Szamos, 1902. március (34. évfolyam, 18-26. szám)

1902-03-02 / 18. szám

Színház.

A szókimondó .asszonyságot rövid távoliét után örömmel láttuk viszont szerdán este. Solty Paula Hübscher Katalinja tökéletes volt. Nemcsak hosszú szerepét tudta kitünően, hanem a bíborba cseppent mosónőnek karakterét helyes felfogással, találó színezéssel állította a nézőközönség elé. Játéka magas színvonalon állott, amint azt a legirányadóbb kritika — a közönség osztatlan tetszése elismerte. Margittay Napóleonja sok kívánni valót hagyott hátra, de egészben véve alakítása erőteljes és érdekes volt. A többi szereplők között legügyesebb Szilágyi volt.

Mi történt az éjjel? Ez az érdekfeszitő kérdés sok kiváncsit hozott össze Bárdiné csütörtöki jutalomjátékára. 0, aki annyiszor keltett bennünk tiszteletet, mint mama, félelemmel vegyes csodálatot, mint anyós, most mint feleség imponált mindnyájunknak. Fölötte hálás szerepe volt, de a sikert maga idézte elő talentumra valló játékával. Bárdiné lelkiismeretes színésznő, akinek a színészet nem pusztán kenyér, hanem magas és mélyen átórzett hivatás is. A következőkben soroljuk fel, hogy mit kapott az este : tapsot, virágot, pénzt és sok mást in natura. H. Lóvay Berta a szalonszerepekben ép úgy otthon van, mint a népszínművekben. Elegáns és jókedvű játékában mindvégig gyönyörködtünk. Miklóssy patyikusa remek volt; nem mindennapi tehetségével egymaga tudja biztosítani a darab sikerét.'Margittay és Mészáros is kitettek magukért.

Orpheus a pokolban. Fóláru menetjegygyei szállotunk le pénteken este Orpheussal és társaival az alvilágba. A pokolban uralkodó jó kedv átragadt a nagyszámú közönségre, amely tetszéssel adózott a jól rendezett előadásnak.

HÍRROVAT.

* Fényes ünnepélynek volt színhelye f hó 27-én délben a Kaszinó. — Ekkor tartották ugyanis a pécsi kir. főügyószszé kinevezett Galba Lajos kir- törvényszéki volt elnök tiszteletére iendezett bucsulakomát, melyen nemcsak városunk, de ugyszólva a vármegye ösz- szes intelligencziáját ott láthattuk. A bucsula- komán az első pohárköszöntőt maga az ünnepelt mondotta a királyra, a nála már ismert szónoki hévvel, melyet a közönség állva hallgatott végig. Ezután megeredt a szónoklatok árja, mert alig hangzott el az első pohárköszöntő, azonnal felállott Jékey Mór geberjéni földbirtokos és meleg szavakban kívánt az ünnepeltnek sok boldogságot, majd dr. Papolczy Gyula kir. ítélő tál abiró éltette az ünnepeltet s beszédében bámulatának adott kifejezést aunak rendkívüli teremtő és átalakitó ereje iránt. Ezután Dénes Lajos kir. ügyész, az ügyészség, dr. Kereszt- szeghy Lajos ügyvéd, az ügyvédi kar nevében búcsúztak el az ünuepelttől s utóbbi beszédében kijelentette, hogy az ügyvédikar a mai napot nem tekintheti örömünnepnek, mert egy oly ritka tapintatu s nagymunkásságu egyéntől, milyen az ünnepelt, a mai nappal meg keli válni. Ezután Nagy László alispán s dr. Fech- tel János, ez utóbbi Szatmár város törvényhatósága nevében üdvözölték a távozót, majd Rat- kovszki Pál emelkedett szólásra, ki meleg szavakban az ünnopeltre s nejére, miut gyengéd, j szerető apára és anyára ürítette poharát. Ezután j ismét Galba Lajos állott fel s meghatott szavakban a vármegye és város közönségére, dr. Fekésházy Gyula kir. törvszéki biró, továbbá Domahidy István s nagyváradi Baranyay Imre dandárparancsnok, ez utóbbi, mint a katonaság és polgárság közötti kapocsra köszöntöttek ; majd Pótor Dániel ev. ref. lelkész és Demjén Sándor postafönök emelkedtek szólásra s meleg szavakban, mind az ünnepeltet éltették. Midőn e helyen a bucsulakomáról röviden megemlékezünk, a távozónak mi is sok szerencsét kívánunk uj otthonában és óhajtjuk, hogy találja fel ott azon szeretet és tiszteletet, melylyel mi szatmári tisztelői és ismerősei irányában mindenkor és minden időben voltunk. — (Demkö János kitűnő konyháját általánosan dicsérték.)

* Személyi hir. Galba Lajos, pécsi kir. főügyész, volt állomáshelyéről, városunkból, uj hivatalának elfoglalása végett tegnap elutazott.

* A szatmári takarékpénztár-egyesület

XXXIV. évi rendes közgyűlését ma d. e. 10 órakor az egyesület hivatalos helyiségében fogja megtartani. Az igazgatóság jelentéséből a következőket emeljük ki: Az egyesület üzleti eredményeinek ismertetésénél általánosságban meg- jegyezzük, hogy az előbbi évekhez viszonyítva, nagyobb változás az üzletágak egyikébeu sem történt s hogy a közgazdaság minden ágában sajnosán tapasztalható pangás következtében a betétek elhelyezése sok nehézséggel járt s a betétek után fizetendő tetemes betéti kamatok súlyosan nehezednek az üzletre s a jövedelemre nézve is csökkentő hatással voltak. Az évi osztalékot ezúttal is részvónyenkint 36 korouában javasoljuk és kérjük megállapítani. Mint különösebb körülményt felemlítjük, hogy az 1000 koronán felüli váltók kamatlábát a múlt évi ápril havában 6 százalékra leszállítottuk, hogy ez által a nehéz és mostoha viszonyok között levő. hitelt kereső közönség irányában a méltányossági szempontoknak is eleget tegyünk. Ezek után áttérve az egyesület 1901. évi tiszta nyereményének felosztására, a felosztási tervezetet

következőkben van szerencsénk előterjeszteni: az 1901. évi tiszta jövedelem 39318 K 05 fill. ; az 1900. évi nyeremónyáthozat 2754 K 69 fill.; összesen 42102 K 74 fill. Ezen összeget következőleg javasoljuk felosztani : I. 3 százalék jótékony czélokra 410 K, rendkívüli kiadásokra 670 K 45 fill., szolga jutalmazására 100 K. II. 20 százalék az igazgatók és az igazgatóság tagjainak 7869 K 60 f. III. 3 százalék a felügyelő bizottságnak 1180 K 45 fill. IV. 6 százalék a tisztviselők ösztöndíjára 2360 K 88 f. V. 68 százaiéit a fenti tételek levonása után fentma- radó összeg 26756 K 67 f. Ebből adassák külön tartalékalapra 25 százalék 6689 K 17 f. Hozzáadván ehez a múlt évi nyeresógáthozatot 2754 K 69 fill. Ezen összegből adassák 600 részvény után 36 koronájával 21600 K. A fentmaradt 1222 K 19 fill, vitessék át a jövő évi nyeremény-számlára.

* Az állami iskolák helyeinek megvétele tárgyában kötött s jóváhagyás végett felterjesztett szerződéseket a vallás-és közoktatási minisztérium jóváhagyta s kijelentette, hogy nine* kifogása az ellen, hogy az állami iskolák számára nem három, hanem négy épület emeltessék, valamint hozzájárul az építés czóljaira megjelölt telkek elhelyezéséhez is azon hozzáadással, hogy Németiben a III. iskolaépület részére az ev. ref. egyház telkéből 120)0-01 a Wesse- lényi-utczában kihasittassék és nem fogadja el a Perényi-utczára néző sarok telket, a mely az utcza zajos és poros volta miatt az iskolára hátrányos. Továbbá kijelenti, hogy a telkek vételárában kialkudott 85 300 kor. ár ellen észrevétele nincs, azonban a Három-utczaközben kijelölt telek 16000 kor. vételárat el nem fogadja s ezen helyre iskolát csak az esetben fog emelni, ha a. telek vételárát a város viseli, mert az eredeti megállapodás szerint nem négy, hanem csak háry>m iskola építéséről volt szó.

* Áthelyezés. Az egyházmegjmi hatóság Ékkel Lajos helybeli és Juhász János felsőbányái róm. kath. segédlelkészeket kölcsönösen áthelyezte. Ekkelnek távozása társas és társadalmi életünkre veszteség, mert ő nemcsak hivatásának, hanem közczéljainknak is buzgó munkása volt.

* Uj jogtudor. Fekete Jenő, városunk fia, a helybeli ref. főgimnázium volt jeles növendéke, február 28-án avattatott fel a budapesti m. kir. tudományos egyetemen a jogtudományok tudorává. Az elért szép sikerhez gratulálunk.

* Anyakönyvi vizsgálat. Majos Károly állami anyakönyvi felügyelő a szatmári I. kerületi anyakönyvi hivatalt f. óv. február 17--24. napjain megvizsgálta. Közel ötezer bejegyzést vizsgált át s az anyakönyvvezetőknek úgy a házassás: kihirdetése és megkötése körüli eljáAz öreg ur lassankint kiengesztelődik, megbocsát nekik és újra szereti őket. Magát hibáztatja mindenért.

Aztán mivel a hivatalos óra nemsokára megkezdődik, haza megy — elbúcsúzni.

Csak nem fog búcsú nélkül eltávozni.

Az ilyen öreg ember már olyau, mint a korhadt fa, nem tudni, mikor dől ki.

Hátha meghalna az utczán, vagy fölhaladva a lépcsőn, vágj’ az iró asztala mellett.

Semmit sem lehet előre tudni. Aztán úgy pusztuljon el, hogy övéitől még búcsút sem vett. Hiszen szeretik azok öt; ő a hibás mindenért ! *

Az óra tizenkettőt ütött. Perenyi, mintha az óraszerkezetével összefüggő alkatrész volna, fölállt. A tollat gondosan megtörölve, óvatosan fektette a tintatartó mellé. Ez volt az ő egyedüli jóbarátja. A teleirt ivet nagy vigyázattal leitatta, elzárta a fiókjába és eltávozott.

A többi dijnok mind előbb hagyta el a hivatalt, csak az öreg Perenyi volt egyformán pontos mindig.

Lement a lépcsőn. Alig várta, hogy kijus son a nagy épületből, ki a friss, szabad levegőre.

Mikor a kapun kilépett, nagy sokaság hullámzott előtte.

Katona zene játszott és a korzón ilyen alkalommal ott volt minden férfi és nő, ki még nem akadt párjára, vagy, a ki már megunta — élete párját.

Pernyei egy gyors kitéréssel lekerült a járdáról és a főtéren áthaladva, igyekezett a sokaságtól szabadulni.

De még más oka is volt erre.

Észrevette, hogy felesége és két leánya, kik egy fiatal ember társaságában voltak, feléje közeledtek. Ok még nem vették észre, de ő már jóelőre meglátta őket. Kitért, nehogy miatta szégyenkezzenek.

Mikor már távol volt tőlük, mintegy köny- nj’ebben lélegzett föl. Hadd mulassanak, hadd szórakozzanak, hátha még komolyra válik a dolog. O nem akarja leányainak a szerencséjét elrontani.

*

Mikor hazaért, még senkit sem talált otthon. Pedig az öreg a mellék utczában ugyancsak lassacskán bandukolt.

Pár perez múlva érkezett meg Jenő. Kedves arczu, szőke fiúcska. Perujáéi kedvencze és legfiatalabb gyermeke.

A kis Jenő olyan boldog volt, mert hozzáfuthatott ahhoz a darab kenyérhez, mit reggel eltett magának. Csillapítja ez is az éhséget, mig a kedves mama hazaérkezik, akkor aztán majd csak kap még valamit.

Pernyei beült a konyhába és rágyújtott a pipájára. A szobában nem tartózkodtak csak olyankor, ha vendéget vártak.

Kár volna a nehezen beszerzett garnitúrát tönkretenni.

IJenő jóízűen elfogyasztotta a kenyeret, aztán kiszaladt az udvarra, a többi gj’ermek- pajtással játszani.

Két óra körül érkezett meg Pernyeiné a leányokkal.

Hamarosan összeállítottak valamit a tegnapról maradt ételből és ebédeltek.

Az-asztalnál a két lány nagyon izgatott volt. Emma háromszor is fölkelt és lopva bepillantott a tükörbe. Giza, a nagyobbik, öntelten mosoljrgott és meg volt győződve, hogy ma délelőtt diadalt ült egy szív felett.

Szóval a két leány teljesen el volt foglalva vele és egymással. Pernyeiné azonban ráért beszélni.

Elmondta rövid félóra alatt mindazt, a mit egy reményekkel eltelt anya leánj’a kilátásba helyezett férjéről elmondhat.

Pernyei határozottan férj-jelöltnek tartotta és tekintette Bánhidy Gerőt. Bárcsak ma ismerkedtek meg sétaközben.

Szóbeszéd közt előhozakodott aztán a férjének, hogy ma ozsonnára hívta meg Bánhidyt. Csokoládé lesz és ezukrászdai sütemény. Csak nem lehet más.

Bánhidy gazdag fiúnak látszik, illő, hogy módjához mérten vendégeljék meg,

Aztán a fiatal emberek mai napság nagyon figyelmesek. A fölszolgált ételből Ítélnek. Szóval külsőségekkel kell őket félrevezetni.

Pernyei mindezekre egy szóval sem felelt.

Mikor a kis Jenőnek Giza egy szárazabb kenyér darabot adott, nyúlt az öreg ur a kosárhoz és egy másikkal cserélte föl, mialatt bi- zonj’ára azt gondolta magában: Ti ma délután úgy is pompásan fogtok ozsonnázni!

*

Mikor az ozsonna ideje közeledett,, már minden rendben volt. A szobában az asztal megtérítve, a sütemények Ízlésesen kirakva.

Az öreg urat elküldotték hazulról. Csak a kis Jenő maradt otthon. Szegény gyerek oljran