Szamos, 1902. február (34. évfolyam, 10-17. szám)
Gazdák Lapja, 1902-02-13 / 7. szám
Szőlők adómentessége. A pénzügy minister az összes pénzügyigazgatóságokhoz intézett rendeletében kimondja, hogy az ideiglenes adómentességben részesülő újból telepitett szőlőterületekre az általános jövedelmi 20%-os pótadó kivetése is mellőzendő. Erről a városi adóhivatalok, valamint az összes községi és körjegyzőségek körrendeletben értesültek. A sertésvésznek osztrák területre történt be- hurczolása miatt a sertéseknek Ausztriába való bevitele vármegyénkből jelenleg tilos a csengeri, erdödi, fehérgyarmati, mátészalkai, nagykárolyi, nagysomkuti, szatmári és szinérváialjai járásokból, valamint Nagy Károly r. t. városból; a cs. és kir. osztrák belügyminiszter külön engedélye nélkül tilos Erdőszáda és Nagy-Bánya r. t. városok s ezek tőszomszédságában eső községekből. A magyar árpa és német sőrfőző'<. A német sörfőzők Berlinben gyűlést tartottak, a melyben a tervezett árpa-, maláta- és komló-vámemelés ellen foglaltak állást és kimondották, hogy ez annál kevésbbé jogosult, mert. a németek ma nem képesek a szükséges jóminőségü árpát termeszteni. A sörfogyasztás 1885-től 1898 ig 37 millió ról 69 millió hektoliterre emelkedett föl úgy, hogy a német, árpatermelés az emelkedő import mellett, sem hanyatlott, hanem terjed. Ha a ko rán érő magyar árpát kizárják, a malátakészi- tés idejét három hóval megrövidítik. A magyar árpa nem csinál versenyt a németnek, ellenkezőleg, szükséges annak megnemesitéséhez. Apa állat v.zsgálat. A nagypalád vidékére f. hó 13—14 és 15 éré kitűzött apa állattvizs- gálat az utak járhatatlanságá miatt el lett halasztva. (N ) Állategészségügy, Szakmár-Zsadányban és Ar. Megyesen 2—2 udvarban a rühkór a lovak között fellépett. G-arbolcz községben pedig a sertésvész szórványosan jelentkezett. (N.) A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület szám- vizsgáló bizottsága f. hó 11-én tartotta meg az 1901-ik évi számadások vizsgálatát, mely után az egyesület pénztárát Félegyházi Sándor, újonnan választott egyleti pénztárnoknak, a Szatmári Gőzmalom Társulat pénztárnokának, adta át. A Szatmárvármegyei Lóversenyegylet f. hó 12-én tartott igazgató választmányi ülésében megállapította az 1902. évben tartandó lóverseny programmját s a versenybizottságot kinevezte ; a vadász- és versenylapoknak 50 korona közlési dijat utalványozott, a Wochen Renn Ka- leuderre pedig előfizetett. Országos vásár lesz február 26-án Nagy- Somkuton. IRODALOM. Francziaország szőlőművelése. írták Baross Károly és dr. Drucker Jenő. E mü, mely most jelent meg, az első könyv Magyarországon, mely Francziaország szőlőművelését teljes részletes- séggel tárgyalja, sőt Francziaország borkezelését is ismerteti. Ára a nagy, 370 oldalon megjelent, 178 ábrával illusztrált műnek fűzve 8 korona. A magyar Lovaregylet hivatalos évkönyve 1901-ik évre most hagyta el a sajtót. Tartalma bővebb, érdekesebb és értékesebb az e ddigiek- nél is. Szerkesztője dr. Magyar László vezértitkár. Ára 6 korona. KÜLÖNFÉLÉK. Felhívás a Lóverseny Egylet tagjaihoz. Miután a versenyegylet végkép megalakult s működését megkezdette, felkéri az egylet elnöksége a tisztelt tag urakat, hogy 20 korona tagsági dijaikat a pénztári teendők ellátásával is megbízott Poszvék Nándor egyl. titkárhoz szíveskedjenek eljuttatni. Tagdíj nyugtázás. Előbbi 901 902 Assz évekre. alapitó korona Múlt -zám összege 56 47 64 120 287 50.Papp József Mikola 2 2 51 Zeke Vincze Szatmár 2 2 52 Papp Sándor Mikola 2 2 53 Lencsés Menyhért Vitka 2 2 54 Farkas L. János Szatmár 2 2 55 Kárász Jenő Rozsály 2 2 56 Enyedy Antal Szárazberek 2 2 57 Kovács Lászlóné Szárazberek 2 2 68 Bodoky Kálmán N.-Majtény 6 6 59 Joó Kálmán Szárazberek 2 2 60 Markovits Ignácz Apa 2 2 61 Papp József Sz.-Cseke 6 6 62 Strifler Edus Mikola 2 2 63 Túri Eerencz Ombod 2 2 4 Összesen 56 47 74 148 325 Állatvásár kimutatás. F. hó 12 én tartott heti vásár alkalmával a következő lábas jószágok hajtattak fel : Ló ........................................... 248 db. Szarvasmarba .. .. 