Szamos, 1902. január (34. évfolyam, 1-9. szám)

1902-01-06 / 2. szám

Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor I Rákóczy-utcza 9. sz. Egyes szám ára 20 fillér. Mindennemű dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek 1 Nyilttér sora 20 fillér. A kisiparos pusztulásainak okairól. Társadalmunk azon gondolkozói között, kik az emberi haladásnak az egyéni életbe mély sebeket vágó árnyoldalait megis­merni és feltárni igyekeznek, kiváló helyet foglal el György Aladár, ki az alábbi kivonatosan közölt értekezésében egyrészt az érdeklődő laikusokat kívánja a folyton hallatszó panaszokkal megismertetni, más­részt az iparosok aggódó s már-már két­ségbeeső elemeit akarja a bajok eredetéről tájékoztatni. Közöljük olvasóinkkal e tapasztalásokat, mert e bajok és viszonyok ismerete nagy mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy az orvoslás módját és czélját könnyebben el­találhassuk. A régi világban a czéhrendszer meg­óvta az iparost mindennemű versenytől s működési irányait szabályozva, róla tűrhe­tően gondoskodott. Ma itt van a verseny, az egyesek elet-halál harcza, melyet a vas­út, posta, táviró és hírlap csak elkeseredet­tebbé tesz. A fogyasztó közönségnek hasz­nál, de nem annyira az iparosok nagy tö­megének előnyére. Az egyes iparcsoportok kétségkívül pusztulnak, a kisiparosok zömé­nek helyzete jelenleg átlag véve rosszabb, mint régente. S tegyük hozzá, hazánkban ez annyival inkább keserves, hogy a régi iparvilág hazánkban oly késői időben szűnt meg, midőn a nyugateuröpai államokban az uj iparvilág megvetette erős alapjait. A ma­gyar kisipar nehány év alatt volt kénytelen megtanulni és megszokni azt, a mihez kül­földi társainak több évtizednyi ideje volt. A gyáriparnak úgy fogyasztási, mint kereskedelmi szempontból oly nagyok az előnyei,, hogy azokkal szemben hátrányai; aránylag csekélységek. Fogyasztási szem­pontból : gépei segítségével olcsóbban ter­mel, mint a kisiparos, kereskedelmi szem­pontból : a forgalom modern alakulatait job­ban aknázza ki. Ez előnyöket a kisiparos még nagyobb tőkével sem szerezheti meg: a varrónők Singer óta sem lettek boldogab­bak, mint elődeik, kik kézimunkával dolgoz­tak. Ez előnyeiből kifolyólag a gyáripar a kisipart lenyűgözi. De kérdés, hogy veszé­lyezteti-e a kisipart általában? vagy csak! annak egyes alakul" ;it. Mert más dolog az, ha egy községben létesült uj, nagy henger­malomgyár elveszi a vízimolnárok kenyerét, vagy egy nagy szövőgyár munkásokká vál­toztatja át az ott lakó takácsokat. Egyes esetekben csakugyan az utóbbi módon megy végbe a kisipar pusztulása, de ezek ritka esetek s inkább az ipari vállalkozóknál, mint a gyáraknál fordul elő. A gyárnak jellegé­nél fogva nem iparosokra, hanem napszá­mosokra van szüksége s igy a kisiparos egyéniségével szemben mintegy közömbös. Egyes kisipari csoportokat a gyáripar teljesen megszüntetett, de a legnagyobb régi iparosok Nyugat-Európában nem vesztették el önállóságukat, sőt több uj kisiparos cso­port keletkezett. S nem is annyira a gyár­ipar, mint a nagyipari vállalkozók azok, me­lyek a kisipart veszélyeztetik ; leginkább lát­szik ez a csizmadia és a szabó iparnál. A kereskedelmi vállalatokban látja leg­inkább szeműnk a kisipar voltaképeni leg­nagyobb ellenségét. A kisiparénál s a mun­kásokénál is nagyobb szocziális bajokat vél feltalálni s „kereskedőnél.“ A kereskedelem versenye még nagyobb, mint az iparé, a kis- és nagykereskedő ellentéte sokkal me­revebb, mint a gyáriparé. A kisiparos baja ott kezdődik, a hol a kereskedő közéje s a fogyasztó közé lép s kényszeríti őt, hogy ipari nyeresége egy ré­széről a kereskedő javára mondjon le. Az ipari vállalkozás rendszerében legnagyobb az iparos függése a kereskedőtől. Ez az a rend­szer, midőn a kereskedő az iparos munka- képességét és munkásságát bérli ki a maga számára. S az ipar két területén divatozik különösen e rendszer : confectio-üzletben s a házi iparban. Sok olyan kereskedő van, sőt 4 Yizkereszt napján. £ — Üdvözlet a matolcsi gubás céhnek. — 1864.*) Itt az újév hatodika. De csak nem a kisértővel? Hiszen az ón tanítványom Mind nagyobb egy emberfővel. De bánom, hogy házas vagyok, De bánom, hogy cselekedtem, Ha ezen az egy éjszakán Én is annyit öregedtem ! Oh, de hova tévedek el? Hisz’ ezek nem iskolás.k; Mutatják a hószin fürtök, És itt-ott az agg vonások, Tán. azon szent keresztelést Ünnepelik itt vidáman, Mely az isten-ember felett Tartatott meg a Jordánon? Yagy a keleti bölcsekkel 'Őt jöttek tisztelni, magát, *) Tanító voltam akkor ott s a tanteremben szokta a céh évi gyűléseit, megtartani. Kinek ezen hajlók felett Látták megállni csillagát ?**) Avagy ünnep szokása van, Melyet ezen nemes céhetek Munkaszerető tagjai, Évente megszentelének ? Igen, te vagy az, vizkereszt, Melyet itt meginnepelünk; Mert te csecsemő korunktól A sírig megmaradsz velünk. Ugyanis a születéskor Már a fejünkre felhozánk, És azóta még sokáig Csak te veled barátkozánk. S a mióta dolgozgatunk, Benned feresztjük a kelmét; Sőt már még a nyírás előtt Felköltöd a juh figyelmét. És midőn már kész a kelme, Mielőtt megmestereljük, Vizzuhanynyal a kallóban, Gubának felkereszteljük. Mily méltó hát, hogy e napot Jobban üljék meg, mint mások, **) Némelyek szerint erre, mások szerint ünnepük a vizkereszt napját. amarr a Mint a céhnek vizkeresztjét, Minden élő közgubások. E teremben tanultuk meg, — Emlékeznek minden tagok — Hogy istenes munka után Emelkednek az asztagok. Mily méltó, hogy e teremben Tartsa évi gyűléseit E nemes céh, s minden tagját Erre emlékeztesse itt. Mily méltó, hogy ezen napon Felemeljük itt kezünket, S a múltakért teljes szívvel Áldjuk erős Istenünket ! És könyörgjünk a jövőért, Hogy öntözze a legelőt, Tartson azon minden héten Egy kis csendes keresztelőt.***) Hogy a juhász furulyája Vígan szóljon jövendőre, Kövér legyen a kis bárány, Gyapjasabb az anyja szőre. **“) Az előző évben nagy szárazság volt. Báli idényre legjobbnak bizonyult fekete és szalon szöveteket minden létező kivitelben WEISZ GYULA posztó és gyapjúszövet üzletében szerezhetjük meg a legna­gyobb választékban. Valamint a legújabb báli mellények. (SZATMÁR, DEÁK-TÉR 21.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom