Szamos, 1902. augusztus (34. évfolyam, 62-70. szám)
1902-08-24 / 68. szám
dor földműves Csanálos, ifj Farkas László ny ug. körjegyző Ököritó, Csomay Imre ügy7véd Szat-1 már, Csőké Béla gazdatiszt Biese, Bólteky Albert nyug. körjegyző Csenger, Helmeczy József ügyvéd Szatmár, Kende B. földbir. Cseke,: Krapil Henrik nyug. főhadnagy Vámos-Oroszi,! Markos György kovács Szatmár, Kovács Titusz gazdatiszt Piskolc, Lencsés Albert birtokos Vitka, Mayer Sándor birtokos Krassó, id. Makai Péter földműves Sonkád, Pokol Elek birtokos N.-Bánya, Pucser Károly kereskedő N.-Ká roly, Boóz Samu kereskedő Szatmár, Boros Aurél földbirt. Portelek, Hűbéri Pál földbirt. Mikola, Lovász János szem. intéző Szatmár, Kádár Endre földbirt. Egri, Kölcsey Gábor földbirt. Cseke, Kerekes Bertalan keresk. ügynök N.-Károly, Bubleczky Ignácz kereskedő N.-Károly, Somosi Miklós kereskedő N.-Károly, Selyeby Gyula földbirt. Ar.-Megyés, dr. Nagy Barna ügyvéd Szatmár, Rácz Elemér földbirt. N.-Peleske, id. Spitz Adolf földbirt F. Gyarmat, Somodi Elek földbirt. Fertös-Almás, Tóth Fe- rencz korcsmáros N.-Károly. Helyettes esküdtek : Szőnyi Ferencz kereskedő, Tóth Sándor épitész, Raáb Sándor közgyám, Nagy József számtiszt, Petz József borbély, Derűjén József vámhivatali könyvelő, dr. Törseök Károly ügyvéd, Pap István városi rtiszt, Sternberg Sámuel kárbecslő és Unger István bankivatalnok szatmári lakosok. * A Pannónia szállodánál a múlt havi nagymérvű esőzések folytán előállott bajok helyszíni megvizsgálására Pünkösti Ferencz műszaki tanácsos meghívásával kikü’dütt bizottság megállapította, hogy a pinczeaknákban a viz fel - gyűlése onnan ered, hogy az aknák ablakainál alkalmazott szegély-kövek és az udvar aszphak burkolata között nivókülönbség nincs, ennélfogva semmi sem akadályozza az esöviznek az udvarról az aknákba való befolyását. Az építkezési szakbizottság véleménye szerint a baj úgy szüntethető meg, hogy az aknák ablakszegóiye körül az aszphalt burkolatban vízlevezető folyóka ké szittetik. Az étterem falainak átnedvesedése onnan ered, hogy a lefolyó csövekben az esővíz megtódul és a nagy7 nyomás következtében a csövek összeillesztéseinél kitör s a falat át- nedvssiti. Ezen baj úgy volna megszüntethető, ha az étterem négy sarkában és a kocsibejáróban elhelyezett lefolyócsövek teljesen öntött vascsővel helyettesittetnek s az egyes csodarabok ólomtömitéssel alkalmaztatnak egymásba. Ezen munkálatok költsége 1416 koronába kerül. * Versenytárgyalás. Az Árpád-utczai árok egy részének földalatti betoncsatornával leendő ellátására tegnap a városnál a legolcsóbb aján latot Beer Sámuel tette, aki a 8412 K 90 fl kikiáltási árból 23.50% ot vagyis 1977 K 93 fillért engedett Az ugyanezen utczai árok egy részének betömését és a Teleki-utczai nyílt ároknak meghosszabbítását Katanics Antal nyerte el. Kikiáltási ár 2762 K. engedmény 13.2ö°0 vagyis 365 K 90 fillér. * Tanárváltozás. Meszlényi Gyula püspök Báthory Endre képezdei tanárt az egyházmegyei és püspöki könyvtárak könyvtárnokának és a levéltár őrének nevezte ki. Báthory 16 évig volt a tanítóképző intézet tanára, s már 7 éve szerkeszti a „Heti Szemle“ politikai és társadalmi hetilapot, mely kezében a vidéki hírlapirodalom színvonalára emelkedett. Szakadatlan munkásságban töltötte életét, hogy a közjónak hasznára legyen, az előléptetésre s elismerésre tehát ugyancsak rászolgált. Épen azért ez az intézkedés városunkban nagy meglepetést fog kelteni. * Az állami elemi iskolai telkek ügyében a kormányhatóság a kir. tanfelűgyelőséghez küldött leiratában előlegesen hozzájárult a Rákóczy- utczai Kolozsvári- és Komka-telkeknek megvételéhez ; a város ez ügyben rendkívüli közgyűlésen fog legközelebb határozni. így a Magos- és Tóth- telek, melyeket a város a jelzett czélra már előzőleg megvásárolt s utóbb a püspöki uradalomnak eladott, ennek vételében megmaradnak. * Ellenőri kinevezés. A pénzügyminiszter P a d a 1 a Pál II. osztályú adóhivatali ellenőrt, ki nem rég városunkban szolgált, I. osztályú ellenőré nevezte ki. * Gyászllir. Alantirottak fájdalomtól megtört szivvel tudatják, a feledhetetlen férj jó apa, após, nagyapa, testvér, sógor és rokon, sepsi zoltáni Czerjék Imre, földbirtokos és volt 1848/49. honvéd huszár főhadnagynak, folyó évi aug. hó 20 án éjjel 11 órakor, élete 75-ik, boldog házasságának 35-ik évében, hosszas szén védés után történt elhunytét. Az elhunytnak' hült tetemei folyó hó 22-én d. u. 3 órakor tétettek az ev. ref. egyház szertartása szerint örök nyugalomra. N.-Gécz, 1902. augusztus 22-én. Áldás emlékére! Özv. sepsi zoltáni Czerjék Im- róné, szül. domahidai Domahidy Etelka mint neje. Dr. Szomjas Lajosné, szül. sepsi zoltáni Czerjék Csilla mint leánya. Dr. Szomjas Lajos mint veje. Szomjas Józsika mint unokája. Nagy Antalné, szül. sepsi zoltáni Czerjék Anna mint testvére, domahidai Domahidy István és családja, domahidai Domahidy Sándor és családja, szilágycsehi és somlyai Nagy Dániel és családja, kölesei Kende Elemér és családja mint sógorai. Es a nagykiterjedésü rokonság. ‘ Gyászhir. Özv. Rein Istvánná szül. szi- lágyfőkereszturi Tóth Mária a maga és gyermekei : Rónai (Rein) István és Mária s az ösz- szes rokonság nevében a legnagyobb fájdalomtól mélyen sújtva, de az üdvözítő hit által felemelve tudatja, hogy hőn szeretett férje Rein István, életének 64-ik s boldog házasságának 39-ik évében folyó hó 19-én éjjel 10 napi súlyos szenvedés után, szeretteinek ölelő [ karjai között, a halotti szentségekben példás | áhítattal részesülvén, közrészvéttől kisérve jobb | létre szenderült. A drága halottnak hült tetemei f. hó 21-én d. u. 5 órakor tétetlek a róm. kath. egyház szertartása szerint Rákóczy-utczai 19. számú házából a hidontuli sirkertben örök nyugalomra. Az engesztelő szent-miseáldozat szelíd lelkének boldogságáért f. hó 22-én 8 órakor mutattatott be a székesegyházban az egek Urá nak, Szatmár, 1902. aug. 22 én. A jónak Atyja legyen a legjobb férjnek és atyának jutalma! * Sertéskisajátitási szabályrendeletünk és a sertésvész. Adtál Uram esőt, de nincs benne nagy köszönet. Az állategészségügyre, a város és a kereskedelem érdekében nagy figyelemmel és körültekintéssel összeállított szabályrendelet végrehajtása a kezdet nehézségeinél fogva akadályokba ütközik. Legalább erre enged következtetni — mint azt hiteles adatokkal bizonyíthatjuk — sertésvásáraink jelenlegi lezárása is, amennyiben egy udvarban, egy tulajdonosnak két darab sertésénél lett a sertésvész megállapítva, de ugyan ekkor szakértöileg az is konstatáltatott, hogy ezen sertések a