Szamos, 1901. november (33. évfolyam, 88-95. szám)
1901-11-17 / 92. szám
tanulók hazak; ldettek volna, — bekövetkezhetett. De még ha az orvos a ragályos bajt kon- sta t'álta is s az érintkezést megtiltotta is, mily illuzórius e tilalom eredménye, mikor a szülők, de fókép a házi cselédek, kik a ragá- lyozó tárgyakkal leginkább érintkeznek, mindenfelé épen úgy eljárnak, mint azelőtt s az utczán menve az ismerős gyermekeket ép- ugy megölelgetik, csókolgatják, mint azelőtt. Ugyan ki tudná ezeknek a vastag fejébe beverni, hogy azzal is ragályozhatnak, ölhetnek, a mit rukáikon nem látnak, meg nem foghatnak! Hiába való dolog beszélni ezeknek. hogy sokkal több veszedelmet rejt magában az a méreg, mit nem láthatunk, meg nem foghatunk, mint a mit nyilvánvalólag érzékelhetünk. Ellenkezőleg, a figyelmeztetést, intelmet hátunk megett egymás közt, mint úri bogaras felfogást kinevetik. Ez ellen legtöbbet a társadalmi együttes törekvés tehet. Legyünk résen valameny- nyien, hogy a köztisztasági és a ragályt elszigetelő in’ézkedéseket a lehető legszigoru- ban foganatosítsuk. A veszély csirái már mutatkoznak s valamint a ragály öldöklő mérge nem ismer semmi kíméletet a jövő reményeinek leszag- gatásában s egy-egy bimbóhullással mér- hetlen sebeket vág a szülők, a testvérek lelkében : úgy ne ismerjünk mi sem kíméletet azok iránt, kik a veszélyről nyert felvilágosítás után is tudva játszák ki az óvintézkedéseket. Mindezeket pedig addig kell jól megfontolni s ebbben az értelemben eljárni, a mig el nem késtünk. Sziüiigyünk. A szinügyi bizottság f. évi november hó 15-én ülést tartott, a melyen abból az alkalomból, hogy Csóka Sándor színigazgató a társulat igazgatásáról lemondott s a társulat konsor- cziummá alakult, komoly megbeszélés alá vette j a társulat helyzetét és nem titkolható aggodalommal adott kifejezést azon szomorú tapaszta- talatának, hogy a társulat a jelen viszonyok között válságokkal küzd s ha helyzetükön rövid idő alatt segítve nem lesz, a társulat kénytelen feloszlani, a mely nemcsak városunkra hozna meg nem érdemlett szégyent, hanem a világba kidobott 38 társulati tag bizonytalan Úgy lészen még neki dolga, Miként Jndásnak ! Nézd, a német lakóföldünk már mivé tette! Asszonyinkat, lányainkat megszeplősitette. Ö lesz hát már vezéretek, Jaj, beh szánlak benneteket! Isten veletek ! Megengedjen a magyarság, csali ezt kiáltom ! Édes hazám mire jutott, csak aztat sajnálom ! A mig élek, mindig szánlak, Megölellek, megcsókollak Kedves barátom! Sok pénzembe, sok kincsembe került váraim, Hazám, népem és pompásan épült palotáim, Itt hagylak már emedi vár, Nem látlak már munkácsi vár . . . Isten megáldjon ! Oh, égre kiáltó vétek, hogy ha képzelem : Országából eibujdosik, nézd a fejedelem! Én nem képzem, nem is vélem, Más országok királyánál Helyem nem lelem ! Oh Ur Isten, viseld gondját az utazónak, Te légy erős kalauza most a bujdosónak, Kik búsulnak és bujdosnak, Mennek Istenhez, mig meg nem Vigasztalódnak ! sorsa el nem hárítható erkölcsi felelősség tudatát hagyná vissza. Igaz, a közönség nem fele lós azért, hogy a társulat súlyos anyagi körül menyek között vonult be. De viszont a társulat sem kárhoztatható, hogy fej nélkül, de egészében ösizetartva, nem tudta kivívni azon bizalmat, a melyet jóakarata törekvése megérdemelt. Ha a társulat anyagi helyzete, hiányossága nem volt is képes betölteni azt, a mit közönségünk igényel, ebből nem következik az, hogy a társulatot hagyjuk tönkremenni, szét- zülleni. Hanem a közönségnek igen is kötelessége a társulatot súlyos válságában jóakaratu- lag támogatni s ezáltal módot nyújtani arra, hogy a társulat müigényeit minden irányban kielégítői képes legyen s megfeleő tagokkal magát kiegészítse ; főleg pedig uj és változatos darabok előadásával a színház látogatására serkentsen. Tudvalevő, hogy a társulat anyagi hety- zete nem engedi, hogy uj darabok bezerzéséről s a még nélkülözhetetlen tagok szerződtetéséről gondoskodjék s bár az országos szinószegyesület e tekintetben a legmesszebb menő támogatást nyújt, e jóakarat hiú készség, ha a közönség a színház látogatását magas igényekhez köti. Elismerjük, hogy közönségünk fejlett mü- izléssel bir, de a társulattól sem ti.gadható meg, hogy hivatását betölteni igyekezett s helyét ez ideig tisztességgel megállta. Abaj tehát főlegabban áll, hogy a közönség a régi, elcsépelt darabokat megunta, újakra vár. De mit tegyen a társulat, ha ehhez anyagi ereje nincsen. Belátta ezt a szinügyi bizottság s azért elhatározta, hogy a belügyminisztériumhoz felterjesztést tesz oly természetű segély iránt, a melyből a társulat részére uj darabok szerez tetnének be. A színházlátogatás miseriáinak még egy okát konstatálta a szinügyi bizottság és pedig azt, hogy közönségünk a hat hónapos színi idón}’t nem bírja meg. Ugyanazért őrömmel fogadta Eperjes város szinügyi bizottságának azon ajánlatát, hogy a két város közös megegyezéssel válaszszon társulatot s az évad a közönség érdekeinek megfelelőleg osztassák be. E részben egyelőre csak annyiról tudunk, hogy a megválasztandó társulat az október és november hónapot Eperjesen, deczember—márczius hónapokat Szatmáron töltené, A szinügyi bizottság az ajánlatot elfogadta s a részletek megállapítása végett az eperjesi sz. ü. bizottságot megbízta. Végül letárgyalta Krémer Sándor eperjesi színigazgató kéryónyét, a melyben a színházat a jövő évadra átadatni kéri. A szinügyi bizottság hajlandónak mutatkozott az átadásra, ha folyamodó a szabályszerű ovadékot leteszi. érdemel. Vihari, ki oly hamar oly kedvelt lett közönségünk előtt, mint rendesen most is semmi kívánni valót sem hagy hátra, üáthonyi, Mészáros szintén jók voltak. A nagymama csütörtöki előadásán nagyon csekély számú közönség volt, pedig Csiky Ger- ! gelynek ez a sok poézissel megirt vigjátéka azt azt hittük volna, nagyobb vonzerővel fog bírni, annyival is inkább, mert a szerepek igen jó kezekben voltak. Halmay Cornélia az egekor Prielle Cornéliáuak szánt nagymama szerepét szép sikerrel oldotta meg. Tehetsége ezt a gondosan megrajzolt alakot szeretetreméltó finom- I -sággal adta s teljesen kifejezésre tudta juttatni | poézisét Barna Jolán a Mártha szerepében most | is temperamentumos kifejező és gondos játékot I nyújtott. Kedves pajzánsága szerencsésen találta I meg a komolyabb érzelmek akkordjait is s ha jván valami megjegyezni valóük, csupán az le- | hét, hogy néha túlságosan is meg akarja ját- j szani a szerepét. Raskó Erna a Tímár Katalin I szerepét kissé mereven s e miatt nem elég ha- 1 tározott színezéssel adta. Bárdiné Anna a Sze- rafin alakjákan, pártnerével Szilágyi Dezsővel (Tódorka Szilárd) ügyesen aknázták ki ezen szerepek komikus elemét. Ki kell emelnünk Mészáros Alajost (Ernő unoka) ki distingvált felfogással természetesen s ügyesen illeszkedett szerepébe, Viharyt ki ezúttal is jól alakította szerepét Koszta, tábori lelkész alakjában. Margittay is (Kálmán) diskrétül jó tónusban játszott. Győré (Örkényi) a súgó hatalmas közreműködésével megfelelően járult hozzá az előadás sikeréhez. Színház. Yálás után, vagy: óh azok az anyósok ! Bissonnak, ennek a vígjáték tárgyat mesterien szövő írónak a darabját kedden felhúz nézte végig. A darab meséje mintegy mathemetikai pontossággal csoportosítja és helyezi egymás mellé a képteleneknek látszó mulatságos helyzeteket és jeleneteket. Duval Henry zenekompo- siteur (Szilágyi) csinos szép feleségétől Diane- tól, (fiaskó Erna) kénytelen elválni anyósa Bo- nivardnó (Halmay Cornelia) miatt, ki mint a legveszedelmesebb anyósok típusa van megrajzolva. Diane férjhez megy Bourganeuf hez(Vihari) s Duval véletlenül épen ennek a lányát veszi második feleségül s igy hasztalan remélte, hogy megszabadul előbbi anyósától, mert ismét a nyakába szakad és pedig most már duplán, mert első felesége Diane is mint anyósa kerül bele az uj környezetbe. Ebből a cselekményből nagyon sok mulatságos helyzet kerül ki, úgy hogy a néző egy pillanatig sem lehet nevetés nélkül. Az említett szereplők egytől-egyig helyes felfogással, ügyesen játszottak s különösen kiemeljük Halmay Corneliát, a pompás anyós-imitátort, és Viharyt, mint a kik a darab komikumának lege- rősebb_ oldalát diszkrétül képviselték. Üdvöske. A’ Duru és H. Chivot 3 felvo- násos regényes operettéje szerdán került színre meglehetős kevés számú közönség előtt. Szilágyi Lorán fejedelem szerepében kitünően alakított és arczjátékával gyakran derültséget keltett. Lévay Berta (Bettina pulykapásztornő) a szokott kedvességgel oldotta meg ezen csinos kis pajzán szerepet. Csáky (Pippó) szintén dicséretet HÍRROVAT. * Erzsébet nap. Megboldogult királynénk nevenapja gyásznap a magyar nemzetre, mióta a gyilkos anarkista kioltotta drága életét. E napon, vagyis kedden a székesegyházban ünnepélyes gyászistenitisztelet lesz. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter rendelete értelmében az iskolákban gyászünnepólyek fognak tartatni. * Gyászünnepély. A szatmári ev. ref. felsőbb leányiskola f. hó 18-án délután 2 órakor Erzsébet királyné emlékére gyászünnepet tart, melyre a t. szülőket és érdeklődőket tisztelettel meghívja az igazgatóság. * Kossuth Ferenczliez születésének 60-ik évfordulója alkalmából a szatmárnémeti Kossuth! párt a kővetkező táviratot küldötte; Jeles pártvezérünk! Hazafias lelkesedéssel üdvözöljük önt í születésének 60-ik évfordulója alkalmából. Há- I lás elismeréssel adózunk lankadást nem ismerő tevékeny politikai működésének. Kívánjuk, hogy azon vágy, mely minden igaz magyar keblében helyt foglal, hazánk teljes önnállósága és függetlensége tetté legyen s ön a szabad boldog hazában sokáig éljen ! * A püspök adománya. Meszlényi Gyula ! püspök a mező kaszonyi templomra 1858 koronát adományozott. * Előléptetés. A vallás- és közoki atásügyi miniszter Nagy Károly szatmári kir. tanfel' ügyelőségi tollnokot, magasabb fizetési fokozatba léptette elő. * Sub auspiciis Regis. A hivatalos lap közli, hogy a király megengedte, hogy a budapesti magyar tunományegyetemen az 1900—1. tanévre szólólag ifjú Chorin Ferencz jogtudorrá „sub auspiciis Regisa avattassák fel. A király nevében a felavatást dr. Zsilinszky Mihály államtitkár fogja végezni. Örömünkre ' szolgál, hogy a szeretett volt képviselőnk derék törekvő fia ily kitüntetésben részesül, * Vizsgálatot tett. Sándor Venczel, a szatmári kir. kath. főgimnázium helyettes tanára f. évi nov. 12 és 14-én a kolozsvári egyetemen a paedagogiából a vizsgálatom jó eredménynyel letette. * A városi bizottsági tagok választása iránt, mely tudvalevőleg f. hó 24-én lesz, nagy érdeklődés mutatkozik. A II. kerületben, mint I uj fagot Unger István Osztrák magyarbanki hivatalnokot emlegetik. * Jóváhagyás. A szatmárhegyi vágóhíd részére szükséges telek megvásárlása iránt Kolb Elek és nejével kötött szerződést a belügyminiszter jóváhagyta. * Megyebizottsági tagválasztás. Nagykárolyban kedden történt meg a vármegyei bizottsági tagok választása. A választás iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult. A győzelem a függetlenségi párté lett, mert minden kerületben az ö jelöltjei jutottak diadalra. ‘Megválasztattak : az I-ső kerületben; Csóti Márk és Luká-
