Szamos, 1902. március (34. évfolyam, 18-26. szám)
1902-03-27 / 25. szám
XXXIY, évfolyam. Szatmár, 1902. csütörtök márczius tio 27. 25 ik szánig SZAMOS. Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. íP1“90211128 \o-V %>\ Előfizetési ár: SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: HIRDETÉSEK: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Rákóczy-utcza 9. sz. Egyes szám ára 20 fillér. Mindennemű dijak zatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetnek Nyilttér sora 20 fillér. Villamos igazgató-válság. A villamos-igazgató-kérdés, a hogy ez nálunk egyre aktuálissá válik, már majdnem operette-szerüvé lesz városunkban. Eddig még csak hagyján, mert jöttek és mentek. Most már újabb változat is szövődik az eddigi állapotba: a legújabban megválasztott villamos igazgató Reizinger Aurél el sem jött s már is határozottan kinyilatkoztatta, hogy uj állomását nem szándékozik eltoglalni. Mi, a kik a villamos-igazgatói állásra nézve többször hangoztattuk azt a véleményünket, hogy adott viszonyaink között ez állás betöltésének okvetlen szükségét nem látjuk, ismét fölvetjük a kérdést, annyival is inkább, mert a megválasztott igazgató visz- szavonulása is a mi álláspontunkat igazolja. Igazolja pedig két oldalról. Olyan igazgatót, ki a villamos technika körében elméleti és gyakorlati szempontból e hivatásnak a megkivántató magaslatán álljon s e mellett eddigi működésével teljes garancziát nyújtson a sikeres vezetésről és az üzem fejlesztésről, arra a fizetésre, mit a város viszonyainkhoz képest mint maximálist állapított meg — egyszerűen nem kapunk. Ma a villamos technika oly széles alapú tudomány s e téren igazi szakértőink még oly csekély számmal vannak, hogy azok a nagy vállalatoknál 7—10 ezer korona évi fizetéssel találnak alkalmazást. Kis javadalmazásra csak kezdő emberek vállalkoznak, a kik igen jól beválhatnak egy gyakorlott, tapasztalt főmérnök vezetése alatt a számukra beosztott teendők elvégzésére, de olyan nagy befektetésü üzem önálló vezetésére és fejlesztésére elég komoly ambiczióval és megfelelő tapasztalattal csak a legritkább esetekben találkozhatunk. Van azonban egy másik körülmény is, a mi illuzóriussá teszi azt a törekvést, hogy egy minden tekintetben alkalmas egyén vállalkozzék az igazgatói szerepre Ez pedig a felelősség s az ezzel kapcsolatosan kombinált ellenőrzés kérdése Városi törvényhatóságunk a múlt tapasztalatain okulva ugyanis e legújabban választott igazgató — főmérnök helyzetét akként állapította meg, hogy bár a teljes felelősséget a villamos-igazga tóra nézve meghagyja,;,,de hatáskörében a. városi 'főmérnök ellenőrzése alá rendeli. Ebben rejlik szerintünk az a legfőbb akadály, mely miatt még az esetben is, ha valaki az anyagi javavalmazás különbségétől eltekintve ambicziónálná magának ez ál-j lást, e szándéka önérzetével ellentétbe jön s nem óhajtja ez állást elnyerni, — vagy ha már elnyerte, nem akarja megtartani. Mert mit is jelent tulajdonkép az a teltétel, hogy az igazgató a városi főmérnök alá van rendelve* s ennek ellenőrzési hatáskörébe tartozik? Ez nem jelent mást, ha csak elasztikusán nem akarjuk a dolgot magyarázni, mint azt, hogy az igazgatónak a főmérnök uiasitasai alapján kell az üzem- kezelésben eljárni H í nem a főmérnök utasításaihoz igazodik, akkor meg miként tartozik a főmérnök hatáskörébe? .Ha pedig csak tisztán az ellenőrző szerepre gondolunk: ismét ugyanazon joggal kérdezhetni, hogy m kép ellenőrizhet egy szakjában képzett igazgatót az, aki nem szakember ? Tessék csak e kérdésről mindenkinek tárgyilagosan gondolkozni, mert akkor szükségkép arra az etedményre kell jutnia, hogy az igazgatói állasnak ily fellétei alatti szervezésében ellenmondas van. Mas szóval: akárhogy és akármeddig is igyekszünk palástolgatni a dplgot. a végeredmény mindig az, hogy a város egy olyan vállalatnak a tula]donosa, a mihez azok közül, kik az ellenőrzésre hivatva vannak, szakszerűen senki sem ért, — bár megengedjük, ho;>y a város kárán valamelyest mar tanultak. Ez a tanulság pedig épen elegendő arra, hogy üzemfe|lesztési czélokat magasabb szakPetőfi és Jókai. Irta és a „Szatmári Kör“ 1902. márczius hó 15-iki hazafias ünnepélyén felolvasta: Dp. Várdai Béla. (Folytatás) „A tengerszemü hölgy“ ez. regényébe (1890.) beleszőtte Petőfinek egy komáromi látogotását. Akkor volt ott, már mint hires ember, másodszor. (Először 1842-ben, kis diák korában, nagy szünet alatt Pápáról hazajövet, Orlaival.) Onnan mentek át Esztergomba Várady Antalnak menyasszonyt rabolni.“ A katholikus Ruffy Idát Petőfi kérésére odaadták végre a szülök a protestáns Váradynak, hanem aztán az eskető kanonokkal gyűlt meg a baj, mire elfogyott a Petőfi türelme. Irt végül Jókai Petőfiről egy sereg emlékezést, méltatást, beszédet, müveihez előszót stb. Felmegy,, a számuk úgy ötvenre. Kitesznek egy szép kötetet. E czikkek egyikében-másikában sok oly lapot olvashatunk, mely Jókai logforróbb, legfényesebb, legszínesebb Írásai közé tartozik. Kettős a nevezetességük. Először: rendkívül sok adalékot nyújtanak Petőfi élettörténetéhez, egyóninsége jellemzéséhez. Lapozgassunk a Ferenczy Zoltán- féle Petőfi-életrajzban, s hamarosan meggyőződhetünk róla. Itt csak egyet említünk. Azokat az elszórt s eddig művészileg még össze nem gyűjtött adalékokat, melyeket e czikkek Petőfi arczára, viselkedésére nézve adnak. Petőfinek nem maradt jó arczképe. A Barabás rajzaiból egy jó, valamennyire, a melyik őt hátratett kezekkel ábrázolja. Az Orlai Somától való gyönyörű kép 1849-ből (Petőfi Debreczenben) nagyon ideálizált. Jókai, kecskeméti jogász korában, megfestette őt olajban, de ez a kép elveszett. Hanem az Írásaiban annál élesebb, realitásokkal meglepő, elképzelhető, s igy magukat bizonyító vonásokat adott erre vonatkozólag az irodalomtörténetnek. Ezeket pontosan összeszedi majd, a kit ráhajt a lelke, hogy megirja az igazi Petőfi igaz életét. íme egy nehány összefoglalva. Színtelen arcza komor, rideg, daczos volt rendesen; egy kiálló fog gunyoros jelleget csatolt még hozzá. Csak az ihlet tüze, vagy női társaság tette elevenné. Mert női társaságban aranyos, vidám, magát szerettető fia volt Petőfi. Szemei aprók voltak, többnyire szögezően bátrak, de olykor azzal a melan- choliával, mely senkit sem keres és senkit sem lát. Legszebb egész arczán finom ajka volt. Sűrű, rendbeszedhetetlen haja égnek állott, szatirszerü fülei, hegybeszökő szemöldei voltak ; orra finoman római. Franczia szakáit viselt. Hangja tompa volt, nevetését ritkán lehetett hallani; s ez a nevetés olyan volt, mint a megkinzotté, a hangja is hozzá. Egész alakja szikár, szükvállu; járása nyargaló. Igen szeszélyesen öltözködött. Divatokat cserélt és csinált a maga számára. Hordott prémes Csokonai-mentét, majd virágos atlasz-atilát, mástól soha ki nem talált pörge kalappal. Csúfolták is érte, peleskei nótáriusnak. Pálffy Albert azt mondta róla: „Mikor ez a Sándor elénk jön, mindig van rajta valami, hogy az ember vele álmodik.“ A szabadságharezban az egyenruhát nyakravaló nélkül viselte s hordott olyan kardot, hogy Eötvös azt mondta rá: ez már nem is kard, hanem guillotin. S hány megjegyzés bennük, mely éles, láttató erővel világit a csodaemberbe. Csak egyet. Petőfi pályáját elejétől-végig a büszke, értékét tudó önérzet jellemzi. xDe csak a világ elölt. Magával ö sem volt megelégedve, mint valamennyi lángész. Ezt bizonyítja Jókainak a megjegyzése: „Vágyai mindig nagyobbak voltak, mint elért dicsősége.“ De van ez emlékezéseknek még egy kiválóan magyar és művészi értékük. Igaz, a Petőfi egész jellemzése nincs meg bennük. De hát ez olyan fogalom, melylyel csak az irodalomtörténet operál, jelenleg még, mint az adósságával. De igen is, mint a németeknél Schiller, az olaszoknál Rafael, ott él minden magyar lelkében Petőfi átszellemült fönséges alakja: örök magyar képe az ifjúságnak, a halhatatlanságnak, a költészetnek, a szerelemnek. Minden eszményünknek. A,magyar égen, felhők magasában, ott szárnyal egy fiatal sas. Az Petőfi. S ezt a Petőfit rajzolta meg egészen, fényes művészettel ez emlékezéseiben Jókai. Megadta testét az igének; kifejezését mindnyájunk képzeletének. Dicsőség adassák érte nevének. A késő nemzedék ugy fog lángolni, eszmények felé Tényleg csak KJ zati czikkeket és katonai fölszereléseket. szabó üzletében szerezhetjük be hazai és angol gyártmányú gyapjúszövetből készült legjobb szabású tavaszi felöltőinket, és öltönyeinket. Hot papi öltönyök és reverendák a legszebb kivitelben készülnek. — Készít ^sikkesszabásu egyenruhákat; raktáron tart mindennemű egyenruháSzatmár, Deák-tér. (Városház-épület.) n 4