674 db. Sertés..........................................406 db. Terményárak. T K K Yi É N Y Szatmáron T ii 2p esten t'itjkr 1 írt 1t 1 k . jtr-11- j Tiszta búza .... . ■ 8 70* 8 80 9 60 9 80 Kétszeres..........................■ 7 25 7 4)Rozs.....................................• 6 70 6 70 7 75' 7 80 Árpa............................. 5 50 5 60 6 10 6 20 Zab.....................................• 6 20 6 20 7 50 7 75 Tt ngeri ......................... 5— 5 10 5 10 5 20 K á sa..................................... 7 50 84 50 5 Eehér j. aszniy............... 5 50 4 5 0 — —- — farka „ ................... i — ~ I Szilva................................. 16 — 118 - — — „ füstölt ....... _ .. — — Repcze ............................. — — I— _ — — — Krumpli zsákja . . . uj 1 20 1 30 — — — |~ •izalouna..................... 65 —,6ö — — — — POSTA. B. S. Nágy-Károly. Az aranka kiválasztására ajánlható legtökéletesebb a Beháu-féle „Diadal“ rosta; kapható a képviselőnél Szarvason vagy Kühne Edénél Mosonyban. Ára 220 K. Nyomatott a „Szabadsajtó“ könyvnyomdában Szatmáron. 1902. Melléklet a „Szamos“ 13-ik számához. I. évfolyam. Szatmár, 1902. február 13. 7-ik szám. GAZDIK LAPJA. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET ÉS A SZATMÁRVÁRMEGYEI LÓVERSENY-EGYLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik minden csütörtökön. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület tagjai a „Szamos“ csütörtöki számával együtt ingyen kapják. Szerkeszti: Poszvék Nándor egyl. titkár. Titkári hivatal Szatmár, Bercsényi-utcza 1. szám, hova a reklamátiók is íntézendők. Törvényhozásunk és a méhészet.*) Folytatás. 2. A mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. t-czikk által hatályon kivűl helyezett 1840. évi IX. t.-cz hatálya alá tartozó ká rositások közt annak 1. §-ában a méhesekben elkövetett károsításokat is felsorolván, a következőket mondja : „14. §. A ki méhesből kast vagy mézet ellop vagy megront: a költségeknek egyszeres, a kárnak kétszeres megtérítésén felül, mint tolvaj, a vétség fokozatához képest fenyittetik.“ 3. A most hivatok 1894. évi XII. t.-cz. érvényében ma is fennálló egyedüli törvényünk, mely a méhészetre vonatkozik s mely a rajbefogás feltételeit és a költés-rothadás elterjedésének meggátlására vonatkozó rendszabál)7t is magában foglalja. Ezen törvényczikk a rajbeíogásra vonatkozólag igy szól: „59. §. Kirepült méhraját a tulajdo nos, ha a keresést nyomban eszközli, másnak telkén szükség esetén a községi elüljaróság közbejötté mellett is keresheti és elfoghatja ; tartozik azonban a netán okozott károkat megtéríteni. Ha a méhraj tulajdonosa raját két nap alatt nem kereste s el nem fogta, a raj annak tulajdonosává válik, kinek birtokán letelepült, vagy ki azt két napon túl elfogta.“ * Mutatvány a „Magyar Méhészek Zsebnaptár a“ 1902-ik évfolyamából. Megjelent Nagybányán Paczek Béla szerkesztésében. A költés- (talán helyesebben a fiasitás-) rothadás terjedésének meggátlása tekintetében pedig ugyanezen törvényczikk 60 §-a intézkedik, midőn ezt mondja: „Ha valamely mehesben ragadós költés- rothatás üt ki, a rothadásos törzsek a baj felismerése után azonnal megsem- misitendők. Ha ez elmulasztatnék, a községi elüljáróság köteles a megsemmisítés iránt intézkedni.“ Sőt az e tekintetben elkövetett mulasztást ugyanezen t-cz. X. fejezetének 95. §-a kihágásnak minősiti s p) pontja talatt 100 koronáig terjedhető pénzbüntetést szab ki arra : „aki rothadásos méhtörzseit a baj felismerése után azonnal meg nem semmist i,“ s ki mondja azt is, hogy ez irányban az eljárás hivatalból indítandó meg. Ennyi mindössze az, a mit a törvény- hozás idáig érdemesnek tartott a méhészet érdekében törvénybe iktatni, és ez oly kevés, hogy ma már a méhészet legprimitívebb igényeit sem elégítheti ki. Ezért vette be programmjába a magyar méhészeknek Budapesten 1896. évben tartott I. országos congressusa egy méhészeti törvény tervezetének előterjesztését, mely tervezet elkészítésére Bodor László kolozsvári kir. törvényszéki bírót és hírneves méhészt kérvén föl, ez a kongressuson 1896. évi augusztus hó 22-én adta elő az általa elkészített s következő fejezetekre osztott törvénytervezetét, u. m.
