Szamos, 1902. június (34. évfolyam, 44-52. szám)

1902-06-01 / 44. szám

leveles tanár, ügyvéd, mérnök, építész, hajós- kapitány, gazdász, gyógyszerész, vegyész, er­dész, bányász, tanító, sebész, állatorvos, továbbá, aki felsőbb művészeti, vagy más felsőbb szak­iskolát végzett, végül, a ki a középiskolai záró­vizsgát letette. * Nagy nní vészestély a Pannónia dísz­termében. R. Réthy Laura operaénekesnő, Csó- káné Almássv Julia tragi ka, Fényes Mártha hegedümüvósznő fellépte. Szatmárnémeti, 1902. junius hó 3-án kedden. Műsor: A jól őrzött kis leányka. Franczia bohózat Labichettől. Szemé­lyek: Toori báróné — Csókáné Almássy Julia. Berta, leánykája 5 éves — Hermann Ellácska. Mari, szobaleány — S"ilág.yinó Róza. Miska, inas — Szilágy Dezső. 1. „Trobadour“ Leonora nagy áriája Verditől, énekli R. Réthy Laura. 2. a) Vienavszki H. „Polonaisse Brilliante.“ b) Hubay „Iezi-piczi tubiczám“ csárda jelenet. Fé­nyes Mártha. 3. „Csók“ keringő. Ardititől, énekli R. Réthy Laura. 4. „Az anya“ monolog. Ga- bányitól, előadja: Csókáné Almássy Julia. 5. Pabló de Sarasaié „Zigeunerweisen.“ Fényes Mártha. 6. „Lili Walzer“ énekli: R. Réthy Laura. — Junius hó 4-én, szerdán. Műsor: szín­darab ugyanaz. 1. „Traviatta“ nagy áriája, énekli: R. Réthy Laura. 2. a) Pabló de Sarasate „Zigeunerweisen“. b) Hubay „Helyre Kati“ csárdajelenet. Fényes Mártha. 3. „Műcsárdás“ Strausstól, énekli: R. Réthy Laura. 4. „Szép Ilonka“ költemény, Vörösmarty tói, előadja : Csó- káné Almássy Julia. 5. a) Chopin „Nocturne.“ b) „Hullámzó Balaton“ csárda jelenet. Fényes Mártha. 6. „Madárdal“ Taubertöl, énekli: R. Réthy Laura. Az ének és hegedüszámok kísére­tét Veress Lajos volt szives elvállalni. Kezdete este 8, vége 10 és fél órakor. Helyárak: Tám­lásszók 2 K 40 fl. Körszók 2 K. Zártszók 1 K 60 fl. Erkólyülós 1 K 20 fl. Állóhely 80 fl. Diák és gyermekjegy 50 fl. Jegyek válthatók Lőwy Miksa könyvkereskedésében : este a te­remben. E magas színvonalon álló műsort a nagyérdemű közönség figyelmébe ajánlva, szi­ves pártfogásukat tisztelettel kéri Szilágyi Dezső. "* Az esküdtek alaplajstroina közszemlén. Szatmárnémeti sz. kir. város polgármestere, mint az esküdtek 1903. évi alaplajstromának elkészité- j sével megbízott összeíró bizottság elnöke ezennel közhírré teszi, hogy az esküdtek 1903. évi alap­lajstroma a városháza kis tanácstermében a folyó évi junius hó első napjától kezdve 15 napon át közszemlére lesz kitéve és azt a hivatalos órákban bárki megtekintheti és hogy akár alkalmas egyén­nek kihagyása, akár nem alkalmasnak bejegyzése miatt e 15 nap alatt bárki felszólalhat, valamint, hogy a felszólalásokra, a melyek a jelzett helyi­ségben közszemlére lesznek kitéve, további 8 nap alatt bárki észrevételeket tehet. A felszólamlásokat és az észrevételeket nálam kell Írásban headni, vagy szóval előterjeszteni. Szatmárit, 1902. május 26. Kőrösmezei, h. polgármester. * Keserűség a kereskedelmi miniszté­riumban. Kiváló szakerők távoznak el egy^más- után a kereskedelmi minisztériumból. Nemrégi­ben Csörgeő államtitkár, újabban Nagy Ferencz j hagyta ott állását. Most pedig arról értesít a B. N., hogy Mándy Lajos min. tanácsos is el­hagyni készül állását. Most, hogy az osztrákok­kal való tárgyalások folynak, igen sajnálatos a a régi szakeröknek hirtelen megválása állásaik­tól. Mindenesetre kívánatos volna, hogy most már félretegyenek az arra hivatott emberek minden keserűséget és vállvetett munkával sies­sen kiki az ország érdekeinek védelmére. * A szatmárvármegyei általános tanító­egyesület f. évi junius 25. napján d. e. 10 óra­kor Szatmáron az Iparos Olvasókör nagytermé­ben, (Csokonai-utcza 4. sz.) rendes közgyűlést tart, Kótai Lajos egyesületi elnök. Károlyi Sándor, I. jegyző. Tárgysorozat: 1. Elnöki meg­nyitó és előterjesztések, jegyzőkönyvi hitelesítők választása. 2. Az egyesület múlt évi munkássága, előterjeszti: Károlyi Sándor állami igazgató ta­nító. 3 Az iskolai belélet fejlesztése, felolvassa Ambrus Mózes hosszufalui ev. ref. tanító. 4. A tanítói fizetések szabályozása, előadó Marosán Kornél ar.-medgyesi áll. igazgató-tanító. 5. Az; ifjúság erkölcsi életének megóvása, javaslattá- j telre felkérve a kapnikbányai tanitókar. 6. A szakszerű tanitó-képzés és képesítés, előadja Károlyi Sándor állami igazgató-tanitó. 7. A ke­letmagyarországi tanitó-egyesület megalakítása s a tanítói képesség emelése tárgyában Szabó József nagybányai közs. tanitó által tett indít-í ványok. 8. Népnevelés és a társadalom, felolva- i sás, tartja Végh Gábor apai áll. igazgató-tanitó.! 9. Egyesületi és köri pénztárak, könywtár és i Eötvös-alap tárgyában jelentés. 10. a rnódosi- I tott alapszabályok végleges helybenhagyása. 11. Egy pályadij kitűzése. 12. Az álíóirás előnyei. I előadja Kótai Lajos szatmári tanitó. 13. Netalán ] beadandó indítványok. 14. A választmány ki | egészitése. Figyelmeztetésül. Az egyesületi fa- j gok akár egy levelezőlapon, akárcsak a gyűlés 'kezdete előtt az elnöknek személyesen átadandó ; papirkán szíveskedjenek nyilatkozni az iránt: 1. j hogy7 a gyűlés után következő társasebéden részt | vesznek-e; 2. vasúti díjban (II. oszt.) mennyit j kell jövet-menet fizetniük ; 3. az Eötvös-aiapuak mi czimen tagjai; 3. gyűlés alkalmával a hát­ralékos tagsági dijak lefizetendök, * Eskíidszéki tárgyalások. I. Május hó 28-án özv. Szvet Jánosné szül. Bokucz Flóra ügyét tárgyalták az esküdtbiróság előtt. Neve­zett nő azért került a vádlottak padjára, mert 1901. augusztus havában Rákos-Terebesen, a Weinberger Gábor kazalba rakott búzáját éppen cséplés idején fölgyujtotta, s az teljesen el is égett. A tárgyalást dr. Dezső Kálmán kir. tör­vényszéki biró vezette, dr. Fekósházy Gyula és Morvay Károly szavazó kir. törvényszéki birák s Koós György aljegyző részvétele mellett. Köz- vádló dr. Némethy József kir. alügyész ; védő dr. Dómján János helybeli ügyvéd, román tol­mács Hozás János gk. hittanár. A bűnösséget kimondó eskiidti szavazatok eredményét Ne- mestóthy Szabó Antal nagykárolyi ügyvéd, mint az esküdtek közt legidősebb, olvasta föl, mely­nek végeztével a törvényszék tagjai visszavo­nultak s egy negyed órai tanácskozás után dr. Dezső Kálmán tárgyalást vezető elnök kihir­dette az ítéletet, mely szerint özv. Szvet Já­nosné a bűntető perrendtartás 422. §. 2. pontja, valamint a 422. és 426. §§-ok alapján, a 92. § alkalmazásával, 9 havi vizsgálati fogságának beszámításával 2 évi és 6 hónapi fegyház bün­tetésre ítéltetett. Enyhítő körülményül vette a törvényszék vádlottnő töredelmes beismerését s azt, hogy a tűz oltásban ő maga is segédkezett; mig súlyosbító körülményül azt, hogy elkövetett | cselekményével a községnek kiszámíthatatlan | kárt okozhatott volna. Weinberger Gábor káros, I támasztott kártérítési igényeivel elutasittatott, j mert az elégett búza biztosítva lévén, a kár­összeget az illető biztositó társaságtól föl is vette. Az ítélet jogerős. Ií. Pénteken május 30-án rablás bűntettéért vádolt Martocsán Tóni és 2 társa czigányfiuk ügye vétetett elő. Ez a három czigányfiu (12 —14 évesek) múlt év szep­tember hóban, Kraszna-Béltek község határán megtámadta Einhorn Samu és Adler Mendel galicziai származású, most Máramarosban lakó két izraelita fiút, s Martocsán elvett az egyiktől egy kis zsebfésüt, melynek bevallás szerinti ér­téke 7 kr. mondd hét krajczár volt. A tárgya­láson Szabó József törvényszéki biró elnöklete alatt szavazó bírói minőségben Morvay Károly és dr. Szarukán Zoltán törvényszéki birák s Uray Árpád aljegyző voltak jelen. Közvádló dr. Orosz Sándor kir. alügyész : a három czigányfiu védője dr. Kelemen Samu ügyvéd helyett dr. j Havas Miklós ügyvédjelölt. A sem németül, sem magyarul nem tudó izraelita fiuk héber tolmá­csa dr. Frieder Adolf ügyvéd. Az esküdtek többsége a föladott fő, kisegítő és külön kér­désekre nemmel felelvén, vádlottak a vád és következményeinek terhe alól fölmentettek. Jog­orvoslatnak helye nem lévén, az Ítélet jogerőssé vált. * Harczászati czéllövészetet tartanak ju nius 4 én, szerdán a mi katonáink. Miután éles töltéssel lőnek, mindenki vigyázzon, hogy a mondott napon reggeli 6 órától délután 3 óráig a Madarász—Zsadány és szatmári határ közötti; téren ne járjon. * Eljárás a III. oszt. kereseti adó, bánya­adó és nyilvános számadásra kötelezett vállala­tok és egyletek adójára vonatkozó kiszámítási javaslatokat lartalmazó lajstromok közzététele) és az adókivetés tárgyában. Az adókivető-bizott- j ság elé terjesztendő adókiszámitási javaslatokat kitüntető lajstrom május 28-tól junius 5-ig 8 napra a község (város) házánál kitótetvén, azo­kat mindenki megtekintheti, s az őt vagy má­sokat illető adójavaslatokra nézve észrevételeit megteheti; ezen észrevételek a fenti határidő alatt írásban a kir. pénzügyigazgatóságnál, utóbb az adókivetőbizottságnál — melynek tárgyalá­sairól az adózók külön hirdetmény utján tudó- sittatnak, terjeszthetők elő. Az adókivető-bizott- ság ülései nyilvánosak lévén, ott minden adózó megjelenhetik. (1. 1883. XLIV. t.-cz. 24. §.) Háromutczaköz 2. házsz. Az adókivetö-bizottság ■ a kitűzött sorrend szerint megvizsgálja az adó­zók bevallását és a kir. pénzügyigazgatóság ál­tal készített adókiszámitási javaslatokat, s te­kintettel az illető adózó vagy mások, vagy pe­dig a kincstári képviselő által tett észrevéte­lekre s egyéb rendelkezésére álló adatokra, meg­állapítja minden egyes adókötelesnek adóössze­gét, azt még az ülés folyama alatt az illető adó- lajstromba bejegyezteti és ebbeli végzését kihir­deti. Az adókivetö-bizottság végzése kihirdet- tetvén, az érdekelt adóköteles félnek jogában áll az ülés folyama alatt élőszóval aziránt nyi­latkozni, kívánja e az ügyet, és ha igen, mely indoknál fogva a felszólamlási bizottsághoz fe- lebbezni. Hasonnyilatkozatra van jogosítva a je­lenlevő adókötelesek bármelyike és pedig nem­csak a saját, hanem más adójára nézve is, ha a bizottság által hozott végzés eredményében aránytalanságot vél bebizonyítani, akár a saját magára, akár másra kivetett adótételre nézve. A felebbezés indokainak Írásban kifejtésére a : tárgyalásnál jelenlevő felebbezőnek a hirdetés- j tői számítandó 8 napi határidő adatik. Az az \ adózó, a ki az adókivető bizottság ülésében akkor, midőn adóügye tárgyaltatott, jelen nem volt, a bizottság végzése elleni felebbezést az illető ülés folyama alatt megrovott adózók névjegyzékének a bizottság tárgyalásainak helyiségéül szolgáló I ház kapujára való kifüggesztésétől számítva 15 nap alatt a pénzügyigazgatóságnál adhatja be. Oly esetben, midőn az adókivetö-bizottság a kir. pénzügyigazgatóság által javaslatba hozott adó­tétel felemelését határozta, erről az illető adó­zót, ha a határozat kihirdetésénél jelen nem lenne, Írásbeli végzéssel külön értesíti oly hoz­záadással, hogy ha e végzést felebbezni kívánja, az ebbeli felszólalás Írásban a végzés kézbesí­tésétől számítandó 8 nap alatt az adóügyú elő­adónál vagy helyettesénél vevény mellett be­nyújtható. Ellenben azok az adózók, kik abban a községben (városban), melynek adólajstromá­ban adójuk kivettetett, nem laknak és az ülés­ben jelen nem voltak, a hozott határozatról Írás­ban végzésileg értesittetnek, s felebbezéseiket a végzés vételétől számított 15 nap alatt nyújt­hatják be a pénzügy igazgatóságnál. A felebbe- zés a kivetett adónak behajtását nem gátolja, a mennyiben azonban a felebbezés tárgyát képező adó összege a múlt évre kivetettnél nagyobb, a felebbezés a két Összeg közötti különbözeire nézve birtokon belül történhetik. Az adóköteles fél a felszólamlási bizottságnak határozata ellen szóval vagy Írásban panaszt emelhet. A pana*z a felszólamlási-bizottság határozatának kézbesí­tésétől számított 15 nap alatt a kir. pénzügy- igazgatóságnál adandó be, s felette a m. kir. közigazg.bíróság határoz. A panasznak halasztó hatálya nincs (1883. XLIV. t.-cz. 34. §.) 1902. junius 5-én tárgyaltatik a lajstrom 1—60-ig junius 6-án tárgyaltatik a lajstrom 61 —120-ig junius 7-én tárgyaltatik a lajstrom 121—180 tételig. M. kir. Pénzügyigazgatóság. Kelt Nagy- Károlyban. 1902. május 26-án Kemény Alajos, pénzügy igazgató. 1 Junius és július hóban a munkaszünet­ről szóló törvény értelmében a kereskedők üz­leteiket csak délelőtti 10 óráig tartják nyitva. * A szállodák összeírása. Az idegen for­galom emelése érdekében a belügyminiszter az oly nagyobb szállodák és vendéglők összeírá­sát, a melyek éjjeli szállásra vannak berendezve, elrendelte. Az összeírásról kiállított kérdőívben ki kell tüntetni a város lakosainak számát, a szálloda tulajdonosának, vagy bérlőjének nevét, a szobák számát, a fűtés, világítás nemét és a szobák árát. * Alapítvány. Dr. Lengyel Márton elhunyt Géza fiának emlékezetére 500 K alapítványt tett, melynek kamatai a helybeli kir. kath fő­gimnázium egy jó tanulójának karácsonyra ki­adandók. * Megerősítés. Az igazságügyminiszter a halmi-i járásbíróságnál ideiglenes minőségben alkalmazott Fánta Sándor Írnokot ebben az állásban^végleg megerősítette. * Ál hír. Az egész város tele van azzal a téves hírrel, mintha egy ternetőőr sertésekkel hul­lákat étetett volna. Hát utánna jártunk a dolognak és meggyőződtünk, hogy a hir nem igaz. * Erdő alap. Tudatom e város közön­ségével, hogy az erdő alap mikénti kezelésére vonatkozó közgyűlési határozat mai naptól szá­mított 15 napra a városháza hirdetményi táb­lájára kifügesztetett. Szatmártt, 1902. május 26. Tankóczi, h. főkapitány. * Zárószámadás. Tudatom e város közön­ségével, hogy az 1901. évi közpénztári száma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom