Szamos, 1902. március (34. évfolyam, 18-26. szám)

1902-03-27 / 25. szám

XXXIY, évfolyam. Szatmár, 1902. csütörtök márczius tio 27. 25 ik szánig SZAMOS. Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. íP1“­90211128 \o-V %>\ Előfizetési ár: SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: HIRDETÉSEK: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Rákóczy-utcza 9. sz. Egyes szám ára 20 fillér. Mindennemű dijak zatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetnek Nyilttér sora 20 fillér. Villamos igazgató-válság. A villamos-igazgató-kérdés, a hogy ez nálunk egyre aktuálissá válik, már majdnem operette-szerüvé lesz városunkban. Eddig még csak hagyján, mert jöttek és mentek. Most már újabb változat is szövődik az eddigi állapotba: a legújabban megválasztott villamos igazgató Reizinger Aurél el sem jött s már is határozottan kinyilatkoztatta, hogy uj állomását nem szándékozik eltoglalni. Mi, a kik a villamos-igazgatói állásra nézve többször hangoztattuk azt a vélemé­nyünket, hogy adott viszonyaink között ez állás betöltésének okvetlen szükségét nem látjuk, ismét fölvetjük a kérdést, annyival is inkább, mert a megválasztott igazgató visz- szavonulása is a mi álláspontunkat igazolja. Igazolja pedig két oldalról. Olyan igaz­gatót, ki a villamos technika körében elmé­leti és gyakorlati szempontból e hivatásnak a megkivántató magaslatán álljon s e mel­lett eddigi működésével teljes garancziát nyújtson a sikeres vezetésről és az üzem fej­lesztésről, arra a fizetésre, mit a város vi­szonyainkhoz képest mint maximálist álla­pított meg — egyszerűen nem kapunk. Ma a villamos technika oly széles alapú tudo­mány s e téren igazi szakértőink még oly csekély számmal vannak, hogy azok a nagy vállalatoknál 7—10 ezer korona évi fizetés­sel találnak alkalmazást. Kis javadalmazásra csak kezdő emberek vállalkoznak, a kik igen jól beválhatnak egy gyakorlott, tapasz­talt főmérnök vezetése alatt a számukra be­osztott teendők elvégzésére, de olyan nagy befektetésü üzem önálló vezetésére és fej­lesztésére elég komoly ambiczióval és meg­felelő tapasztalattal csak a legritkább ese­tekben találkozhatunk. Van azonban egy másik körülmény is, a mi illuzóriussá teszi azt a törekvést, hogy egy minden tekintetben alkalmas egyén vál­lalkozzék az igazgatói szerepre Ez pedig a felelősség s az ezzel kapcsolatosan kombi­nált ellenőrzés kérdése Városi törvényható­ságunk a múlt tapasztalatain okulva ugyan­is e legújabban választott igazgató — főmér­nök helyzetét akként állapította meg, hogy bár a teljes felelősséget a villamos-igazga tóra nézve meghagyja,;,,de hatáskörében a. városi 'főmérnök ellenőrzése alá rendeli. Ebben rejlik szerintünk az a legfőbb akadály, mely miatt még az esetben is, ha valaki az anyagi javavalmazás különbségé­től eltekintve ambicziónálná magának ez ál-j lást, e szándéka önérzetével ellentétbe jön s nem óhajtja ez állást elnyerni, — vagy ha már elnyerte, nem akarja megtartani. Mert mit is jelent tulajdonkép az a telté­tel, hogy az igazgató a városi főmérnök alá van rendelve* s ennek ellenőrzési hatás­körébe tartozik? Ez nem jelent mást, ha csak elasztikusán nem akarjuk a dolgot ma­gyarázni, mint azt, hogy az igazgatónak a főmérnök uiasitasai alapján kell az üzem- kezelésben eljárni H í nem a főmérnök uta­sításaihoz igazodik, akkor meg miként tar­tozik a főmérnök hatáskörébe? .Ha pedig csak tisztán az ellenőrző sze­repre gondolunk: ismét ugyanazon joggal kérdezhetni, hogy m kép ellenőrizhet egy szakjában képzett igazgatót az, aki nem szakember ? Tessék csak e kérdésről mindenkinek tárgyilagosan gondolkozni, mert akkor szük­ségkép arra az etedményre kell jutnia, hogy az igazgatói állasnak ily fellétei alatti szer­vezésében ellenmondas van. Mas szóval: akárhogy és akármeddig is igyekszünk palástolgatni a dplgot. a vég­eredmény mindig az, hogy a város egy olyan vállalatnak a tula]donosa, a mihez azok közül, kik az ellenőrzésre hivatva van­nak, szakszerűen senki sem ért, — bár megengedjük, ho;>y a város kárán valame­lyest mar tanultak. Ez a tanulság pedig épen elegendő arra, hogy üzemfe|lesztési czélokat magasabb szak­Petőfi és Jókai. Irta és a „Szatmári Kör“ 1902. márczius hó 15-iki hazafias ünnepélyén felolvasta: Dp. Várdai Béla. (Folytatás) „A tengerszemü hölgy“ ez. regényébe (1890.) beleszőtte Petőfinek egy komáromi látogotását. Akkor volt ott, már mint hires ember, másodszor. (Először 1842-ben, kis diák korában, nagy szünet alatt Pápáról hazajövet, Orlaival.) Onnan mentek át Esztergomba Várady Antalnak menyasszonyt rabolni.“ A katholikus Ruffy Idát Petőfi kérésére odaadták végre a szülök a protestáns Váradynak, hanem aztán az eskető kanonokkal gyűlt meg a baj, mire elfogyott a Petőfi türelme. Irt végül Jókai Petőfiről egy sereg emléke­zést, méltatást, beszédet, müveihez előszót stb. Felmegy,, a számuk úgy ötvenre. Kitesznek egy szép kötetet. E czikkek egyikében-másikában sok oly lapot olvashatunk, mely Jókai logforróbb, leg­fényesebb, legszínesebb Írásai közé tartozik. Ket­tős a nevezetességük. Először: rendkívül sok ada­lékot nyújtanak Petőfi élettörténetéhez, egyóninsége jellemzéséhez. Lapozgassunk a Ferenczy Zoltán- féle Petőfi-életrajzban, s hamarosan meggyőződhe­tünk róla. Itt csak egyet említünk. Azokat az el­szórt s eddig művészileg még össze nem gyűj­tött adalékokat, melyeket e czikkek Petőfi ar­czára, viselkedésére nézve adnak. Petőfinek nem maradt jó arczképe. A Bara­bás rajzaiból egy jó, valamennyire, a melyik őt hátratett kezekkel ábrázolja. Az Orlai Somától való gyönyörű kép 1849-ből (Petőfi Debreczenben) na­gyon ideálizált. Jókai, kecskeméti jogász korában, megfestette őt olajban, de ez a kép elveszett. Hanem az Írásaiban annál élesebb, realitásokkal meglepő, elképzelhető, s igy magukat bizonyító vonásokat adott erre vonatkozólag az irodalomtör­ténetnek. Ezeket pontosan összeszedi majd, a kit ráhajt a lelke, hogy megirja az igazi Petőfi igaz életét. íme egy nehány összefoglalva. Színtelen arcza komor, rideg, daczos volt rendesen; egy ki­álló fog gunyoros jelleget csatolt még hozzá. Csak az ihlet tüze, vagy női társaság tette elevenné. Mert női társaságban aranyos, vidám, magát sze­rettető fia volt Petőfi. Szemei aprók voltak, több­nyire szögezően bátrak, de olykor azzal a melan- choliával, mely senkit sem keres és senkit sem lát. Legszebb egész arczán finom ajka volt. Sűrű, rendbeszedhetetlen haja égnek állott, szatirszerü fülei, hegybeszökő szemöldei voltak ; orra finoman római. Franczia szakáit viselt. Hangja tompa volt, nevetését ritkán lehetett hallani; s ez a ne­vetés olyan volt, mint a megkinzotté, a hangja is hozzá. Egész alakja szikár, szükvállu; járása nyar­galó. Igen szeszélyesen öltözködött. Divatokat cse­rélt és csinált a maga számára. Hordott prémes Csokonai-mentét, majd virágos atlasz-atilát, mástól soha ki nem talált pörge kalappal. Csúfolták is érte, peleskei nótáriusnak. Pálffy Albert azt mondta róla: „Mikor ez a Sándor elénk jön, mindig van rajta valami, hogy az ember vele álmodik.“ A szabadságharezban az egyenruhát nyakravaló nél­kül viselte s hordott olyan kardot, hogy Eötvös azt mondta rá: ez már nem is kard, hanem guillotin. S hány megjegyzés bennük, mely éles, lát­tató erővel világit a csodaemberbe. Csak egyet. Petőfi pályáját elejétől-végig a büszke, értékét tudó önérzet jellemzi. xDe csak a világ elölt. Ma­gával ö sem volt megelégedve, mint valamennyi lángész. Ezt bizonyítja Jókainak a megjegyzése: „Vágyai mindig nagyobbak voltak, mint elért di­csősége.“ De van ez emlékezéseknek még egy kiválóan magyar és művészi értékük. Igaz, a Petőfi egész jellemzése nincs meg bennük. De hát ez olyan fogalom, melylyel csak az irodalomtörténet operál, jelenleg még, mint az adósságával. De igen is, mint a németeknél Schiller, az olaszoknál Rafael, ott él minden magyar lelkében Petőfi átszellemült fönséges alakja: örök magyar képe az ifjúságnak, a halhatatlanságnak, a költészetnek, a szerelem­nek. Minden eszményünknek. A,magyar égen, fel­hők magasában, ott szárnyal egy fiatal sas. Az Petőfi. S ezt a Petőfit rajzolta meg egészen, fé­nyes művészettel ez emlékezéseiben Jókai. Meg­adta testét az igének; kifejezését mindnyájunk képzeletének. Dicsőség adassák érte nevének. A késő nemzedék ugy fog lángolni, eszmények felé Tényleg csak KJ zati czikkeket és katonai fölszereléseket. szabó üzletében szerezhetjük be hazai és angol gyártmányú gyapjú­szövetből készült legjobb szabású tavaszi felöltőinket, és öltönyeinket. Hot papi öltönyök és reverendák a legszebb kivitelben készülnek. — Ké­szít ^sikkesszabásu egyenruhákat; raktáron tart mindennemű egyenruhá­Szatmár, Deák-tér. (Városház-épület.) ­n 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom