Szamos, 1902. július (34. évfolyam, 53-61. szám)

1902-07-17 / 57. szám

XXXIV. évfolyam. Szatmár, 1902. csütörtök július hó 17, !%r; Ä i imcj i* j VÄ.,,,,57^? szyfn. SZAMOS. £ SE*4 Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Hgész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Mindennemű dijak ^zatmaron, a laj) iáadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a iegjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Yárosi közgyűlés. Szatmárnémeti sz. kir. város julius 14-én közgyűlést tartott. A közgyűlést Pap Géza polgármester jelentése nyitotta meg, a mely a törvényhatóság állapotáról számolt be. Ezt a jelentést a közgyűlés elfogadta és kimondta annak kapcsán, hogy ./védj^ltéseket meg kell erősíteni. A k^ÍOTft«tt£«sérnényeiből bejelentette a polgármester br Schlauch Lő- rincz nagyváradi bíboros püspök, egykor e város tőpásztorának halálát; továbbá Lo- sonczi Józselnek, a közgyűlés régi tagjának elhunytét. A gondosan összeállított polgármesteri jelentést a közgyűlés tudomásul vette. A jelentés után választások követ­keztek. A főjegyzői állásra egyetlen pályázó volt: Kőrösmezei Antal közigazgatási ta­nácsos. Kőrösmezei törvényhatósági életünknek kipróbált munkása és a közgyűlés ezeket az érdemeket elismerte akkor, midőn erre az állásra őt egyhangúlag megválasztotta. Az ekként megüresedett közigazgatási tanácsi állásra Tankóczi Gyula h. főkapitányt választották meg, aki ténykedéseivel beiga­zolta, hogy mindenütt helyén van. A tanácsjegyzöi állást Vári Antallal töl­tötték be, aki ezen állásra munkásságával és szorgalmával szerzett elismert érdemeket. Az aljegyzői állásra Ferenczi Gusztá­vot választották meg. Választások megtörténte után a napirendre tűzött ügyek vétettek tárgyalás alá a kö- következö sorrendben: a városi pénztár megvizsgálásáról beadott jelentést a közgyű­lés tudomásul vette, továbbá az 1902. évi költségelőirányzatra tett belügyminiszteri ren­deletben foglalt észrevételekre beadott t. ügyészi és íöszámvevői felvilágosító jelen­tést elfogadta és annak értelmében a bel­ügyminisztériumhoz felterjesztést tétetni ha­tározott. Az ápril és május havi adóleiráso- kat a közgyűlés tudomásul vette. ü. szat­már— erdődi h. é. vasút társasággal az ut átengedése iránt kötött szerződést elfogadta. A bábaképző intézet elhelyezése ügyében a közgyűlés kijelentette, hogy miután a bába­képző tanfolyam részére szükséges helyisé­gek a közkórházban rendelkezésre nem ál­lanak és úgy ezek, mint a bábanövendékek internáfusa újból építendők, mely építkezés a berendezéssel együtt mintegy 40.000 ko­ronába kerülne, ily költséges építkezés és ebből íolyólag előálló nagymérvű megterhel- tetést elvállalni nem hajlandó és úgy a bel­ügyminisztériumot, mint Szatmármegye al­ispánját értesíteni határozta, hogy a bába­képző tanfolyam létesítéshez csak azon eset­ben hajlandó hozzájárulni, ha az a városnak nagy áldozatába nem kerül. A városi tanácsnak a németi birtokos­ság kérvényére hozott határozatát, a me­lyei a vadászati térből járó jutalék kiadása iránt beadott kérvényt elutasította, a köz­gyűlés Il-od fokulag jóváhagyta. A kövezetvám-dijszabás egyes tételei­nek módosítása iránt beadott javaslatot a közgyűlés elfogadta és ehhez képest a czuk- rot, ócska vasat és tűzifát alacsonyabb díj­tétel alá vette és az ekként módosított sza­bályrendeletet f. év aug. hó 1-én életbelép­tetni határozta. A telekkönyvi átírásokért szedhető dij- jak tárgyában alkotott szabályrendeletet a a közgyűlés kihirdette és ezen időponttól életbe léptetni rendelte. Az átírási dijak kivetése iránti javaslat elkészítésével és nyilvántartásával számvizs­gálót bízta meg. Ellenben a főszám vevőnek egy számtiszti és dijnoki állás rendszeresí­tése iránt beadott előterjesztését közgyűlés elutasította. A vágóhídi gépberendezésénél a Rök- féle gépgyár által teljes pótmunkálatokért járó dij kiutalványozása iránt tett tanácsi intézkedést közgyűlés tudomásul vette. Országgyűlési búcsúzé beszédek. — Közli: Csomay Győző. — Boldogult emlékű jó nagyatyám hátra­hagyott iratai közt van birtokomban néhai Ujfalussy Miklós urnák, volt szatmármegyei főispán, az 1843-ik évi országgyűlésen Szatmármegye ellenzéki követének — önmaga és képviselőtársa, Kováts Gusztáv nevében, 1843. október 24-én, a Kerületi Rendekhez intézett búcsúzó beszédje, a melyet a kiváló férfiú elhunytával, itt közlök. E beszéd, — a melyet nagyatyám, a ki akkor országgyűlési jurátus volt, írott tudósitássze- rüleg irt le, s a mely, bizton hiszem, a tulajdo­nomban levő alakjában van meg csupán, — Szatmárvánnegye életében egy egész évtized politikai történetét vázolja általánosan. Érdem­leges politikai intentióját nem érintem. Korszerű classicus nyelvezetével, a rajta vé­gig vonuló méltóságos szónoki tónusával, há­zasságtól duzzadó erejével, s bensőségével az akkor elhangzott beszédek egyik gyöngyét képezi. Értékes adat az elhunyt politikai mű­ködésének történetéhez. Egyidejűleg, a búcsúzó beszédre, a Pa- lóczy László, Borsodvármegye nagynevű kö­vete által adott szép választ is közlöm, a mely az Ujfalussy beszédéhez van csatolva. A két beszéd hangulatkeltő. Politikai képes­ségről, hivatásról s ügy iránti lelkesedésről tanus- i kodik. Egy becses vonás az akkori ország gyűlés fennszárnyaló tanácskozási menete, a képviselők hazafias együttérzése, összetartása s politikai érzületének rajzához. „Ujfalussy Miklós szatmármegyei követ’ búcsú-beszéde, a Kerületi Rendekhez 1843-ik év October 24-ik napján. Engedjék meg a Tettes Kerületi Rk., hogy mielőtt a tanátskozás alá vett tárgyba tovább haladhatnának, a Tettes Rk. előtt végnyilatko­zatomat megtehessem. Szóllani fogok ez alkalommal nem utasítás következtében, mert az bennünket többé nem határoz, de mit mondandó vagyok, mondani fogom lelkem tisztaságában és őszintességében, mellyen hat holnapok alatt különben is kevés szer valék szerencsés nyilatkozni. Igen is Tettes Rk., bennünket többé uta­sítás nem köt, Szatmár megyének azon töredéke, mely magát hat holnapok alatt annyiszor sze­rette többség és közvéleménynek nevezni, el­végre a mai napon eljuttatta hozzánk azon ha­tározatát, mely szerént mi bizodalmát továbbá megszüntetvén, tudtunkra adja, hogy e hellyet uj választottjaiknak en gednők által. Teljes készséggel ensgedünk mi e határo- rozatnak, mert az orvoslá nem az ellenszegü­lésben áll, a jogaiban sértett törvényhatóság elfogja találni az orvosszereket, mellyek az önkényes jogsértést helyre igazitandják. Mielőtt azonban e határozat utolsó pontjának eleget te­hetnénk, reményiem nem veszik a Tettes Rk. rósz néven, ha e diszes körhöz, mely határtalan tiszteletünket bírja s melyhez bennünket az e szónál sokkal mélyebb jelentőségű szeretet és barátság szent kötelékei fontanak, végszavain­kat intézendjük. Nints egyén a Tettes Rk. közepette, ki a Szatmár megyei újabb események hosszú sorá­val ösmeretes ne lenne, hogy azonban a követ­kezetlenségek roppant következetességét láthas­sák, nem leend érdektelen e megye sorsa felett az elébb múlt időkről szóllani. Az 1832-ik év nyitá meg e törvényható­ság szerencsétlenségei’ bűnös kapuját, ez év November 15-ik napján e megyében tisztujitás tartaték, midőn és csak néhány perczig tartó, de hallatlanul borzadalmas vérengzés, dulás után, mint azt néhány hetek előtt Bihar megyének érdem tellves követe a Tettes Rk. előtt eleven Tényleg csak i j zati ezikkeket és katonai fölszereléseket. Szatmár, Deák szabó üzletében szerezhetjük be hazai és angol gyártmányú gyanju- szövetből készült legjobb szabású tavaszi felöltőinket, és öltönyeinket. Hol papi öltönyök és reverendák a legszebb kivitelben készülnek. — Ré­szit sikkesszabásu egyenruhákat; raktáron tart mindennemű egyenrnhá- Deák-tér. (Városház-épület.) —

Next

/
Oldalképek
Tartalom