Szamos, 1902. augusztus (34. évfolyam, 62-70. szám)

Gazdák Lapja, 1902-08-07 / 32. szám

A Yárm. Gazd. Egye­sület megnevezése 1899. 1900. 1901. 1902. I.|I1. I. II. I­11. I. f é 1 é v b e KI Arad 4 7 9 3 4 3 4 Szatmár 4 10 4 5 3 5 3 N yitra 8 4 10 5 2 1 1 Pozsony 1 8 8 5 5 3 1 Pest 2 2 5 2| 3 4 Liptó 4 — 2 2 2 6 1 Sáros 3 1 5 — 2 4 2 Bihar 2 1 5 2 3 1 2 Zemplén 2 1 4 2 5 2 — Bars 3 1 2 3 1 2 2 Somogy 6 1 4 — 1 1 Torontál 1 1 3 2 3 — 3 Vas — 1 1 4 1 5 1 Borsod 2 2 — 1 3 2 2 Sopron — 2 — 4 2 3 1 Szolnok-Doboka 2 2 1 — 1 4 2 Abauj-Torna 3 2 2 — 1 2 — Temes ... 1 2 3 3 — Szolnok 2 1 — 1 — 1 3 Tolna 1 — 4 — — 1 2 Veszprém 1 1 ‘ 1 — 1 3 Békés 2 — 1 1 2 — 1 Heves 1 — _ — 2 1 3 Za la — 1 1 1 2 1 1 Baranya 1 — 3 — 2 — Szilágy — — 1 — 2 2 1 Alsófehór 2 1 1 1 — — — Hunyad — — 4 —-­1 Komárom 2 — 1 2 — — Moson 1­3 — 1 — __ Csanád 1 — 2 1 — — — Gömör-Kis-Hont 2 — 2 — — — — Krassó-Szörény 1 2 — 1 — — Maros-Torda 1 1 1 — 1 — Torda-Aranyos 3 1 — — — — — Bács — 1 1 — — 1 — Csongrád — — 1 — 1 1 — Fejér 1­— — 2 — — Szepes — — 2 — 1 — Ung — — 2 1 — — — Csik 1 — — — — 1 — Háromszék Hont 1 — — 1 1 1 Mármaros — — — 1 1 .... Nógrád — — — 2 — Udvarhely — — 1 — — 1 ~ Győr 1 — — — — Hajdú —­— 1 — — — Nagy-Kükül! ő — — 1 — — Szabolcs — —­­I — — ; Termesszünk homoktalajon pillangós nö­vényeket. Jövedelmező gazdálkodás kiterjedt állatte­nyésztés nélkül ma el sem képzelhető. Látjuk is, hogy e tekintetben mindenütt javulás ész­lelhető, csak éppen a homoki gazdaságokban stagnál az állattenyésztés. Pedig épen ezekben volna szükséges igen sok állatot tartani, mert nagy állattartás nélkül homoki gazdaságok fel­virágoztatása nem lehetséges, azonban bő ál­lattartással és sok trágyával homoki gazdasá­gok a legszebb és a legállandóbb takarmány és magtermóst adják. Köztudomású dolog, hogy a szerves trágya nemcsak tápláló anyagot visz a szegény homokba, hanem annak humuszát is szaporitja, s fokozza ezáltal a homoknak viz- felfogó képességét is. — A homoknak tehát első sorban is istálló trágyára van szüksége, majd azután a kálifoszfát-trágyák — a melyek a homoknak tudvalevőleg speciális trágyái — kitünően és biztos hatással alkalmazhatók. Hogy homok talajban kevés a humusz, az onnét van, mert a homokgazdaságok takarmány- hiány miatt rendesen igen kevés állatot tarta­nak. Ilyen esetben a gazda mindenesetre csak zöld trágyázással segíthet magán ; amidőn te­hát e buján fejlődő növényeket kellő időben alászántja és kálifoszfáttrágyákat is alkalmaz, ezáltal mindazt megadja a talajnak, aminek arra szüksége van. Másrészt azonban okkal és móddal az állattenyésztést is lehet fokozni, csak helyesen kell megválasztani a termesz­tendő növényeket és nem egyedül luczerna és lóherére fektetni a súlyt, mert sem ezek, sem a zabosbükköny nem homok talajra valók és ott kielégítő termést nem adnak. A homoki gazdáinknak az a bajuk, hogy egészen úgy akarnak gazdálkodni, mint azok a gazdák, akik kötött talajon gazdálkodnak. Pe­dig ha bepillantunk Németország gazdasági vi­szonyaiba, azt fogjuk látni, hogy homoktalajon egészen másként gazdálkodnak, más növénym- ket termesztenek, mint kötött talajon. — A mi homoki gazdáinknak is tehát változtatni kell a rendszerükön és az előbb említett takarmá­nyok helyett át kell térniük a homoki borsó, szöszösbükköny és nyúlszapuka termelésére, a mely pillangós növények itt e hazában megej­tett kísérletek szerint is homoki talajon kitü­nően válnak be és sokaita nagyobb termésátla­gokat adnak a lóhere vagy luczernánál. Csak egyetlen kifogás tétetett egy néhány termesztő részéről e növények ellen, az t. i. hogy az álla­tok nem szívesen eszik, ez azonban csak az esetben áll, ha a nyúlszapukát elfásultan, a homoki borsót és szöszösbükkönyt pedig el- vénülten akkor etetik, amikor azoknak alsó le­velei megsárgultak. Ha azonban idejébén hasz­nálják, a mikor azok még nem vénültek el, ak­kor minden állat szívesen eszi. Ezen növények természetesének felkarolásával tehát lényegesen lehet homoki gazdaságokban a takarmány meuy- nyisógót fokozni és ezáltal az állatok létszámát szaporítani. C 05 (/> 05 N </\ CO O 34 34 31 31 18 17 17 16 16 14 13 13 13 12 12 12 '0 9 8 8 8 7 7 7 6 6 5 5 5 5 4 4 4 4 4 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 Addig is azonban, a mig ilyen módon az istállótrágya mennyiségét szaporítani lehetne, a legmelegebben ajánlható, hogy pillangós virágú növényekkel zöld trágyákat termeljünk és azok­nak alászántása után kálifoszfát-trágyákat al­kalmazzunk, miáltal homoki gazdaságaink ter­mőképességét igen jelentékenyen fokozzuk. HÍREK. A gazdasági munkás és cselédsegélypénztár intézményének ismertetése érdekében a főispán ur intézkedése folytán a legközelebbi vasárna­pon, aug. 10-ón következő községekben és idő­ben fognak nyilvános előadások tartatni: Iriny- ben d. e. 8 órakor, Szaniszlón d. e. 10 és fél órakor, Hiripen d. e. 11 órakor, Dengelegen d. u. 1 órakor, Oroszfaluban d. u. 4 órakor. Uj megyei virilis. A br. Vécsey József ha­lálával megüresedett érték-képviselői helyre Em­ber Elek nagybányai gyógyszerész póttag lett held va. Uj gazdasági tudósitó. A főldmivelésügyi mi­niszter Dienes Lajos nagydobosi lakos földbirto­kost a mátészalkai járás gazdasági tudósitói tisz­tével bízta meg. Az eosedi-láp lecsapoló társulat választmá­nya Bernáth István elhunyt társulati pénztáros helyét választás utján Fogarassy Károly mér­nökkel töltötte be. A Szatmármegyei Lóverseny Egyletnek azon kérelmét, hogy a lóverseny czéljaira eddig is minden évben megadott 800 koronát a város ez évre is szavazza meg, a f. hó 1-én tartott gaz­dasági szakbizottság azzal az indokkal, hogy a kért összeg a költségvetésbe fel van véve, aján- lólag terjesztette a közgyűléshez. A gazdasági munkás és cseléd-segély pénztár érdekében vármegyénk főispánja megkereste a Szatmármegyei Gazdasági Egyesületet; átiratá­ban nagy súlyt helyez arra, hogy a munkás- segélypónztárt a nép minden rétegében ismertté, népszerűvé tegyük s az önként belépő tagok száma egyre nagyobb legyen; socialpolitikai szempontból fontosságot tulajdonit annak, hogy a birtokosok az 1902. XIV, t.-cz. 20. §-a által lehetővé tett módon gazdasági cselédeiket ma­guk biztosítsák. Amennyiben az uj törvény immár előnyösen eltérve az eddigi szabályok tói, lehetővé teszi, hogy a gazda jelentékeny megterhelés vágj7 koczkázat nélkül gondoskod­jék jó cselédeiről s a biztosítás most megálla­pított uj módja a cselédváltozások gyakorisága ellen is orvosszer lehet : annak a reménynek ad kifejezést, hogy ha az Egyesület kezébe veszi a dolgot, a gazdasági cselédek biztosítá­sára vonatkozó akczió kívánatos sikerrel fog járni. Egyesületünk a segélypénztár fejlesztésé- nek ügyét különösen szivén viseli s belátja, hogy e kérdés szocziálpolitikai szempontból a teljes és állandó figyelmet valóban meg is kí­vánja, azért ezúttal is felkérjük cselédtartó gazdáinkat, szíveskedjenek e kérdést figyelemre méltatni s különösen most, midőn a kedvező terméseredmények is legalkalmasabbak arra, szíveskedjenek cselédeiket a pénztárba leendő belépésre buzdítani s a tömeges belépést előse­gíteni. A búza összehordása alkalmából Tankóczi Gyula, h. főkapitány fölkérte a szatmárnémeti birtokossági elnököket, hogy a telepek kijelölé­sénél szíveskedjenek figyelemmel lenni arra, hogy azok a házaktól és más épületektől leg­alább 100 méterre helyeztessenek el. Ezen kívül adják szigorú utasításba, hogy a telepen 10 asz- tagonkint vagy kazalonként történjék a rakó dás, azok között meghagyván a gépnek a ké­nyelmes elhelyezkedésre szükséges távolságot, (hosszúságban minden 10 asztag között, miután sugárzó hőnél a tüztávlat 9—10 méter : legalább 12 méter szabadtér hagyandó); feltétlenül elke­rülendő azonban, hogy szokás szerint az aszta- gok vagy kazlak mellé oldalt oly kisebb aszta- gok rakassanak, melyek az asztagok közt való közlekedést megakadályozzák. A szalmával való fűtés, amennyire kikerülhető, mellőzendő s uta­sításba adandó a géptulajdonosoknak, hogy a mentőeszközöket a munkálat megkezdése előtt már szerezzék be; a tűz ellen való biztosabb védekezés czéljából legalább egy 30--40 mt.2 területű vízhatlan ponyvát szerezzenek be s tart­sanak állandó készenlétben. Óriási vihar. F. hó 3 án, vasárnap d. u. 3 — 4 óra közt óriási vihar dühöngött. A jég­darabok a galambtojás nagyságot is meghaladták. A jég vármegyénk több pontján óriási pusztí­tást okozott, különösen a tengerikben. Szerencse, hogy a Szatmárhegyen, hol rendkívüli pusztí­tást okozhatott volna, a jég aránylag gyér volt. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület szőlő- telepén sem tett kárt, e területet kikerülte. Gazdasági téli tanfolyamok. A főldmivelés­ügyi miniszter ur utasítván a Szatmármegyei Gazdasági Egyesületet, hogy a tél folyamán rendezendő gazdasági tanfolyamok tervezetét nyújtsa be, lapunkban közzétett felhívás utján felkértük azokat a vidéki földbirtokos, lelkész, tanító, jegyző urakat, kik ez ügy iránt érdek lödnek, hogy a községeikben rendezendő tanfo­lyamok szervezése végett javaslataikat a neve­zett Egyesüjet titkári hivatalánál szíveskedje­nek beterjeszteni. Minthogy mindeddig egyetlen javaslat sem érkezett be, most sürgetve ismételjük ké­résünket, nehogy a határidő leteltével a terve- zet egyoldalúkig készíttetvén el, egyes közsé­gekben, hol pedig az indokolt, sőt esetleg fel­tétlenül szükséges volna, a tanfolyam rende­zése az előttünk álló tél folyamán kivihető ne legyen. Állategészségügyi hírek: Homokon a lo­vaknál uralkodott rühkór megszűnvén, a zárlat fel­oldatott. Egriben egy tulajdonos két lován a járási m. kir. állatorvos rühkórt|állapitott meg s a zárlatot elrendelte. Sárközön járványszerüen lépett fel a lép- fene, ennélfogva a zárlatot az összes szarvasmar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom