Szamos, 1902. április (34. évfolyam, 27-34. szám)

1902-04-03 / 27. szám

Az alig szárnyra kelő egyesület anyagi helyzete máig a következő: a) alapítványokból. . . 1700 K b) pártoló tagsági dijakból 40 „ c) rendes tagsági dijakból 234 „ d) egyszer s mindenkori adományokból ..........................170 „ 04 1. Ös szesen: 2144 K 04 f. Kiadás : 194 „ 40 „ Maradvány: 1949K 64 f. Gyűjtő-iveken aláirt, de még be nem íolyt alapítványok és tagsági dijakban 660 K. Az időközi kamatokat is számítva, az egyesület vagyona: 2618 K 22 f A pénztárosnak a felmentvényt Jákó Sándorné úrnő, alelnöknő, dr. Hadady Lajos és dr. Böszörményi Emil számvizsgáló bi­zottsági tagok javaslatára a közgyűlés megadta. Biki Károlynak előterjesztése folytán választmányi javaslatra a közgyűlés, ameny- nyiben ezt az alapszabályok megengedik : a) a választmányt 100-ról 160 tagra kiegészítette; továbbá kimondotta, b) hogy az egyesület Szatmáron, a nyár folyamán árubazárral egybekötött mu­latságot rendez; c) megkeresi az egyházmegyéket, hogy alkalmas napon az egyesület javára a hí­vek közt gyűjtést rendezzenek ; és d) felhívja a vidéki központokat, hogy ugyanezen czélra mérsékelt belépő dij mel­lett télen és nyáron «gy-egy estélyt tart­sanak. Végül Domahidy István elnök a ta­pasztalt meleg érdeklődést hálásan megkö­szönvén, déli fél l órakor Kölcseynek ezen szavaival zárta be élénk éljenzés közt a közgyűlést: Hass, alkoss, gyarapits S a haza fényre derül! HÍRROVAT. Az első negyedév lejártával felkérjük la­punk mélyen tisztelt megrendelőit, hogy hát­ralékaikat beküldeni s előíizetéseiket megújí­tani szíveskedjenek. * Adományok. A húsvéti ünnepekre a városi szegényeknek Mész lón yi Gfyula püs­pök 200, a káptalan 115 és a szent Antal per selye 2oO koronát adományozott, mely összege­ket Tóth József h. ielkész a plébánián osztott ki a szegények közt. * Húsvéti ünnepek. Közönségünk húsvéti ünnepét alaposon elrontotta a szeszélyes, zord időjárás. Vasárnap reggel csakúgy szitált az eső, délután pedig ötféle idő volt. Hideg szél, eső, sőt hó zavarta hétfőn is az ünnepi hangu­latot. A templomokban a szokásos istentiszte­leteket mindakét napon megtartották. A templo­mok a rósz idő mellet is zsuffolásig tömve vol tak, de a sétahelyek üresen maradtak, különö­sen husvét hétfőjén, a mikor délután úgy ha­vazott, akárcsak tél közepén. Kirándulásra alig gondolt valaki, csupán a merészebbek keres | ték fel korlátolt számban a Hegyet. * A húsvéti öntözködés. Nem megy ki a divatból sem a falun, sem a városon a húsvéti öntözködés, csak a formaságai változnak. Ma már falun sem mérik veder számra az öntöző vizet a szegény lányokra, mert sokan estek súlyos betegségbe. A fölhevűlt testnek a fürdőt semmiféle orvosi gyógymód nem ajánlja. Brutá­lisakká váltak a falu legényei és pusztulni kel­lett ennek a szokásnak, vagy legalább méretei­nek. A városon mindig az illatos rózsavíz vagy otkolon vagy más párfümös keverék járta. Volt idő, mikor a felnőttek sem zárkóztak el a szo­kás elől, mig most csak a serdülő ifjúság s az apró gavalléria űzi passzióval. A kis leánykák pedig várva-várják, hol piros tojással, hol czu- kor süteménynyei, hol virággal a kis lovagokat, kik egy délelőtti körút végével mint tehervonat szállítják haza „szerzeményeiket.“ Husvét előtt már a napokat számítják s az első ünnepnap végét is alig várják, hogy fölvirradjon a hus­vét másodnapja. Legcsinosabb ruháját ölti fel a legszerényebb utrakelö is, a kis leányok pedig a legkevésbbé kényes öltözőtökbe burkolják il­latos vizre sóvár termetüket s igy köszönt b9 reggeli 8 óra, mikor már jelentkeznek az ön­tözők és délig elfogyhatatlan buzgósággal foly a munka. Eleiute még a legfinomabb illat árad, de végre a sok keresztelés a kút vizének ke- vésbbé párfümös voltát árulja el. Hanem azért a kis lányoknak mégis jól esik. * Elmaradt vendégek. Eötvös Károly és Haypál Beaö a „Lorántffy Zsuzsanna egyesület“ tegnapi estélyén közbejött akadályok miatt közre nem működhettek. A rendezőség falragaszokon hívta fel mindazokat, a kik a műsor ez előrelát- hatatlan változása miatt kiváltott jegyeiket érvénye­síteni nem akarják, hogy azok árát az esti pénz­tárnál az előadás megkezdéséig vegyék vissza. * Társas ebéd A Lorántffy-ünnep alkal­mából déli 2 órakor a Társaskörben mintegy7 70 főből álló előkelő társaság ebédre jött össze. Az első szónok Domahidy István volt, ki a fe­lekezeti békés egyetértésért és testvériségért köszöntött. Folytatólag poharat emeltek: Biki Károly a vendégekért; Bencsik István Doma- hidyért; Bartha Mór az 1848. évi XX. t.-czikk- ben körülirt egyenjogúságért; Domahidy Ele- mnr Biki Károlyért; Luby Géza az egyház­megye elnökségéért; dr. Böszörményi Emil is mételten a vendégekért. Ezeken kívül még több pohárköszöntöt. mondottak. * A színházból Tegnap este fél 8 órakor a „Szatmárvármegyei Lorántffy Zsuzsanna“ egye­sület javára jótékonyczélu műkedvelői előadás volt a színházban. A házat a megjelent díszes és vá­logatott vidéki s városi közönség szinültig megtöl­tötte s az egész előadást emelkedett s vidám han­gulatban nézte végig. A fényre azonban minden esetre árnyat borított, hogy a műsornak két leg­érdekesebb pontja, az Eötvös Károly szabad előadása és Haypál Benő magánéneke elmaradt. A műsort a helybeli dalegyesület Erkelnek „El­vennélek én, csak adnának“ kezdetű pompás mű- dalával nyitotta meg, mely a gondos betanulás és művészi színezés eszközeivel zajos tetszést aratott. Két vígjátékot láttunk ez után: „Ajánlott levél“ és „Katonásan“ czimüeket. Az elsőben Baranyay Mariska és Nagy Leona k. a. (újabb csillagok), ke­délyességükkel és elevenségükkel, dr. Komáromy Zoltán amerikai humorával és Veréczv Ernő jó igyekezetével tűntek ki. A 2-ik darabban Maróthv Ma­riska kisasszonyt otthonosságáért, Domokos Ma­riska kisasszonyt, a ki szintén újabb csillag, élénk­ségéért, Glück Ferenczet nyugodtságáért. Csomay Győzőt erőteljességeért, Kürthy Józsefet humoráért s Németh Józsefet jó törekvéséért kell kiemelnünk. Közben Maróthy Mariska k. a. teljes sikerrel sza­valta el Szabolcska Mihály ismert költőnknek igen szép alkalmi költeményét. Szilágyi Dezső volt szín­igazgatónk az elmaradt számok pótlásául egy vig magánbeszédet adott elő kitörő tetszés mellett. Az előadást „Lorántffy Zsuzsánna a hazai tudo­mánynak áldozik“ czimü alkalmi élőkép fejezte be, melynek bemutatása alatt Veress Lajos karnagy vezetésével a vegyeskar igen szépen éne­kelt. A kitünően sikerült élőképben résztvettek: Lorántffy Zsuzsánna Unger Gézáné úrnő; udvar­hölgyek : Palády Erzsiké, Nagy Leona, Domokos Mariska és Poszvék Miczi kisasszonyok. Úri kisé­ret: Glück Ferencz, Papp László, Horváth Elek, Kuliffav Béla, Kürthy József, Németh József, Sepsy Károly, Filep György, Bakcsy József, Szűcs Kál­mán, Jéger Andor, Tombory Ernő, Kiss Sándor és Veréczy Ernő. Előadás után vig hangnlatban tánczczal egybekötött társas összejövetel volt a Társaskörben. * Áthelyezés. Őfelsége a király az igaz- ságűgyminiszter előterjesztérére dr. öreg Bála helybeli kir. törvényszéki albirónak a debre- czeni kir. járásbírósághoz eddigi minőségében saját kérelmére való áthelyezését megengedte. * Színtársulatunk volt érdemes titkára, Vihary Elemér, mint főrendező, operette buffo és komikus Budapesten a városligeti nyári népszínházhoz, (volt dalos színházhoz) szerződött. * Joggyakornoki kinevezés. A debreczeni kir. ítélőtábla elnöke Szekeres Ferencz Leót, városunk fiát, a tábla kerületébe díjas joggyakornokká nevezte ki. * Gyolcsos tótok heti vásárainkon. Ró- zenfeld Miksa és társai szatmári lakos keres­kedők a heti vásárainkon nagy számban megje­lenni szokott felvidéki házalók, illetve vándor­kereskedők ellen, azon czimen, hogy ezek nem­csak házi iparczikkeket, hanem külföldi és a hazai ipartermékeknél jóval silányabb