Szamos, 1902. február (34. évfolyam, 10-17. szám)
1902-02-23 / 16. szám
Ezt pedig a vasúti bizottságnak, illetve a városnak mielőbb meg kell tennie s a vállalat sikerét mielőbb kell biztosítani, mert e kérdésben Szatmármegyének egy gazdaságilag igen jelentős területe kapcsolódnék mihamarabb össze városunk közös érdekével Színház. A Gyurkovics leányok. Félhelyárak mellett adták szerdán este Herczegh Ferencz remek életképét. A kitűnő írónak sok ízben látott darabja valósággal eredeti újdonságként hatott, amint azt a nagy számban megjelent közönség és az élénk tetszés bizonyítja. A darab ügyes kompozicziója, az elmés ötletek, az érdekfeszitö és tinóm bonyodalom, az élet egyes képeinek éles megfigyelése, s összevéve a darabnak bája és kedvessége lebilincseli a nézőt •és nem meríti ki az érdeklődést. A most elmondottak indítanak arra, hogy a szereplőkkel is újra foglalkozzunk Gyurkovics mama (Bír- diné), aki szerepét kitünően játszotta, meg lehetett elégedve lányaival. Miczi (Barna Jolán), Sára (Raskó Erna) és Katalin (Ráthonyi Stefi) nemcsak párjukat hódították meg, hauem a kő zönséget is. A férfiak is mind jól játszottak, csak Margittayt (Horkai) kell figyelmeztetnünk, hogy szerepében több finomságnak, előkelőségnek kellett volna érvényesülnie. Az arany lakodalom Rákosi és Beöthy történelmi színmüve hozatott szinre csütörtökön Miklóssy Gyula jutalomjátékául fólház előtt. A darab történelmi vonatkozása, az események ügyes összeválogatása, s az előadás ezuttal is nagy hatást értek el A szereplők is igyekeztek feladataikat sikerről megoldani. Miklóssy találó alakításban, sikerűit karakterizálásban mutatta be — Krausz Somát, — ügyes humorizá- lása állandó derültséget keltett s megérdemelt elismerést aratott. Raskó Erna a Katalin szerepét megkapó közvetlenséggel s hü természetességgel játszotta, — pártnere Margittay Gyula volt, ki a Koltay Jenő változatos szerepét interpretálta a tőle megszokott routinnal és művésziességgel. Dicsérettel kell kiemelnünk még Rédeyt, ki ma ismét egy neki megfelelő szerepben, ügyes megfigyelésre s alapos tanulmányra valló játékával vivta ki az elismerést. Általában az egész előadás elég sikerült volt ; a rendezés méltó kiegészítésére szolgált az elő adásnak s igy az összbenyomás kellemességét semmi kifogásolni való nem rontotta. Bárcsak a jutalmazott derek színészünk az erkölcsi elismerés mellett megfelelő anyagi jatalmazásban is részesülhetett volna, mire ezuttal is bőven rászolgált. A veszta-szüzek makacsul jelentkeznek a repertoáron. Nagy karzat és félig telt padsorok tapsoltak a jókedvvel játszó színészeknek. HÍRROVAT. * Egyházmegyei gyűlések. A szatmári és nagybányai ev. ref. egyházmegyék elnökségei között tárgyalások folynak a czélból, hogy a két testvéregyházmegye egy időben tartsa tavaszi közgyűlését városunkban. A határnapok áprilisi—8 napjaira tűzetnének s ugyanakkor, ápril 2-án tartatnék a Lorántffy Zsuzsánna Egyesület f. évi közgyűlése is. Mint érdekes, ritkán előforduló egyházi ünnepélyes aktust magunk részéről is üdvözöljük a szép tervet, mely mint értesülünk, a valósulás stádiumában van. * Adományok. Mész I éuy i Gyula püspök 12 000 koronát ^ajánlott fel a munkácsi uj templom építésére; dr. Lessenyey Ferencz kanonok pedig 400 koronát a tiszaujlaki templom kerítésére. * A helybeli ev. ref. főgimnáziumban Dóczy Imre, egyházkerületi középiskolai felügyelő e hét végén látogatásait befejezte s úgy a főgimnázium belső rendtartásáról, mint a növendékek előhaladásáról szerzett tapasztalatainak örömmel adott kifejezést. A „Szatmári Gőzmalom társulat“ ma tartja évi rendes közgyűlését. Az igazgatóság jelentéséből kiemeljük a következőket: Az elmúlt 1901-iki üzleti év nem volt ment oly nehézségektől, melyek részben a nyomasztó gazdasági állapotokból, részben a liszt túltermelés és kivitel hiányából állottak elő s melyek általános j idegüknél fogva az összes magyar malomipar fejlődésére gátlólag hatottak. A mi helyzetünket súlyosbította ezenkívül az is, hogy Kelet Galiczia az óv első felében búza szükség letét a mi piaczunkon és környékünkön szerezte be és ezáltal vidékünkön a búza árak arán-, tálán emelkedését idézte elő. Ez volt a fő oka annak is, hogy junius havában az őrlést búza hiányában be kellett szüntetni.A mérleg nyilvánvalóvá teszi azt, hogy bár igyekszünk kielégíteni a jelen igényeit, mégis legfőbb törekvésünket a vállalat jövőjének 1 iztositása s annak szilárd alapra fektetése képezi. A múlt üzleti év tiszta nyereménye a kintlevőségekből 11287 k 68 fii. leírása, 45089 k 19 fii kamatok kifizetése s az ér tókcsökkenés czimén 64672 k 38 ill leírása, illetve értékcsökkenési tartalékba helyezése után 58449 k 61 fiit tesz, mely az 190Ó-iki üzleti évről áthozott 2300 k 77 fillérrel 60750 k 38 fillérre emelkedik. Ezen nyeremény felosztására vonatkozólag javaslatba hozzuk, hogy abból fizettessék : 15 százalék tartalék alapra 8767 k 44 fii., 17 százalék az igazgatóság jutalékára 9936 k 4t fii., 3 százalék a felügyelő bizottság jutalékára 1753 k 48 fii., az ezek után fenma- radt 37992 k 25 fillérhez hozzáadva a múlt év ről áthozott 2300 k. 77 fillért, marad osztalékra 40293 k. 02 fii . Miután pedig részvényenként 16 koronával 40000 korona szükséges, a még fennmaradó 293 k 02 fillért kérjük a j >vö évi nyeremény számlára vitetni át. Az osztalék 1902, évi május 1-től lesz felvehető. * A lövész-egyesület választmánya Urav Géza főlövószmester lakásán február 20-án ülést tartott, melyen bemutatták az uj építkezés tervét és költségvetését. Az újonnan előállítandó telep a Körtvólyesre, a homoródi korcsma háta mögé, pormentes távolban, 40 hold területre van tervezve, mely nem csupán lövészeti czélra, hanem rövid idő alatt létesítendő parkjával üdülő helyéül szolgálna a közönség ama részének, a melynek kirándulásokra alkalmas birtoka a város területén nincsen. E mellett a telepet igen czólszerüen lehetne nyári tánezvi- galmakra is kihasználni, mivel a közelfekvő erdők letaroltatván, majálisokra alkalmasabb hely nem lenne. Az épületek pavillonszerüen vannak tervezve. A telep előállítási költségei 39.000 koronát tesznek ki, melyet az egyesület a városnak átengedett s ez által részben elfog lalt ingatlanai, bekebelezett szolgalmi joga s a Szentvér-dűlőben vásárolt és szintén átengedendő uj telke egyértókeséöl a törvényhatóságtól fog kérelmezni. * Színházi hír. Báró Sp lény iné Blaha Lujza a következő sajátkezű levelet irta színtársulatunk igazgatójához: „Édes Szilágjd ur ! Az á nem várt siker, melyet „Az egy görbe nap“ aratott, kivert minden kombinácziómból. Mar meg kellett volna járnom Szentest, Szolnokot, Szegeden és Kassát s nem voltam képes eljutni sehova sem Biztos feleletet nem tudok adni; félek, hogy az idén nem is jutok el Szat márra, úgy el vagyok foglalva s ha elindulhatok is, előbbeni ígéreteimet kell beváltanom. Mindenesetre még írni fogok. Szívélyes üdvözlettel: Splényiué Blaha.“ * Meghívás. A Szatraárvármegyei Lorántffy Zsuzsánna egyesület f. hó 26-án d. u. 5 órakor az ev. ref. egyház tanácstermében választmányi ülést tart, melyre a választmányi tagokat tisztelettel meghívja az elnökség. * Tanári bankett. A helybeli ev. ref főgimnázium tanárai Dóczy Imre egyházkerületi középiskolai felügyelő tiszteletére a Söresarnok- ban f. hó 22-én este bankettet rendeztek, melyet az emelkedett hangulat és fosztok fűszereztek. A kedélyes bankett éjfólután végződött. * A Társaskör választmánya február hó 21-én ülést tartott, melyben Galba Lajos kir. főügyész elbúcsúztatására tisztelői kérelme folytán a helyiséget február 27 én, déli 1 órakor tartandó ebédre átengedte. A választmány továbbá apróbb panaszokat intézett el. * Esküdtszéki tárgyalás. F. hó 21-éu a helybeli törvényszék, mint esktidtbiróság Onyiga Vaszily alui Juon halált okozott súlyos testi sértés bűntettéért vád alá helyezett egyén fe- nyitó ügyét tárgyaltál Elnök volt dr. Matolay Gábor; birák : Szabó Jó: séf és Morvay Károly ; jegyző: Szabó József A vádhatóságot Dénes Lajos kir. ügyész képviselte. Védő ügyvéd Uray Géza, román tolmács Hozás János főgitnn. gk. hittanait A vád és védbeszédek meghallgatása után az esküdtek Onyiga Vaszilyt a