Szamos, 1902. február (34. évfolyam, 10-17. szám)
Gazdák Lapja, 1902-02-13 / 7. szám
I. fejezet: A méhesek felállításáról. II. 7) A raj befogásáról. III. V A méhek pusztítása elleni intézkedésekről. IV. 99 A méhek rablásáról V. 99 A ragadós költés rothadásról. VI. n A mézhamisitásról. VII. 99 A viaszhamisitásról. VIII. 1> Büntetések iránti határozatok. Ezen törvénytervezet ma, öt év elmúltával is csak a kezdeményező országos méhészeti egyesület tervezete s mikor válik a törvényhozás elébe terjeszthető törvényjavaslattá, nem tudjuk; de mindenesetre óhajtandó volna, hogy a magas kormány annak szellemében végre-valahára megalkotná és mielőbb a törvényhozó-testület elébe terjesztené egy a modern méhészet igényeinek teljesen megtelelő méhészeti törvény-javaslatát, midőn — tekintetbe véve, hogy parlamentünk vezérférfiai közül többeket vagyunk szerencsések az okszerű méhészet buzgó bajnokai gyanánt üdvözölhetni — remélhető lenne, hogy ezek szakszerű hozzászólásai, eshetőleg kiválóbb szakférfiaink meghallgatása után egy teljesen correct méhésztörvényünk lenne megalkotható. A magyar kir. igazságügyi minisztérium kebelében szervezett s a Magyar Általános Polgári Törvénykönyv tervezetének elkészitésésével megbízott állandó bizottság a „Dologi jogról szóló III rósz. elkészítésére dr. Halmoss} Endrét kérvén lel, ez legújabban ugyan a méhészetre vonatkozólag a következő tervezetet terjesztette a bizottság elébe: „515. §. Ha ingó dolog a birtokos tényleges hatalmából más birtokában levő telekre kerül, ennek birtokosa köteles amannak megengedni, hogy a dolgot felkeresse és elvigye, hacsak időközben annak birtokát ő maga vagy más valaki meg nem szerezte. A telek birtokosa a felkeresésből és elvitelből eredő kár megtérítését követelheti. 595. §. Az elszállt méhraj gazdátlanná lesz, ha idegen telekre száll és a tulajdonos két nap alatt a befogás iránt nem intézkedik. A tulajdonos a méhrajt idegen telken keresheti és befoghatja akkor is, ha idegen üres méhkasba vonult. Ebben az esetben az 515. §. szabályait kell alkalmazni. 596. §. Ha több tulajdonos méhrajai egyesültek, az egyesülés után befogott raj | közös tulajdonná válik. A hányadokat az egyesülés előtt volt rajok száma szerint kell meghatározni. Azt, kinek raja az 595. §. értelmében gazdátlanná lett, az egyesülés utáni rajból semmi rész nem illeti. 597. §. Ha- a méhraj idegen iíoglalt méhkasba vonult, a raj annak válik tulajdonává, aki a kasban előbb volt méheknek tulajdonosa. Az előbbi tulajdonosnak alaptalan gazdagodás miatt nincs követelése az uj tulajdonos ellen.*)“ Azonban e tervezet sem öleli fel a méhészetet oly mértékben, mint azt e fontos nemzetgazdászati ág érdeke joggal igényelhetné ; no de hát bizzunk bölcs kormányunk jóakaratában s legyünk meggyőződve róla, hogy a mi halad, — talán nem fog örökre elmaradni! Paczek Béla. *) Az 595—597. § oknál fogva az 1894 XII ik t.-cz. 59. §-át az életbeléptetö törvényben hatályon kívül kell hely ezui. indokolt-e az az ellenszenv, a mi a fás szőlőoltásokkal szemben nyilvánul? Az amerikai szőlőtőke tavaszi zöld hajtásába többnyire ékezessél, de esetleg párosítással egy zöld szemet oltunk, ez kihajt, s ha öszszei az alanyt lemetszszük, kapunk egy sima zöld oltást. Ha az igy lemetszett oltást jól előkészített talajban iskolázzuk, ott meggyökeresedik, második őszre gyökereztetek- zöld oltásunk lesz. De első évben mindjárt gyökeres zöld oltást lehet nyerni, ha a töke egy múlt évi szálvesszőjét kora tavaszszal lefektetjük a föld alá s a vessző szemeiből feltörő zöld hajtásokat egyenként a fenti eljárás szerint beoltjuk s később, ha megeredt, ásóval a beoltott hajtások között feldaraboljuk a szálvesszőt, hogy az igy a földben kénytelen legyen még abban az évben kigyökeresedni. így készül az u. n. kulcsos vagy kalapács oltás. Az első eljárás általánosan el van terjedve, az utóbbitól azonban nem egészen indokolatlanul tartózkodnak, mert a föld alól elő- | törő hajtások rendszerint vékonyabbak, gyen- j gébbek maradnak s igy az oltvány életereje is j kisebb. Nézzük most, hogyan készülnek az u. n. j fásoltások ? Az amerikai töke egy éves vesszőit megfelelő hosszúságúra daraboljuk, angolnyelves párosítással beoltjuk s miután agyagkeverékkel j az oltás helyét bekenve, azt légmentessé tettük, jjól elkészített porhanyós talajba eiiskolázzuk. j A vesszők nedvkeringése megindul,- a vesszők j gyökeret vernek, a beoltott szem kihajt, s az I összeforradás folyamata megindul. I Az ilyen oltványok őszig különféle kezelésen esnek át, mig a dér bekövetkeztével, ha a nedvkeriogés szűnik, ki leszuek szedve az iskolából. Az oltásnak ez a módja általánosan el van terjedve, s noha a szakkörök minden aggodalom nélkül ismerik el ez eljárás szerint készült oltások kifogástalan voltát, mégis azt látjuk, hogy a szőlős gazdák bizonyos ellenszenvvel viseltetnek irántuk s a zöld oltásokat ezeknek elébe helyezik Pedig, ez az ellenszenv indokolatlan. A fás oltások válogatott, a legszebb vesszőből készülnek, s éppen azért a tökéletesen forradt példányok életen' sebbek is. A már első évben megindult gyökeresedés folytán könnyebben indul fejlődésnek, mint a sima oltás s igy azt fejlődésben elhagyja s rendszerint 1 évvel hamarabb hoz termést. Előnye azonban az is, hogy a gyö keres oltásból kevesebb marad el, mint a simából s igy az utánpótlásnak úgy a költségét és utánjárását, mint a szőlőtőkék egyenlőtlenségét elkerüljük. A sima zöld oltásból legalább 20%-ot szá mitanunk kell arra, hogy elmarad, mig a gyökeres fás oltásból — ha tökéletes — alig marad el nehány. A beszerzési árkülönbözet nagy részét már ez a körülmény is fedezi, annál inkább a hiányok nagyobb pótlásának szükségessége körül felmerülő hátrányok. Többször hangoztattuk fentebb a fás oltásoknál a tökéletesség feltételét. Ez a körülmény, hogy a forgalomba kerülő fásoltás nem mindig tökéletes, magyarázza az ellene megnyilatkozó bizalmatlanságot. A fás oltásokból lelkiismeretes válogatásnál alig 10 15% szokott beválni, a többi nem forrad tökéletesen ; s ha a termelő a válogatást lelkiismeretesen végzi, az oltások termelési költsége nem kevés. Éppen ezért, mielőtt a minisz téri szokványrendelet a szőlőoltvány kereske dést szabályozta, a termelési ár leszállítása kedvéért a válogatásban voltak egyes termelők ke vésbbó szigorúak. Ezt annál könnyebben tehették, minthogy a fásoltások kérges felületén a hiányos forradás kevésbbó feltűnő s az csak szakismeret mellett a szokott haj lit ási és csavarási eljárás mellett vehető észre. Ily formán köny nyű volt tökéletlen fásoltást hozni forgalomba, melynek 30 — 40 sőt 50%-a is nehány év múlva elpusztult s a szőlősgazda az oltványtermeló lelkiismeretlenségét a fásoltások készítési eljárásának tulajdonította. Ma a szokványrendelet jogot ad a vevőnek, hogy a tökéletlen oltást ne fogadja el ; ennek a szigorú rendelkezésnek a következménye az, hogy a nagyobb szakértelmet és felügyeletet igénylő s e mellett költségesebb termelésű fásoltások előállításával újabban magánosok, kis gazdák nem szívesen foglalkoznak, de éppen e rendelet czélja az, hogy a fás oltásokkal való visszaélések szabályozásával a sző lősgazdáknak mód nyujtassék, hogy szőlőiket ne csak a sok hátránynyal járó sima oltások ] kai vagy a fásoltásoknál is jóval drágábbb is-1 kólában gyökereztetett zöld oltásokkal legyenek kénytelenek telepiteni, hanem a méltányos áru gyökeres fásoltásokat is teljes bizalommal vehessék igénybe. P. HÍREK. Gazdasági előadások vármegyénkben: Szatmáron. február i5-én d. u. 5 órakor a németi ev. ref. egyház tanácstermében Pethő György városi gazd. tanácsos „a földmi ve- lés köréből.“ — A szatmári előadások sorozata ezzel befejeződik. Udvariban, február 16-án d. e. 11 órakor Károlyi Sándor áll. tanító, a vetőmag megválasztás és csávázásról: Házi ipari tanfolyamok: Egriben, szék ipar tengeriháncs fonásból. Homokon és Saáron, vessző fonás. Uj gazdasági tudósító. A m. kir. föl dmive- lésügyiminiszter Boér Endre mezőpetrii lakost a nagy-károlyi járásra nézve gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. Bakay Nándor, a szegedi kereskedelmi s iparkamara másod titkára, ki hazánkban a ken dertermelés felkarolásának első apostola volt, 69 éves korában elhunyt. — A megboldogult a leg utóbb is a szatmári kenderbeváltó telep létesítése iránt is meleg érdeklődéssel viseltetett s betegágyából ősztől a bő tapasztalaton nyugvó tanácsait. A „Dengelegi gazdasági hitelszövetkezet.“ Iriny községre is kiterjedő üzletkörrel f. hó 7 én 101 taggal és 157 drb. 50 koronás üzletrésszel megalakult a tagok igen nagy részvétele mellett. Igazgatósági elnök lett Becsky Géza körjegyző (kinevezett.) Igazgatósági tagok Pap Sándor, Zsizku Ferencz, Lassan János, Nyegrán Gábor. Tirszán László, Berger Manó, Bakó János, MÍolnár Károly és Farkas Mihály. Felügyelő bizottsági elnök Nagy Károly ev. ref. lelkész (kinevezett). Tagok: Egri Ágoston, Nyegrán László és Katz Sámuel. Pónztárnok Denke Gábor. Könyvelő Major Ágoston. Az igazgatóság a kölcsönök kamatlábát 7yg %-ban, a betéteket 5%-ban állapította meg. Tekintve annak a vidéknek csaknem járhatatlan utait, ez a szövetkezet valóságos áldása lesz e két községnek. Dengelegen különben már 1900-ban megindult a szövetkezeti mozgalom a mostaninál nagyobb arányokban, az Országos Központ mégis Ígérte, hogy kiküldöttjét megbízza az alakítással, de a dolog annyiba maradt. Mostanában végre Becsky Géza kezdeményező a szatmári szövetséghez fordult: a szövetség múlt hó 9-én kapta az idevonatkozó felszóllitást, 10-én elintézte és e hó 7-én az alakítást foganatosította. Talán ezen gyors eljárást akarta honorálni esztrói Egri Ágoston gör. kath. lelkész, midőn az alakuló közgyűlés végén meleg szavakban köszönte meg a központi kiküldött érdeklődését és fáradozását. Az Erdélyi Gazdatiszti Egylet múlt vasárnap, f. hó 9-én Nagy-Enyeden tartott gyűlésén megalakult.