árukat hoznak forgalomba és ezzel egyrészről a házai ipartermékek minél nagyobb mértékben való terjedését akadályozzák, más részről pedig a fogyasztó közönség érdekeit sértik, a rendőr­kapitányi hivatalnál panaszt emeltek és kérték a felvidéki házalóknak a heti vásárainkon való megjelenését megakadályozni. Ezen panasz foly­tán az elsőfokú iparhatóság a legközelebb tar­tott heti vásár alkalmával az úgynevezett gyol­csos tótok között vizsgálatot tartván, a panaszt nemcsak indokoltnak, hanem annak tárgyát egyenesen kormanyhatósági rendelkezésekbe ütközőnek találta és ennek i.lapján a következő határozatot hozta : „A felvidéki házalók, illetve vándorkereskedők, nem különben hasonló fog­lalkozással biró bárki más, a mi hetivásárain­kon áruikkal való megjelenéstől eltiltatnak, mert bár az 1887. XVIII. t. ez. 2. §-a megen­gedi ugyan, hogy a felvidéki házalók hetivásá­rainkon is megjelenhetnek, de a törvénynek ezen rendelkezése csak azon felvidéki egyesekre vonatkoztatható, akik a házalást tényleg gya­korolják, vagyis állandóan helységről helységre és házról házra járva, meghatározott eladási hely7 nélkül árusítanak s csak e mellett je­lennek meg az útba eső községekben tartott hetivásárokon is ; ellenben nem terjed ki a tör­vény jelzett kedvezménye azokra az egyénekre, bárha felső vidékiek volnának is, akik valósá­gos házalás gyakorlása nélkül csak heti vásáro­kat látogatnak. Minthogy7 a városunkban meg­jelent gy'olcsostótok közül a megtartott vizsgá­lat szerint egy sem foglalkozik valóságos háza­lással, hanem a házalási könyvet kizárólag heti vásár látogatásra használják fel, mint ilyenek pedig nem házalóknak, hanem vándorkereske­dőknek tekintendők, az itteni hetivásárokon való megjelenéstől eltiltattak.“ Helyesnek tartjuk az elsőfokú iparhatóságnak ezen tiltó rendelkezé­sét nemcsak a felhozott indokokat tekintve, ha■ nem azért is, mert a hazai ipar fejlesztésére irányul és megvédeni igyekszik úgy a fogyasztó közönség, mint a mi kereskedőink anyagi érde­keit és ezek adózóképességét minden esetre csak fokozza. Másrészről indokolja azt még azon fontos körülmény is, hogy a felvidéki há­j zalók a legcsekélyebb közteher viselés nélkül forgalmas hetivásárainkon meg nem érdemelt anyagi haszonhoz jutottak. * A tűzoltó őrtorony építése ügyében az i önkéntes tűzoltó egyesület parancsnoksága a városi tanácshoz terjedelmes jelentést nyújtott be, a melyhez az őrtorony építési tervét és költségvetését Dittler Ferencz építész készí­tette el. A parancsnokság mindenekelőtt a tűz­oltóság helyének egyszer s mindenkorra való kijelölését kéri kimondani s e végből a most tűzoltó czélokra használt telket hozza javas­latba, a melynek üresen maradt része az uj szállóház teherszállító kocsiai közlekedésére volna felhasználható. A teleknek ily módon történő kijelölése után az őrtorony és őrtany'a építési kérdése megoldást nyerhet. A bemutatott ter­vezet szerint az önálló tűzoltói őrtorony 4 szög­letes lábozati alsó részszel, köralaku felmenő falakkal építtetnék és a földszinttől 82 méter ' magasságban, a torony körül körben futó er- kélylyel lenne az őrszoba, a hova vasból terve­zett csigalépcsőn lehetne feljutni, azonban egy sodrony-kötéllel ellátott kézi felhúzó gép is alkalmaztatnék a toronyőr részére szükséges tárgyak szállítására. Az ekkóp tervezett őrto­rony7 17‘732 koronába kerülne, mig ha az az őr­tanyával köttetnék össze, mintegy 52.000 kor. költséget igényelne. Ha pedig a város közön­sége e tervet el nem fogadná, javasolja, hogy a tözoltói őrtorony az eltávolitandó „ Kölcsey - szobor“ helyén a Deák-térre építtessék, úgy, hogy a körül a kor igényeinek megfelelően ba­Vajda jViihály divatáruházába — Deák-tér 10. sz. — megérkeztek a ===== tavaszi és nyári idényre ===== a legújabb divatu kalapok, ingek, gallérok, nap és esőernyők, tnelyó nagy Választóban olcsó áron HaphatóH.

Next

/
Oldalképek
Tartalom