halált okozott súlyos testi sértés bűntettében bűnösnek mondván ki, ennek alapján d-. u. 4 és fél órakor a nyavalyájának s kimérték örökségét a temetőben. Belé kvártélyozhatott nyugodtan. Nem marasztotta, nem hivta, nem sirta vissza senki. Ha sírtak felette, csak azért sírtak a jó asszonyok, mert nem borult a koposójára sem a felesége, Csáti Julis, — sem a két fia, a Gazsi, meg a Gyuri. Szegény Szabó Gáspár addig nyavalvgott, mig egyszer a felesége ráunt a beteg ápolásra, s úgy elment a faluból, hogy nyomára sem leltek. Igaz, hogy nem is kereste senki. Beszélni azonban, sokat beszéltek felőle, meg a két fiáról, kiknek az anyjukkal együtt hire veszett. Arról esett a szó, hogy valami német herczeg vitte el őket. Csáti Julis bársonyba öltözött, aranynyal-ezüsttel ékesit- gette magát, mintha bizony hiányzanék valami a huszonhat éves falusi menyecske szépségéből I ? A két fiúból urfi lesz ; már puskát, meg hátaslovat is kaptak . . . Sokat beszéltek, pedig semmit sem tudtak róluk. De hát ugyan kinek ne oldódnék meg a nyelve, mikor egy megszökött, szép asszony urát, s két elszöktetett, kis fiú atyját temetik? Annyit sugtak-bugtak és olyan hangosan, hogy az öreg pap is csaknem elejtette a mondókája fonalát. Eltemették, elföldelték s elfeledték Szabó Gáspárt. Koporsójára köny nem hullott; sirhalma fölé kegyelet nem jutott. Nem csak szegény, — szerencsétlen is volt! Különös, az Isten itélőszéke az emberi lelkiismeretben ! Elmúlt tetteinkre hordja az idő zivatarja a feledés mohát; jó magunk magasra nőni engedjük felettük az avart ; hadd borítsa, hadd takarja el, hogy jel se maradjon felőlük! Fel sem vevésiinket állítjuk őrtállójokul, hogy fényt ne szórjanak nyomainkra. S egyszer mégis áthajnallik a ' múltak ködén, s a legelső sugárban meglátszik, • hogy mögöttünk áll vesszejével a büntető biró, nem teljesített kötelességeink, hibáink, vétkeink öntudata. Suhan az ostor s a lelkiismeret itélőszéké- böl kezdődik az igazságszolgáltatás, a büntetés a múltért, az elhibázott, vagy elrontott múltért! így járt Csáti Julis is a lelkiismeretével! Addig csititgatta, addig altatgatta, mig egyszer tisztára fölébredt. Tudakozódott tőle betegségében hütlenül elhagyott uráról; számba vette annak a kínok nyoszolyáján elhullott könyeit. S amerre a mérő serpenyője lejebb billent, sok, nagyon sok volt ott tányérjában a büntetést érdemlő cselekedet. Es- küszegés, hűtlenség, paráznaság, s a mindentudó tudja, mi minden volt benne! ? Mindezekért pedig nagy büntetés járt. Köny- jeit ontva esdekelni bocsánatot elhagyott urától, vagy legalább annak szétomolt porától. Honnan jött, honnan nem ? A hirével együtt | sok-sok idő múlva megjött Csáti Julis csendes kis falunkba. Vele volt a két fia is. Nem hátas lovon, fegyverrel vállukon. Fekélyektől borított lábakon, gyalog ; vállaikról szomorúan alá lógó koldus tarisznyákkal. S ő maga sem bársonyban, ezüsttel, aranynyal! Régi gúnyájának is csak a rongyait viselte. Tépegette, fosztogatta róla az idő viharja. Ha sokáig járt volna még benne, utoljára kimaradt volna belőle ! Kereste a házát. Azt bizony nem lelte. Zsidó lakott benne, a szomszéd falubeli árendás ispánja. — Tornáczot is húztak már eléje, mióta elment a faluból, hogy ismert volna rája? Hogy lelhette volna benne az urát? ! Pedig azt az embert meg kellett találnia, ha mindjárt a temetőben is. Hiszen a lelkiismerete úgy ítélt felőle, hogy a bocsánatát meg kell nyernie! * * * Nem hiába, hogy sirhalmok között bujdosott, hidegen fújt a szél a temetőben, leghidegebben még ott is a Szabó Gáspár porai felett. Hajnali szél volt; mitől lett volna meleg lehellete? Talán a Csáti Julis keserves sóhajaitól ? Ott sírt, ott esen- gett az ura sírja felett csak egy szóért, csak egy szellő bugásában adott, titkos üzenetért, amelyből kiolvashatta volna a bocsánatot! Mind hasztalan 1 A megszakadt szivben bocsánat sincs többé !! Ruhája rongyait tépve könyörgölt Istenhez, emberhez; élőhöz, élettelenhez. Sehonnan semmi válasz. Csak a hajnali hüs szellő búgott tovább, meg a két fiú mosolygott álmában a temető árkába dőlve.
