Szamos, 1902. január (34. évfolyam, 1-9. szám)

1902-01-02 / 1. szám

vőben részére leteteményezve — bízik a jövőben, s reménynyel küzd az élet bajaival. Az eddig elmondottak felfejtelték a mun­kásoknál szemben való kötelezettségeket. Hadd essék egy pár szó magukról a munkások­ról is. Első sorban tudomást kell venniök, hogy a régi gazdasági módszer elmúlt. Most már a gépek világában élünk. Az emberi erőnek és értelemnek úgyszólván versenyezni kell a vasszerszámokkal. A földmiveléshez és ezzel járó különtéle munkákhoz egészen más ismeretek szükségesek, mint régen. ^ csépre p. o. soha sem lesz többé szükség, azt ezentúl csak mezőgazdasági múzeumok­ban fogják mutogatni. Egy szóval, ahol csak lehet, mindenütt gépet alkalmaznak. Aki pe­dig nem igyekszik megfelelő ügyességet el­sajátítani, aki a saját kisgazdaságát nem igyekszik a kor vívmányaival és eszközei­vel jobban, olcsóbban és jövedelmezőbben kezelni, mindig mondhatja: hogy az apja nagyapja is igy meg igy tett, — bizony az elmarad — az tönkre megy s azok, kik előtte szegények voltak, rajta felülkereked­nek, mert: haladtak a világgal. Összegezve: a munkaadó legyen humá­nus — érezze át a bekövetkezhető helyze­tet. A munkás pedig — legyen ügyes, alkal­mazkodó és hűséges. Akkor: békességben, megelégedve élhet a haza összes népe ezen­túl is, amint élt ezer éven át! Marosán Kornél. A hazai ipar. pártolása. Sokszor hangoztatta ujságirodalmunk e jelszavat: a magyar ipar pártolása. Hasznára volt az országnak, de sok félre­értésre is adott alkalmat, sőt bizonyára alávaló Önérdekből személyes haszon gyarapítására is szolgált. Mindenesetre van a jelszavaknak magva. Nem elhangzó szavak a pusztaságban, ha nem kiáltás, melynek viszhangzó moraja végig fut betegen sinlődő anyaföldünkön. Sok ezer ajak hangoztatja, várva tőle szebb jövőt . . . Az irány, melyet e szavak jeleznek, ön­tudatlanulfejlődött népünk szivében, öntudatossá pedig akkor vált, mikor vezetőink kérlelhetlen erólylyel alárendeltjeikkel betartatták. De miben is áll a pártolás ? Minő módok és eszközök állanak rendelkezésünkre köz- és magánéletünkben, hogy a pártolást kellőleg ápolhassuk, fejleszthessük ? A történelem tanúsága szerint, — mig a nyugati államokban millió elme összhangzó és kitartó munkája által a művelődés magasab b kis levélhordó megmondván nevét, hogy őt Erdődy Bakócs Jánosnak hívják, a turistának feltűnt ez a név. s a postamestertől kérdezős­ködve, megtudta, hogy a fiúcska ama ősi Er­dődy Bakacs családnak tagja, s hogy a fiúcska 6 éves korában édesatyja által Esztergomba vitetett, hol a herczegprimás ur által már akkor is pártfogásba vétetett; de talán kis kora miatt nem volt alkalmas a gyerek kiképzésre, s igy nagyobb koráig szüleihez vitetett vissza. Ezen idő alatt a fiucsku árva lett, s nem volt, ki a gyermek ügyét tovább is előmoz­dítsa, mígnem e nyáron ezen turista tanító a fiút pártfogásába vette s ügyében eljárt. így jutott a kis Bakacs létezése újból a herczegpri­más ur tudomására, a ki felvette őt nemeslelkü pártfogásába. Adja az Ég, hogy a herczegprimás ur ő Eminencziája, a ki e nemes család ivadékát felemelni s ősi magyarságát visszaadatni óhajtja, majdan örömet találjon a kis ruthén fiúcskában, mint az Erdődy Bakacs család utódjának jö­vőjében. Közli : Nyisztor Endre, fokot ért el, országunk az előhaladásban meg lett akasztva. Századokon keresztül a kardot, a véres kardot forgattuk s alig maradt idő az eke szar­vát fogúi, kovács tüzet éleszteni, az asszonyok pedig nem ülhettek a rokka mellé. Talán a művelődés egyetlen ága sem kí­vánja meg a sokaság egyczélu működését és az ezzel egyidejűleg fellépő versengést annyira, miüt az ipar. Apáról a fiúra, a mesterről a tanítványra szálló tudás folyton és fokozatosan nőtt, mig a mesterségből gyakorlati tudománj' lett. Most már az ipari mesterségeknek tudo­mányos alapja van. Az irodalomban a műszaki tudományok elsőrendű hetyet biztosítottak ma­guknak. Nagyot téved azonban az, a ki a mostani műszaki irodalmat és tudományt, illetőleg azok alkalmazását a magyarországi viszonyokra való tekintettel is megfelelőknek találná. A magyar ipart a műszaki irodalom csak akkor fogja kellőképen pártolni, ha a mi vi­szonyainkhoz mérten átgyuratik és kifejlesztetik. Néhány ember elméje erre az óriási mun­kára nem képes. Csak egy olyan műszaki kar alapításával lehetne eredményt teremteni, mely a kellő képzettséggel felruházva, iparosainkkal közvetlen érintkezésben állana. Az ipariskolák módosítása, egy eszköz, melylj'el ez irányban a pártolást legerélyesebben támogatni lehetne. Békés időket élünk, de csak látszólag. A külföld és a szomszédok túlereje megtámadott bennünket vámpolitikával és egyéb módon. Ha nem leszünk eléggé erősek, elveszünk, mintha lassan ölő méreggel irtanák ki élet­erőnket. Ki ki ragadjon fegyvert és védekezzen ; mert módjában áll! Szükségleteink fedezésére lehetőleg csak magyar ipar termékeit használja. Az amerikai független államok alapkövét akkor tették le, mikor a beözönlő angol árukat visszautasítot­ták és csak a belföld áruit vették. Bárki tapasztalhatja és érezheti, hogy birtokában mennyi drága pénzen vásárolt tárgy van, mely a külföld terméke. A külföld valamjyel olcsóbban tudja ipari termékeit előállítani, mint hazánk. De hazafias kötelességünk csekély auyagi kár mellett is -első sorban a magyar munkás verejtékes termel vényét pártolni. A magyar munkásnak biztosítunk ily mó­don keresetet s az örökké forgó pénz orszá­gunkban marad. Lassan, de biztosan gyűlni fog és ha mindjárt nem is csurran a jó mód, csep­penni mégis csak fog. Az ipar magvait hazánk földjén elve­tették. Öntözgessük a fejlődésnek indult csirát, hogy a nyugati államok felett ragyogó nap égető sugarai ki ne perzseljék ! F. HÍRROVAT. Az utolsó negyedév lejártával felkérjük la­punk mélyen tisztelt megrendelőit, hogy hát­ralékaikat beküldeni s előfízetéseiket megújí­tani szíveskedjenek. * Személyi hir. Dr. M o 1 d ováu Gergely e hó folyamán városunkba érkezik, hogy „Fló- rika szerelme“ ez. darabját személyesen készítse elő színpadunkon. * Kinevezés. A kereskedelmi miniszter Koródi Simont, az alig 24 éves törekvő fia­tal embert, Szatmárvármegyénk szülöttét a m. kir. keresk. múzeumi ruszcsuki ügynökségének főnökévé nevezte ki. — Gratulálunk e szép előhaladáshoz. * Kanonoki beigtatás. Kosztra Ignácz csomaközi esperes-plebánust hétfőn igtatta be tiszteletbeli kananoki állásába Hehelein Ká­roly prépost kananok, a ki igen szép beszédet tartott Kosztra érdemeiről. Délben Hehelein ka­nonok az ünnepelt tiszteletére fényes ebédet adott. * Eljegyzés. Nagy Annát, Nagy László al­ispán és Jékey Ilona kedves és bájos leányát eljegyezte Köröskényi Miklós Budapesten. * Uj áldozár. Haunstädter József nagy-károlyi kegyestanitórendi papnövendéket f. hó 30 án szentelte áldozó-pappá Meszlényi Gyula püspök a papnevelőintézet kápolnájában. * Választmányi ülés. A nöegylet választ­mánya hétfőn, decz. 30-án ülést tartott, melyen Dr. Fechtel János főtitkár indítványára a vá­lasztmány Jékei Károlyné, Novak Lajosné és Dr. Wallon Gyuláné urhölgyeknek, kik áldo­zatkészséggel és páratlan buzgósággal állították és díszítették az árvák karácsonyfáját, köszöne tét szavazott és elhatározta, hogy pénztára ja­vára február hó 8-án tánczmulatságot rendez. * Esküvők. Őri Tamás tiszakóródi ev. ref. lelkész decz. 28-án tartotta esküvőjét Zeke Anna kisasszonynyal, Zeke Vincze földbirtokos kedves és müveit leányával. — Elsztner Rudolf mátészalkai járásirnok vasárnap fogadott örök hűséget Fólegyházi Emilia kisasszonynak Fé­legyházi Pál hetybeli polgár szeretetre méltó leányának. * Kiss Áron püspök betegsége. A debre- czeni református egyház közszeretetben álló ősz püspöke, Kiss Áron, súlyos betegen fek­szik lakásán. A 86 éves aggastyán már hetek óta, hol kisebb, hol nagyobbfoku lázban fek­szik. Tegnap állapota súlyosabbra fordult, de azért orvosai remélik, hogy megtarthatják az életnek a mindenki által szeretett főpásztort. * Szilveszter-estély a Társaskörben. Pezs­gő vidámsággal várta be és üdvözölte az új­évet a Társaskör keddi tánczestélyén megjelent közönség. A szebbnél-szebb hölgyeknek hanem is nagy, de igen élénk füzére tette festőivé a tánezhelyisóggé alakított játéktermet s oly ki­tűnő hangulat uralkodott, hogy alig jutott Oláh Ferinek pár pereznyi pihenője. A közönség a kifogástalan kiszolgálattal terített asztalok mel­lett várta be az 1902. első parezét, mikor meg­kezdődtek a gratulácziók s utánna ismét a táncz hajnalig. Jelenvoltak: Bakó Ignáczné, Domokos Lajosné, Dr. Dezső Kálmánná, Dr. Hantz Jenöné, Hermán Mihyályné, Heinrich Victorné, Borsos Benőné, Günther Jánosné, Henter Zoltánná, Uray Gézáné, Nyárádi Lászlóné, Osváth Elemérnó, Veréczy Antalné, Szeöke Sán- dorné, Unger Ullrnan Sándorné, Wallon Alajosné, Nagy Ákosné, Lengyel Endréné, Uray Károlyné, Pótor Dánielnó. Nagy Leonka, Veréczy Margit, Uray Olga Mikolics Etelka, Dezső Fruzina, Dezső Janka, Maróthy Mariska, Domokos Ma­riska, Lengyel Elza. Baranyai Mariska, Király Erzsiké, Donogán Bella, Nyárádi Margit, Nagy Adél. ö Gyászllir. Mint részvéttel értesülünk, J a k ó Pál kir. törvényszéki biró, ki városunk­ban nemrég mint kir. alügyész szolgált, Nyír­egyházán szélhüdésben kimúlt. * Szoyer Ilonka vendégszereplése. Sze­rencsésen kezdődik a szatmári színház ujeszten- deje. A színház vezetőségének, bár csak néhány estére, sikerült egy elsőrendű üdvöskét szereznie Szoyer Ilonkában, a ki most, mielőtt a magyar királyi operában, mint e műintézet első soub- rettje, elfoglalná méltó helyét, a vidék nagyobb színpadain arat rendkívüli diadalokat. A bájos művésznő két este fog nálunk vendégszerepelni és pedig január 4-én, szombaton a New-York szépe czimszerepében és január 5-én, vasárnap a JBőregér-ben, mint Rozalinda. Előre látható, hogy ez a két este lesz a szatmári színház téli évadjának legkimagaslóbb művészi eseménye. A vendégszereplés hírére lázas érdeklődés támadt a közönség minden rétegében. Szoyer Ilonkának már a múlt évben kellett volna a szatmári színházban játszania, de a művésznő vidéki kőrútján minden városban oly óriási sikerrel vendégszerepelt, hogy föllépéseit állandóan zsú­folt házak előtt mindenütt 3—4, sőt még több estével meg kellett toldauia, úgy, hogy hozzánk az ünnepelt diva csak most juthatott el. Ritka eset, hogy egy fiatal primadonna oly tökéletes mértékben egyesítse magában az összes kiváló tulajdonságokat, mint Sz .yer Ilonka. Első he­lyen említjük gyönyörű hangját, mely a legme­részebb operai feladatok megoldására is képes. Operett-primadonna még nem szerepelt ily tü­neményes hanggal. Ehhez járul a kristálytiszta csengésű hang remek iskolázottsága. Szoyer Ilonka a bécsi udvari opera nagymesterének a tanítványa s mint elsőrendű csillag, külföldön kezdte meg pályafutását. Először a lipcsei ope­rában lépett föl, azután a bécsi Károly-sziuház primadonnája lett és e társulat élén az orosz- országi körút starja volt, meghódítva Szentpé­tervár és Moszkva közönségét. Majd Drezdában aratott diadalokat, a honnan visszahódította, hazaszerződtette a Magyar Színház. Szoyer Ilonka debreczeni születésit magyar leány, nem tudott ellenállaui szive sugallatának, ka?:' y És jóllehet most is fényes ajánlatokkal csaüiu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom