Szamos, 1902. augusztus (34. évfolyam, 62-70. szám)

1902-08-03 / 62. szám

XXXIV. évfolyam. Szafmár, 1902. vasárnap augusztus Itó 3, 62-ik szám. SZAMOS. Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. AtSZATMAfiMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám éra 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Mindennemű dijak v zatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. H I R D 'E T É S E K : Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. A jótékonyságról. A jótékonyság gyakorlásában épen úgy, mint a sorshúzásban, a véletlennek játékát tapasztaljuk. A ki jótékony, ritkán követ el­vet s a ki jótékonynyá válik, azt esetleges­ség vezeti ez útra. A jótékonyság az ada­kozásban leli kifejezését, mely kiterjed egész nemzetekre, sőt érdekkörükbe von egész világrészeket. Az adakozás a legjobb módja a tisztelet és szeretet kifejezésének nemcsak az egyesek, hanem egész nemzetek között is. A franczia országi vizáradások s nálunk p. o. Szeged, egész nemzetek szivét hozták közel egymáshoz és szép emlékei maradnak az emberszeretetnek. Nincs nap, melyen a hivatalos lap ne jelentene vagy az országos közoktatásügyre vagy humanitási intézetekre tett adakozást. A lapok telve vannak sokszor szerencsétlen esetekkel, a sors csapásaival, melyek mind­megannyi indító okai az adakozásnak. Az adakozás általában kétféle: oly ada­kozás, melynek nyoma nem marad s mely nemzetgazdasági szempontból elveszettnek tekinthető. — Ilyen a koldusok segélye­zése, elaggott, munkatehetetlenek ápolása, fentartása vagy nyugdíjazása. Nemzetgazda­sági szempontból az erre adott milliók el­veszettnek tekinthetők, ha csak azt az előnyt nem vetjük mérlegbe, mely az elégü- letlenség csillapításából szokott származni. Hogy némely országban, mint p. o. Német­országban ez az eszme megosztott fogad­tatásra talál, annak is meg van az oka: mig az elaggott munkás nyugdíjintézménye megnyugtatja a munkást, addig kétségkívül nem fog kedvező befolyást gyakorolni a ta­karékossági hajlamra. Az állam veszi a ke­zébe a társadalom feladatát s a kik eddig a társadalom segélyére vártak, ezentúl az ál­lamtól fogják biztos nyugdijukat huzni. Nemzetgazdasági szempontból vett ada­kozást illetőleg a jótékonyság azon neme bir fontossággal, melynek nyoma marad; hol az. érték nem vész el, csak felcserélte­tik. A ki a nemzetnek adományaival egy­két müveit polgár felnevelését vagy kiképez- tetését tette lehetővé, megtízszerezte ado­mányának értékét; de legnagyobb szolgála- tott teszi nemzetének az. ki adományával valamely uj, a lassan ha adó állam által még fel nem állítható a társadalmi életben nagy szükségnek megfelelő intézményt léte­sít. Elég, ha az adományozó koczkáztatja a pénzt; a rideg spekuláló soha sem fogja ezt tenni az intézmény szükséges czéljaira való tekintetből, őt csak a biztos haszon szem­pontja vezérli. így tekintve, majdnem a legnagyobb önzőnek tűnik fel, a ki jótékonyságot gyako­rol, természetesen, a ki a jótékonyságot oko­san gyakorolja. Embert, eszmét, vagy intéz­ményt segit kiemelkedni s a saját emlékét alkotja meg benne az utókor részére. Egy Széchenyinek emléke tovább íog élni a m. tud. akadémiában, mint ezer szo­borban s egy Marczibányi neve elévülhetet­len, mig magyar irodalomról van szó. De épen e körülmény, t. i. az adomány meg­örökítése, teszi szükségessé, hogy a ki ada­kozik, gondolja meg, mennyi felel meg ere­jének s mi lehet az, ami segélyre szorul s a segélyt megérdemli. Gőthe azt mondta, nemcsak alkotni di­cső nagy dolgot, hanem azt megérteni is tudni. Az, ki a fejlődő tehetséget csirájában megismeri, a ki egy intézmény szükségessé­gét megérti, a ki egy mü becsét felfogja s vele a nemzet vagy emberiség szellemi vagyonát öregbiti, bátran odaállítható az ál­tala emelt emlékekhez s megérdemli a hal­hatatlanság koszorúját. A jótékonysággal, vagy adakozással,, a kik annak a nemzetgazdasági fontosságát nem ismerik, úgy vannak, mint a tékozlás­sal. Az egyik egy gazdag kolduló szerzetre hagyja töméntelen vagyonát, miután renge­teg misét fizet egész életében, tömérdek gyertyát gyújtott, hogy lássanak a festett Szerenád *) Népdal. — Szövegét és zenéjét irta: Hópehely. — Szomorúan húzzad czigány . . . Sírjon az a szőke kis lány. Nefelejts az ablakában, Hervadjon el bánatában. Egy virág volt a rózsatőn, Nekem is volt egy szeretőm. Emlékszel rám szőke kis lány . . . Szomorúan húzzad czigány! Szomorúbban húzzad czigány, Zokog már a szőke kis lány; Gyógyítsd meg az én nótámmal, Az én szivem fájdalmával, Valamikor én is sírtam, Szivem dallal gyógyítottam. Emlékszel-e szőke kis lány . . . Szomorúbban húzzad czigány ! m Bus aratás. (1902.) Süppedt tarlók keresztje közt, Vig nóta most nincsen. *) Szerzőnek legközelebb megjelenő Népdal-fü­zetéből. Csak az Ur erős hatalmát, Eget s földet rázó szavát Hallatja az Isten. Bánatosan sújt a kaszás, Egyet . . . kettőt . . . rendre . . . A határ egy bus temető, Mit elvert a záporeső — S fájón hat a szemre. Kis pacsirta nagy fájdalmát Alig hogy bírhatja ; Fiókáit védő párját, S széjjelsepert fészke táját Busan elsiratja. A megtömött folyók medre, Zabolátlan nyargal. Kétfelöl két vészes szárnya, A lakhelyeket felhányja Pusztító haraggal. S aki felette sújt, dörög, Kihez éltéért könyörög — Nem bántja most nevét. Nem mondja most, hogy: ,én vagyok.“ .Kívülem más senki !“ Igen, mert a kenyérbotját, Ha mindig igy osztogatják : Ébenhal mindenki. Süppedt tarlók keresztje közt, Vig nóta most nincsen. Ember ! kit hite elhagyott, Mi, akik vétkezünk nagyot — így veri az Isten! Lénárd Ede. A fennhéjázás átka. Néhol a föld kebeléből, Tüzes folyam fakadt . . . S ahol eddig ezrek éltek, Ott a város hűlt helyének Bus emléke maradt. A büszke lény lám ilyenkor, Lehajtja a fejét. — Irta : R. G. — I. — Nem és ismét nem! — De nézd édes leányom, ilyen gazdag előkelő származású, kedves, előzékeny és szere­tetreméltó fiatal embert, akármelyik bárókis­asszony is irigyelne társnójától — szólt komo­lyan özv. Ferencziné, bájos Irénkéjébez. Tényleg csak ILIK JOZSE zati ezikkeket és katonai fölszereléseket. Szatmár, Deák-tér. (Város F szabó üzletében szerezhetjük be hazai és angol gyártmányú gyapjú­szövetből készült legjobb szabású tavaszi felöltőinket, és öltönyeinket. Hol papi öltönyök és reverendák a legszebb kivitelben készülnek. — Ké­szít sihkesszabásu egyenruhákat ; raktáron tart mindennemű egyenruhá­náz-épület.) ------------.,

Next

/
Oldalképek
Tartalom