Szamos, 1902. június (34. évfolyam, 44-52. szám)
1902-06-08 / 46. szám
gyenge lelkének a szabad természetben sok az elvont, kevés a megfigyelő képesség vezető és segítő nélkül. A tanítónak magának kell lassanként felnyitni szemeit, hogy a növendék ne csak nézzen, de lásson s figyeljen is. Lelkét fogékonynyá tenni, hogy ne csak öntudatlanul dagaszsza keblét az a jól eső érzés, hanem tudomással is bírjon róla, hogy a természetben található fönséges összhang, az Isten nagy bölcsessége az, ami szivecskéjét erősebb dobogásra készteti. Ezért kell a tanítónak örömmel kirándulni tanítványaival a szabadba s azért mennek a gyermekek örömestebb tanítójukkal a kirándulásokra. Hogy tehát hazánk ifjúsága és leendő nem: zete úgy testileg, mint lelkileg ép, edzett és kitartó legyen, szükséges, hogy a tanító az iskolai kirándulásokat minél nagyobb mérvben felkarolja, s hogy minél gyakrabban rendezze, mert azok által elvitázhatlan sokféle eredményeket mutathatunk fel. Az iskolai kirándulásokat illetőleg dicséretes és nagy munkásságot fejtett ki s fejt jelenleg is „A magyar tanítók turista egyesülete“, valamint az „Erdélyi Kárpát-Egyesület.“ Nem különben foglalkozott e kérdéssel „az országos közegészségi egyesület“ is, az egészség szempontjából, mely szintén nagy fontosságot tulajdonított az iskolai kirándulásoknak. Sőt a magyar tanitók turista egyesülete nehány évvel ezelőtt, egy-egy megtartott s Írásban kidolgozott iskolai kirándulásra pályadijat tűzött ki. A közelmúltban pedig a székesfőváros is pályadijat fűzött ki egy, egynapos iskolai kirándulásra. Később azonban úgy a fővárosi, mint vidéki kartársak versenyre keltek az iskolai kirándulások meghonosítása érdekében. Nem terjeszkedem ki itt ama számos iskolai kirándulásokra, melyekről eddig szerencsém volt olvasni, de egyből, melyet egyik nagyra- becsült paedagógusunk, Léderer Ábrahám irt, fölhozhatok s tapasztalataiból néhány följegyzést pár szóban itt előadok. A többi közt módja : „hogy az iskolai kirándulások meghonosítására minden lehetőt el kell követnie a tanítónak,“ mert miként ő mondja, „az iskolai kirándulás nemcsak taneszköz, fanem tantárgy is, sőt fontos nevelési eszköz. És, hogy nemcsak a szabad iskola, hanem az iskola a szabadban legyen minden tanítónak jelszava.“ Majd igy folytatja: „most még sok tanító zudul fel az iskolai kirándulások ellen, de nem sokára csodálva fogják kérdezni, hogyan lehet pl. természetrajzot, földrajzot s más effélét kirándulás nélkül tanítani?“ Én is ezen véleményben vagyok t. kartársak ! s hiszem, hogy több kartárs is úgy vélekedik, midőn a természet egyes dolgairól, vagyis egyes természeti testek szemlélhetéséről van szó. Mint fiatal kezdő tanítót, engem két kis növendékem indított a szabadban való kirándulásra. Az egyik, ki a beszéd-és értelem gyakorlati órán a kenyér előállításáról tárgyalván csak annyit tudott, hogy a kenyeret lisztből sütik, mert azt látta otthon is, de hogy a liszt mibői van, s honnan nyerjük, azt ő nem tudta, búzát ő soha sem látott. A másik kis növendék meg soha sem látott folyót, csak árkot, gödröt tele vízzel, de hogyan foly a viz abban a folyóban? Ő azt nem látta ! Itt szemléltetnem kellett, rögtön a kirándulás jutott eszembe. Épp nyári idő volt, (a tanév vége felé), amidőn a kalászos búza a szántóföldeken már sárgulni kezdett. A Tisza folyó pedig nem volt oly távol, hogy fél napi kirándulás alatt meg ne jártuk volna. Kivezettem tehát növendékeimet a szabadba. A szemléltetés pompásan sikerült! Növendékeim boldogsága leirhatlan volt, de enyém is, mert ezen első kirándulásomban tapasztaltam, hogy mily sok anyag kerül elő a természetben szemléltetés alá s mily kellemesen lehet játszva tanulni. Iskolai kirándulásomat ez időtől fogva évenként többször megtartottam, s az eredmény mindig meglepő volt. Elvezettem növendékeimet a megye székhelyére (ez nem volt távol), a közeli helység gyártelepére az ásványvíz forrásokhoz, várromokhoz, erdőkbe és ligetekbe, mikben akkori tanítói lakhelyem vidéke bővelkedett. Még ma is hálás emlékekkel vannak akkori tanítványaim s többször örömmel emlegetik eme kirándulásokat! Mondhatom, hogy növendéke immel együtt ott én is sokat tanultam. Hány városi gyermek, sőt falusi is, nem ismeri a horizont, nem ismeri fel a szabadban a fő és mellék égtájakat, vagyis nem figyelte meg, hol kél és nyugszik a nap, nem ismeri fel a legegyszerűbb növényeket s mezei állatokat stb. (Vége köv.) HÍRROVAT. * Rendkívüli közgyűlést tart a város június hó 9-én délután háromnegyed 8 órakor. Tárgy : A hitelesítő küldöttség kirendelése, a hitelesítés helyének és idejének meghatározása. Özv. Tóth Györgynó és fia tulajdonát tevő Szin- ház-köz B-ik sz. telek megvétele. * Városi közgyűlés. F. hó 9-én délután 8 órakor városi közgyűlés lesz, melynek tárgy- sorozata a következő : Hitelesítő küldöttség ki rendelése, a hitelesítés helyének és idejének meghatározása. Polgármester havi jelentése intézkedéseiről és a törvényhatóság állapotáról. — Kormányhatósági rendelet. M. kir. kereskekerűletén helyezkedik egy sárga vonal, de mint szétfolyt nap szegélyezi ez a szin ezt a virágot, nem szin ez, rálopott gondolat egy költőtől e virágra, a ki a harmóniát keresi, e virágot hiv- j ják ; „Fehér hölgy“-nek. Ez a virág vagy te is Nemes, nagyszerűen egyszerű fehér ruhád bezárja magába gyönyörű termeted ; ez a ruha ragyog a fehérségtől, te adod meg a fényét a színnek. Te világitsz ebben a ruhában, üde, liliom fehér arczod mint folytatott édes álom tűnik elé ruhádból, ez a fehérség szódil, űz, őrjít — mennyire való néked a menyasszonyi ruha! . . . Mint szétfolyt nap borul kincses szőke hajad sugárzón fehér homlokodra, vállaidra és én értem a félő csöndet, a visszafojtott lélek- zést, a mint elmerül a sok ember szépségeidbe. És beértél a czifra ragyogó hajlékba. A gothikus ablakok színes tábláin, mint szivárvány törik meg a szökellő napsugár, izzó- sárg'vá varázsolja az oszlopok, oltár aranyozásait, a gyertj’ák tömege reszketve sápad ennyi fény közepette. Bevonulsz a templom hajójába. Különös, sejtelmes hangra nyílik ebben a környezetben az orgona. ügy tetszik, egy óriási léleknek dalba folyt szavai szólnak alá a magasságból, hogy millió érzés ömlik össze egy kolossus érzésbe, hogy azután minden dobogó szív megtalálja benne saját boldogságát, szenvedését. Átveszi a levegőt, magához emeli az emléket, tiszták a gondolatok, érzések. Ha én most bepillantást nyerhetnék kebledbe ! Azt hiszem zajgás van ottan, álom valóság, sejtés, gondolat egymásra tolulnak, betöltik, lelkedet, játszanak sziveddel, képzeleteddel. Egy kegyetlen irigység vagy talán ölő öröm, mi szilaj haraggá fajul át, fog el: ha te most boldognak érzed magad ! Belezokog a lelkem a te boldogságodba — az ón kétségbeesésembe. Félénk, remegő érzés, kitörő öröm, mi tompa busongássá válik, fog el: ha te boldogtalannak érzed magad! Megrázkódik testem, fölviharzik szivem — boldogtalanok vagyunk .... — De nem! Lelked reszket a forró boldogságérzettől szemed meleg fénye bensőd indulataidnak igaz tükre és érzesz úgy, mint csak egy halandó még a világon: csakhogy engem az emberi gyötrelmek özöne ért el, pusztít engem, mint a gyehenna tüze a vétkezőt: Kárhozom érted elvesztett boldogságom. Révész Béla. delemügyi miniszteri leirat, melylye! tudatja, hogy 0 császári és királyi Felsége által Láng Lajos kereskedelemügyi m. kir. miniszterré ki- ueveztetett. — Választás: A II oszt. pínztár- tiszti állás betöltése. — Egyéb közigazgatási ügyek. — Tanácsi előterjesztések. Kosinszky Sándor gyógyszerész oklevele kihirdetése iránt, Klein Menyhórtné bába oklevele kihirdetése czéljából. F. évi márezius havi adó elő- és leírására vonatkozólag. — Gazdasági szakbizottsági előterjesztések. A városi szülésznő javadalmazásának emelése folytán elrendelt szabály • rendelet módosítása iránt. A II. nagyalföldi transversális közút költségeihez való hozzájárulás tárgyában. A darvas-mohai erdőőri lak kibővítése tárgyában. A szarvasmarha, sertés és juhtenyésztésről alkotott szabályrendelet módosítása tárgyában. A Honvéd utczai sorompóház újból építése ügyében. A törvényhatósági közúti hálózat módosítása tárgyában tett mérnöki javaslatra vonatkozólag. — Hatósági átirat. Pozsony sz. kir. városnak uj választási törvény megalkotása iránti feliratának hason szellemben leendő pártolása iránt. — Magán kérelmek. Lóber Antal erdész 6 heti, Hajdú Károly r. fog. egy havi, Bókéssy Géza árvsz. ülnök 5 heti, Dudás Ferencz k. erdöőr 4 heti, Dr. Török István 5 heti, Fodor György levél- tárnok 6 heti, Pethő György g. tan. 5 heti, Gyurkán Ignácz sokszorosító gépszolga 3 heti szabadságidő engedélyezése iránti kérelme. * Eskületétel. Dr. Róth Ferencz kir. törvényszéki eluök, hivatali esküjét f. hó 9 én d. e. 10 órakor fogja letenni a kir. törvényszék teljes ülése előtt. * A városi gazd szakbizottság f. é június hó 5-én ülést tartott, a melyen tárgyalás alá vette a darvas-mohai erdöőri-lak kibővítése iránt beadott erdószi javaslatot és az abban felhozott indokok alapján javasolja a közgyűlésnek, hogy az erdőőri lak egy szobával és egy konyhával bővíttessék ki, s ennek 745 koro nára menő költsége az erdei többlet bevételből fedeztessék. * A szervezési szabályrendelet azon szakasza, a mely a városi szülésznő fizetésére vonatkozik, a belügyminisztérium által módosit- tatui rendeltetvén, a gazd. szakbizottság az illető szakaszt oda módosította, hogy a szűI lósznő fizetése évi 500 koronában állapíttatott I meg* A szarvasmarha, sertés és juhtenyész- I tésre vonatkozó szabályrendelet 2 ik §-át a szakbizottság azzal egészítette ki, hogy köztenyésztésre nemcsak magyar fajta, hanem nyugoti fajta apaállatok is tarthatók. * A második nagyalföldi transversális közút költségeihez való hozzájárulás ügyében beadott mérnöki javaslatot a gazd. szakbizottság azon véleménynye! terjesztette a közgyüj lés elé, hogy miután a törvény értelmében a I kiépítendő állatni ut költségeihez a város hozzájárulni köteles, a város ezen költségekben ajáui- jjon fel éveukint fizetendő 800 koronát vagy pedig egyszer-’iuindenkorra egy összegben ltíOÖÓ ] koronát. * A konvéd-utczai sorompó-ház újból való építése a f. évi költségvetésben felvétetvén, a gazd. tanácsos és mérnök előterjesztéséhez képest a szakbizottság javaslata, hogy az uj sorompóház nem a régi helyén, hanem ettől 300 méter távolságra a darai és daróczi utak között levő 3 szögű térre építtessék és a külterületnek ezen része a belterülethez csatoltas- sék, valamint ezen útszakasz a törvényhatósági közúti hálózatból vétessék ki és ennek engedélyezése iránt a keresk. minisztériumhoz tétessék felterjesztés. * A törvényhatósági közúti hálózat tervét a méruöki hivatal azon javaslattal terjesztette be, hogy abból az Oroszfalu—madarász!, valamint az Oroszfalu és rézteleki közutak hagyassanak ki és közdűlő utak sorába vótesenek fel, ellenben a Közép-hegy és Nagy-Lippa között levő ut törvényhatósági útnak minősíttessék. A. gazd. szakbizottság ezen javaslatot elfogadta és a közgyűléshez azon véleménynyel terjesztett be, hogy ezen módosítás jóváha gyása iránt a kereskedelemügyi minisztériumhoz tétessék felterjesztés. * A szatmár—erdődi helyi érdekű vasúttal kötendő terület átengedési szerződést végül Legjobb, legüditóbb és legolcsóbb ásványvizek a Szolyvai, Luhi Erzsébet és polenai gyógyvizek. Fslt&ni gyógyhatással alkalmaztatnak : köszréay, vese, hólyag, gyomor, torok, tüdő ás gége bajok esetén. Kapható füszerSzletekban és az áradatai ásványvizbérléségnél Bzolyván (Beregmegye). — Prospektus ingyen éa bérmentve.
