Szamos, 1902. augusztus (34. évfolyam, 62-70. szám)

1902-08-24 / 68. szám

jövendője is. Ha évről-évre igy fog haladni, akkor szépen nézünk ki. A számadatokból azonban nemcsak azt a néhány ezer korona veszteséget ol­vashatjuk ki. Hanem azt a szomorú jelensé­get is, hogy az idén e mellett csaknem félannyi személy utazott a hegyi vas­úton. Tehát megcsappant a kirándulási, a nyaralási kedv. De főleg a felemeléssel elvágta útját annak a vasúti társaság, hogy a gaz­dák mentül sűrűbben közlekedhessenek a hegygyei. És ezzel kihúzta a vasút lé­tesítésének indokai alól a legerősebb alapot, melyre oly nagy áldozatkészséggel építet­tünk. Uraim, nem tréfa dolog ez! Nem ki­csinyes, múló elégedetlenségről van itt szó, hanem arról, hogy lássák be a tévedést és reperálják azt! A hazai iparkamarák országos gyűlése. A hazai kereskedelmi és iparkamarák debreczeni (VI.) orsz. gyűlésének tárgysorozata. 1902. szepember 14. és 15 ón. (Alakulás. Tanácskozási rend. Beszámoló a nagyváradi V. orsz. gyűlés határozatainak fo­ganatosításáról. Napirend: 1. Az ország gazdasági önállóságának kér­dése; előadja : Szentpály István dr., a miskolczi kamara titkára. 2. A megrendelések gyűjtését szabályozd (1900. XXV.) törvény. Előadó : Marschal Lajos dr., az aradi kamara titkára. 3. Kivitelünk fejlesztése ás tarifáink. Elő­adó : Szántó Győző, a debreczeni kamara bel- tagja. 4. A házaiási ügy törvénykezési rende­zése. Előadó : Mága János, a temesvári kamara titkára. 5. A vidéki központok megerősítése. Elő­adó : Huzella Gyula, a nagyváradi kamara elnöke. 6. Iparfejlesztési kérdések. a) A kisipar. Előadó : Kulinyi Zsigmond, a szegedi kamara titkára. b) A nagyipar. Előadó : Sarkady Lajos dr., a nagyváradi kamara titkára. 7. A mezőgazdasági termékek és ozikkek hamisításáról szóló 1895. XLVI. t. ez. végre­ban, hogy úgy betegen, neki indul az útnak, felkeresni Gedit. Mennyit szenvedett az utón, mig oda ért ! Fagyos szelek fújtak, eső és hó megverte. Érezte, hogy nagyon beteg. De erejét fokozta az a tudat, kogy Gedit meglátja. Pedig nem látta meg. Gedi leesett a lóról, eltörött a jobb lába, a kórházban feküdt. Hiába könyörgött. hiába rimáukodott Panua, nem engedték be hozzá. Majd megszakadt a szive bánatában, hogy itt van közel Gedihez és nem láthatja, nem csó­kolhatja sáppadt arczát. Legalább tudtára akarta adni, hogy itt van s összeszedte minden erejét s szive minden keservét beleöntve a dalba, énekelni kezdte : Szeretlek én egyetlen egy virá-om . . . Benn a hangra a lázas beteg megmozdult. Halvány ajka mosolyra húzódott s érthetetlen szavakat suttogott. * Alig ismertek Pannára, mikor visszaérke­zett a faluba. Arcza rózsái lehervadtak. Szemé­nek tüze kialudt. Ruganyos járása megtört. Ágyban fekvő beteg lett. Az enyhe tavaszi napok mindig jobban halványodó arczára szórták sugaraikat. Kis kertjében már kinyílott a uárczisz, a tulipán, minden éledt, miuden virult, csak ő hervadt, csak ő sorvadt. Végkép elnémultak a nótás ajkak. Csend honolt a vig tanyán, csak néha hallatszott szegény Panna köhögése. Oly mélyről köhögött, onnan, a hol az életerő van. Lázas álmaiban folyton Gediről hajtásának visszásságai. Előadó; Kircknopf Fri­gyes, a soproni kamara titkára 8. Kamarai belső ügyek. a) „A szakirodalmi alap.“ Előadó : Ku­linyi Zsigmond, a szegedi kamara titkára. b) A teljes portómentesség kérdése. Elő­adó : Gámán József, a kolozsvári kamara tit­kára. c) A törzskönyvi nyilvántartások. Előadó: Szávay Gyula, a debreczeni kamara titkára. A debreczeni kereskedelmi és iparka­mara székházavató ünnepének é3 azzal kap­csolatban a hazai kamarák debreczeni orsz. gyűlésének napirendje. 1902. évi szeptember 14., 15, és 16-án. Szeptember 13-án. 1. A délutáni és esti vonatokkal érkező vendégek találkozása esti 8 órakor az „Angol királynő“ termében. Szeptember 14 én. 2. D. e. 9 órakor ünnepi gyűlés a kamara tanácskozó termében. a) A kamarai székház felavatása. b) A kerületi iparmuzeum megnyitása. 3. Délelőtt 11 órakor a kamarák YI. or­szágos értekezletének megnyitása s a tárgyalá­sok megkezdése. 4. Déli két órakor ebéd a „Bika“ szálló nagytermében. 5. Délután 6 órakor találkozás a Nagy­erdőben. Vacsora az erdei „Vigadó“ ban. Szeptember 15-én. 6. Délelőtt 8 —11-ig az orsz. értekezlet folytatása és befejezése a kamara székházában. 7. Déli 12 óra 17 perczkor a vasúti ven­déglőben elköltött gyors ebéd után utazás Máramaros-Szigetre. ! 8. Délután 4 óra 44 perczkor megérkezés 1 M. -Szigetre. A város megtekintése. Szinházi j előadás. Társasvacsora. Szeptember 16-án. 9. Reggel kirándulás Rónaszékre, Szlati- nára, Nagv-Bocskóra, bányák és nagyipari te­lepek (n.-bocskói vegyigyár) megtekintése, ebéd N, Bocskón, délután Bocskóról visszautazás.’ Debreczenben érkező m. t. vendégeink szept. j 17 ón megtekintik a városi ipartelepeket vágyj a Hortobágyot. (A m.-szigeti kiránduláson való részvételre nézve szives értesítést kér a kamara, hogy a j résztvevők száma felől tájékozva lehessen.) és a temetőről beszólt. Menyasszonyi koszorú fejfa .' . . fehér ruha . . . fekete szemfedő . . . Már senkit sem ösmert, már senki $em vigasztalhatta. Egy estére féllábu ember ván­szorog, mankójára dőlve ablakához, ki ösmerné j meg az egykor szép Gedit, s elkezd dalolni: j Ne menj el, ne hagyj itt . . . Azt hitte, hogy e hangra a szamosi fűz csalogánya kirepül s nyakába borul. De az már — elment. Itt hagyta ; jobb ott fennt, mint itt j alant. Ha korábban jön, még élve láthatja, de j igy csak, mint halottat ölelheti, s az örökre néma ajkakat csókolhatja. Rettentő fájdalmá- j ban magához öleli holttestét, vinni akarja . . .1 Hova? . . . ő sem tudja. Csak sir . . . de már nem tud. Majd feláll . . . elkezd kaczagni, de nagyon. Dalolva kiténfereg a házból a kertbe, s ott aludt két napig. Pannát eltemették. Azóta minden estére eljár a temetőbe bolond Gedi. Keservesen da­lol ; bánatosan beszél, mintha volna kinek. Sza­vára csak a síron nyíló virágok mozgatják szirmaikat. # Az öreg János bácsi elhallgatott. Nyugo- íalmas jó éjszakát kívánt. De ón bizony nem udtam aludni, mindig a nótás Panna dalát hal­ottam : Ne menj el, ne hagyj itt . . . Nagy E. HÍRROVAT. * Személyi hir. Mész lányi Gyula püs­pök bevógezte nyári utazásait s pénteken haza­érkezett. * Lelkészi értekezlet. Az óvári fürdőben f. hő 21-én tartotta a Szamosvidéki lelkészi kör szokásos értekezletét. A járhatatlan utak miatt kevesen — 14 lelkész — jelenhettek meg, vi­lágiak is kevesen jöttek el, kik között ott volt Uray Géza szatmári főgondnok. Először is hi­vatalos aktust végzett az arra kirendelt bizott­ság, felbontotta és összeszámlálta az egyház megyei gondnokra és aljegyzőre beadott szava­zatokat. E szerint gondnoki tisztre nyertek Luby Géza 42, Uray Géza 24. Domahidy Vik­tor 2, Dienes Dezső és Nagy Béla 1 — 1 szava­zatot. A szavazatok általános többségével te­hát Luby Géza orsz. képviselő választatott meg gondnoknak. Aljegyzőnek a 71 szavazat­ból 37 szavazattal Szilva István szamosbecsi lelkész választatott meg. Az értekezletet ez után B i k i Károly elnök nyitotta meg egy hosszabb beszédben; visszapillantást vetett a lefolyt tiz évre, a lelkészi egyesület tiz évi működésére, mely után tiszttársai nevében is lemondott az elnökségről s újabb alakulásra hívta fel az értekezletet. Erre kimondatott, hogy a jövő évben Szatmáron tartandó értekezleten fogják a tisztujitást megejteni, addig a kör ve­zetésére jelenlegi elnök felkéretik. — Ezután Bart ha Mór tartotta meg másfél órás felöl vasását Kossuth Lajosról és az 1848. XX. t.-cz.- ről, mit a jelenlevők nagy érdeklődéssel hallgat­tak meg s érette köszönetét szavaztak. Ekkor már az idő nagyon elöhaladt, a közebéd készen várta a vendégeket. Ebédre megérkezett Luby Géza elválasztott gondnok is, kit esperes üd­vözölt meleg ovácziók között. Lelkes pohárkö­szöntők hangzottak el ebéd alatt s mindkét nemű fiatalság rövid siesta után tánezra perdült és járta jó kedvvel a hajnali órákig. Azzal vál­tak el egymástól, hogy jövőre a szatmári kioszk­ban találkoznak. (—n.) * Hadgyakorlatok. A folyó évi őszi nagy gyakorlatok Kassa vidékén lesznek megtartva. A mi honvédzászlóaljunk a bevonult tartalékosok­kal együtt folyó hó 25-én indul a hadgyakorla­tok színhelyére. * A városi óvodának állami kezelésbe leendő átadása tárgyábau a közgyűlés által 1901. évi október 14-én hozott határozatot a belügyminiszter jóváhagyta oly kikötéssel, hogy az építkezés kivitelénél alapul szolgáló terv és előméreti költségvetés jóváhagyás végett a val­lás- és közoktatási miniszterhez lesz felterjesz­tendő. Továbbá értesítette a törvényhatóságot, hogy a nevezett miniszter az ovoda államosí­tása alkalmával hajlandó ugyan az összes sze mélyes járandóságokat és dologi kiadásokat tárczája terhére elvállalni s az óvodába felvett óvókötelesek részére díjmentességet biztosí­tani, de ezekkel szemben a határozatban nem érintett és az 1891. évi XV. 19. § a alapján állami ovodák javára is igénybe vehető 3 szá­zalékos ovodai pótadó kivetésére való jogát is fentartja. Ha pedig a város az említett hozzá­járuláson kívül az összes helyiségek fűtését, világítását, napi tisztogatását is magára vállalja, az épületeket jó karban tartja, tűz ellen bizto­sítja és az óvónők utáni 24 koronás nyugdíj- intézeti járulékot fizeti, úgy a most szervezett, mint a jövőben netáu szervezendő állami inté­zetekre és a meg szervezendő óvodanői állá­sokra szedendő 3 százalékos óvodanői pótadót a városra ruházza át. Azonban nem teszi ma­gáévá azon kikötést, hogy az óvodakötelesek felvételénél az alapítványt tevők aján'ata első sorban legyen irányadó és hogy az óvó, vagy óvónő mindenkor a város ajánlatára neveztes­sék ki. Végül az óvoda czéljaira az ev. ref. egyháztól megvásárolt telek vételi szerződését jóváhagyja, de miután az az állami iskola czéljaira engedtetett át, felhívja a város küzönségét, hogy egy központon fekvő telek megvételéről záros határidőn belül gondoskodjék. * Dénes Lajos kir. ügyész f. hó 24-én négy heti szabadságát megkezdette. * Esküdtek kisorsolása. Az 19 )2. szép tember hó 15-én kezdődő esküdtszéki ülésszakra az esküdtek a helybeli törvényszéknek dr. Pa- polczy Gyula Ítélőtáblái biró elnökből, Papp Endre és Morvay Károly birákból és dr. Joanno- vics Ernő jogyzőből alakult tanácsa ülésén Dé­nes Lajos kir. ügyész és Korányi János ügy­védi kamarai elnök jelenlétében f. hő 23-án sorsoltattak ki. Rendes esküdtek: Boleman Nán-

Next

/
Oldalképek
Tartalom