Szamos, 1901. november (33. évfolyam, 88-95. szám)

1901-11-03 / 88. szám

hiú emberek, kik a kék toltok miatt, nagy henczegésük daczára, elállnak a párbajtól, vagy legalább körültekintőbbek lesznek az inzultálásnál. Újra és ismételten azt hangoztatom te­hát — ha csak a lipcsei párbaj-ellenes kongressus jobb módot ki nem talál, — hogy legyen párbaj, de amerikai módsze­rint: ököllel. Én azt tartom, hogy inkább legyünk brutálisak, mint gyilkosok. Az ök- lözés íolytán nyert kék-szemek csak néhány napi szoba-áristomra kárhoztatják az em­bert, mig a kard- és pisztoly-párbajok ha­lállal, szenvedéssel és bánattal, gyászszal végződnek. Miskolczi Henrik. Színház. Szerdán este népes ház előtt, játszották a „Sa,ntoy“-t. A puha zenéjü, kedves ficzkándo- zásu operett elég ügyes rendezéssel, találó ala­kításokkal ment. Lóvay mellett jól adta szere pót Rátonyi, — mindkettőjüket megtapsolta, ki­hívta a közönség. A többi szereplő is elevenen, kedvesen működött közre az estének élvezetes- sógóhez. A Sasok csütörtöki premierjét elég szép számú közönség nézte végig s a kik ott voltak, nagyon jól mullattak. Guthi Soma és Rákosi Viktor (Sipulusz) e darabját a fővárosi sajtó vegyes impressziókkal fogadta. A kik a darab concepczióját vették a kritika bonczkése alá, méltán tagadták meg e darabtól a teljes sikert, de azért ezek is egybehangzóan ismerték el azt a kétsógbevonhatlan tényt, hogy a burleszk- komikum annyi jó ötletben s annyi találó kép­ben jelenik meg e darabban, hogy szerkezeti hiányait feledve, igen alkalmas arra, hogy egy pompás jó estét szerezzen a közönségnek. A darab folytonosan kaczagtató szituácziók tarka szövedéke, melybe egy féltékeny férj, Foray műépítész s ennek rajzolója Bukics Julián kerülnek. Az előbbi a férj, természetes jogán féltékeny a feleségére Lenkére, de rajzolója csak a szerelem jogán. A féltékenység közös ördöge a főnököt és az alkalmazottat ugyan­azon szerep viselésében összehozza s ebből még tarkább furcsaságok kerülnek ki, minek csak főbb mozzanatait sem lehet szűk keretben is­mertetni. Színészeink ügyes előadásaikkal nem hagyták a darab egyetlen helyét sem feldolgo­zatlanul. Foray Gábor pipogya szerepét Győré Alajos kissé túlzással adta. Ha a valószínűséget jobban megközelíti, még nagyobb hatást tudott volna elérni. Raskó Erna a Lenke szerepét he­lyes felfogással játszotta. Megjelenése, mozgása ha több biztosságra fog szert tennni, semmi kí­vánni valót sem hagy hátra. Különösen ki kell emelnünk Ródey Istvánt, a ki Bukics Juliánt oly pompás komikai vénával játszotta, hogy leg­nagyobb része volt az egész esti folytonos de rültségben. Sokszor nyilt színen is kitapsolták. Margitay Gyula (Sas Ferencz) finom discrót alakítással, Vihary Elemér (Sas Barnabás) a bo­hém kedély kitüDŐ hangulatával érdemeltek tel­jes elismerést, Mészáros Alajos is (Sas Viktor) kitűnő harmadik alakját adta kisebb szerepében a Sasoknak. A kisebb szerepek köréből Ráthonyi Stefi vált ki dicséretre méltó törekvésével. Egy szóval a premiere szépen sikerült, az ügyes rendezés, az ambicziózus törekvés az egész elő­adáson meglátszott s ne is mulassza el senki megnézni e darabot, a ki egy estét állandó de­rültségben akar eltölteni. A Ilalottrabló ez. romantikus darab rém­ségeit zónaelőadásban pénteken nagyszámú kö­zönség nézte. A szereplők jó előadása iránt a közönség többször tapsokban fejezte ki elisme­rését. Legtöbbször hívták a lámpák elé Raskó Ernát (Heléne), ki ez alkalommal egy szép vi rágcsokrot is kapott, továbbá Margittayt (Avelli Ferdinánd) és Rédey Istvánt (Fran­cois), ki a komikai elemet m ndvégig jó kedv­vel és sikerültén juttatta érvényre. HÍRROVAT. * A reformáczió emlékünnepét október 31-én lélekemelő ünnepélylyel ülte meg a szat­mári ref. közönség a templomban és a ref. fő- gimn. ifjúság a fögimn. helyiségében. A temp­lomban B i k i Károly esperes mondott hálaadó könyörgést és a nap nagy jelentőségét fejtegető eszmékben gazdag szép templomi beszédet. Kü­lönösen emelte az isteni tiszteletet a fiukból és lányokból összeválogatott vegyeskar két ének­száma. Úgy a szépen megválasztott darabok, mint a Veress Lajos kántor szakértő vezetése mellett betanított precíz előadás az ünnepélyhez méltó szép keretet nyújtott. A templomi ünne­pély befejezése után a közönség egy része a főgimnázium rajztermébe vonult, hol az ünne­pély Kölcsey János igazgató-tanácsi elnök a tanári kar és szépszámú közönség jelenlétében az ifjúsági énekkar énekével vette kezdetét. Az alkalmi hatásos beszédet Bagothai Sámuel, a vallás- és történelem tanára tartotta, az ifjúság részéről S zaplonczai Sándor VIII. o. tanuló hévvel szavalta Szabados Ede tanár alkalmi ódáját. Az ünnepély az ifjúsági énekkar szép bezáró énekével ért véget. * Halottak napja. Gyönyörű, szép, verő- fényes őszi nap kedvezett tegnap a temetők ünnepének. A kegyeletes közönség gyöngéd ke­zekkel rendezte a sírokat, koszorút, virágot és sirlámpákat vitt szerettei sirhalmára. Délelőtt a székesegyházban a megholtakért M e if z 1 é n y i Gyula püspök mondotta a szent misét. — A templomot a katholikus hívők nagyserege töl­tötte meg. Este a temetőben Ékkel Lajos s. lelkész prédikált. Kigyultak a szeretet lángjai s ezer és ezer ajakról szállt az ima az égbe a megholtakért. * Személyi hírek. Hehelein Károly prépost kanonok, Nitsch József székesegyházi karnagy és Ékkel Lajos s. lelkész a f. hó 4—7-én tar­tandó kath. nagygyűlésre Budapestre utaztak. * A püspök adománya. Meszlényi Gyula püspök a huszáki (Ung m.) róm. kath. iskolára 400, az iskolatestvéreknek 200, az Erdélyi Közm. Egyesületnek 100, a puszta-hidegkuti tüzkáro- sultaknak 100, s a szatmári róm. kath. elemi iskolába járó szegény gyermekeknek téli ruhá­zatra 240 koronát adományozott. * Kinevezés. A’király őfelsége Sz. Tóth Sándor főhadnagy, helyben állomásozó vezérkari tisztet II. osztályú századossá nevezte ki. * Kinevezés. A pénzügyminiszter a nagy- somkuti adóhivatalhoz Gubás Jusztin gyulai adóhivatali tisztet adóhivatali ellenőrré ne­vezte ki. * Előléptetések a honvédségnél. Őfelsége a király kinevezte Gödöllőn kelt legfelsőbb el­határozásával a honvédségnél Pápay Sándort létszám felett a helybeli 12 ik honvéd gyalog­ezrednél, a 46-i‘k honvéd gyalogdandár törzsé­től, a debreczeni 3-ik gyalogezredhez. Továbbá hadnagyokká Szó mór Aurélt és Retsky Andrást. A tartalékosoknál Novák Bélát, a Probszt cs. és kir. 51. gyalogezredtől a hely beli honvéd ezredhez helyezte át. * A Szatmári Kölcsey-Kör matinéja, mi a legközelebbi vasárnap fog tartatni, igen érde­kesnek Ígérkezik. Maróthy Mariska k. a. sza­valata és a katonai zenekar két darabszáma mellett a matiné érdekességét Berey József, ecsedi ref. lelkész, lapunk munkatársa, a Rákóczy- reliquiák buzgó kutatója fogja emelni. Ez alka­lommal a Rákóczy-kesergőjének egy 200 éves reliquiájáról fog felolvasni s ugyanekkor a ka­tonai zenekar egyik tagja tárogatón fogja be­mutatni ez érdekes történelmi ének emléket. * A városi gazdasági szakbizottság f. évi október hó 31-én ülést tartott, a melynek két tárgya volt. Az első tárgy a szatmári határrész tagosítása ügyében beadott javaslat és tervezet körül folyt; a melynél különösen az képezte a kérdés tárgyát, hogy a város tulajdonát képező 988.98 becs hold a város mely részén és minő elosztással adassák ki. A tagositási terv szerint a város birtoka három tagban adatnék ki: és pedig 1. a Hóstáncz, Vargacsere, Rimai-kert és készteti e lépésre. Leendőbelije pedig nem más, mint miss Ellen műlovarnő, kit végtelenül imád és eltökélt szándéka nejévé tenni bármily kö­rülmények között. Kéri idősebb testvéreinek vé­leményét. Zenó mosolyogva fogadta a legkomo lyabb kijelentést és semmit sem szóit, Zuárd, kitől legjobban félt Jeró, csodálatos módon megváltozott és nem tudta eléggé dicsérni öcs- cse ideális gondolkozását, hogy nösülésében nem tekinti a vagyont, a nagy családi összekötte­tést, hanem olyat vesz nőül, kit szeret tiszta szerelemmel. E mellett hajlandó volt a kérdé­ses váltságdíjat, a 100.000 koronát is ideigle­nes kölcsönképen Jeró rendelkezésére bocsátani, mivel e nélkül a direktor nem volt hajlandó elbocsátani jövedelmének egyik föbehozóját, miss Ellent. Az egyesség tényleg megtörtént és az ismerősök, rokonok és barátok legnagyobb meglepetésére Jeró csakhamar oltárhoz vezette szive királynéját, miss Ellent, a szép műlo­varnőt. Esküvő után a fiatal pár megtette a szo­kásos nászutat afe örökszép Olaszország felé, a honnan hazatérve elfoglalták a kocsordi kas- tély egy részét Zuárd azonnal átadta öcscsé- nek a fekvő birtokból az öt megillető részt. Kezdetben boldog életet éltek, Jeró képes volt mindenét feláldozni szép felesége igényeinek, melyek napról-napra nőttek, terjedtek. A férj védtelen boldognak érezte magát, midőn neje egy-egy excentrikus kívánságának eleget te­hetett s jutalmul Ellen megölelte, megcsókolta s biztosította soha el nem múló szerelméről. De nem tartott sokáig az öröknek Ígérkező boldog­ság, mert Jeró egyszercsak arra ébredt fel, hogy birtoka neje határtalan költekezése következ­tében nagyon megterheiődött, Ellen pedig mit sem akart tudni a takarékosságról. Jeró hitelé­nek csökkenésével szépen apadt az ő szerelme is. A közelgő veszélyt a férj boldog mámorá­ban nem látta, de Ellen igen ügyes fortélylyal a súlypontot Zuárd telt tárczájára tette, még pedig nem egészen eredménj'telenül. Jeró egy napon hazaérkezvén Pestről, hol látogatóban volt Zenó bátyjánál, ki már ekkor képviselő volt, nejét sehol nem találta; sem őt sem idősebb bátyját Zuárdot. A cselédségtől megtudta, hogy Zuárd nagyságos ur elutazott már régen a nagyságos asszonynyal, hogy hová, nem tudták megmondani. A felesége és bátyja egj-szeri eltűnése, minden felvilágosítás nélkül gyanússá tette előtte az egész misztikus esetet s kezdett kutatni a lakosztályokban, s csakhamar kapott is egy levelet, mely mindent megma­gyarázott. A levél igy szólt: „Jeró! Magával tovább nem élhetek, igé­nyeimet többé nem képes kielégíteni. Ahhoz kellett szegődnöm, a ki képes leend eltartani. Bocsásson meg! Isten vele! Ellen.“ — Ah nyomorult, hitvány kígyó! — kiál­tott fel a megcsalt Jeró — Isten legyen nektek és nekem irgalmas Jeró a legközelebbi vonattal elutazott» hogy merre, azt most ö maga sem tudta. Más­nap reggel Pestre érkezett. A reggeli hűvös szellő jót látszott tenni, lázas fejében egymást kergették a borzasztóbbnál borzasztóbb gondo­latok. Zenó bátyja igyekezett őt csilapitani, de hiába Jeró tovább utazott hűtlen feleségét ke­resni. Sok kutatás után végre egy franczia kis város fogadójában rátalált, hol borzasztó leszá­molás történt. A megcsalt férj látva hűtlen fe­leségét, mint simul a csábitó Zuárd oldalához, mint élik boldog perczeiket, a vér agyára to lult és semmit sem látott, tudott, csak megcsalt szerető lelke vért szomjuhozott, ha mindjárt sa ját vérét is. Hatalmas két dörrenés rázkódtatta meg a fogadó kis szobájának nyirkos, kéjmá- moros levegőjét; egyik lövés ntán a hűtlen Ellen, a másik után Kotsordy Zuárd rogyott össze holtan. Legjobb, legüditőbb és legolcsóbb ásványvizek a Szolyvai, Luhi Erzsébet és polenai gyógyvizek. Feltűnő gyógyhatással alkalmaztatnak: köszvény, vese, hólyag, gyomor, torok, tüdő és gége bajok esetén. Kapható füszerüz'eteVben és az uradal Szolyván (Beregmegye). — Prospektus ingyen és bérmentve. fc.

Next

/
Oldalképek
Tartalom