Szamos, 1902. április (34. évfolyam, 27-34. szám)

1902-04-03 / 27. szám

XXXIV. évfolyam. Szatmár, 1902. csütörtök április hó 3. SZAMOS. Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. 27 ik szám. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Bgész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: HIRDETÉSEK: Rékóczy-utcza 9. sz. Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetnek Mindennemű dijak ízatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Nyilttér sora 20 fillér. A „Lorántffy Zsuzsánna-egyesület4* ünnep­napja. Ritka szép ünnepe volt tegnap falaink közt a „Lorántffy Zsuzsánna-egyesület“-nek, mely egyszersmind a közművelődés és a közoktatásügy zászlaját is magasabbra tűzte egy bástyával. Az ünnep a városháza nagytermében, délelőtt 11 órakor közgyűléssel kezdődött. Ez az egyesületnek első rendes közgyűlése volt. Vármegyénk és városunk közönsége ez alkalomból igen szép és díszes számban je­lent meg, mely nagyrészben a protestáns értelmiséget képviselte ugyan, de az általá­nos érdeklődés jelei a közgyűlés iránt min­den oldalról megnyilatkoztak. A hölgyek üde és színes csoportja a nagyterem jobboldali részét teljesen betöl­tötte. Domahidy István elnök megnyitó be­szédében magas szárnyalással ecsetelte az egyesület szép feladatát és nemes czéljait. Felmutatta élénk rajzban Lorántffy Zsu- zsánna nagy és fenkölt alakját s teljes re­ménynyel tekint e lánglelkü nő nevéről ne­vezett egyesület működése és jövője elé. A zajos tetszéssel fogadott elnöki meg­nyitó után Sörös Béla a budapesti hasonnevű egyesület nevében hatásos beszédben s örömmel üdvözölte a mi egyesületünket, óhajtván, hogy soha ne legyen annak más alapja, mint a szentirás s kéri arra az Is­ten áldását! Az egyházmegyék és egyházak kikül­dött képviselőinek üdvözlő beszédei czimén szónokoltak : Bencsik István esperes a nagybányai egyházmegye, Domahidy Elemér a nagykárolyi egy­házmegye, Kiss Bertalan a szatmári egyház­megye és Rácz István a szatmári egyháztanács nevében. A mélyen átgondolt, ötletekben és for­dulatokban gazdag beszédekre Biki Károly esperes meleg szavakban tolmácsolta az egyesület hálás köszönetét. Elnök jelenti, hogy az alakulás alkal­mával a tisztikart is megválasztották, azon­ban most sajnálattal tudatja, hogy az egyik elnöknő, Nagy Béláné úrnő időközben le­mondott állásáról; kéri tehát a közgyűlést, hogy ezt a helyet ezúttal töltse be. A választmány előterjesztésére a köz­gyűlés a megüresedett elnőknői tisztre egy­hangú lelkesedéssel özv. Thurmann Oli- vérné úrnőt választotta meg Nagybányáról. Dr. Böszörményi Emil titkár a követ­f t/ kezűkben terjesztette elő jelentését: Tisztelt közgyűlés! Századok századokra nőnek, egyik kor meg­emészti a másikat, mig maga is az örök enyé­szetbe merül. De viszont mindegyik idő méhében hordja a következő korszakot, egyik század szüli a másikat, és csirába növeli a jövőt jellemző esz­méket, melyek majdan forgatandják a világqt. Mert minden kornak vannak irányitó eszméi, melyek egy-egy lökést adnak a tovább fejlődésre, melyek mozgatják az emberi tevékenységet, melyek lelke­sítik a közfelfogást, a szivet és élmét. Minden elkövetkezendő korszak iránya a nő í kezébe van letéve. A férfi kormányozza a jelent, j de a nő készíti elő a jövőt. Kétségtelenül ki van mutatva ugyanis, hogy a családi életben a gyér- j mek anyjától örökli a szellemi tulajdonságot, a lelki világot, az értelmi és érzelmi képességet. Az anyatejjel szívja be az epkafesöt' a csecsemő Az anya az, a ki gyermekével a legközvetlenebbül és j legállandóbban, folytosan foglalkozva, megadja | gyermekének ezt az éltörölhetetlen jelleget, a mely I irányítja felfogását, jellemét, egész életét. Egyszó­val az anya nevel. Ezért mondhatom tehát teljes joggal, hogy a jövő irányitó eszméi a nőtől ered­nek, hogy minden korszak női világa süti rá a következő korra az azt jellemző bélyeget. „A nő, ez eszmény, e megtestesült költészet, j hogy ha sülyedt, torzalak lesz, mely borzadályt [ szül“, — mondja Madách, a legnagyobb magyar filozófus költő. És igy, ha elhanyagoljuk a nőneve­lést, vagy ferde módon visszük azt véghez, a jövő korszakot teszszük koczkára és nem csak hogy megakadályozzuk a világ haladását, hanem csak nehezen helyrehozható hanyatlás, sülyedés leszen a következmény. A jövőt neveljük a nőben. Ebben rejlik főfontossága a nőnevelésnek. A törté­nelem periódusaiban előforduló visszaesések iga­zolják állításaimat. Nézzük meg a római császár­ság hanyatlása kezdetén a nőt, Nero udvarának legszánalmasabb alakjai az erkölcstelenségbe sü- lyedett nők voltak, — és tekintsünk a keresztény­ség által megjavított korra, a melyet a szeretet hatott át, és azt látjuk, hogy a keresztény szere­tet melegágya a női szív volt, onnan terebélyese­dett el nagy fává az eszme. A franczia forradal­mat megelőző hitvány korszaknak is szülp anyja tel­jesen rósz irányú női nevelés volt. A magyar sza- badságharcz történetének fényes lapjai telve van­nak a legnemesebb erényekkel. Miért ? Mert az azelőtti magyar nő az egyszerű nemes jellem, a honszeretet és a vallásosság példányképe volt. Mert csak az ily nő volt képes nevelni olyan féliste­neket, a kiknek a honszerelem tüzében megaczé- lozott izmai vissza tudták verni a zsoldosok tiz- szerte nagyobb légióit. És nézzük meg azokat a nemzeteket, a melyek ma vezetői a világnak, az angolt és németet ; látni fogjuk, hogy ott rég ma­gasan állott a nőnevelés, a minek eredménye a fenkölt nemes, erényes nőiesség. ________1 Ha Éva hitvány, silány lesz maga az egész I kor is. És mert a nő lényege a szív, a szívnek pedig legrnagasztosabb erénye az Istenbe vetett hit, a vallás, ennélfogva a nőnevelés kiinduló pontja a vallás. Vallásos nő lehet csak erényes, vallásos nő csepegtetheti a jövő nemzedékbe az erkölcsöt, melyről a költő azt mondja, hogy „min­den állam támasza, talpköve a tiszta erkölcs.“ Ezek az eszmék hatották át egyesületünk buzgó megalapitóit. sarkalták tetterejüket, hogy a legnemesebb és legrnagasztosabb magyar nők egyikének, Lorántffy Zsuzsannának neve alatt so­rompóba szóllitsák vármegyénk és városunk összes müveit, a jóra s nemesre érzékeny közönségét, külö­nösen pedig a hölgyeket, a kik átlátva a czélt, meg­értve a hivó szózatot, egyesületbe is tömörültek, úgy, hogy ma — alig pár hónapi működés után — a Szatmárvármegyei Lorántffy Zsuzsanna egye­sületnek van 37 alapitó, 5 pártoló és 213 rendes tagja. A taggyiijtés még most is javában folyik. Egyesületünk működése az 1901. évi novem­ber hó végével kezdődik, a mennyiben az 1901. i^pril ll-én tartott alakuló közgyűlésen megállapí­tott alapszabályok, a belügyminiszteri láttamozást csak 1901. nov. 11-én nyerték meg. Ezen rövid idő alatt a folyamatban levő tag- gyüjtésen kivid az egyesület működése felolvasó­estélyek tartására is kiterjedt, a melyek a keresz­tyén közművelődés s a hitbuzgóság előmozdítását, serkentését czélozták és a hol az érdeklődő kö­zönségnek alkalma nyílt megismerni az egyesület czélját és irányát. Ilyen felolvasó estélyt a téli idény alatt belépő dij nélkül egyesületünk választ­mánya 4-et tartott, és pedig kettőt a ref. felsőbb leányiskola nagy termében, egyet az iparos olva­só-körben, egyet a németi ev. ref. egyház tanács­termében, a termeket zsuffolásig betöltő diszes hallgatóság előtt. Felolvasó estélyeinket úgy a közreműködők szives előadása, mint a nagy kö­zönség lelkes pártfogása valóban páratlan sike- rüekké tették. Ez alkalommal nem mulaszthatom egyesületünk hálás köszönetét tolmácsolni első sorban a közreműködők, másodsorban a pártoló nagyközönség részére. A választmány a jelen köz­gyűlés alkalmából egy nagyobb szabású hangver­seny rendezését határozta el. Alaptőkéjének gya­rapítására továbbá egy bazár rendezése is tervbe van véve. Választmányunk az egyesület sikere, felvi­rágoztatása érdekében tervbe vette továbbá az egylet vidékenkénti szervezését, vidéki fiókok fel­állításai. Erre vonatkozólag az első munkálatokat megtette, azonban, miután az ily actio a téli idő­ben kevésbé vezethet sikerre, a terv megvalósítá­sát a tagok gyűjtésének befejeztével a nyári idő­ben gondolja kivihetőnek. Ezekben van szerencsém vázolni az egyesü­let rövid fennálllása alatti működését, melynek további sikereire a mindnyájunkat őrző Gondvi- lés áldását és segélyét kérem ! E gondosan és körültekintéssel össze­állított szép jelentést a közgyűlés zajos tet­szés közt elfogadta. Az immár 37 alapitó taggal dicsekvő egyesületnek pénzügyeiről Osváth Elemér pénztáros számolt be. Tényleg csak INGÜK JÓZSEF szabó üzletében szerezhetjük be hazai és angol gyártmányú gyapjú­szövetből készült legjobb szabású tavaszi felöltőinket, és öltönyeinket. Hol papi öltönyök és reverendák a, legszebb kivitelben készülnek. — Ké­_______________________ szit silocesszabásu egyenruhákat; raktáron tart mindennemű egyenruhá­za ti czikkeket és "katonai fölszereléseket. Szatmár, Deák-tér. (Városház-épület.) ---------—---------------------------------------

Next

/
Oldalképek
Tartalom