Szamos, 1902. március (34. évfolyam, 18-26. szám)
1902-03-30 / 26. szám
A tollharcz vége. Nem páratlanul álló eset, hogy valakibe belekötnek. Én nem nőttem fel valami angyali gárdában, de talán rám nem mondhatná senki, hogy kötekedő vagyok. Azzal a gyenge tollal s avval a kis elő- készültsóggel, a mivel rendelkezem, igyekeztem hasznára lenni a köznek, anélkül, hogy annyi babérlevelet sikerült volna összeszereznem, a mennyi egy főzelék elkészítéséhez szükséges. Ez év folyamán városunk két lapjában két közlemény jelent meg D. és Spectator aláírásokkal. Olvasván ezen közleményeket — ámbár általánosságban valának tartva — úgy véltem, hogy a köznek, a publikumnak teszek szolgálatot, ha a helyi érdeknek megfelelőleg észrevételemet megteszem azon czikkekre. Nem neveztem meg egyéneket s nem említettem fel nóvleg egy intézetet sem ! S ime az történik, hogy előáll egy kartárs, aki nem az állításaimat czáfolja meg, de engem igyekszik hülyének feltüntetni. Én szórul-szóra fentartottam az általam mondottakat és válaszomban vállalkoztam a bizonyításra — természetesen annyira galam- epéjü nem lehettem, hogy szó nélkül tűrjem el egy előttem máig sem ismerős urnák velem szemben gyakorolt gúnyos és sértő kifejezéseit. S mi történik ? Ez a ur most nem azt mondja: „No hát, elő a bizonyitékokkal, mert különben rosszakaratú szamárnak tartalak !u hanem megelégszik azzal, hogy egyet s mást elismer, megenged s a helyett, hogy bizonyi- taná, miszerint a pénzintézetek szaporodása olcsóbbá tette a kamatlábat: tehát az uj intézet olcsóság tekintetében versenyre kelt a régivel: kisüti, a mit minden idevaló ember tud, hogy a régi pénzintézet az, mely állandóan szorítja le a kamatlábat ! Kisüti, hogy' nálunk a bekebelezett váltó 7% s rám fogja, hogy ón mondtam. Tessék megmutatni, hogy hol mondtam? Jelzálog kölcsöneink 7%-esek és azon alóliak : váltóink 1000 koronán felül akár bekebelezett, akár nem 6%; 200 koronától 1000-ig 7%, 200 koronán alul 8%- — Ezt tessék tudomásul venni! (Zárjelben megjegyzem, hogy Plinius Krisztus születése után az első században ólt s természet és közgazdasági tudományokkal foglalkozott.) Nem csupán mi vagyunk hivatva arra, hogy egymás czikkeit megbíráljuk. Akkor nem czikkeznénk, hanem talán élőszóval vagy levélben kisértenők meg egymást capacitálni. Nem keresem, hogy kik adtak igazat e tollharczban annak, aki hívatlanul állott D. és Spectator, meg közém s a helyett hogy jó akarattal szólott volna a tárgyhoz, kikezdte az én személyemet; s több epével, mint igazsággal neki rontott intézetünknek. Ezt azonban nem lehet tárgyilagosságnak venni! Én beszéltem a kamatlábakról és humauis- musról. S elmondtam, hogy mit tett a mi intézetünk e téren. No bát most ez egyik intézet tisztviselője elmondta azt is, hogy náluk még 10%-es humanismus is előfordult s meg is okolta avval, a mit én rég elmondtam, hogy t. i. a felsőbb bizalom annak adja a pénzét ol csobban, a kiben jobban bízik. A publikum egy része meg a bizalom kérdésén túl — oda viszi betétjét, a hol nagyobb a kamatláb ! Az ily tőkéket természetesen nem is lehet olcsón kiadni! Nem a czikkiró úrtól kérdem, de az olvasótól : Volt-e valami ok a közbeszóllásra ? Ha ón nekem kevéssé sikerült Neki imponálni — végtelenül sajnálom, pedig minden erőmmel arra törekedtem, hogy Neki imponáljak s hogy mint szerény ibolya megmutassam, mily keveset tudok ón s mennyire sokat Ö ! ? Egy néhány jóravaló izraelita ismerősöm felvilágosított arról, hogy minap volt a farsang s ne vegyem zokon a czikkiró farsangi tréfáját, a melynek nem volt ugyan ibolya illata, s hogy merre sült, azt nem tudom! ? Anyr- nyit azonban tudok, hogy nem csak a disznóláb, de néha a paszuly is elsül. Nem tudom, hányán viselik czikkiró nevét városunkban; de méltányolni tudom örömüket azoknak, hogy ez alkalommal megkülönböztetésül hivatali állását is kitüntette! Ily formán mindenki tisztában lehet azzal, hogy kinek érdemeit koszo- ruzza ! Azt is mondta, egy társintézeti főkönyvelő barátom : hogy ha nem válaszolok, ez is válasz ! De meg akartam mutatni ellenfelemnek, hogy szárazon tartom a puskaport! Ha kedve volna tovább is személyeskedni czikkiró urnák : erre nem érzek hajlabdóságot, mert az már nem is nyelvelés, de nj'elvöltöge- tós volna ; erre a térre már nerh követhetem a czikkirót! Mondhat, a mit tetszik ; vonhat olyan következtetést a minő tetszik : a további személyes polémiától tartózkodni fogok ! A dolog tárgyi oldalát tekintve, ismételten elismerem D. szavainak igazságát abban, hogy úgy nálunk, mint egyebütt a pénzintézetek szertelen szaporodása nem hogy javára válnék a köznek, de okozója a hitelviszonyok romlásának s míg könnyelműségre szoktatja a publikumot, előidézője a pénzintézeti veszteségek nagy részének. Miért? Tíz óv leforgása bőséges tapasztalattal szolgál. Csak kettőt említek a sok közül: Vigdo- rovicsot és Spitzéket. X urnák van 20000 korona vagyona és van 10000 korona hitele. Azonban X ur üzleti ember s a 10000 kor. hitel kevés neki. Van 5—6 pénzintézet. Egyiknél felvesz 5000 koronát, a másiknál ugyanannyit, a harmadiknál 8000-et, a negyediknél 6000-et s igy tovább. Néha — hogyha az illető vidéki földbirtokos | vagy bérlő belekóstol a vidéki drágább hitelű pénzbe is! Aztán egy rósz esztendő, vagy egy csalárd adós, vagy egy rosszul sikerült tőzsde- ügylet — eloszlat minden légvárat s akkor kialkuszunk 20 — 30—50°,re ! Ebben van hátránya a szabad versenynek, ha a hitelezők között nincs meg a vódszövet- ség. Aki létre akarta hozni ezt a fegyverbarátságot : az a mi intézetünk volt. S a ki — a szabadversenyre való hivatko zással — meghiúsította : az nem mi voltunk ! Elnézését kérem az olvasónak a személyes és épen azért nem Ízléses szóharczért, melyet a magam részéről ezennel befejezettnek jelentek ki !*) Thurner Albert. HÍRROVAT. * Lapunk t. dolgozótársainak, olvasóinak húsvéti boldog ünnepeket kívánunk! * Az apostoli lábmosást a r. kath. székesegyházban nagycsütörtökön végezte M e s z 1 é- n y i Gyula püspök. Az e czélra megjelent öregeknek lábait megmosta és megcsókolta. Az apostolok névsora és életkora a következő: Léderer János 64 éves, Horváth István 64, Rácz Pál 66, Szegedi Pál 67, Takács János 74, Min- dák József 74, Kovács István 76, Horhorovszky Péter 78, Pénzes János 78, Kiss János 78, Ge- bődi Sándor 79 és Huszti Sámuel 84. Az apostolok életkora együtt 95U óv. Délben a püspöki palota külön termében ebéd volt, melyen az öregeket a főpásztor személyesen szolgálta ki a következő ételekkel és italokkal : Gombaleves. Tojáslepény. Káposzta bundás kenyérrel. Rántott hal eczetes ugorkával. Palacsinta. Gyümölcs. Zsérczi bor. (Húsvéti kalácsot és diós kiflit is kaptak az apostolok a pénz és ruhasegély mellett, valamint a használt összes evőeszközöket.) * Nagypéntek. Consumnatum est. A Megváltó kiszenvedett. Ennek gyászos emlékét ünnepelte e napon a kereszténység. Ajtatoskodó hívek tolongtak egész nap a templomok előtt, hogy a komor gyász pompába borult szentsir előtt emlékezzenek Krisztus szenvedéseiről, a fenséges tragédiáról, az örök életről s a föld múlandóságáról. A ref. templomokban a hívőknek szintén nagy serege ájtatoskodott. * A szatmári ev. ref. templomban a mai húsvéti istenitisztelet alatt Veress Lajos karnagy vezetésével 50 tagból álló vegyes kar énekel. * A németi ev. ref. templomban ma délelőtt Pót or Dániel lelkész, délután Inczédi *) Amenyiben a vitatkozás anyaga ki van meritve s a fölmerült személyi vonatkozású riposztirozás mindkét oldalról megtörtént, a vita esetleges folytatásának csakis az esetben adnánk már helyet, ha annak fonala újabb tárgyi adatok al pián vétetuék föl. Szerk. kiáltozása, elvegyitve olykor egy tompa, vad far- kasorditással. Valami magános duvad keresheti j arra elhagyott nőstényét. A síkon, a letarolt mezőkön tábortüzek ég- j nek. 1709-ben vagyunk, labancz katonák ütöttek j tábort itten. Lehettek valami hótszázan. Gróf Danvers j Henrik volt a vezérük. Fiatal volt még a gróf, talán huszonhét éves. Bekalandozta már egész Európát. Grófi czimerén és aranyos nemesi levelén kívül más vagyona nem igen volt. Minoresco- nak született, az volt szerencsétlensége. Aztán mit csinál egy szegény minoresco ? Fölcsap katonának, I verekszik erre is, arra is. Ha tarsolyában kevés a garas, pótolja jókedvével, eszik, iszik, mulat, mig vagy agyon nem verik valahol, vagy meghal a majoresco, aztán megváltozik a szerep, hazamegy jóllakni, beül a domíniumba, megházasodik és csendes, jámbor életet folytat. Amolyan aranyos bohém élet volt az, a melynek játszóterei az európai csatamezök voltak és a puskalövés, meg az ágyuszó adta meg hozzá a muzsikát. A nemes urfiak nem igen vették komolyan a háborút. Mulatság volt csupán, amolyan j idegizgató tornajáték, a hol az ember kitörheti a nyakát, megadhatja az árát, hogy arról koldul, hanem azért mégis csak friss és kedves ez a; játék. I A mulatság szintere most Magyarország volt. Itten járta csak a szilaj boszorkánytáncz. Hej, sok nemes asszony siratta meg a fiát, hogy elengedte ebbe a veszélyes mulatságba! Kemény dolog a kurucz farkasokkal verekedni. Nem érdemes ausztriai zsoldért, egy pár kopott aranyért otthagyni a fogát az embereknek. Kár azért a sok szép fiúért. Danvers kemény utasítást kapott, hogy törik- szakad, három nap alatt csatlakozzék Heister ge- neralissimusnak nyugat felé húzódó seregéhez. A generalissimust ugyancsak szorongatták az ármá- nyos Vak Bottyán vitézei. Három nap! Nem nagy idő. Hát még, ha folyton szakad az eső, mint valami özönvizí isten- kisértés. Az országúton csülökig dagasztottak a lovak a degetben. Néha teljesen megfeneklettek a sárban. A vitézek hiába fenyegették megöklükkkel az eget, az istenkisértö időnek csak nem akart vége lenni. Heister generális tegyen, a mit akar, verekedjék egyedül Vak Bottyánnal., Nehéz dolog, de segíteni nem lehet. Négy napig tartott, a mig a Tiszához értek. Danvers pihenőt vezényelt. Katonái melegedtek a tűznél. Fáradtak voltak és majd kidőltek az álmosságtól. A bográcsokban vacsorát főztek. Az őrök kétóránként felváltották egymást. A tisztek kedélyes mulatságra ültek össze. Lobogott a sátor alatt a tűz, vándorczigányok játszottak a Alinkon és dudán. Húzták a szomorú oláh népdalokat, a miket valahol a fogarasi hazájukból hoztak magukkal. Bor is akadt bőven. Mámoros volt a hangulat. Adomákat mesélgettek, elbeszélték csodálatosnál csodálatosabb kalandjaikat. Asszony- rablásokat és egyéb hőstetteket. Némelyik elmélázott. Párisra meg Bécsre gondoltak, a fényes színházi estékre, a szellemes asszonyokra, mulatságokra, arra a káprázatos és csodás világra, a melyet ott hagytak, hogy eljöjjenek ide, a Tisza partjára, megfázni az esőben és verekedni elátkozott kurucz farkasokkal. Danvers jókedvű volt. Római metszésű, szabályos arczán a könnyelmű és bátor katonák gondtalansága sugárzott le. A czigányok játszották: Kerekes Anicza Mért vagy oly szomorú? Fekete hajadon Hófehér koszorú! A mámoros hangulat a tetőfokra hágott. Feldöntve hevertek a serlegek az asztalon. Hej, mért nincsenek most itt a hires kuruczok. Be jó volna verekedni! Harczba kelni, csatába szállni, verekedni kivilágos kivirradtig, mig az egyik fél a porondon nem marad. Az örtálló katonák e gy parasztot vezettek be. Levelet hozott gróf Danversnek. ____ Vaj da jihály divatáruházába — Deák-tér 10. sz. — megérkeztek a = tavaszi és nyári idényre ----a legújabb divatu kalapok, ingek, gallérok, nap és esőernyők, melyeK nagy Választóban olcsó áron Kaphatóit.
