Szamos, 1902. június (34. évfolyam, 44-52. szám)

1902-06-15 / 48. szám

lönösen pedig a kereskedelmi miniszter rendel­kezésére : a vasúti tariffa és a közszállitások ügye. A szónok kéri a minisztert, hogy mind a kettőt az eddiginél hatalmasabb mértékben használja fel, mert nevezetesen az első nélkül kivitelre szorult iparágaink a különben is óriási verseny mellett a világpiaczokról egészen leszorulnak. A közszállitások tekintetében rámutat arra, hogy törvényhatósági és községi szállítások történnek, amelyeknél tervszerűleg mellőzik a magyar ipar termékeit. — Ausztriában törvényjavaslat van szőnyegen ebben az irányban, de különben is az osztrák kormány eddig is rendeleti utón ha­talmas mértékben támogatta az osztrák ipart a közszál]itásoknál, s az osztrák ipar támogatásá­nál nemcsak az egyenlő árra és föltételekre, hanem az illető iparág által viselt kőzadózásokra is tekintettel voltak. Végül arra kéri a minisz­tert, tartson fenn közvetlen érintkezést a gyár­iparosokkal, akik mindig készek a miniszter hazafias törekvéseinek támogatására. A pénzügyminiszternél: Mindenekelőtt üd­vözli a minisztert, mint azt az államférfiut, akire az ország államháztartása egyensúlyának terhe első sorban nehezedik, de aki emellett sohasem feledkezett meg az ország gazdasági helyzetének igényeiről sem. Ezt igazolta, ami­dőn a gyáripar régi óhajának megfelelően a pénzügyi bizottságban kijelentette, hogy az őszi hónapokban nagyobbszabásu beruházások tervé­vel fog a törvényhozás elé lépni. Ezért a mi­niszternek az egész gyáripar nevében köszöne­tét és elismerését fejezi ki és azt a kérést fűzi hozzá, hogy az állami munkálatok kérdésénél, azoknak az egyes iparágakra való felosztásánál a gyáriparosok szövetségét, mint a magyar ipar leghivai ottabb képviselőjét, meghallgatni szíves­kedjék. Utal a czukoripar jelen válságos hely­zetére is, amely a mezőgazdaságot is közelről érdekli és kéri a pénzügyminisztert, mint e te­rén is mérvadó tényezőt, tegye meg a kellő kezdeményezést, hogy ez az iparág Magyaror­szágon jelen kiterjedésben megtartható legyen. A miniszterelnöknél: Üdvözlő beszédében kifejti, hogy mint a magyar ipar munkásai jöttek megalakulásuk alkalmával üdvözölni az ország legelső munkását, a magyar miniszterel­nököt, aki előtt meghajtják lobogójukat. A szö­vetség most alakult meg. Kérik, hogy a minisz­terelnök támogassa őket. Nem fejtegeti bővebben a kívánság okát, úgyis ismeri azt a kormány­elnök. Ami a gyárosoktól függ, azt már meg­tették, de azt hiszi, hogy itt az államnak is van tennivalója. Fölveti a kérdést, nem volna-e időszerű egy több évre kiterjedő beruházási programm felállításával uj erőt adni a magyar gyáriparnak ? A vámközösségben az osztrák fej­lettebb iparral szemben a magyar ipar vámvé­delemben nem részesül. Az osztrák gazdasági körök mintha be volnának már avatva a két kormány közti tárgyalásokba, a magyar köz- gazdasági világ ellenben nincsen. Beszéde vé­gén felajánlja a magyar gyárosok munkaerejét a magyar kormánynak és érdekeiket a minisz­terelnök figyelmébe ajánljv. A küldöttség mindenütt a legbiztatóbb vá­laszokat nyerte. * Egyházi főgondnokválasztás lesz ma Szatmáron, az elhunyt Hermán Mihály főgond­nok helyéhe. A mint a jelekből látszik, ellen­jelölt nélkül Uray Géza helyettes főgondnok személye körül csoportosul az egyházközség véleménye s igy a megválasztatása ez idő sze­rint biztosra vehető. * |^osoneziJjózseü|, Közéletünk­nek ismét érzékeny vesztesége van. A ha­lál újabb rést ütött jeleseink togyó során, midőn a tisztes munka mezejéről elhívta pénteken este Losonczi Józsefet. Az érdemes férfiú Szatmáron, 1830. évi ápril 17-én született. Iskoláit ugyanitt végezte, majd a kereskedői pályára szánva el magát, első kiképzése végett Debreczenbe ment. Ismereteinek bővítése czéljából csakha­mar Bécsbe költözött, hol mint könyvelő, huzamosabb ideig működött. Szülővárosába 1857-ben tért vissza s megalapította azt a virágzó üzletet, mely piaczunkon máig is a legjobb hírnek örvend. Csakhamar családot is alapított, nőül vevén Gyulai Sára urhölgyet, kivel negyven évet meghaladólag élt kiválóan boldog há­zasságban, melyből 4 gyermeke származott: ifj. Losonczi József, ki utóbb az üzlet ve­zetését is átvette; Hermin férj. Keresztes Endréné, Etelka dr. Yajay Imréné; Irén Farkas Gáborné. Tevékenységét kiváltkép a pénzügyi téren érvényesítette, ahol elsőrangú tekin- télylyé emelkedett így hosszú időn keresztül aligazgatója, utóbb igazgatója volt a takarékpénztárnak; 8 évig igazgatója a gőzmalomnak, melynek ügyeit szerencsésen felemelte; tanácsosa a I kereskedelmi és iparkamarának, vállóbiráiója az osztrák-magyar bank helybeli fiókjá­nak, stb A pénzügyi téren lankadatlan kitartás, szigorú elvhüség és vas-szorgalom jellem­zik őt. A városi képviseletnek és egyházának is hasznos tagja volt Halálát egész váratlanul, 6 napi beteg­ség után, tüdőgyuladás idézte elő. A kitűnő családfő elhunyta a széles­körű Losonczi-, Félegyházi-, Yajay-, Keresz­tes-, Farkas-, Gyulai- és Kolozsvári-csalá­dot borította mély gyászba. Áldás emlé­kére ! A családi gyászjelentés a következő : Alul­írottak mély fájdalommal tudatjuk, hogy a legjobb férj, apa, nagyapa, testvér és rokon, Losonczi József, a szatmári gőzmalom-tár­sulat vezérigazgatója, a szatmári takarékpénz­tár-egyesület igazgatója, törvényhatósági bizott­sági tag, stb. stb. a közjónak és családjának szentelt munkás élete 73-ik, boldog házasságá­nak 43-ik évében junius hó 13 án d. u. 3/46 órakor rövid betegség után elhimyt. A megbol­dogultnak hült tetemei f. hó 15-én délután 4 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartásai szerint örök nyugalomra tétetni. Szatmár, 1902. junius 13-án. Áldás és béke lengjen porai felett ! özv, Losonczi Józsefné szül. Gyulai Sára neje. József, Hermin, Etelka, Irén gyermekei. Ifj. Losonczi Józsefné Farkas Gizella menye. Dr. Vajay Imre, Keresztes Endre, Farkas Gábor vejei. Losonczi Giziké, Vajay Etuka, ifj. Vajay Imre, Vajay Margit, Vajay Sándor, Farkas Iréuke Farkas Anuuska, Keresztes Bandika unokái. Özv. Félegyházi Józsefné Losonczi Ju­liánná, Kolozsvári Károlyné Losonczi Róza testvérei. * Kinevezés. Az igazságügyminiszter Lefi- ter István helybeli kir. törvényszéki irodaigaz­gatót jelenlegi alkalmazása helyén a IX. fizetési osztály 3-ik fokozatába nevezte ki. * Az ev. ref. főgimnáziumban Zsigmond Sándor, vizsgálóbizottsági elnök, Bedőház}' Já­I nos kormánybiztos és Kölcsey János ig. tanácsi elnök jelenlétében e hó 12.. 13. és 14-ik nap jain megtartott érettségi vizsgálat eredménye a következő: Vizsgálatot tett 25 ifjú. Ezekből je­lesen érettek: Bakcsy József, Gecsey Mihály, Keresztszeghy Sándor, Török Gyula. Jól éret­tek : Helmeczy József, Sternberg Lajos, Szap- lonczay Sándor, Szarka Boldizsár, Weisz Bernát. Érettek: Bornemisza Géza, Dávidovits Miklós. Eckstein Béla, Filep György, Hevesi Ákos, Ináncsy József, Jéger Andor, Lengyel Béla, Luby Géza, Mikula András, Rácz Lajos, Simon Gyula, Virágh Aladár. Két hóra egy-egy tan­tárgyból visszavettetett 3. * A kir. kath. főgimnáziumban a szó­beli érettségi vizsgálat junius 9, 10, 11, 12 és 13 napjain volt. Jelentkezett 44 ifjú ; ezek kö­zül I. jelesen érett: Ambrózy József, Dávido- vics Miklós, Ehrenfeld Dezső, Friedmann Mó­ricz, Haller György, Kende György, Schidella István, Toronszki András, Uhl Károly. II. jól érett: Adámcsik Gyula, Biró József, Erdődi Gáspár, Fógel József, Fógel Sándor, Gyurics Kálmán, Jurcsó Lajos, Kirchmájer Ferenci, Kozicska Béla, Nátolya Mihály, Papolczy Gyula, Pável Ferencz, Rósenberg Gyula, Szmrecsányi Pál, Vilmos András, Weinberger Mayer. III. érett : Dravetzky Ede, Erdélyi Géza, Griszhá- ber István, Gyene István, Hirsch József, Kis Dezső, Klein Ignácz, Komka József, Nagy Fe­rencz, Nagy László, Németh József. Pecz Fe­rencz, Rónai János, Szegedy Pál, gróf Teleky József, Weber Jenő. IV. Nem érett s egy tárgyból a Kassán szeptember hóban megtar­tandó javítóra lett utasítva három tanuló, * Nőkről a nevelőknek czimen Pataki Lajos tanitónőképző intézeti tanár pedagógiai tanulmányt irt, a mely műnek esetleges tiszta jövedelme a budapesti Tanítók Háza és Tanító­nők Otthona nevű országos intézetek javára for­dul. Ára 60 fillér. Ez az ár legczélszerübben a szerző-kiadóhoz, Szatmárra küldendő, hogy a könyvárusi százalékokat meg lehesen takarítani Egyébiránt bármely könyvárus utján is lehet megrendelést tenni. Ami magát a müvet illeti, az nagy tárgyszeretettel, gazdag tapasztalattal, önálló megfigyeléssel, mély forrástanulmánynyal és szines nyelvezettel van megírva. A szerző a 46 nyolezadrét lapra terjedő füzetben a követ­kező megállapodásokra, mint a tanulmány vég­leg leszűrt eredményére jut: hogy a nötanitók s általában a nők kezök csókoltatásával a tisz­telni való tulajdonokról már korán hamis fogal­makat plántálnak a leánynövendékek leikébe és meggyökereztetik bennök azt a rendetlen eló- gültséget, azt az ártalmas önérzetet, azt az erénygyilkoló gőgös felfogást, hogy a nő min­den reális érdem és kiválóságok nélkül is a leg­nagyobb tiszteletre és kitüntetésekre jogosult, és ily módon éppen a nők tulajdon nemök magasabb szellemi és erkölcsi kifejlődésének útjába felhő­kig meredezö bérezek akadályait állítják követ­kezetesen tovább s tovább. A komolyságukról megfeledkező férfiak méltatlan okokból korai, kitüntető figyelmökkel és körülrajongásukkal, regényekben, versekben és más irásfajokban nyújtott, szertelen dicsőítésekkel és bóditó öm­lengéseikkel nem kevósbbé rongálják és fejlesz­tik vissza a nőnemet. * Vizsgatétel. Ferenczi Gusztáv h. rendőr- fogalmazó, ki közelebb a városnál megüresedett I. aljegyzői állásra benyújtotta pályázatát, az államtudományi vizsgálatot M.-Szigeten jó si­kerrel letette * A liázbéradó pótlajtsroni, mely 3 év tartamára lett megállapítva, folyó évi junius hó 15-től 22-ig e városi adóhivatal helyiségében nyilvános közszemlére van kitéve, erről a t. adókötelesek oly figyelmeztetéssel értesittetnek, hogy netáni felszólamlásaikat és pedig : 1. azon adózók, kik az illető kivetési lajstromban tár­gyalt adónemmel már a múlt évben voltak meg­róva, a lajstrom kitételének napját; 2 azon adó­zók, kik a kivetési lajstromban megállapított adóval a kivetés évében első ízben rovattak | meg, adótartozásuknak az adókönyvecskébe tör- | tént bejegyzését követő 15 nap alatt a nagy­károlyi m. kir péuzügvigazgatósághoz beadhat­ják. Szatrnártt, 1902. junius 10. Novak Lajos, főszámvevő. * Kataszteri kinevezés. A pónzügy^minisz- tórium Istók a Dávid helybeli mérnöksegédet kataszteri mérnökké nevezte ki. * Az utóbbi és tartós esős időjárás nagyon megszomoritotta gazdáink jókora részét, kik bizva az előző napfény állandóságában, luczer- náikat es lóheréiket levágatták s most a renden fekvő takarmányban nagy kárt szenvedtek. * Gyermekgyilkos leány. Lakatos Anni- cza hajadon, tartolczi születésű, megismerkedett egy czigánylegénynyel, aki őt házassági ígéretek­kel elcsábítván, a tőle származott gyermeket, Mózesfaluból Tartolczra haza indulóban borzasztó módon emésztette el. A folyton síró, s mostoha sorsában neki nagyon terhére levő gyermekét ugyanis a bikszádi határban, gyufával, melyet e czélra kerített, gályákból tüzet rakott, s a kis csecsemőt, miután a rongyokból, melyekbe göngyölve volt, megszabadította, a rakott tűz lángcsapásának tette ki, úgy, hogy az egyik ol­dala összeégett. Ezután a gyermeket ismét be­göngyölve tovább ment, mígnem egy gödröt ta­lált, s abba a kínjaitól már haldokló gyermeket beföldelte s otthagyta. Lakatos Annicza, ki a szatmári törvényszék fogházában várja bünte­A „Honvéd“ sörcsapnok kerthelyiségében a katonazene ma és állandóan kétszer hetenként (SijtSrtO' Hon és Vasárnap hangversenyezni fog. Kedvezőtlen idő esetén mindig a reá következő napon lesz megtartva. ===== Belépti-dij nincs I '

Next

/
Oldalképek
Tartalom