magadnak soha. De lassan szivem . . . csak csendesen, ne panaszolj még magadnak sem, hiszen megbarátkozhattál te már azzal a gondolattal régen, hogy te az életed igy fogod leélni; az egyik keserves csalódásod csak azért enyhül valamennyire, hogy egy másiknak helyet adjon. Miért hát egy-egy keserű kifakadás, habár tudod, érzed, hogy eiőbb-utóhb ez a tudat öl meg, mert mindent el lehet viselni az ég alatt, csak annak az egynek a megvetését nem, akit az egész lelkűnkkel szeretünk Hol van hát az a lelki erő, az a bizonyos akaraterő, a melyben te úgy bíztál, hogy az meg fog téged óvni az összeroskadástól. Csendesülj hát beteg szivem, hisz a te sebeidre úgy sincs már ir, csupán a sir; de majd: „Édes lesz ott megpihenni, Oda lenn majd nem fáj semmi .... x. Y. folyamodót terhelő községi adó a visszatartott kamatokból volna kifizetendő. * A gazdasági szakbizottság tárgyai közül legérdekesebb volt az ovoda ügye, a melyben a vallás- és közoktatási miniszter felhívta a város közönségét, hogy miután az ovodai czélra megvásárolt telket államiskolának átengedte, ezen telek közelében keressen megfelelő s kettős ovoda építésére alkalmas telket. A gazdasági tanácsos hosszas keresés után azon meggyőződésre jutott, hogy Rákóczy-utczán a csélnak teljesen megfelelő telket kapni nem lehet és igy vissza kell térni azon tervre, hogy a Kováts Béla Rákóczy-utczai háza megfelelő átalakítás után kettős óvodának vásároltassák meg. E tekintetben a tulajdonossal tárgyalt, a ki a múlt évben visszavont ajánlatát a kikötött feltételek mellett megújítja. Ezen feltételek szerint a kérdéses épület kettős óvodának átalakítva 66000 koronáért volna megvásárolható, mig két külön ovoda építése előnyös telekvótel mellett is 90000 koronába kerülne. Az ajánlat tehát a városra nézve pénzügyi szempontból is előnyös. Némelyek aggodalmat tápláltak az iránt, hogy az épület nem volna czólszerüen óvodává átalakítható. Azonban a gazdasági szakbizottság azon véleményben van, hogy az ajánlatot nem kell ridegen elvetni, hanem javasolt, hogy az átalakítás terve részletesen dolgoztassák ki s ha ezt a kormányhatóság ovodai czélra teljesen alkalmasnak és elfogadhatónak találja, kész a telket megvásárolni s teljesen berendezve állami kezelésbe átadni épen oly föltételek mellett, a mint ez a németi óvodánál történt. * A Neuschloss czég által megvásárolt erdő vágási sorrendjének megváltoztatása iránt beadott kérvényt a szakbizottság azon véle- mónynyeí terjeszti a közgyűlés elé, hogy bár a sorrend megváltoztatása kormány hatósági jóváhagyástól van feltételezve, miután a változtatásból a városnak hátránya nincs s a faérték különbözet biztosítva van, a kérelem adassák meg. Az uj majorok előtt elvonuló országúiból az egyes telkekhez csatolandó terület eladására nézve a gazdasági szakbizottság javaslata, hogy az értékesítés, mint utrendezés tekintessék s a felajánlott vételárért az egyes telkekhez csa- toítassék. Hasonló értelemben javasolta az Ebes földön az útból megmaradt 122 négyszögöl terület eladását, a melyért Szakái László 50 koronát ajánlott fel. Végül a szatmárhegyi vágó- hidhoz vezető ut kikövezésére vontkozóíag a szakbizottság kijelentette, hogy a javasolt költséges útépítést a jelenlegi viszonyok között nem véleményezheti, hanem megbízandó a tanács, hogy az ut kellő feltöltésével és a viz elvezetésével az utat tegye járhatóvá. * Városunk nevét a belügyminiszter ismert rendeletében ekként irandónak állapította meg: ,.Szatmár-Németi.u Nem értjük ezt az intézkedést, merr, a két város, miut egy tör vényhatóság, osztatlan területet képez s most neve szerint a belügyminiszter ketté választja, holott más városok kettős nevét csaknem minden esetben öszevonta. * Telefonhálózatunknak az országos központtal való egybekapcsolása iránt a munkálatok tegnap nagyban és egészben befejezést nyertek, csupán apróbb dolgok vannak még hátra. Az uj vonalat a kereskedelmi minisztérium egy kiküldöttje a jövő hót folyamán fogja megvizsgálni s a forgalomnak átadni. Annak idején a fejleményekről és a díjszabásról is meg fogunk emlékezni. * A vármegye közigazgatási bizottsága f. hó 29 én rendkívüli ülést tartott, amelynek egyedüli tárgya az 1903 -1904, évi közúti költségvetés volt. A bizottság elfogadta a költségvetést és beterjeszti a közgyűléshez. * Újabb árlejtés. 1902. aug. 28-án tartott újabb árlejtésnél az Árpád-utczai beton csatorna munkálatait a 8410 K 90 f előirányzattal szemben 40.75%-li engedménynyel 4984 K 65 f-ért Schefteli Sámuel vállalta el és igy az újabb árlejtés a multinál (23.50%-li engedménynél) kedvezőbb 17.23°/o-lival, amely 1451 K 22 f- nek felel meg. Az Árpád-utczai csatorna betömése és folytatásául nyitandó árokra előirt 2762 K előirányzati összegből ezúttal is Kata- nics Antal tette 13.25%-li engedménynyel (365 K.) a legkedvezőbb ajánlatot. Az összes 11,174 K 90 f előirányzott munkálat tehát 3793 K 65 f engedmény után 7381 K 65 f. összegben lesz elkészítve. ’ Államsegély a „Kőlcsey-Körnek “ A m. kir. vallás- és közoktatásügyi m niszter a
