Szamos, 1902. január (34. évfolyam, 1-9. szám)

1902-01-26 / 8. szám

iparosok országosan szövetkeznénk a bajok orvoslására, akkor talán mégis el tudnánk érni Valamit. Eddig azonban a mesterek és segédek közös nyomorúsága növekedni fog, nem pedig csökkenni.

(B-ő)

Megtámadott képviselő.

A „Szatmármegyei Politikai Hírlap“ II-ik évfolyam 1902. január 5 én 1. sz. a. kelt „Földbirtokos, mint váltóhamisitó,“ valamint e lapszámban megjelent és Luby Géza országgyűlési képviselő egyéniségét sértő „Kroki“ ez. birből kifolyólag, mely az egész megyében közfelháborodást keltett, — a lapbizottság tagjai részben személyesen, levélben, nyilatkozatban és jegyzőkönyvben az ügyet következőképen intézték el, vagy nyújtottak elégtételt a megtámadott képviselőnek.

Ezen ügyből kifolyólag mihelyt Luby Géza tudomást szerzett a czikk megjelenéséről, 1902. január hó 22-én Nagy László alispántól 2 megbízottja utján lovagias elégtételt kórt az egyéniségét sértő ezen czikkért.

Nagy László megbízottai a lovagias elégtételt felajánlották, kijelentvén felük nevében, hogy a szóban forgó czikek az alispán minden előzetes tudomása és befolyása nélkül jelentek meg, a mit helytelenit és sajnál s a minek a szerke íztő előtt is kifejezést adott, minek következése lett a január 12-én megjelent nyilatkozat. Annyival inkább sajnálja mindezeket az alispán, mivel a két hírben foglaltak semmiféle összeköttetésbe sem hozhatók Luby Géza egyéniségével és jellemével. Mindezen kijelentéseket hajlandó lett volna közzététetni ugyanazon lapban. Luby Géza megbízottai ezt tudomásul vevón az ö megbizottaitól azt követelték, hogy a mennyiben a fenti nyilatkozat szerint szolidaritást a szerkesztővel szemben nem vállal, a lapbizottságból kilépjen. Ezt az alispán megbízottai nem fogadván el, a békés megoldás meghiúsult. Ennek következménye volt január 22-én a nagy-károlyi Somos-erdőben végbement egyszeri golyóváltás, melyben Nagy László lövési jogával nem élt. Sérülés nem tőr tónvén, a lovagiasság szabályai szerint az ügy mindkét fél részéről befejeztetett anélkül, hogy7 a felek kibékültek volna.

Ugyanezen ügyből kifolyólag a lapbizottság többi tagjai hosszabb levélben, nyilatkozatban és jegyzökönyben a következőket jelentik ki:

Domahidy István január 20-iki levelében, melyet Luby Gézához nevében intézett, helyteleníti a lapnak azon eljárását, hogy ok nélkül tiszteszéges egyéniségeket bántalmazzon, a lap bizottság elnökével nem ért egyet s ezen elhatározását a lapbizottságból való legközelebbi kilépésével demonstrálja.

Kováts Béla szintén levólbelileg kvalifi kálhatatlan tréfának minősíti a lapban megjelent czikkeket s kijelenti, hogy ezen modortaA rájuk eső hó még jobban fehérre festi a gonoszban sántikáló bandát.

Elől négykézláb mászik a káplár ur, folyton csititva a bakákat, kik alig tudják visszafojtani nevetésüket. A sűrűn eső hó annyira kedvez nekik, hogy csaknem 30 lépésnyire megközelítik az önkéntest, kinek figyelmét azonban a közeledők zaja nem kerülte el.

Az előírás szerint, mint a hogy a káplár nr megparancsolta, — hiszen először volt életében ezen helyzetben, —rákiáltott a közeledőkre.

— Halt! wer da? (Állj! ki vagy?)

Semmi válasz.

A fehér alakok megint teszuek egy pár lépést előre.

Ismételi előbbi szavait Törő, de nem kap semmi választ, sőt az alakok előbbre mozognak. Erre azonban kinyitja patrontáskáját és rövid zárcsattanás után az éles töltés a fegyveresében fekszik.

Elszántan vállához -kapja a fegyvert és czélba veszi a legelső kúszó alakot, aki e pillanatban nem tudja, hogy előre menjen-e vagy hátra

A fegyver eldördül és a kúszó alak elterül halk jajkiáltással a hóban.

A kíséret ezen nem várt, végzetes eredménytől, ledobva a vállukon czipelt rekrutát,

lanságból kifolyólag intézkedni fog, hogy e iap | éléről a neve mihamarabb lekerüljön, mert ezen lapnak nevüket ép azon kikötéssel adták a lapbizottság tagjai, hogy a lap a személyeskedéstől tartózkodni fog.

Böszörményi Sándor privát levélben szin tén mély felháborodásának ad kifejezést a lap ezen eljárása felett s' kijelenti, hogy Luby Géza tudhatja azt, hogy Böszörményi Sándor őt sem szemétében, sem jellemében támadni sohasem fogja s azt legjobban azzal igazolja be, hogy a lapbizottság tagságából január 11 ón postára adott ajánlott levélben lemondott.

Dr. Péchy Péter ugyancsak ez ügyből kifolyólag Luby Géza megbízottai előtt kijelenti, hogy a fent körülírt hírlapi támadás megírására semminemű befolyást nem gyakorolt, annak megjelenéséről tudomása nem is volt s nem azonosítja magát a czikkirójával s e czikkben foglaltak fölött határozott roszallását fejezi ki, megjegyezvén, hogy a lapbizottságból való kilépését jelezte.

Szuhányi Ferencz a Luby Géza által hozzá intézett levélre a leghatározottabban kijelenti, hogy neki e támadásokról a legkisebb előzetes tudomása sem volt; utólagosan is erről csak most értesült s ezen cikk gondolatát is mesziről és a legenergikusabban is visszautasítja; ezt kívánja jelleme és lelkülete. E cikk megírásába semminemű módon be nem folyt s a közleményt határozottan elítéli. A mennyire jogtalannak ismeri el az objectiv kritikát, annyival inkább elit éli a személyeskedő magánügyeket érintő í módját a kritikának. Szándékába vette, hogy a legközelebbi lapbizottsági ülésen kifogásolni fogja a lap modorát és konstatálja, hogy a lapbizottságnak értelme nincsen s örömének ad kifejezést, hogy a megtámadott Luby Géza kép viselőnek reputácziója megvédésére segédkezet nyújthat.

Gellért Endre jegyzőkönyvileg a következő kijelentést tette: A körülirt hírlapi támadás megírására semminemű befolyást nem gyakorolt, annak megjelenéséről tudomása nem volt s nem azonosítja magát a czikk írójával annál kevésbé sem, mivel Luby Géza úrhoz régi személyes ismerettség és változhatlan jóbarátság fűzi, melyet ezentúl is fen akar vele tartani.

Nemestótlii Szabó Antal lapbizottsági tag levélileg kijelenti, hogy neki e szerencsétlen lap vezetésében semmi része nincsen, annak közleményeivel magát nem azonosítja és semmi irányban sem gyakorolt befolyást reá s a személyére vonatkozó közlést ostoba viczczelésnek tekinti; ugyannyira, hogy a szerkesztőnek is nekiment s tudomására hozta, hogy az ily közlésekért egyenesen meg fogják rakni; Luby Gézától kéri, hogy nyílt magatartását és őszinteségét kellőleg respektálja, mert okot neki sohsem adott, hogy kifejezett jóviszonyukban bárki is kételkedhessek.

Ezekben közöltük a száraz tény eket s ezek önmagukban véve is oly tiszták, világosak, hogy a Luby Géza képviselőre irányult orvtámadásra s az ezzel szemben szerzett lovagias

eszeveszetten rohant vissza a „Wachzimmer“-be, ott hagyva a hóban elterült káplárt.

Törő mint aki jól végezte dolgát, — kü- lömben is jó képű flegmás gyerek, — oda siet az alakhoz és nagy rémületére káplárját ismeri fel benne.

Nem sokáig tanakodhatik azonban a szerencsétlen katona mellett, mivel a fegyver .zajára az egész őrség fegyverbe lép és egy tiszt a lövés irányiban tart.

Ismét felhangzik a „Halt! wer da?“ És Törő felismerve tisztjét közelebb bocsátja.

A tett rövid elbeszélés után vállra kapják a szivén talált káplár holt tetemét és az önkéntest pedig feloldják a szolgálatból és vissza vezetik a kaszárnyáéba.

Sok nyugtalan éj után rá egy hónapra a vizsgálat be lett fejezve.

A káplárnak a golyó a hátán keresztül fu ródott szivébe. Ez pedig, mint a hogy kisütötték, olyan formán történhetett, hogy' a kápláf már eltávozóban volt, mikor rálőtt, amit azonban Törő izgatottságában nem vett észre.

Elég az hozzá, hogy ez a kis história neki egy második esztendőcskébe — meg egy pár hónapi áristomba — került; pedig a puskaporosnál éppen arról álmodozott, milyen jól fogja tölteni a jövő karácsonyt.

L-y.

elégtételre teljesen megadják a magyarázatot. A fenti nyilatkozatokból egyúttal az a körülmény is kiviláglik, mit Szuhányi Ferencz ur is határozottan kifejez, hogy t. i. az egész lap- felügyelő bizottságnak a jelen alakjában semmi értelme sincsen. Anomália az, hogy havonkint, vagy kéthónaponként fejezzék ki a tagok a solidáritásukat vagy annak ellenkezőjét valamely czikkel, mi a lapban megjelent s mikor valamely sérelem, mint a fenti esetben is, már előzőleg és tényleg elkövetteti. Ezzel meg van adva a lehetősége annak, hogy a bizottság kontójára lehet orvul sérteni, mert ez csak utólag számol el a solidaritás kérdésével. A fenti eset is igazolja, hogy ez az elvben kifogásolandó s a gyakorlatban kellemetlen módszer nem vált be, mert mindig csak utólag tudhatja meg Floridor, hogy mit csinált Czelesztin.

HÍRROVAT.

Az utolsó negyedév lejártával felkérjük lapunk mélyen tisztelt megrendelőit, hogy hátralékaikat beküldeni s előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek.

* Műszaki képesítés. A közoktatásügyi költségvetésnek bizottsági tárgyalása alkal mával érdekes eszme került felszínre. Hiero- ny m i Károly ugyanis szóvá tette a mérnöki képesítés eg}'szerüsitését, leszállítását. Magyar- ország kulturális fejlődésének nagy baja, hogy kevés bennünk az önállóság, az eredetiség. Legtöbb esetben mereven utánozzuk a szomszédos német intézményeket. Hazánkban egy végzett mérnök kvalifikálva van vasút-, viz-, ut-, fa- és kőhid-, vashid-építési, földmérői (geodéziai) és magasépitészeti teendők ellátására. A vizépité- szet tudománya jó messze áll egy modern lakóház tervezésétől ... E magas technikai tudással szemben a gyakorlat egész más, sokszor apró-cseprő igényeket támaszt. Az életben intenzív munkaerőre van szükség. Hieronymi azt szeretné, ha a műszaki magasabb tudomány szétválasztatnék a kevesebb elméleti tudástól, de több praxist s nagyobb fizikai munkát igénylő adminisztratív munkától ... A kisebb műszaki képesítés megoldása nálunk szocziális probléma Csak minden századik vidéki családapa kültiheti föl fiát a budapesti műegyetemre. Az igazi nemzeti fejlődés megköveteli, hogy a szegényebb földműves, kisebb iparos, kis hivatalnok, szóval : a szerény anyagi eszközökkel rendelkező középosztály fiait műszaki pályára terelhesse. Ha nem lehet fiából nagyobb, mélyebb tudásu mérnök, legyen belőle jó műszaki segéderő. A magánvállalkozás, a gyárüzem nem mindig reflektálhat mély elméleti tudásu és nagy igényű mérnöki karra. Az ipar specziális és főleg gyakorlati ismereteket követel meg. A technikának számtalan ága boga van, melyet egy-két év alatt pompásan el lehet sajátítani.

(Földmérés, rétmesteri, gátmesteri munka, dina- mogépkezelés, szövészet, malomipar, papíripar, kékfestők, posztógyártás, vasúti pályafentartás, kisebb lakóházak tervezése és építése, sokszorosító-ipar stb stb. nem igényelnek négy évi tanfolyamokat. Hieronymi megadta az eszmét; í a közoktatásügyi miniszter megígérte, hogy ta- ! nulmányozni fogja a kérdést.

* Küldöttség Wlassics és Hegedűs minisztereknél. A szatmári ev. ref. főgimnázium pótépitkezési ügyében az építésre megajánlott államsegély fölemelése tárgyában Wlassics kultuszminiszter tegnap fogadta az igazgatótanács küldöttségét. Ennek tagjai voltak: Kölcsey János, ig. tanácsosi elnök, Borsos Benő főgimn. igazgató, Bakcsy Gergely, jegyző és dr. Korbai Károly, ig. tanácsos. A küldöttség a minisztertől a nyújtandó segélyre nézve kedvező kilátást

I kapott.

* Emlékeztető Ma délelőtt 10 órakor tartja a sza már németi népbank részvénytársaság évi rendes közgyűlését. Délelőtt 11 órakor a szatj mári gazdasági és iparbank r. t. közgyűlése lesz.

* A dalegyesület igen szerencsés választás előtt áll. Mint már említettük, elnökül dr. Vajay Imrét kívánja megválasztani, alelnökül pedig dr. Fechtel János tanárt, akit kiváló tulajdonságai erre az állásra egyenesen jelölnek.

* A szálló és Vigadó helyiségeinek világitó testekkel és csillárokkal leendő ellátása tárgyában megtartott versenytárgyalás eredményét a városi tanács felülbírálta s beható tárgyalás után a magyar fém és lámpagyár részvénytársaság ajánlatát lőg fl, mint a mely

!a Vigadó építészeti stíljének legjobban megfe-