leszurás, illetőleg a megbetegülés bejelentése előtt már 12—15 nappal betegek voltak. — Vagyis, ha a tulajdonos — ki kötelességmulasztásával a legnagyobb büntetést érdemelte ki, ezen sertések megbelegülését 12 nappal azelőtt bejelentette volna, az azonnali leszurás által, a sertésvész kifejlődését, esetleg tovább terjedését, s igy a sertésvásár lezárását meggátolhattuk volna. Tehát ezen sertés kisajátítási szabályrendelettől várható eredmény, a sertés-megbetegülés azonnali bejelentésére van alapítva; ha minden egyes beteg sertést a megbetegülés felléptekor, illetőleg észrevételekor elkülönítjük és a rendörkapitányi hivatalnak azonnal bejelentjük, a közjónak, polgári kötelességünknek és ezen szabályrendeletnek, de különösen az állategészségügynek üdvösen és j ó 1 eleget tettünk. — Mert ezen bejelentés alapján, a helyszínére azonnal kirendelt bizottság működésével, az esetleg fellépő sertésvészt még csirájában elfojtja és igy elejét veszi a sertésvész kifejlődésének, továbbterjedésének és az ezt követő forgalmi korlátozásoknak, illetőleg sertésvásárunk lezárásának. Ami megtörtént, meg nem történtté nem lehet tenni; annyit azonban okuljunk belőle, minthogy nem egyes emberek magánérdekéről, hanem a város és a polgárság ezreiről van szó, hogy ezen sertéskisajátitási szabályrendeletet betüről-be- türe hajtsuk végre és ami a fő, a sertésmegbetegü- lés azonnali bejelentését, ha szükséges, büntetés terhe mellett is, a legnagyobb szigorral vigyük keresztül, mert csak ily erélyes eljárással leszünk képesek a sertésvész felléptét, tehát a sertésvásár lezárását is megakadályozni. Ismerve rendőrfőkapitányunknak czéltudatos és erélyes intézkedéseit, hisszük és reméljük, sőt el is várjuk, hogy ez irányban is össze tudja egyeztetni az állategészségügy és a város érdekét, a polgárság érdekével. S. * A Szatmárnémeti önk. tüzoltó-egyesü- let 10.000-ik őrségének megünneplése alkalma ból szept. 7-én a Kossuth-kertben tartandó nagy népünnepély rendezésére alakult bizottság aug. 19-én tartott üléséből a következőket emeljük ki: I. A népünnepély alkalmából háromféle je gyet adnak ki, és pedig 80 fillérben megáll pitott szabadjegy, mely jogosít a népüunepélyen való részvételre, érvényes bárhová való belépésre ; az 50 filléres jegy a népünnepély területére s az alsó tánezhelyiségekbe. A 30 filléres jegy 10 éven aluli gyermekek részére adatik ki, mely egyszersmind diák-jegy gyanánt is szolgál. — H. A körkép festése, miután annak létesítése sok akadályokba ütközik s a hátralevő idő sem elégséges annak elkészítésére, elmarad, ennek pótlásául lesz bemutatva a budapesti Concordia ma'om égése a tűzijáték keretében. A malom felállításával Szatmári Géza, az egész bemutatásával s a többi részletek kivitelével Mónus Lajos bizatik meg. — III. A hálaadó istenitiszteleten való részvétel végett megkerestetik úgy a r. k., mint az ev. ref. egyházi hivatal, hogy a tüzoltó-egyesületnek a reggeli 7 és 9 órakor tartandó hálaadó isteni- tiszteleten való részvételét tudomásul venni szíveskedjenek. IY. A népünnepély a Kossuth- kertben lesz megtartva. IV. A „Tarka Színpad* rendezését Szilágyi Dezső elvállalta s tervezetét úgy erre, mint a versenyekre nézve bemutatta. A tarka színpadon „Cox és Box“ czimü bohózatot fogják előadni s azonkívül több kupiét s monológot és énekszámot is fölvesznek műsorukba. — Y. A „Paprika Jancsi“ színház rendezésére Kádas Albert kéretett föl, ki azt elfogadta. A szükséges plakátok festésével Szatmári Géza bizatott meg. — VI. Osbudavára szintén be lesz mutatva s az itten felszolgáló hölgyek felkérésével Balogh Dezsőt bízta meg a rendező bizottság. — VII. A hajóhinta létesítésével megbízott rendező bizottsági tagok a legkedvezőbb jelentést adták, s igy az minden nehézség nélkül keresztül vihető; a megbízottakat azonban a bizottság felszólította, hogy a munkálatokat mielőbb kezdjék meg. * Lclkészi kinevezés. A nagyváradi gör. kath. püspökség Kupár Rezső belényesi gymn. tanárt, Nagykárolyba, az elhunyt Pazuchanics Ignácz volt g. kath. lelkész helyére rendes lelkészül kinevezte. Kupár Rezső városunk szülötte s tanulmányait itt végezve, a „Szatmár“ czimü helyi lapot is pár éven át szerkesztette, állását f. é. szeptember hó 1-ső napján foglalja el. * Esküvő. Kozmutza Viktor, m á. v.“gép- gyári műszaki h vatalnok, ma esküszik örök hűséget Farkas Annuskának, Farkas Mihály nagy-gerezsdi (Sopronm.) ev. ref. lelkész kedves leányának. * Rósz István király napja volt Kálmán Józsefné szatmárhegyi vinczellérnének. Szerdán a I Nagy-Lippáról lezarándokolt a városba, hogy a bucsus czeremoniát megnézze. Miután derék hon- j védeink disztüzelését és a katona bandát végig | hallgatta, elment gazdájához, hogy az ezen évi í szőlőmunkálatokért járó 75 kor. 80 fillér bérét | felvegye. A pénzt egy fehér zsebkendőbe begön- | gyölte és kiment a hídhoz a hegyi gyorsvonatot ! bevárni. Mikor a vonatra föl akart szállni, észre- : vette, hogy a pénze kámforrá vált. Visszaszaladt a rendőrségre, hol Varga Laczit, Vadász Gyuri- ! czát és Petyke Pityut, mint, a kik a pénzét ellopták, bevádoíta. A három czigány fiút becsukták a ! dutyiba, de a pénz még nem került meg. * Kifogott holtest. A Szamos folyóba fűlt Győri József szabóinas holttestét 9 napi vándorlás után megtalálták. A Szamoshól a Tiszába, innen pedig a Dunába került s Dunaföldváron fogták ki s ott is temették el. így jelenti ezt rendőrségünkhöz onnan érkezett hivatalos távirat. * Bucsil. Mária Pócson f. hó 28-án lesz tudvalevőleg a g. kath. szertartásuak nagy bu- csunapja. Ez alkalomból városunkból, mint más években, úgy az idén is sokan készülnek e búcsúra. Holnap reggel 8 órakor indul a menet P a p p Lajos szatmári g. kath. lelkész vezetése alatt, mely három teljes napon való gyaloglás után ér a hires bucsujáró helyre. Szombaton estére jönnek vissza. * Telekkönyvi hatáskörrel való felruházás. Az igazságügyminiszter a szatmári törvényszék kerületében levő erdődi járásbíróságot saját területére 1902. évi október hó 1-sö napjától kezdve telekkönyvi ügyekben birói hatáskörrel ruházta fel. * Nyelvében él a nemzet. Megdönthetetlen igazság, hogy az utóbbi időben nagy hanyagságot követett el a magyar társadalom, hogy a hazánkban élő idegen ajkú polgár, illetve más nyelvű honfitársainkat nem buzdította társadalmilag is a magyar nyelv használatára. Ellenkezőleg szomorúan kell tapasztalnunk, hogy7 a magyar ember engedékeny lényénél fogva, vagy udvariasságból, hamarább megtanulja szomszédja nyelvét, mint semhogy7 megtanítaná vagy kényszerítené azt, hazánk államnyelvét